Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-19 / 245. szám

2 tiimi ^Sáí/'jr ra K/tmaap 1974. OKTOBER 19., SZÓMÉ AT Záróközlemény az európai kommunista és munkáspártok varsói konzultatív találkozójáról 1974. október 16—18-án Vafsóban a Lengyel Egyesült Mun­káspárt és az Olasz Kommunista Párt kezdeményezésére meg­tartották az európ'i kommunista és munkáspártok konzultatív találkozóját. A találkozón a következő pártok küldöttségei vet­tek részt: Belga KP, Bolgár KP, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártja, Dán KP, Finn KP, Francia KP, Görög KP, Írország Kommunista Pártja, Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Lu­xemburgi KP, Magyar Szocialista Munkáspárt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, Német KP, Német Szocialista Egységpárt, Norvég KP, Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt, Olasz KP, Osztrák KP, Portugál KP, Román KP, San Marinói KP, Spa­nyol KP, Svájci Munkapárt, Svéd*Baloldali Párt-Kommunis­ták, Szovjetunió Kommunista Pártja, Török KP. A széles körű testvéri véleménycsere eredményeként, amelyben a találkozón képviselt valamennyi párt részt vett, egyetértés jött létre abban, hogy szükséges és célszerű előkészí­teni és összehívni az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját. , Kifejezésre jutott az óhaj, hogy a konferenciát 1975 köze­péig hívják össze. Megállapodás született, hogy a konferenciát a következő témának szenteljék: harc az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért. A találkozó részvevőinek azt a kívánságát, hogy a konfe­renciát a Német Demokratikus Köztársaságban tartsák meg, a Német Szocialista Egységpárt képviselői örömmel fogadták. A részvevők megelégedésüket fejezték ki azzal kapcsolat­ban, hogy a találkozó munkája a demokratizmus és a testvéri együttműködés légkörében zajlott le, amelyben a közös állás­pont kimunkálása érdekében az egyenjogúság elvei alapján tiszteletben tartották valamennyi párt véleményét. Kijelentet­ték, hogy készek ugyanebben a szellemben lebonyolítani a kon­ferencia előkészítését és magát a konferenciát is. A testvérpártok 1974 decemberében—1975 januárjában elő­készítő találkozót tartanak. A konzultatív találkozó munkája a kölcsönös megértés és a proletár szolidaritás szellemében, a testvérpártok közötti kap­csolatok normáival teljes összhangban folyt. A varsói találkozó szolidaritási nyilatkozata Testvéri szolidaritás a fasizmus ellen, a szabadságért, a demokráciáért és a nemzeti függetlenségért harcolókkal Az európai kommunista és munkáspártok varsói konzul­tatív találkozójának, részvevői leszögezték, hogy az európai kommunisták változatlanul támogatnak mindenkit, aki az im­perializmus és a neokolonializmus, a reakció és az agresszió eilen harcol. Ismételten kinyilvánították pártjaik testvéri szo­lidaritását Indokína, a Közel-Kelet, Közép- és Dél-Afrika né­pei, az önállóságát és országa területi épségét védelmező min­denfajta külföldi beavatkozás ellen küzdő ciprusi nép, Észak- Irország demokratikus és nemzeti jogokért küzdő népe és min­den nép iránt, amely országa függetlenségéért, önrendelkezé­séért és nemzeti kincseivel való szabad rendelkezéséért harcol. A konzultatív találkozó részvevői forró testvéri szolidari­tásukról biztosítják mindazokat, akik harcolnak a hatalmat bi­torló chilei junta ellen, és szabadságot követelnek Luis Corva­« Ián elvtárs számára, minden üldözött chilei hazafi és demok­rata számára. A találkozó részvevői erélyesen követelik Rod­ney Arismendi elvtársnak, valamint az uruguayi szabadság és demokrácia valamennyi harcosának szabadon bocsátását. A varsói találkozón részt vett pártok forró testvéri szoli­daritásukról biztosítják a Spanyol Kommunista Pártot, a spa­nyol munkásosztályt és népet, amely a fasiszta zsarnokság alól való felszabadulásért küzd; követelik, hogy bacsássák szaba­don Marina, Montero, Inguanso, Lobato elvtársakat, a mun­kásbizottságok vezetőit, Marcelino Kamachot és harcostársait, mindenkit, aki Franco börtöneiben sínylődik. A konzultatív találkozó részvevői üdvözlik a portugál és a görög népet, amely megdöntötte a fasiszta rezsimet cs demok­ratikus vívmányainak megszilárdításáért küzd. Puilai Árpád beszéde — A nemzetközi kommun is­Az európai kommunista és munkáspártok konzultatív ta­lálkozójának első két napján — szerdán és csütörtökön — nyilatkozatot tett mind a 28 résztvevő testvérpárt küldötte. Puilai Árpád, az MSZMP kül­döttségének vezetője, a Köz­ponti Bizottság titkára a csü­törtöki ülésen fejtette ki az MSZMP álláspontját a napi­renden szereplő témákról. Be­vezetőben tolmácsolta pártunk Központi Bizottsága köszönetét a Lengyel Egyesült Munkás­pártnak, és az Olasz Kommu­nista Pártnak a találkozó kez­deményezéséért, a körültekin­tő, sokirányú szervező mun­káért, majd hangsúlyozta: — Mi is valljuk, hogy meg­érlelődött az európai kommu­nista pártok újabb tanácskozá­sának, a kialakult új helyzet elemzésének, közös program kialakításának szükségessége. — A korábbi évek tapaszta­latai egyöntetűen tanúsítják, a testvérpártok két- és több oldalú találkozói, nemzetközi tanácskozásai a leghatéko­nyabb formáját jelentik a kommunista pártok ^közötti internacionalista kapcsolatok és együttműködés erősítésének, s megfelelnek a mozgalom mai követelményeinek. Történelmi szükségszerűséget hagynánk figyelmén kívül, ha nem él­nénk a közös ideológiánk, cél­jaink és érdekeink adta nagy­szerű lehetőségekkel együtt­működésünk szüntelen fejlesz­tése terén — a kommunista mozgalommal szemben álló erők is gondosan egyeztetik el­lenünk irányuló lépéseiket. — Meggyőződésünk, hogy az európai testvérpártok újabb ta­nácskozásának összehívására irányuló kezdeményezés, a szé­les körű előkészítő munka és jelenlegi találkozónk is kiemel­kedően fontos szerepet tölt be az Európa és a világ tartós bé­kéjének, biztonságának megte­remtéséért, a nemzetközi kom­munista mozgalom egységének megszilárdításáért vívott küz­delemben. Az európai testvér­pártok együttes akcióinak je­lentőségét az adja meg, hogy Európának megkülönböztetett fontossága van a világhelyzet, az’ egyetemes béke és bizton­ság, a két világrendszer közöt­ti történelmi küzdelem alaku­lásában. Európában a legszer­vezettebb erő a munkásosz­tály. Itt tevékenykednek a vi­lág legharcedzettebb, szerve­zetileg legerősebb kommunista pártjai és a nagy tömegbefo­lyással rendelkező szakszerve- ] zetek, — A ma Európájában a kommunista és munkáspártok eltérő körülmények és feltéte­lek között dolgoznak. Egy ré­szük a valósággá vált szocia­lizmus növekvő erejével és eredményeivel szolgálja a földrész népeinek közös ügyét. Más részük a monopolkapita­lizmus ellen folytatott küzdel­mével növeli tömegbefolyását, és mér csapást a reakciós ag­resszív erőkre. — Együttes harcuk és fel­lépésük a közös ügyet, az európai népek békéjét, bizton­ságát és szocialista jövőjét szolgálja. A szocialista közös­ség pártjainak állami szinten megvalósuló politikája és a kapitalista országok kommu­nista pártjainak harca olyan egységes érőt teremtett, amely az általános emberi haladás, a béke leghathatósabb ténye­zője. A szónok ezután foglalkozott a szocialista és kapitalista tár­sadalmi rendszer közötti minő­ségi különbségekkel és így folytatta. — Pártunk szolidáris a nyu­gat-európai testvérpártoknak a nemzetközi monopóliumok elleni harc erősítését szolgáló kezdeményezéseivel. E pártok elemzően vizsgálják a mono­polkapitalizmus új jelenségeit és ezekből megfelelő következ­tetéseket vonnak le feladataik­ra. a szövetségesekhez való vi­szonyra, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetre vonatkozóan. Az idei brüsszeli értekezletükön elfogadott har­ci program elősegíti a testvér­pártok együttes fellépését a nemzetközi monopóliumokkal, a reakciós erőkkel szemben. A közös akciók cselekvő hozzájá­rulást jelentenek az európai béke és biztonság ügyéhez. — A békés egymás mellett élés, az enyhülés politikája történelmi valósággá vált a két világrendszer közötti kap­csolatokban. Hatására Európá­ban a második világháború után kialakult társadalmi és politikai realitásokat kényte­lenek voltak elfogadni annak legagresszívabb ellenzői is. A valóságos helyzet elismerésé­vel komoly — az enyhülés ki­bontakozását gátló — akadá­lyok hárultak el. A magyar küldöttség veze­tője a továbbiakban értékelte az európai biztonsági értekez­let jelentőségét. Aláhúzta, hogy a konferencia zárószaka­szának mielőbb, a legmaga­sabb szinten sorra kell kerül­nie. Rámutatott: — Tudatában kell lennünk, hogy a nemzetközi feszültség csökkentése terén elért ered­ményekben kimagasló szerepe van a kommunista pártok he­lyes és aktív politikájának, a szocialista országok — min­denekelőtt a Szovjetunió — kezdeményezéseinek, politikai, gazdasági, katonai erejük, te­kintélyük állandó növekedé­sének. — Földrészünk politikai ar­culatának formálásában meg­határozó szerepe van vala­mennyi haladó, békeszerető erő összefogásának és együttes ' fellépésének. Az Európa jövőjéért vívott küz­delemben együtt vesznek részt a munkásosztály pártjai és szervezetei, a különböző hala­dó mozgalmak, és irányzatok képviselői. Az elmúlt évek ta­pasztalatai bizonyítják, hogy a kommunisták vezette harc számára nélkülözhetetlen a munkásosztály többi pártjai, szakszervezetei, az ifjúsági és nőmozgalmak, a katolikus és más hívők, a reálpolitikai irányzatok cselekvő támogatá­sa. Éppen ezért tanácskozá­sunk egyik legfőbb célját ab­ban látjuk, hogv olyan prog­ram kidolgozásához adjon in­dítékot, amely további közös akciókra mozgósítja Európa széles néntömegeit. — Megkülönböztetett figyel­met kell fordítani a dolgozó tömegeket tömörítő szakszer­vezetekre. Az európai szak- szervezetek között a közel­múltban figyelemreméltó kon­taktusok jöttek létre. A világ­helyzet kedvező változása ob- lektíve javuló feltételeket te­remtett a szakszervezetek kö­zös felléoéséhez. — Az erőviszonyok eltolódá­sa a haladás, a béke és a szo­cializmus javára kedvező ha­tást váltott ki a szociáldemok­rácia soraiban. Növekszik azoknak a szocialista és szo­ciáldemokrata vezetőknek a befolyása, akik felismerték a megváltozbtt körülményeket és készek -együttműködni a munkásosztályt érintő több fontos politikai kérdésben. Euróoa-szerte kapcsolatok jöt­tek létre szocialista, szociálde­mokrata és kommunista pár- '->k között. A munkásmozga­lom pártjainak egységtörekvé­sei egyaránt jól szolgálják a mononóliumok elleni osztály­harc és a népek békéjének, biztonságának, társadalmi ha­ladásának ügyét. ta mozgalom tapasztalatai meggyőzően bizonyítják, hogy a marxista—leninista pártok harcának sikerét csak a nem­zeti és nemzetközi érdekek együttes érvényre juttatása biztosíthatja. Az egyes testvér- pártok sajátos feltételek köze­pette folytatott tevékenysége elválaszthatatlan a nemzetközi kommunista mozgalom közös céljaitól. A kommunista pár­tok tanácskozásának és elő­készítésének jelentőségét min­denekelőtt abban látjuk, hogy képes olyan harci feladatokat meghatározni, amelyek össz­hangban állnak a testvérpár­tok nemzeti és ^internaciona­lista céljaival. — A tapasztalat azt bizo­nyítja, hogy a nemzetkört ta­lálkozók alapos és széles kö­rű előkészítése bonyolult fel­adat, ugyanakkor feltétele is a tanácskozások sikerének. A kollektivitás, a pártok közötti egyenlőség és az elvtársiasság elveinek megfelelően a legde- mokratikusabban kell előké­szíteni az európai kommunista és munkáspártok tanácskozá­sát. — Mind az előkészítő mun­ka folyamán, mind a ta­nácskozáson * elvi alapon mindent meg kell' ten­ni a közös álláspontok kiala­kítása érdekében. Az egyhan­gúság elvét tartsuk tisztelet­ben mindaddig, amíg nem gör­dít akadályokat a pártok több­ségének meggyőződéséből faka­dó önként vállalt közös cselek­vése e’é. Puilai Árpád részletesen foglalkozott az elhangzott ja­vaslatokkal és azokat újakkal egészítette ki a konferencia előkészítésének módjára, na­pirendjére és időpontjára vo­natkozóan. így fejezte be: — A Magyar Szocialista Munkáspárt mindenkor aktívan támogatta és támogatja a kommunista és munkáspártok nemzetközi összefogását. Ta­pasztalatból ismerve a párt­jaink kapcsolataiban kialakult normákat és elveket, most is kész előzetes feltételek nélkül részt vénái a közös munkában. Az európai testvérpártok ta­nácskozásától azt várjuk, hogy tovább erősítse a kommunista mozgalom internacionalista harci egységét, magasabb szintre emelje és új tartalom­mal gazdagítsa a kommunista és munkáspártok együttműkö­dését Magyarország és Szingapúr KAMBODZSA’ rz.. -r.paöp :öit ~kiNÄI--SZK.i-fuEL.-h (VIETNAM BURMA THAIFÖLD Singapore _-C —20 km S21W6APÚR Repülőtér ; i-íKikötői] J In —...v:• A kétoldalú kapcsolatok a szocialista Magyar Népköz- társaság és az el nem kötele­zett Szingapúri Köztársaság között újkeletűek, szívélyesek. Kereskedelmi és gazdasági kapcsolataink — amelyeknek már vannak eredményei — távlatilag még nem kialakítot­tak, továbbfejleszthetők. Államközi kapcsolataink első jelentős eseménye Lee Kuan Yew szingapúri minisz­terelnök magyarországi látoga­tása volt 1966 májusában. Ak­kor a miniszterelnök ázsiai és európai körútja során saját kez­deményezésére utazott hazánk­ba azzal a céllal, hogy tárgyalá­sokat folytasson a két kor­mány közötti szorosabb együtt­működés ' lehetősegeiről, külö­nös tekintettel a kereskedel­mi és gazdasági kapcsolatok­ra. A tárgyalások eredménye­ként — a szingapúri fél meg­hívására — 1966 végén magyar külkereskedelmi delegáció uta­zott Szingapúrba kereskedel­mi egyezmény előkészítése cél­jából. Az egyezményt London­ban írtuk alá 1967. március 1- én. 1967 végén vállalati meg­bízottat küldtünk Szingapúrba, majd 1968-ban kereskedelmi képviseletet létesítettünk. Diplomácia Magyar jószolgálati küldött­ség látogatott Szingapúrba 1971 májusában. A delegáci­ót Hollai Imre külügyminisz­ter-helyettes vezette, akit fo­gadott a szingapúri elnök is. Kereskedelmi képviseletünket takarékossági és piaci szem­pontok alapján a kisvolumenű forgalom miatt 1972-ben meg­szüntettük. 1974 júliusában dr. Gosztonyi János oktatási ál­lamtitkár Ausztráliából haza­utaz óban megállt Szingapúr­ban és udvariassági látogatást tett Ahamad Mattar oktatási ál­lamtitkárnál: megbeszélésükön kölcsönösen Ismertették orszá­gaik oktatási rendszerét Külpolitika Szingapúr — ez a tőlünk földrajzilag távoli ország, dél­kelet-ázsiai városállam, amely félúton fekszik India és Kína, illetve Ausztrália között, fon­tos kereskedelmi, közlekedési és stratégiai pont — névlege­sen el nem kötelezett ország, azonban tényleges politikája nyugati elkötelezettségét bi­zonyítja. Mint volt angol gyar­mat, egy ideig az angoloknak, majd egyre inkább az ame­rikaiaknak biztosított előnyös feltételeket a térségbe való behatoláshoz, illetve jelen­léthez. Az 1971-ben létreho­zott öthatalmi védelmi szer­ződés ismét szorosabban fűzi Angliához. A gazdasági szemlélet alap­vető szerepet játszik külpoli­tikai célkitűzéséinek kialakí­tásában. Bár Szingapúr szoros kapcsolatban áll a nyugata országokkal, nem akar egyik nagyhatalomnak sem döntő befolyást biztosítani, arra hi­vatkozva, hogy nagyhatalma.. egyensúlya biztosítja a szín gapúri függetlenséget Az o. szag gazdasági helyzete mégi. már jelentős mértékben a USA-tól függ. A srtngapú: kormány gazdaságpolitika jó ban most az a törekvés, hogy a különböző iparágak fejlesz­tése mellett a kereskedelem­ben is új partnereket igye­keznek keresni más nyugati országokban és . a szocialista országokban. Hazánk a többi szocialista állammal együtt üdvözli a Szingapúri Köztársaságnak az: a törekvését, hogy szélesíteni kívánja kapcsolatait a szo­cialista gazdasági rendszerű országokkal. Meggyőződésünk szerint kapcsolataink fejlesz­tése a békés egymás mellett élés, elve alapján hozzájárul a nemzetközi együttműködés­hez. Az elmúlt években erő­feszítéseket tettünk a kétol­dalú kereskedelmi kapcsola­tok fejlesztése érdekében. Alapvető kereskedelempoliti­kai célunk a kivitel fokozása, ezen belül a gépexport erőtel­jes növelése. Sz. Radzsaratnom életrajza A Magyarországra érkezett szingapúri külügyminiszter, Szinnatambi Radzsaratnam politikai pályafutását újság­íróként kezdte. 1915. február 23-án Ceylonban született, is­koláit Londonban végezte. 1950«és 1954 között a Singapo­re Standard című lap társki­adója, 1954-től 1959-ig a The Straits Times című lap mun­katársa volt. Alapító tagja volt az 1954-ben szervezett (az angol Munkáspárthoz ha­sonló szervezetű) Népi Akció Pártnak. A párt irányítása alatt jött létre 1959-ben Szin­gapúr állam első kormánya. A párt a legutóbbi, 1972-es vá. lasztásokon következetes, az ország függetlenségi törekvé­seinek megfelelő imperialista- ellenes programmal lépett a választók elé. Vendégünk, a Szingapúr-' diplomácia vezetője mostar tisztségét 1965 óta tölti be előtte 1959-től képviselő, ku' tuszminiszter volt, 1968-té' 71-ig a külügyi mellett a munkaügyi tárcát is irányí­tott. A szingapúri külügyminisz­ter felesége magyar szárma­zású. CSAK RÖVIDÍN... MOSZKVÁBAN pénteken bejelentették, hogy Helmut Schmidt nyugatnémet szövet­ségi kancellár október 28-tól 31-ig hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. • ­AZ EURÓPAI biztonsági és együttműködési értekezlet Genfben folyó második sza­kaszának valamennyi szerve folytatja intenzív munkáját. AZ UNESCO közgyűlése, amelynek XVIII. ülésszaka csütörtökön kezdte meg mun­káját, pénteken délelőtt — a végrehajtó tanács javaslatára — egyhangúlag dr. Jóború Magdát — a Magyar UNESCO Bizottság elnökét, az üléssza­kon részt vevő magyar kül­döttség helyettes vezetőjét vá lasztotta meg a közgyűlés el nőkévé. HAVANNÁBAN befejez* dött az SZVSZ főtanácsán:: ülése. HÁROMHETI szünet utá pénteken folytatódott a cip rusi görög és török hadifog­lyok cseréje. PÉNTEKEN MOSZKVA BAN véget ért a szovjet- nyugatnémet gazdasági ve gyes bizottság negyedik ülés szaka. FORD elnök pénteken aFe hér Házban fogadta Francisa da Costa Gomes portugál ál1 lamfőt.

Next

/
Thumbnails
Contents