Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-16 / 242. szám

1974. OKTÓBER 16., SZERDA áíxern W k/voícw Beállítják az R-30-ast Népi ellenőrnek lenni: megtisztelő bizalom Általánosan tanulságosak Szigetszentmiklós tapasztalatai A KOM Ipargazdasági és Szervezési és Számítástechnikai Intézeté­ben hét szovjet szakember segítségével elkezdték hazánk első szovjet gyártmányú R—30-as típusú számítógépének beépítését. A képen: mű­szerekkel végzik a számítógép beállítását. Mini jéggyár, kisvendéglő A helyi lakosok véleménye szerint sokat javított az ellá­tás színvonalán, s az áruvá­lasztékon a Szigetszentmár- tonban az idén tavasszal megnyitott új, szövetkezeti ÁBC-áruház. Ezt tükrözi a község kereskedelmi forgal­mának 28 százalékos emelke­dése, valamint a hétvégi ki­rándulók elégedettsége. A korszerű bevásárlóközpont ki­alakítása módot adott az üz­lethálózat átrendezéséhez, a szükségleteknek jobban megfe­lelő átszervezéséhez. A korábbi élelmiszerbolt fölszabadult he­lyiségeiben például rövidesen ■megnyílik a melegkonyhás kisvendéglő. Ezzel a község- beli lakosok régi ' kívánsága teljesül, hiszen a Duna-parti vendéglő — fekvésénél, a köz­ség központjától való távol­ságánál fogva — elsősorban inkább a nyaralók és kirán­dulók számára biztosítja az idényjellegű ellátást, s a szó­rakozást. Megnyitott az ÁFÉSZ a községben egy mini jéggyárat is. Eddig a Duna jegét tárolták a nyári hónapokra, de az öreg folyó olykor „cserben­hagyta” a jegeseket. Ez tör­tént például tavaly télen is, amikor egyáltalán nem kép­ződött jég a Dunán. A kis jég­gyár napi kapacitása 7—8 mázsa jég, amiből a kereske­delem és a vendéglátóipar mellett jut a helyi közegész­ségügy céljaira is. A népi ellenőrök tavalyi és idei tevékenységéről, a közér­dekű témákhoz kapcsolódó vizsgálatok eredményeiről, a népi ellenőrzési csoport és a nagyközségi tanács együttmű­ködéséről számoltatta be a minap a szigetszenimiklósi nagyközségi párt-végrehajtó­bizottság a helyi NECS veze­tőjét. A beszámoló és az azt követő vita olyan kendőzetle­nül tárta fel e fontos társadal­mi tevékenység erényeit és kisebb-nagyobb fogyatékossá­gait, hogy valósággal kínálko­zik az általánosítható tanulsá­gok levonására. A „tiszteletbeli” tagok Kezdjük mindjárt egy olyan negatívummal, amely szinte mindenütt fellelhető a népi ellenőrök egyenlőtlen terhelé­sének, más szóval a „tisztelet­beli’* tagok problémájával. A NECS vezetője őszintéd el­mondta, hogy az elmúlt két esztendő során nem minden esetben mozgósította a csoport tagjait, egyszerűbbnek vélte, ha maga végzi el a vizsgála­tot. Ez az „amíg összeszedem az embereket, addig magam már meg is csináltam” állás­pont többnyire jószándékból és ügyszeretetből táplálkozik, ám a népi ellenőirzés esetében éppen azt teszik illuzórikussá, aminek itt van csak igazán nagy jelentősége: a több szem többet lát gyakorlatát. Szigetszentmiklóson 19 tagja van a népi ellenőrzési cso­portnak. Ilyen-olyan okokból azonban, közülük mindössze öt-hat azoknak* a száma, akik­re rendszeresen lehet számí­tani. Nos, a többieket neve­zem én „tiszteletbeli” tagok­nak. Az effajta tagság a leg­több testületben nem kívána­tos jelenség, felesleges luxus, de talán sehol nem annyira, mint a népi ellenőrzésben! Feltétlenül arra kell intsen ÚJ LEHETŐSÉG A SERTÉSHÚSTERMELÉSBEN: A BÁBOLNA TÍPUSÚ SERTÉS-NEDVESETETŐ Előnyei: — nagyobb és egyenletesebb súlygyarapodás, — kisebb takarmányfelhasználás, — rövidebb hizlalás! idő, A berendezés könnyen és gyorsan telepíthető. Szaktanácsadás, művezetés, pótalkatrész-ellátás A szállítási feltételekről bővebb felvilágosítást nyúj't a MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT Kereskedelmi Osztálya * Cím: 2943 Bábolna. Telefon: Bábolna 1-es. Telex: 226 555, 27 211, valamint az AGROTRÖSZT és megyei AGROKER-vállalatai. ________________:_____________________________________________________ be nnünket, hogy nagyobb1 gonddal válasszuk ki a népi ellenőröket. Ha valami, ez a tisztség aztán legyen valóban a megtisztelő bizalom, a fedd­hetetlenség elismerésének je­le! Szigetszentmiklóson nem­régiben négy új népi ellenőr kapott megbízást; a régiek és a NECS vezetőjének közös fe­lelőssége, hogy őket az első perctől kezdve rendszeresen 'vonják be a társadalom szem­pontjából rendkívül hasznos, fontos tevékenységbe. Kiegészítik egymást | Feltárta a vita azt is, hogy van még javítani való a NECS és a nagyközségi tanács kap­csolatán, együttműködésén. A lehetőség adott, hiszen szin­te minden vizsgálat témakö­rében találkozik a két szerv érdeke és felelőssége. Vegyük például a legkézenfekvőbbet: a kereskedelmi és vendéglá­tóipari hálózat, az’ ellátás el­lenőrzését. A tanácsapparátus — ezen belül a kereskedelmi osztály — létszáma amúgyis kicsi ahhoz, hogy győzze a rendszeres ellenőrzést. Ráadá­sul a kereskedelmi osztály dolgozói — nők, akik az ital­boltok, kocsmák, tainonál'ók esti ellenőrzését — érthetően — nem szívesen vállalnák. Attól viszont nem kell tarta­ni, hogy a néni ellenőrök ész­revételei, a feltárt visszássá­gok annyiban maradnak, hi­szen a tanács intézkedési jog­köre ez esetben szerencsésen egészíti ki a NECS erejét és mozgékonyságát. Megfelelő szakemberekkel Nincs minden rendben a népi ellenőrzés és a pártszer- vek kapcsolatában sem A párttitkárok olykor csak utó­lag értesülnek arról, hogy né­pi ellenőrök jártak az intéz­ményben a vállalatnál. Pedig ez nem egyszerű udvariassági gesztus, « Végül még egy tanulság: itt is érvényes a „megfelelő em­bert megfelelő helyre” szabá­lya. A NECS vezetői mindig körültekintő gonddal válasz­szák ki egy-egy vizsgálathoz a népi ellenőröket: az adott té­makör legjobb ismerőit! Pél­dául pénzügyi bizonylatok, könyvelési adatok felülvizs­gálatával ne bízzanak meg történelemtanárokat vagy tmk-csoportvezetőket; a par­lagföldek felmérését ne mun­kaügyi előadóval vagy TÜ- ZÉP-telepvezetővel végeztes­sék. Kettős kár származik az ilyesmiből: egyrészt a hozzá nem értő — aki éppen kéz­nél van — népi ellenőr köz­reműködése egy speciális szak­értelmet igénylő vizsgálatban úgyis csak formális, semmivel nem viszi előbbre az ügyiét, másrészt csökkenti-csorbítja a népi ellenőrzés tekintélyét, hi­telét. Nyíri Éva A GAZDA: TAPIOSZELE Negyvenezer növény a hazai génbankban A növényvilág géntartalé­kainak megőrzésére ország­szerte megkezdték a tudomá­nyos gyűjtést és a rend­szerezést; elsőnek a szán­tóföldi és a zöldségnövé­nyek kerültek sorra. A munkálatokat a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium megbízásából a tápiószelei Agrobotanikai In­tézet irányítja; az intézetet számos egyéb tudományos központ segíti a munkában. Erre — amint azt a miniszi 1- rium illetékesei elmondották — azért van szükség, mert a nagy termőképességű és köny- nyen honosodó kultúrnövé­nyek a világ minden részén, és természetesen hazánkban is, hihetetlen gyorsasággal „el­árasztják” a mezőgazdasági területeket, s emiatt nagyobb mérték­ben visszaszorulnak a tájjellegű primitív és ré­gi növényfajták. A termelésben ezekre ugyan nincs is szükség, de a növény- nemesítők szívesen használ­ják fel eéy-egy jó tulajdon­ság „átültetésére” vagy akár kiindulási alapanyagként is a betegségekkel, fertőzések­kel szemben általában ellen­álló régi fajtákat. Csakhogy gyakran már hírmondóját sem találni a „leváltott” nö­vényeknek. A génbankok létrehozá­sára külföldön is nagy erőfeszítéseket tesznek, a hazai tudósok ebben a munkában élen járnak. Azon igyekeznek, hogy kon­dicionált páratartalmú és hő­mérsékletű levegőviszonyok között, megfelelő technológiai berendezésekkel hosszabb időn át változatlan állapot­ban tárolják és időnként sza­porítják a régi növényfajtá­kat. A szántóföldi és zöldség­növények megőrzőrend- szcrének kialakításához 11 millió forintos beru­házásra van szükség. Hasonló nagyságrendű kiadást jelent az erdészeti fásnövé­nyek génbankjának megte­remtése. A növények begyűj­tésére, valamint egyéb más munkálatokra 1977-ig továb­bi hárommillió forintra van szükség, ebből az összegből 15 000 növény szaporítóanya­gának megmentését teszik lehetővé. Az Agrobotanikai Intézet, keretében, végered­ményben mintegy 40 000 nö­vényi génanyag tárolására lesz lehetőség. A következő években rendezkednek majd be a szőlészeti szaporítóanya-: gok, valamint a különféle gyümölcsök szaporító­anyagának „konzerválásá­ra”. A hazai növényi génbank­rendszer bekapcsolódik a nem­zetközi hálózatba, ily módon lehetőség lesz a különböző or­szágok hasonló intézeteivel a tudományos .anyagok cseré­jére. Megtiltani nem lehet yt z amerikai könyvpiacon zz új, nagy sikerre számító könyv jelent meg A növé­nyek érzelmi élete címmel. Hogy miről is szól? Ügy öt évvel ezelőtt egy biológus hazugságvizsgáló székbe „ültetett” egy csere­pes virágot. Ez a szék ugyan­is a vizsgált személy érzelmi ingereit elektromos jelzések­ké alakítja át és jól mérhe­tően jelzi is őket. Egyszóval megállapítja, hogy hazudik-e a vizsgált személy, vagy sem. A biológus a virág külön­böző részeire kapcsolta az elektródákat, majd egy égő gyufaszálat a leveléhez tar­tott. Csodák csodája, az in­gerjelző kilengett, jelezve, hogy „fáj” az égés. Ezután elővett még egy szál gyufát, de azt nem gyújtotta meg, így tartotta a levélhez. Most nem lengett ki a mutató. Az eredmény összegezve: a virágot nem lehet becsapni. Ennek a kísérletnek alap­ján amatőr biológusok, gim­nazisták kezdtek el kísérle­tezni. Az egyik gimnázium diákjai két azonos virágot állítottak az ablakba, öntö­zés közben az egyik virágot becézgették, míg a mási­kat csak szidták. És az eredmény? Az a virág, amit szidtak, elhervadt, amit pedig dicsér­tek, egyre szebb lett. Miután közölték a kísérlet eredményét egy magazinban, felfigyelt rá több farmer. Ezek után locsolás közben dicsérni kezdték a dinnyéi­ket, a szomszédét pedig szid­ni, amibe besegítettek a fele­ségek is. A szomszéd földjén, amed­dig a hang elhallatszott, el- rothadtak a dinnyék, míg a „dicsérgető farmerek" diny- nyéi mesebeli nagyságúra nőttek. Ezek a mulatságos történe­tek idáig rendben is volná­nak. Én csak azt nem értem, nti történik akkor, ha az egyik gazda a maga termé­sét dicsérgetij a szomszédét pedig szidja, s eközben a szomszéd ugyanezt teszi. Ho­gyan reagálnak erre a növé­nyek? Lehet, hogy az itthoni pia­con a magyarázat. Mintha sok lenne az elátkozott zöld­ség és gyümölcs. A megoldás talán az len­ne — legalább nálunk: — mindenki a saját földjén ter­mesztett gyümölcsöket di­csérné és békén hagyná a szomszédét. A szidást, ká­romkodást hagyjuk a felvá­sárlókra, vagy az időnként becsapott fogyasztókra. H. L. G. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A KOHÁSZATI GYÁRÉPÍTŐ VÁLLALAT PÁLYÁZATOT HIRDET fejlesztés alatt álló TÁPIÓSZELEI VASSZERKEZETI GYÁREGYSÉGE ALANT FELSOROLT MUNKAKÖREIRE: gyáregységi főmérnök, » műszaki részlegvezető, műszaki osztályvezető, technológiai osztályvezető, hegesztő mérnök, szerkezeti gyárrészlegvezető, darabolóüzem-vezető, hegesztőüzem-vezető, szerelőüzem-vezető, • karbantartási részlegvezető, tmk-üzemvezető, villamosmérnök hegesztő szakmérnök Pályázhatnak gépészmérnökök, gépgyártástechnológusi mérnökök, acélszerkezeti üzemmérnökök, villamosmérnökök (gyengeáramú) 5—10 éves gyakorlattal, üzemmérnökök 8—15 éves gyakorlattal. Felvesz még gyáregységi főkönyvelőt (közgazdasági egyetemi (ipari szak) vagy számviteli főiskolai végzettség és 8 éves gyakorlat.) Fizetés: a kollektív szerződés szerint. A pályázatok beküldésének határideje: 1974. november 15. Cím: Kohászati Gyórépítő Vállalat Személyzeti Főosztály 1138 Budapest XIII., Révész u. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents