Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-26 / 251. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁ.CS LAPJA. XVUI. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM AHA 8« FILLÉR 1974. OKTÓBER 26., SZOMBAT A Pest megyei Tanács ülése A nők helyzetének javítása: a család és a társadalom érdeke Befejeződtek a magyar-norvég tárgyalások Kádár János fogadta Trygve Brattelit —A norvég miniszterelnök Losonszi Pátnéí Az Osztrák Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Ap­ró Antal, az országgyűlés el­nöke táviratban fejezte ki jó­kívánságait dr. Rudolf Kirch­schläger szövetségi elnöknek, dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellárnak és Anton Be- nyanak, az Osztrák Nemzeti Tanács elnökének. A nemzeti ünnep alkalmából dr. Fried­rich Frölichsthal budapesti osztrák nagykövet tegnap fo­gadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, az országgyűlés elnöke, dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, va­lamint a kormány több tagja. Az Iráni Császárság nemze­ti ünnepe alkalmából Lcsonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Moham­mad Reza Pahlavi Aryamehr iráni sahot. Ahmed Moghta- derpur, Irán budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken fogadást adott a margitszigeti Nagy­szállóban. A fogadáson dr.'Bí­ró József külkereskedelmi és dr. Dimény Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter is megjelent. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter vezetésé­vel pénteken küldöttség uta­zott Indiába, a magyar—indiai gazdasági-műszaki-tudomá- nyos vegyes bizottság ülésére. Dr. Korom Mihály igazság­ügyminiszter vezetésével pén­teken hazaérkezett Svédor­szágból a magyar igazságügyi küldöttség. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Beregdaróc Összekapcsolták az etilén csővezeték szovjet és magyar szakaszát Október 25-én fontos szaka­szához érkezett a magyar— szovjet olefinkémiai egyez­mény végrehajtása: Beregda­róc határában összekapcsolták a Leninvárosi olefinművet és a szovjetunióbeli kalusi vegyi­üzemet összekötő etilén csőve­zetéket. Az eseményen részt vett L. A. Kosztandov, a Szov­jetunió vegyipari minisztere, dr. Szekér Gyula, hazánk ne­hézipari minisztere is. A magyar és a szovjet Him­nusz elhangzása után dr. Sze­kér Gyula nehézipari minisz­ter köszöntötte a résztvevőket és méltatta a vezeték elkészí­tésének jelentőségét. — Az olefinegyezmény fontos lépés a szocialista országok közötti integrációs törekvé­sek megvalósításában — mon­dotta — célkitűzése teljes mér­tékben megfelel a KGßT komplex programban lefekte­tett irányelveknek. A megva­lósításához szükséges kalusi és leninvárosi beruházások együt­tes összege körülbelül félmilli- árd rubelre illetve 20 milliárd forintra rúg. Az integrációs kapcsolatok eddigi formáin túlmenően új típusú együtt­működés jön létre a két or­szág egy-egy vegyi kombinát­ja között, közvetlen technoló­giai együttműködés formájá­ban. Ennek az új típusú kap­csolatnak a technikai eszköze, fő ütőere a most összekötendő etilén csővezeték. L. A. Kosztandov szovjet vegyipari miniszter hangoztat­ta, hogy a vezeték üzembe he­lyezése egységes technológiai komplexummá kapcsolja ősz- sze a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság két nagy vegy­ipari üzemét. Befejezésül a szovjet minisz­ter méltatta azt a példás együttműködést, amely a léte­sítmény megvalósításában megnyilvánult. Köszönetét fe­jezte ki a magyar és szovjet párt- és állami vezetőknek, dolgozóknak erőfeszítéseikért, hogy a munkát határidőre be­fejezték. Az ünnepség az Intemacio- nálé hangjaival ért véget. Ülésezett az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megtárgyalta és elfogadta az állam- és köz- biztonságról szóló törvényere­jű rendeletet. Az új átfogó jo­gi szabályozás hozzájárul az államélet továbbfejlesztéséhez, tovább erősíti a szocialista törvényességet, valamint az állampolgárok biztonságát és védelmét. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetések­ről. Végül az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és válasz­tott meg. Trygve Bratteli norvég miniszterelnököt. A találkozón részt vett tetett a tíz évvel ezelőtt kötött magyar—norvég tudományos és kulturális együttműködési szerződésre. Ennek alapján kerül a mostani tárlat is a magyar közönség elé. Kifejez­te azt a meggyőződését, hogy az elkövetkezendő években to­vább fejlesztjük együttműkö­désünket a kulturális életben. Trygve Bratteli, a Norvég Királyság miniszterelnöke é: felesége péntek este díszvacso­rát adott Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke és felesége tiszteletére a Gellért-szálló- ban. A vacsorán Trygve Brat­teli és Fock Jenő pohárköszön­tőt mondott. Csütörtökön dr. Mondok Pál elnökletével ülést tartott a Pest megyei Tanács. Az ülé­sen részt vett dr. Varga Jó­zsef, a Minisztertanács Taná­csi Hivatalának általános el­nökhelyettese. Dr. Mondok Pál az előző ta­nácsülés óta eltelt időszak né­hány fontosabb intézkedésé­ről szólva bejelentette, hogy a településhálózat-fejlesztési tervnek megfelelően a végre­hajtó bizottság újabb közös tanácsok alakítására, illetve községegyesítésre tett javas­latot, amit az Elnöki Ta­nács jóváhagyott. Eszerint 1974. december 31-től Verőce és Kismaros községek Verő­cemaros néven egyesülnek. Közös tanács alakul XJjhar- tyán székhellyel Üjhartyán és Újlengyel, Bag székhely- lyel Bag és Hévízgyörk; Valkó székhellyel Valkó és Vác- szentlászló és Zsámbok; Ácsa székhellyel Ácsa, Csővár, Galgagyörk és Püspökhatvan; Váchartyán székhellyel Vác- hartyán, Kisnémedi és Püs­pökszilágy községekben. Ez­zel Pest megyében 29-re emelkedik a közös tanácsok száma, s ezek 68 község ügyeit intézik. Az őszi mezőgazdasági mun­kákról is beszámolt a megyei tanács elnöke. A megye terüle­tére az utóbbi egy hónapban átlagosan 100 milliméter — sőt helyenként 200 milliméter — csapadék hullott, s az eső­zések kritikus helyzetet te­remtettek a határban. A kor­mány határozata alapján me­gyénkben is minden erőt moz­gósítottak, hogy a lehető leg­kisebb veszteséggel takarít­hassák be a gazdaságok a terményt, s az őszi vetésű ga­bonák magja mielőbb a földbe kerüljön. Az őszi munkák se­gítésére és összehangolására alakult megyei operatív bi­zottság állandó kapcsolatot tart a gazdaságokkal, hogy a szükséges technikai eszközök és munkaerő rendelkezésre áll­jon. A megyei ügyeletén a gyárakból, intézményekből ed­dig hatezren jelentkeztek, hogy részt vállaljanak a betakarí­tás munkájából. A Pest me­gyei gazdaságok segítésére ké­szen áll 4200 egyetemi hallga­tó, s 42 ezer általános- és kö­zépiskolás diák. — Aggodalomra valóban van okunk, ám a gazdaságok saját ereje és a széles körű társadalmi összefogás lehető­séget teremt a veszteségek számottevő csökkentésére — hangsúlyozta dr. Mondok Pál. Munkahely, család, ingázás A megyei tanács ülésének első napirendjén szerepelt a nők helyzete Pest megyében. Az írásos beszámolóhoz dr. Csicsay Iván tanácselnök- helyettes — mint a napirend előadója — fűzött szóbeli ki­egészítést. Emlékeztetett arra, hogy az MSZMP Központi Bizottsága a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetéről szóló ha­tározatában úgy foglalt állást: egész fejlődésünkkel össz­hangban el kell érni, hogy a női egyenjogúság ne csak jogi fogalmat, hanem tényleges egyenlőséget jelentsen. A me­gyei tanács fontos feladatának tekintette és tekinti a jövőben is a nők foglalkoztatásával, ke­reseti viszonyaival, szakkép­zettségével, munkakörülmé­nyeivel, szociális helyzetével, egészségügyi ellátásával, s a közéletben való részvételükkel kapcsolatos tennivalókat. Az előterjesztést — mint be­jelentette — a tanács egész­ségügyi és szociálpolitikai bi­zottsága ismételten megtár­gyalta. Ma a nők központi problémája a kereső foglalko­zás és a családi szerepkör ellá­tásának konfliktusa. Kedve­zőtlen azoknak a nőknek a helyzete, akik lakóhelyüktől távol dolgoznak. Pest megyé­ben a kereső nők 43 százaléka ingázik, összesen 82 ezer 500-an járnak be a fővárosba. A mun­ka, utazás után kezdődik a csa­lád, a háztartás ellátása. A jö­vőben tehát fokozottabban kell szorgalmazni, hogy a nők szá­mára minél több helyi munka- lehetőséget teremtsenek, to­vább bővítsék a gyermekintéz­mények «— bölcsődék, óvodák, iskolai napközi otthonok — há­lózatát. A nők keresetének alakulá­sáról az írásos beszámoló ada­tai meghökkentőek: a megye szocialista iparában a női szak­munkások átlagbére 23,3 szá­zalékkal, a betanított munká­soké 26,1 százalékkal, a segéd­munkásoké 23,7 százalékkal marad el a férfiak bérétől. A megyei tanács elnökhe­lyettese mindehhez hozzáfűz­te: némiképp enyhíti a kedve­zőtlen helyzetet, hogy — az 1970-es nőpolitikái határozat óta — a férfiak átlagbére 30, a nőké 42 százalékkal emelke­Az előadói beszédet követő vitában Nyeste István, Tak­sony és Majosháza tanácstag­ja elmondta, hogy az idén szeptemberben az ifjúsági és a népesedéspolitikai törvény végrehajtásának tapasztala­tai mellett megvizsgálták a járásban élő nők- helyzetét. A vállalatok, intézmények, üze­mek intézkedési tervet készí­tettek nődolgozóik támogatá­sára, sok helyütt korrigálták a béreket, a sokgyermekes anyákat kedvezőbb műszakba osztották be, segítették a nők továbbtanulását. A dabasi járásból Balogh Pálné szólalt fel. Beszédében részletesen elemezte — sta­tisztikai adatok alapján — a járásban élő nők arányát, a társadalmi és állami szervek vezetői apparátusában, a ke­resetek alakulását, a termelő­szövetkezetek szerepét a nők helyi foglalkoztatásának meg­oldásában. Gáspár Gézáné, az általa képviselt Váchartyán, Kisné­medi, és Püspökszilágy köz­ségekben élő nők gondjairól beszélt. Mint mondta a nők részvétele a tanácsok munká- /jában, az egyes intézmények vezetésében még csekély, s jellemző, hogy a mindjobban elnőiesedett pedagógiai pályán 40 iskola közül csupán ötnek az élén áll igazgatónő. Belovai Jánosné egyebek között arról beszélt, hogy a nagykátai járásban azért ke­vesebb a számításba vehető munkaerő, mint kellene, mert a háztartásban dolgozó nők zöme nem tudja napközben óvodában elhelyezni gyerme­keit. A szentendrei járásból U. Budai János elmondta, hogy a járási népfrontbizottság a kö­zelmúltban vizsgálta a nők helyzetét s megállapította, hogy minden községben ak­tívan tevékenykednek a nőbi­zottságok, s a lányok, asszo­nyok egyre nagyobb részt vál­lalnak a közéleti teendőkből. Erőteljesen fejlődött a megye mezőgazdasága A következő napirendi pont előadója Lakatos Tibor ta­nácselnök-helyettes volt. Az állattenyésztés fejlődéséről előterjesztett jelentéshez fű­zött szóbeli kiegészítést. — Az öt esztendővel ezelőtt hozott végrehajtó bizottsági határozatot követően számot­tevően fejlődött e mezőgaz­(Folytatás a 3. oldalon) Kádár János pénteken fogadta Fock Jenő is. A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó Trygve Bratteli, a Norvég Királyság miniszterelnöke a kíséretében levő személyiségekkel együtt péntek délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Trygve Brattelit, a Norvég Ki­rályság miniszterelnökét. A ta­lálkozón részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Nagy János külügyminiszter-helyet­tes és Lugossy Jenő, hazánk oslói nagykövete. Jelen volt Ingvald Ulveseth iparügyi mi­niszter, Kjeid Vibe vezérigaz­gató, a norvég külügyminiszté­rium politikai főosztályának vezetője és Tor Stokke, a bu­dapesti norvég nagykövet. Péntek délelőtt az Ország­ház minisztertanácsi termében folytatódtak és befejeződtek a kétoldalú kapcsolatokról és időszerű nemzetközi kérdések­ről folytatott magyar—norvég tárgyalások, amelyeken a ma­gyar tárgyalócsoportot Fock Jenő, a Minisztertanács elnö­ke, a norvég tárgyalócsoportot Trygve Bratteli miniszterel­nök vezette. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke pénteken délután az Or­szágházban fogadta Trygve Brattelit, a Norvég Királyság miniszterelnökét. Péntek délután került sor a Műcsarnokban a mai norvég iparművészeti kiállítás meg­nyitó ünnepségére. Dr. Orbán László kulturális miniszter üdvözlő beszédében elismerés­sel szólt a tárlatról, amely — mint mondta — rangos ese­ményként gazdagítja a ma­gyar—norvég kulturális kap­csolatokat. Trygve Bratteli megnyitó beszédében emlékez­Az Ipolyon másodfokúra csökkentették a készültséget Fönt már apadnak a folyók Csütörtökön és pénteken számottevő csapadék nem volt az ország területén. A korábbi hosszan tartó esőzés következ­tében megáradt északkeleti folyók legtöbbje apad, illetve az alsó szakaszokon tetőzik a vízállás. Északon egyedül a Bodrog árad tovább. A Tisza, a mellékfolyók duzzasztó ha­tására — Tokaj alatt — árad. Ezért Tiszalök és Tiszafüred között mindkét parton har­madfokú készültséget rendel­tek el. Pénteken 14 folyó mentén tartottak árvízvédelmi készült­séget. Az 1500 kilométeres fo­lyószakaszon 600 kilométeren a készültség harmadfokú. A legintenzívebb védekezés a Sajó és Hernád alsó szakaszán, valamint a Bodrog bal partján folyik. A délutáni órákban az Ipolyon a készültséget má­sodfokúra mérsékelték. Pénteken összesen 11 ezer fő vett részt az ár- és belvíz el­leni védekezésben, s mintegy 700 közúti jármű, 50 vizijármű és 130 építőipari gép segítette a munkát. A belvízi elöntés továbbra is kiterjedt. A Sajóból a Tiszába került és ott levonuló felszíni olaj­szennyeződés egy részét a Kis­köre térségébe irányított víz­védelmi osztagoknak sikerült elfogniuk. A még oldott olaj közömbösítésére további intéz­kedések történtek. A kiköltöztetettek közül péntek estig több mint ötez­ren költöztek vissza. Újabb kisebb létszámú kiköltözteté­sekre főleg Miskolc térségében került sor. Ahol a víz levonult, a köz­úti igazgatóságok azonnal megkezdik ja helyreállítási munkálatokat. A hét végére várhatóan több lezárt utat vagy útszakaszt felszabadíta­nak. Az országos úthálózat forgalmi változásairól szom­baton és vasárnap a KPM Bu­dapesti Közúti Igazgatósága a 189—496 telefonszámon ad tá­jékoztatást. Gátakon és földeken egyaránt helyt kell most állni. Képünk a tápió- bicskei Április 4. Tsz szőlőjében készült, ahol éppen a megyei gabona­felvásárló vállalat 40 dolgozója segít szüretelni. Eddig már katonák, diá­kok és sokan mások is segítettek. A 3. oldalon riportban számolunk be a gátak és földek munkásairól. Gábor Viktor felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents