Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-24 / 249. szám

/ Megemlékezés a Kazinczy kúriában Szombaton, október 26-án, Abonyban, a Nagykőrösi út 10. szám alatti, egykori Kazinczy- kúria kertjében emlékünnep­séget rendeznek, Kazinczy Fe­renc születésének 215. évfor­dulója alkalmából. Emlékbe­szédet mond Zsemlye János, a Hazafias Népfront ceglédi já­rási bizottsága tagja. Az ün­nepség déli 12 órakor kezdő­dik. Klubvezetők tanfolyam A Dél-Pest megyei ifjúsági klubok vezetői tanfolyamon vesznek részt Cegléden, októ­ber 27-én, a Kossuth Művelő­dési Központban. Kézimunkázóknak A múzeumi hónap ceglédi eseménysorozata keretében si­keres előadást tartott a Kos­suth Múzeumban Novák László néprajzos, suba, guba, bunda, szűr címmel. , A színes, vetített képekkel illusztrált előadáson — dr. Vá­mosi Nándorné szakkörvezető­vel az élen — megjelentek a Kossuth Művelődési Központ kézimunka szakkörének tagjai. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM 1974. OKTOBER 24., CSÜTÖRTÖK HŰSÉGJUTALOM, TOVÁBBTANULÁSI LEHETŐSÉG Új berendezés, jobb BEVEZETTÉK A GYÁRI TERHESSÉGRENDELÉST, SEGÍTIK AZ ÓVODÁT A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülését a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységében tartotta. Dr. Lakatos József, a végre­hajtó bizottság titkára elmond­ta: az új tanácstörvény — ha­táskörüket bővítve — felada­tává tette a tanácsoknak, hogy a területükön működő üze­A Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben Vetőgépek - éjszakai műszakra Kézzel törik a hibrid kukoricát Munkára készen állnak a gépek, de. sajnos, az eső áz­tatta hibridkukorica-földekre még gyalog sem lehet kimenni egyelőre a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezetben. Csaknem 400 hektárnyi hibrid kukoricát kell leszedni a fagyos idő beállta előtt, hiszen a fagy több mil- Jiós kárt tenne a jó minőségű, vetőmagnak szánt termésben. Mintegy 400 segítőre lesz szük­ségük, hiszen kézzel kell törni az idén a kukoricát A Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben egyéb­ként máris sok segítő dolgozik. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem negyedik évfolyamá­nak hallgatói közül százan itt szüretelnek. Két hétre érkez­tek, szállást a növényházi, központi munkásszálláson, gázzal fűtött szobákban kap­tak, élelmezésükről a tsz jó hírű konyhája gondoskodik. _ A Budái úti és a Földvári iskola úttörői szintén nagy igyekezettel dolgoznak a tsz­ben. Magyar és szovjet kato­nák láttak munkához a közös gazdaság dolgozóival egyetem­ben. Számukra forró teát visz­nek, ami jólesik mindenkinek a nyirkos, hideg időben. A termelőszövetkezet segí­tésében, Stadler János vezér­őrnagy példamutatásával, nép­hadseregünk tisztjei is részt vettek. Szombatra, vasárnapra a KISZ városi bizottsága szer­vez 150 tagú munkacsapatot, és az egyik börtönparancsnok­ság tisztjei is segítenek a be­takarításban. A Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet gépműhe­lyében most a vetőgépekre éj­szakai világítást szerelnek fel, ugyanis mihelyt csak lehet, éjt nappallá téve, azokkal is mun­kához látnak: Cegléd felsza­badulásának évfordulójára, november 4-re szeretnének vé­gezni a vetéssel. A tervezett vetőmagnál több kerül most a földbe, abban a reményben, hogy mindenképpen sikerül a jövő, évi termést biztosítani. TEKE Egy győzelem, egy vereség A teke csapatbajnokság leg­utóbbi fordulójában a Bem SE a KSC-t fogadta, s biztos győ­zelmet aratott, ugyanakkor a KÖZGÉP idegenben mérkő­zött, s nagy csatában veresé­get szenvedett. EREDMÉNY AZ NB II-BEN Bem SE—Kecskeméti SC 6:2 2562-2472 Jók: Rimaszécsi (450), Szú- nyogh (447), Bauer (422). A Bem négy egyéni győzel­met aratott,' faeredménye 90 fával volt jobb ellenfelénél. A csapatban újra játszott Seú- nyogh, aki a múlt héten, a magyar ifjúsági válogatott tag­jaként, külföldi túrán vett részt, s a csapatversenyben ő volt a legjobb a magyarok kö­zött. Szombaton Budapesten, a Postás ellen mérkőzik a gárda. AZ NB III-BAN Kőbányai Hőerőmű—Ceglédi KÖZGÉP 5:3 2595-2589 Jók: Király (457), Raffai (451), Sárik (445). Három-három egyéni győze­lem után, a jobb faeredmény döntött a hazaiak javára: hat fával ütöttek többet a ceglé­dieknél. A KÖZGÉP jelenleg, a má­sodik helyezett mögött két ponttal elmaradva, a harma­dik helyen áll. Szombaton az 1. számú ÉP- FU-t fogadja. (ungureán) Birkózás Három versenyei) a CVSE birkózói A Ceglédi VSE birkózói leg­utóbb három versenyen képvi­seltették magukat. Szolnokon, ifjúságiak részvételével, kö­töttfogásban, első és második kategóriában minősítő ver­senyre került sor, melyen hat ceglédi állt rajthoz. EREDMÉNYEK 74 kg-ban: 2. Jurászik Béla. Jurászik újra megszerezte az aranyjelvényhez szükséges pontszámot. A meglevőhöz most négyet szerzett, s mivel már csak kettő hiányzott, az idén is aranyjelvényes lett. 82 kgrban: 1. Nagy Ferenc. Abonyban az úttörők mér­ték össze erejüket. Legjobban Sípos Árpád szerepelt, aki 38 kg-ban az első helyet sze­rezte meg. Debrecenben országos ser­dülő, szabadfogású versenyt rendeztek. Nagy és jó mezőny gyűlt össze, a részvevők érde­kes, szép mérkőzéseket vívtak. A hét ceglédi közül három szerzett aranyérmet. EREDMÉNYEK 45 kg-ban: 1. Rócz Ferenc, 49 kg-ban: 1. Kovács Béla, 53 kg-ban: 1. Kecskeméti Ist­ván. U. L. mekben, vizsgálják meg a dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeit, másrészt lehetőséget adott nekik, hogy segíthessék azok további javítását. Például« a gyermekintézmények az utóbbi években az üzemek, szövetkezetek és a városi ta­nács összefogásával. fejlődnek, így épült meg a Budai úti óvo­da, így készül a Köztársaság úti bölcsőde , és óvoda. Az új feladatnak eleget téve, az idén már a második üzemben tart kihelyezett ülést a végrehajtó bizott­ság, s az elkövetkező esz­tendőben újabb üzemek tevékenységének megvita­tása szerepel a vb-ülések napirendjén. A ruhagyár a negyedik he­lyet foglalja el a város ipa­ri üzemeinek sorában. A dol­gozók nyolcvankét százaléka nő. Az 1970-ben bevezetett munkaügyi szabályozók hatá­sára, a létszám, ha lassan is, de stabilizálódott. A munká­sok. megtartásában fontos sze­rep jut a rendszeres bérezés­nek és a javuló munkakörül­ményeknek. A szakmunkások átlagbére tavaly 2320 forint volt, a nőké és a férfiaké egyaránt. A nyereségrészesedés megközelítette az 1700 forin­tot. Hűségjutalomként, tízéves munkaviszony után ,1200, húszéves münk>aviszony után pedig 2000 forintot juttatnak a törzsgárdatagoknak, amelyet első ízben tavaly, a nőnap al­kalmából adtak ki. A gyár vezetősége arra ^törekszik, hogy egyre több felelős posztra nő kerüljön. Sajnos, sok esetben a nők szemléletével is baj van: töb­ben nem szívesen vállalnak magasabb vezetői beosztást, inkább megmaradnak a sza­lagvezetői ' munkakörben, fél­nek a nagyobb , követelmé­nyektől. A termelés minőségének ja­vítása érdekében továbbtanu­lási lehetőséget biztosít a gyár­vezetőség a Ruhaipari Szakkö­zépiskola levelező tagozatán, a betanított dolgozók részére szakmunkástanfolyamokat szervez. Tavaly t kilencven­nyolcán szereztek angol női szabó szakmunkás-bizonyít­ványt. A gyár az utóbbi három esztendőben négymillió fo­rintot fordított felújításra. Tatarozták az épületeket, új szociális helyiségeket építettek. A rekonstrukció során mint­egy kétszáz különböző típusú gépet állítottak munkába. Ki­cserélték az üzem teljes va­salógép-parkját: jelentős fej­lesztés volt a száz gyorsvasaló­gép beszerzése és a belső anyagmozgatás gépesítése. Sokrétű az üzem családsegí­tő tevékenysége. Bevezették a gyári terhesrendelést. A gyer­mekgondozási szabadságról visszatérők részére egyműsza- kos, úgynevezett kismama­szalagot szerveztek. A városi bölcsődei, óvodai befogadóhe­lyek bővítéséhez százezer fo­rinttal járultak hozzá. A gyá­ri munkásoknak évente negy­venezer forint lakásépítő köl­csönt nyújtanak. Külön ala­pot hoztak létre az egyedülálló anyák és a nagy családosok megsegítésére. A szakszervezet a Balaton mellett bérelt la­kásokat az üzemieknek, idén Tiszakécskén üdülőtelket vásárolt, amelyre több fa­házat építenek majd fel. A Május 1. Ruhagyár ceglé­di gyáregységében tartott ülés részvevői az üzemlátogatás so­rán, személyesen is meggyő­ződhettek arról, hogy az el­múlt években jelentősen fejlő­dött a gyár, s a fejlesztés so­rán nemcsak a termelési fel­tételek, hanem a dolgozók munka- és életkörülményeinek javításában is szép eredmé­nyeket ért el. K. D. Tésztagyúrók A jászkarajenőd Új Barázda Tsz tésztaüzeme eddig 118 százalékra teljesítette éves tervét: a cérnametéltet, csi­gát, eperlevelet és sok más fi­nom száraz tésztát készítő lá­nyok, asszonyok munkájuk­kal máris 190 ezer forinttal több pénzt hoztak a tsz kasz- szájába, mint amennyit ter­veztek. Elvezetik a belvizet Kút, csatorna, öntözési berendezés Többségükben törzsgárdisták Cegléd, és környéke belvíz­rendezési munkáit a Gerje— Perje Vízgazdálkodási Tár­sulat nagy körültekintéssel végzi. A községek határaiban jelentős erőfeszítést tesznek, hogy a termőterületeket meg­védjék »a vadvizek kártételei­től. A csatornák vizét a nyá­ri hónapokban öntözésre hasz­nálják. A társulat munkájáról Ka­tó János elnöktől érdeklőd­tünk. — Az idei évnek 10 millió forintos tervkerettel indul­tunk, s ami feladatot kiszab­tunk magunknak, eredménye­sen teljesítjük. — Cegléd belvízrendezése során befejeztük a Váróczi- csatorna építését. A határ­ban is több betömődött és el­gazosodott csatornát rendbe­hoztunk, köztük a Patü-dűlő- beli csatornarendszert. A Ma- lomtószél nádas területének lecsapolási tervét társadalmi munkában készítjük el. — Évek óta sokat dolgo­zunk Abony, Albertirsa és * Törtei községek vízrendezé­séért. A környékbeli belvíz­levezető csatornák* építése közül legszámottevőbb a Ceg­léd és Újszilvás közti Ken- gyeles—Eperjes csatorna ki­vitelezése. — A csatornaépítésen és karbantartáson kívül még mi­vel foglalkoznak? — Kutakat fúrunk, öntö­zési berendezéseket készí­tünk, és a Szolnok megyei vízrendezési munkát is se­gítjük. — Hány dolgozója van a társulatnak? — 'Száz. Nagyrészt törzs- gárdisták és szocialista bri­gádtagok. A nyugdíjba vonu­lók helyére újabb munkáso­kat veszünk fel. A társulat igyekszik dol­gozói szociális ellátottságát javítani, a külterületi és vi­déki munkákhoz például az idén hat új lakókocsit vásá­rolt, 600 ezer forint érték­ben. K. L. ABONYI KRÓNIKA A terv megvalósult Javultuk az életkör bővültek a szolgáltatások Figyelemre méltó felmérést készített áz abonyi tanács a nagyközség lakosságának élet- körülményeiről, melyben kü­lön vizsgálták a szolgáltatá­sok mennyiségét és színvona­lát. Éhhez hasonló téma két év­vel ezelőtt egy vb-ülése sze­repelt, s akkor egyebek között, a járműkarbantartás és javí­tás lehetőségének bővítését, a gáz- és vízvezetékszerelő szak­mában foglalkoztatottak szá- ‘ •mának 70—80 százalékos ene- lését, valamint az elektromos háztartási gépek javításához szükséges hálózat bővítését je­lölték meg. Szükségesnek látták a tö­megközlekedési eszközök fejlesztését, a távolsági autóbuszjáratok növelését, a kereskedelem további korszerűsítését, a kommu­nális ellátottság fejleszté­sét. Az utóbbi közé sorolták a vízműépítést, a szilárd burko­latú utak, járdák, belvízleve­zető rendszerek építését, az óvodai befogadó helyek gya­rapítását és a%művelődési in­tézmények korszerűsítését. A felmérés tanúsága szerint a korábban kitűzött célok je­lentős része megvalósult, nem maradt terv. A vasipari szö­vetkezet 300 ezer forintos be­CSAK FAGY NE LEGYEN ruházással fejlesztette szerviz­műhelyét, ennek köszönhető, hogy a Szolgáltatás az igé­nyeknek megfelelő. Bővült az építőipari kapacitás, a kívá­nalmakhoz mérten növekedett a gáz- és vízvezeték-szerelők száma, a háztartási kisgépek javításáért sem *kell már a la­kóknak a szomszédos városok­ba utaznmk. A közlekedés gyorsult, növekedett a járatok száma, és körzetesítették a vasútállomást. Javult a ke­reskedelmi ellátottság, egyebek között kis ABC-áruház nyílt, zöldségbolt, terményelárúsító hely létesült. A tanács az eltelt két év alatt csaknem kétmillió forin­tot fordított a kül- belte­rületi villanyhálózat fejleszté­sére, új utak, járdák készül­tek, többet felújítottak. Harminc kilométerrel hosszabbodott az ivóvíz- hálózat. megkezdődött a belvízelvezetési rendszer kiépítése. Bővült az orvosi ellátottság, ötvennel szaporodott az óvo­dai befogadó helyek száma. Több a kád- és strandfürdő­ben a kabjn, új tornaterem épült, folyamatban a gimná­zium tornatermének felújítása, új játszótér építését kezdték meg a Mikes Kelemen út mel­lett. Gy. F. Befejezés előtt a paprikaszüret Az abonyi József Attila Tsz huszonkét hektáros szántóföldi paradicsompaprika-táblája alig egy kilométerre a köz­ségtől, az Újszilvás félé vezető út mentén terül el. A tábla kö­zepén férfiak és nők, tsz-tagok és alkalmi munkavállalók haj­ladoznak. Ki kosárba, ki vö­dörbe szedi a termést. A munkát Asztalos Ferencné irányítja, aki 15 éve tagja a tsz-nek. Zökkenő nélkül — Két. részben, úgynevezett elő- és utószedésben szüretel­jük a paprikát. Harminckét vagon a tervezett mennyiség, s az előjelek szerint sikerül a tervet teljesítenünk. Hátravan még néhány napi munkánk, ha fagy jönne, nagy kárt okozhat­na. — Mind az elő-, mind^a je­lenlegi utószedés folyamato­san, zökkenő nélkül halad, még a napokon át tartó eső­ben sem állt meg a munka. A napokban is az egyik reggel, amikor már második napja szüntelenül hullott az eső, az­zal -indultam el otthonról, ma biztosan nem találok kint egy embert sem, s képzelje, alig hiányoztak, ketten-hárman, a többiek nem féltek az esőtől. — A munka megy, az eső nem ijeszt meg, inkább a fagytól félünk. Ha az elkerül, Gódor Lászlóné és Bellái dett paprikát. napokon belül végzünk, a fagy jelenti az egyedüli veszélyt. Hogy mennyire foglalkoztat az időjárás alakulása, arra példa a tegnapi nap. Megvártam az esti tízórás híreket, pedig már nagyon fáradt voltam. " Következik a cukorrépa Az út a paprikaföldekre a paradicsomtáblától vezetett. Paradicsomot eddig kétszáz- negyven vagonnal szedtek, amihez jó segítséget kaptak a Szelei úti iskola tanulóitól. Különösen a 8/D osztály reme­kelt a szüretben. A paprikát most felnőttek szedik, a szor­galmasabbak naponta ezer ki­lót is összegyűjtenek. — Ha a parikaszedéssel vé­geztünk, a cukorrépa követke­zik — folytatja Asztalosné. — Nem sok van, mindössze 17 hektár. A sok esőtől annyira felázott a talaj, hogy a gép nem boldogul, ezért lesz ránk szükség. Nyolcszáz hektár tengeri Az. úton kombájn vonul el. Az asszony ismét megszólal: — ft eh ezen megy a kukori­ca betakarítása is* 800 hektár területünk van. A kombájnok lesüppednek, lassan haladnak. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Istvánné ládába önti a lesze-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents