Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-15 / 241. szám

Pitis. Aranykalász Tsz Földben a rozs, az árpa Késik a szüret és az almaszedés Nem kedvezett az idő az | ben gondoskodott a jövő évi őszi munkáknak az elmúlt he­tekben a pilisi Aranykalász Tsz-ben sem: tíz nap lefor­gása alatt több mint 130 milliméter csapadék áztatta a földeket, hátráltatva a be­takarítási, vetési munkálato­kat. A 302 hektáros területen jó ütemben szedi a termést öt burgonyakombájn, s egy nagy teljesítményű, modem váloga­tó asztal is a dolgozók ren­delkezésére áll. Még 40 hek­tárról kell betakarítani az értékes növényt. Az eddigi eredmények biz­tatóak, várhatóan elérik a hek­táronkénti 190—200 má­zsás átlagtermést. Á közös gazdaság csaknem az összes termésre szerződést kö­tött a Vetőmagtermelbető és Ellátó Vállalat monori alköz­pontjával : közvetlenül a megrendelőnek szállítja, fém­zárolva, a különböző fajtájú yetőgumót A vállalat idő­vetőmagszükségleiről, már meg is érkezett az első vetőmagszállítmány Hollandiából. A pilisi tsz-ben csaknem ezer hektár kukorica vár be­takarításra. Bármennyire sze­rettek volna, eddig még nem tudtak hozzákezdeni: a kuko­rica nedvességtartalma 30—35 százalékos. A kilenc ZMAJ- típusú csőtörő fosztógép elő­reláthatólag ma áll munkába. Az összes kukoricát a ceg­lédi hibridüzembe szállítják. Az őszi vetőszántás kö­rül minden rendben: földben van már a rozs és az árpa, de 300 hektá­ron a búzát is elvetették. Megkésett a szüret és az almaszedés is. A közös gaz­daság vezetői reménykednek, hogy az elkövetkező napokban jobbra fordul az időjárás, és időben pótolni tudják elma­radásukat. G. J. APRÓSÁGOK? Megkeseríthetik napjainkat, törődnünk kell velük Jártunkban-keltünkben sok bosszantó visszássággal talál­kozunk. A kisebbeket esetleg kézlegyintéssel intézzük el, a súlyosabbakat, az általában sok embert érintőket szóvá tesszük, minden alkalommal megismételve, miért nem le­hetne másként, jól, szabályo­san? o A távolsági autóbuszok pad­lózatát bizonyos időzöicönként olajjal alaposan lelocsolják, és az olajat valamivel szétke­nik. Olyankor a járás, főleg a leszállás balesetveszélyessé válik. Hányszor láttunk már botladozó, el- vagy a lépcsők­ről lecsúszó utasokat! Hány­szor előfordult, hogy amikor le akartunk ülni, mind a két lábunk hirtelen kiszaladt aló­lunk és sipcsontunkat jól be­lsütöttük az előttünk levő ülés vaspántjába! És ha eltörik valakinek a lába? Miért van eme szükség? A kellemetlen olajszagról már, mely néha elviselhetetlen, nem is beszélünk. © Egyre nagyobb népszerűség­nek örvend a kutya. A közsé­geket és határaikat járva, azt tapasztaljuk, hogy nemcsak a házi ebek száma szaporodik, hanem a kóboroké is. Egyes emberek ugyanis úgy szaba­dulnak meg elaggott, vagy megunt házőrző.ktől, hogy ki­verik az utcára, vagy autón kiviszik a határba, ahol szél­nek eresztik őket, s az előb­biek a járókelőket, főleg a gyerekeket riasztgatják, az utóbbiak pedig a vadakat za­varják, zsákmányolják, ugyan­úgy, mint a határba kiutasí­tott macskák. ©- Egyre zajosabbá válik kör­nyezetünk: több az autó, a motor, a traktor, a rádió. Egyesek, főleg fiatalok, már táskányi nagyságú készülékkel sétálnak az utcán, ülnek az autóbuszökban és a vonato­kon, s fülhallgatói nem hasz­nálva, zavarják a mellettük ülők nyugalmát. Nem lehetne nyomatékosab­ban figyelmeztetni, vagy ha a figyelmeztetés sem használ, a járművekről leszállítani őket? Szinte érthetetlen az is, hogy egyesek a mozikból ha­zafelé menet ordibálnak, dön­getik a kapukat, megkocogtat­ják az fiblakoílcat, néha be is leselkednek azokon, és risítoz- va továbbfutnak. o párral mennek a beteghez, sa gödrökber^ gyakran elesnek. Kis dolgok, nem érdemes foglalkozni velük? Dehogy nem! Mindennapjaink apró ügyekből állnak össze, amelyek kellemessé vagy kellemetlenné tehetik életünket, ezért érde­mes, sőt kell törődnünk ve­lük. Kovács György — Kiváló brigád. Tizenkét szocialista brigád versenyez az abonyi Ságvári Endre Tsz-ben a XI. páortkongresz- szus és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére tett felajánlások teljesítésében. A Sallai és Zrínyi brigád elha­tározta a szövetkézét kiváló brigádja cím elérését. En­nek követelményeit az első félévben mindkét brigád tel­jesítette. MŰSOR MOZIK Gyömrő: A „Saturnus” csap­dájában, I—II. Maglód: Me­rénylők. Mende: Az elveszett kutya. Monor: Uvegház. Pilis: özvegy Coudercné. Üllő: Ne hagyd magad, Pitkin! Vecsés: A legutolsó nap. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyömrőn, 19 órakor: P. Sza­bó Edit szobrászművész itáliai útibeszámolója. Üllőn, 19 óra­kor dr. Buga László egészség- ügyi előadása, a szakmaközi bizottság rendezésében. ŰTTÖRÖHAZ Gyömrőn, 15-től 17 óráig a riporter és lövész, 16-tól 18-ig a modellező szakkör foglalko­zása; 10-től 18-ig: a Pest me­gyei iskolák tanulói rajzainak kiállítása a takarékosságról. MONOMltfB A Pf SÍ' M E GYEI H í RLAP KÜ LÖN K I AD. ASA XVI. ÉVFOLYAM, 241. SZÄM 1974. OKTÓBER 15., KEDD Kukoricatermesztés — iparszerűen •• Otven mázsa Tanulók az állami gazdaságban Székely Kázmért, a Monori Állami Gazdaság gombai ke­rületének igazgatóját nagy Tanfolyamok * Uj klubot szerveznek Fővárosi látogatások A gyömröi művelődési ház által szervezett gépkocsiveze­tői tanfolyamra a jelentkezés lezárult: az ezután jelentkező­ket már a január elején kez­dődő tanfolyamra veszik csak fel. A motorvezetői tanfolyam létszáma még nem teljesen be­töltött. j A német nyelvtanfolyam holnap, október 16-án, dél­után fél 5 órakor, a francia 17- én, ugyancsak fél ötkor, az orosz 18-án délután négy óra­kor tartja első foglalkozását. Ez utóbbit elsősorban a bejá­ró dolgozók gyermekei számá­ra szervezik, illetve olyan ta­nulóknak, akik középiskolában akarnak továbbtanulni, és még általános iskolás koruk­ban meg szeretnének ismer­kedni az audiovizuális oktatás­sal, melynek bevezetésére az 1974—75-ös oktatási év máso­dik felében, januárban kerül sor: addigra elkészülnek a szükséges segédeszközök. Az angol nyelvtanfolyam ké­sőbb kezdődik meg. Az ősz beköszöntővel ismét szervernek társastánc tanfo­lyamat, melyet Johannisz Vil- mosné tanárnő vezet, akinek Üllőről — Budapestre munkájával a szülők, az isko­lák és a hallgatók egyaránt elégedettek. A monori járási hivatal mű­velődési osztályának javaslatá­ra, Gyömrőn is alakítanak a monorihoz hasonló társastánc klubot, mely vasárnaponként, a kora délutáni órákban tart majd foglalkozásokat, a vég­zett tanítványokkal, valamint a versenytánc iránt érdeklő­dőkkel, akik nem tanfolyamdí­jat, hanem klubtagsági díjat fizetnek, s látogatásokat tesz­nek a fővárosban működő, ha­sonló klubokban is. Furuglyás Géza munkában találjuk: tásokat készít. — Háromezerkétszózhatvan- nyolc hektár területen gazdál­kodunk, legnagyobb vetéste­rületünk kukorica, amelyet teljes egészében iparszerű termelési rendszerben műve­lünk — mondja elöljáróban, majd Szabó László gépész- mérnök kalauzolásával kör­útra indulunk. A gépek között haladva, kí­sérőnk megjegyzi: — A kukorica betakarításá­hoz négy nagy teljesítményű CLAAS dominátor 100-as kombájn áll rendelkezésünk­re, a hozzá tartozó traktorok­kal és munkagépekkel. A ku­korica betakarítását éjjel sem hagynák abba a kom- bájnosok és a szerelők, ha az időjárás kedvezőbb lenne. A termés, melyet 800 hek­tárról kell betakaríta­nunk, jónak mondható, 50 mázsa hektáronkénti átlagra számítunk. Ipari borsót 280 hektárról szedtek le, a repce vetéste­rülete 178 hektár volt. Az JEGYZET Saót érteni Kis habozás után hozzáte­szi: — A jelölőgyűlésen ott vol­tam ... Emlékszem, hogy vi­zet, csatornát kértünk. — Nos — fogom a szaván —, tavaly fejezték be ebben az utcában a csatorna építé­sét. Odébb lakóházakat építe­nek, nézze csak a darut... Egyszerre mindent azért még­sem lehet. Közben megérkezik a busz. Felszállunk._ Budapestig együtt utazunk. Űtitársam megeny­hül, elfelejti a sáros cipőjét, és szavaiból az is kiderül, jrogy elégedett az utóbbi évek­ben tapasztalt fejlődéssel. • Milyen jó lenne, ha a ta­nácstagok nemcsak a beszá­moló alkalmával találkozná­nak a választó polgárokkal, hanem olykor-olykor el is lá­togatnának hozzájuk, elbeszél­getni, szót érteni velük. K. Gy. Az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ lakatosipari részlege több buda­pesti vállalat megrendelésének tesz eleget. Képünkön: gabona- szárító gépsor csigatengelyét esztergálja Varga József és Berzéki László. Sok háztulajdonos udvará­ból az utcára engedi a vizet, úgy, hogy a járdán, az árokig gödröt váj. A gödör nappal látható, a járókelők átlépik, de este a nyakukat is kitörhetik miatta. Az orvosok hányszor pa­naszkodtak már: éjjel kerék­A gépsor részegységét Kadenszki József és Gulácsi Lajos festésre készíti elő. Ifj. Fekete József felvételei kimuta- előbbi 30, az utóbbi 60 má­zsát adott hektáronként. Az állattenyésztési telepen Bódi Mihály brigádvezető elmondja, hogy jelenleg 540 fejőstehenet és 400 hízómar­hát gondoznak. A borjúne­velő telep évenként mintegy 250—300 jószágot nevel a gaz­daságnak. — Hány liter a napi fejési átlag? — ötezer liter tejet fe­jünk ki naponta, amelyet kétszer, reggel és este, tankkocsik szállítanak el. Az állatgondozók két mű­szakban, reggel 4-től 13-ig és 14-től 21 óráig dolgoznak, összesen ötvenen, fejőgulyá­sok, etetők, takarmányosok és borjúnevelők. Egy-egy is­tállóban 108 fejőstehén ta­lálható, egy-egy fejőgulyás­ra ötvennégy jut. Az állami gazdaság gombai kerülete szerződéses viszony­ban áll a Péceli Szakmunkás- képző Intézettel, melynek tanulói gyakorlati oktatás­ban vesznek részt az állatte­nyésztő telepen, szaktanár felügyeletével. A gyakorla­ton levők teljes ellátását a gazdaság vállalta. A tanulók kényelmes szo­bákban laknak, egyben- egyben három, minden szobában hideg-melegvi­zes mosdó, továbbá kö­zös hideg-melegvizes zu­hanyozó áll rendelkezé­sükre. A szórakozási lehetőségek-. ben még válogathatnak is, a művelődési teremben sakkoz­hatnak dominózhatnak, rá­diót hallgathatnak, televí­ziót nézhetnek, asztaliteni­szezhetnek, és több száz könyv közül kereshetnek ked­vükre való olvasnivalót. Visszatérve az igazgatói irodába, Székely Kázmér el­mondja még, hogy a gombai kerületből kilencen járnak a dolgozók esti iskolájába, a gazdaság .vezetősége elősegíti a- kerületbeliek politikai, szakmai fejlődését, művelő­dését, de támogatja gyer­mekeiket is: mivel a felső- farkasdi iskolában megszűnt a tanítás, ' saját szállítóeszközén vi­szi a kerület központjába és onnan haza naponta a felsöfarkasdi gyerekeket, akik a gombai iskolába és on­nan vissza a kerületi köz­pontba menetrendszerű au­tóbuszon jutnak el. Vitéz Imre Sportszerűtlenség - két tanulsággal Rossz volt hallanunk azokat a sértő kifejezése­ket, amelyeket a játékve­zetőnek kiabáltak a szur­kolók a Péteri—Vecsés lab­darúgó-mérkőzésen. A ha­zai csapat 2:l-re győzött a mezőnyben kulturáltabban játszó vecsésiek ellen, de megérdemelten tartotta otthon az értékes két pon­tot, mert lelkesebb volt el­lenfelénél. A vecsésiek a mérkőzés első felében nagy akarás­sal vetették magukat a küzdelembe, később ellapo­sodott a játékuk, és kapu­ra sem voltak veszélyesek. Egy-két keményebb össze­csapástól eltekintve, sport- szerűség uralkodott a pá­lyán, de semmiképpen sem az a nézőtéren: felváltva szidta a péteri és a vecsési szurkolótábor a játékveze­tőt, többször szünetelt a já­ték, a rendezők igyekeztek rendet teremteni — kevés sikerrel. Különösen néhány ma­gáról teljesen elfeledkezett vecsési szurkoló hangosko­dott, valamilyen régebbi, elvesztett mérkőzést emle­getve tüntetett a játékve­zető ellen. Sajnos, nem volt elég rendező a pályán: ha­tározott, nagyobb létszámú rendezögárda tudta volna csak megszüntetni a rend­zavarást, mely méltatlan volt a 22 játékos sportszerű küzdelméhez. Két alapvető tanulságot kell mindenkinek levonnia a Péteri—Vecsés mérkőzé­sen tapasztaltak után: a játékvezető is ember, 6 is tévedhet; presztízsből ma már nem lehet - a pályán megélni. Ez utóbbi főként a vecsésiekre vonatkozik, akik, úgy látszik, nem ta­nultak eleget az NB íz­ben, az NB Ill-ban, a me­gyei I. osztályban. Talán a járási bajnokság jó lecke lesz majd nekik. H. J. KÉZILABDA Megyei férfibajnokság Gyömrő—Bem SE 12:11 (6:6) Gyömrő, vezette: Szenczy (jól). A gyömrőiek a következő felállásban kezdték a játékot: Szabó István •— Pintácsi, Ár- nits, Szabó Imre, Lendvai, Ve­ress. A kiesés szempontjából sors­döntő mérkőzésen a sáros, mély talajú pályán nem ala­kulhatott ki jó játék. A vendé­gek voltak a mérkőzés esélye­sei, de a papírforma felborult, mert a hazaiak határtalan lel­kesedéssel vetették magukat a küzdelembe, végig irányítot­ták a mérkőzést, és akár na­gyobb arányban is győzhettek volna. Góldobók: Lendvai (6), Sza­bó Imre (4), Pintácsi (2). Jó: Szabó István, Lendvai, Ámíts. A többiek is dicséretet érde­melnek, lelkes, csupaszív játé­kukért. Ifi: Cegléd—Gyömrő 17:11. Góldobók: Garami (5), Gye- nes (3), Kiss J. (3). (gér) A gimnáziummal szembeni autóbuszmegállóban ideges férfi áll elém. — Látja a cipőmet? — és a lábbelijére mutat. — Jó sáros — felem értetle­nül. — Budapestre utazom, a fő­városba. Ilyen sáros cipőkkel, mint egy tanyai! Lesül a ké­pemről a bőr. De jöjjön, néz­ze meg — és valósággal von­szol maga után a Németh Ágoston utcáig. — Ilyen ut­cán közlekedni! Utcán? Sár­tengeren ! Megkérdezem tőle, volt-e már tanácsülésen? — Minek, nem vagyok én tanácstag! — Tudja-e, ki az utca ta­nácstagja? Megnevezi. — A beszámolóját meghall­gatta-e már? — Nem — feleli. — Reggel­itől estig dolgozom, sokszor éj­jel is, ugyanis pék a mester­ségem.

Next

/
Thumbnails
Contents