Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-15 / 241. szám

4 1974. OKTÓBER 15.. KEDD Emléktábla Kodolányi János szülőházán Avatóünnepség a Pest megyei Telkin László Gyula elhelyezi az író szövetség koszorúját az emléktáb­lán. Baloldalt Mózs Ernő. Koppány György felvétele A családi életre nevelés nem tantárgy Oktatása januárban kezdődik Miről lesz szó? Felkészültek a kísérletre a szentendrei gimnáziumban Tájértekezletek A héten, tájértekezleteken vitatják meg a megye népmű­velői a Központi Bizottság márciusi, valamint a Pest me­gyei Pártbizottság szeptemberi határozatát a közművelődés helyzetéről s a további felada­tokról. Az első, ilyen jellegű tájértekezletre október 16-án, szerdán Vácott, az Állami Ze­neiskolában kerül sor, amely­nek előadója Barinkat Oszkár- né, a megyei pártbizottság tit­kára. Másnap, október 17-én Budapesten, a megyei tanács dísztermében rendezendő ta­nácskozáson dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyet­tese tart vitaindítót. A har­madik tájértekezletre október 18-án Cegléden, a művelődési központban kerül sor. Az elő­adó itt Balogh László, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője lesz. Melyik irodalmi hős az eszményképem ? A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsának központi könyvtára hazánk felszabadu­lásának harmincadik évfordu­lója alkalmából pályázatot hir­detett szakmunkástanulók és munkásfiatalok számára Me­lyik irodalmi hős az eszmény­képem? címmel. A pályázaton részt vehet minden Pest me­gyében lakó és dolgozó fiatal, aki még nem töltötte be a har­mincadik életévét. A pályamű- veket az SZMT központi könyvtárának kell beküldeni 1974. november 7-ig. Az első díj: kilencnapos utazás a Szovjetunióba. A gödi József Attila Műve­lődési Házban kiállítás nyílt Uhrig Zsigmond festőművész 3l legújabb munkájából. A kiállítást Nagy Sándor, a já­rási pártbizottság politikai munkatársa nyitotta meg. Az 55 éves művész Szent­endrén született. A Képzőmű­vészeti Főiskolán Rudnay Gyula volt a mestere. Már fő­iskolás korában Nemes Mar­cell- és Szinyei-díjat kapott. 1943 óta rendszeresen részt vesz az országos kiállításokon és a Pest megyei művészek tárlatain. Tanulmányútjai so­rán bejárta szinte az egész Európát; kiállítása volt Hol­landiában, Delftben is. Mos­tani kiállításán főleg holland, jugoszláv és bolgár ihletésű pasztellképei szerepelnek. Festői egyénisége elsősorban színvilágában mutatkozik meg. Képein sötét, félámyé- kos (mély lilák és kékek) és világos tónusok (sárgák, piro­sak, narancsok) követik egy­mást. Színfoltjainak úgy igyekszik életet adni, hogy az egyes foltok már tartalmazzák a szomszédos színeket is. üb­rig tiszteletben tartja (talán túlzottan is) elődeinek kísér­leteit, azt az igyekezetüket, hogy „kiegyezzenek” a termé­szettel, és nem mond le a si­Századunk magyar irodal­mának egyik legjelentéke­nyebb írója, az ormánsági parasztság életének krónikása és múltúnk nagy idézője, az 1969-ben elhunyt Kodolányi János 1899. március 13-án született a Pest megyei Telkin. Édesapja jó néhány éven át, egészen 1903-ig erdészként dol­gozott itt. Akkor a család a Baranya megyei Pécsváradra került. Az íróra emlékezve Budaje- nő község közös tanácsa és a kerről azon a területen sem, ahol azok kudarcot vallottak. Festészetében a témák válto­zatlansága mellett is, észreve­hető változás, amely elsősor­ban a külföldi utazások során szerzett élményeknek és a lá­tott képeknek az eredménye. Témaválasztásai képet ad­nak festői alkatáról. Az em­ber és a természet szükség- szerű kapcsolatát ábrázolja meggyőzően és hitelesen. A Dunakanyarban — Felsőgö- dön, Nagymaroson, Visegrá- don stb. — festett képein a táj szépségét és az itt élő em­berek — néha idillikus — életét láthatjuk viszont, úgy, ahogy azt egy harmonikus életet élő művész látja. Mű­vészete mindenkihez szól, ab­ban az értelemben, hogy köz­lendőjét a képzőművészetben járatlan ember is megértheti, s így sokat tehet a közműve­lődésért; az esztétikailag és gondolatilag elvontabb mű­vek megértetéséért is. Uhrig Zsigmond kiállítása október 21-ig tart nyitva. Jő volna, ha hasonló kiállítások­ra — például a megyében élő művészek részvételével — a gödi tanács a jövőben is lehe­tőséget biztosítana. Hazafias Népfront telki bi­zottsága emléktáblával jelölte meg a Fő utca 31. sz. alatt ma is álló szülőházat. A vasárnap délutáni avatóünnepségen az érdeklődő telkieken kívül részit vett az író özvegye és a csa­lád több más tagja is. Az ünnepséget Mózs Ernő, a közös tanács elnöke nyitotta meg, majd Bata Imre iroda­lomtörténész emlékezett az író munkásságának jelentőségére és a telki esztendőkre. Aho­gyan az író műveiből is kivi­láglik — hangsúlyozta egyebek közt — Kodolányi Jánosnak, Telki a „gyermekkori édent” jelentette, a családi élet szép­ségének számára gyorsan el­röppenő, de fontos és gazdag élményvilágát. Pécsvárad után megtört ez az idill, a család élete széthullott. Nagy hatással működött köz­re az avatóünnepségen Bodor Tibor színművész. Először az író önéletrajzi regényéből, a Süllyedő világból olvasott fel részleteket a telki esztendők­ről, majd Kodolányi egyik fia­talkori munkáját, a Menekülés öledbe című verset szavalta el. Az ünnepség befejező része­ként a szülőház falán elhe­lyezett emléktáblát a Hazafias Népfront telki bizottsága, az írószövetség és a család nevé­ben megkoszorúzták. Vidám műsorok.. A szóra. koztató, vidám perceket nyúj­tó adásokat kissé mostohán kezeljük. Ritkán szólunk ró­luk, akkor is szűkszavúan. Talán azért, mert nem hor­doznak magukban lelket fel­kavaró, súlyos tartalmakat, vagy mert az átnevetett óra, másfél óra. után nem gondo­lunk rájuk többet, nem fog­lalkozunk velük. Pedig bizo­nyára fontos szerepük van a televízió műsorában: színe­sebbé, változatosabbá teszik. Az elmúlt hét vége televíziós programjában bőven akadtak vidám műsorok. A Szombat este összeállítása Kadelburg- Blumenthal bohózatának té­véváltozatával kezdődött. A jól sikerült feldolgozás egy ki- csapongó, kalandot kereső férj kálváriáját mutatja be. A fe­lesége előtt önmagát tisztázni akaró férfi újra és újra bonyo­dalmak közé kerül. Fordulatos helyzetek váltogatják egymást. Ám ennél még talán többet ad Huszti Péternek és a többiek­nek kitűnő színészi alakítása. Rajtuk keresztül válnak a bo­hózat szereplői egyéniségekké, olykor jól ismert típusokká. Szinte érezhető: a művészek örömmel játsszák szerepük. Vasárnap este, talán a szom­bati folytatásként NSZK-beli filmvígjátékot láthattunk. A szellemes alapötletre épülő, mély tartalmaktól mentes al­kotás valószínűleg egyetlen fő feladatot tűzött maga elé: o nevettetést. A nemesi Holberg dinasztia ősidőktől fogva csupán egy mesterséget űz: a lopást. Ezt Először az ellenvetésekről. Pontosabban csak egyről, a legfontosabbról. Amikor a közvéleményben elterjedt a híre, hogy az idei tanévben az ország 60 általá­nos és 30 középiskolájában kí­sérletképpen bevezetik a csa­ládi életre nevelés oktatását, az első pillanatokban megle­hetősen erőteljes ellenkezést tapasztalhattunk sokfelől. Mint kiderült, ezt a tiltakozást fő­képpen az váltotta ki, hogy igen sokan azt hitték, ennek az új anyagnak a tanítása nem áll majd másból, mint a szexuális életre vonatkozó tud­nivalók ismertetéséből. A szü­lők és néhol — bár lényege­sen kisebb számban — a pe­dagógusok is mindenekelőtt ettől rettentek meg. Mi lesz majd ebből? Mi szükség van arra, hogy a gyerekek az isko­lában foglalkozzanak ezekkel a felnőttek számára is ké­nyes kérdésekkel? Nem ront­ja-e ez majd a fiatalok erköl­csét, magatartását? Más és több A valóságban a családi életre nevelésben természete­sen másról, jóval többről van szó. Ahogyan maga a családi élet sem azonos a szexualitás­sal, az új iskolai anyag is ma­gától értetődően jóval nagyobb problémakört fog át. Az egész fiatalkori személyiséget akar­ja fejleszteni. Az általános ne­velés része tehát, s nem pusz­tán a sokaknak elsősorban új­szerűsége miatt ijesztő szexuá­lis problémák megbeszélését tartalmazza anyaga. Ahol ezt tudták, ott a családi életre nevelés bevezetését ter­mészetesen semmiféle ellen­kezés nem előzte meg. A szentendrei Móricz Zsigmond gimnáziumban például, Pest megye egyetlen olyan közép­iskolájában, amely részt vesz az országos kísérletekben, a ta­nárok megértéssel és egyetér­téssel vették tudomásul, hogy fájuk esett a választás. Az is­kola pedagógusai, saját ta­pasztalataik és meggyőződésük alapján, nagyon jól tudják, hogy a családi életre nevelés-­azonban művészi tökéletesség! gél és fölénnyel. A konfliktus akkor áll elő, amikor a család legfiatalabb tagja, Dorris el­határozza, hogy abbahagyja hivatását. Tettét a szerelem diktálja, és az is természetes, hogy ebből ismét újabb bo­nyodalmak származnak ... Vé­gül Dorrisnak és Róbertnak a családja kibékül egymással, s ezzel minden megoldódik. A a tolvaj család legidősebb tag­jából — az apából — hatal­masabb tolvaj lesz. Veje ap­jának — a fegyverkereskedő­nek — válik üzlettársává. Bár szórakoztató is, de to­ronymagasan e programok fö­lött áll á Színészmúzeum adá­sában bemutatott, Kabos Gyu­láról készült portréfilm. A szá­zad első felének legjelesebb magyar komikus filmszínésze nem szorul különösebb bemu­tatásra. Alakját jól ismerjük, filmjeit újra és újra feleleve­nítik. S a műsor valóban sikeres, szemléletes volt, egyértelműen jól sikerült. Igaz, ezt már Ka­bos személye önmagában is biztosította Ám a magyar filmvilág népszerű figurája most másik oldaláról is bemu­tatkozott: betekintést nyerhet­tünk magánéletébe. Jól bonta­koztatta ki ezt az összefüg­gést Farády István műsorveze­tő és a megszólaló kortárs szí­nészek. ismerősök, színházi szakemberek. Kabos Gvula filmleinek itt felvillantatott epizódjai pedis ismét megne­vetették a nézőket, kelleme­sen eltöltött másfél órát nyúj­tottak számukra. V. F. re égetően szükség van, s ép­pen ezért gondosan felkészül­tek az új anyag oktatására. Az iskola két tanára, dr. Benedeczki Istvánná és Beré- nyi Istvánná még augusztus­ban — önkéntes jelentkezéssel — részt vett a Pécsett rende­zett ötnapos konferencián, ahol a családi életre nevelés beve­zetésének legfontosabb tenni­valóit és gondjait tárgyalták meg az ország minden részé­ből összesereglett pedagógu­sok. Azóta még két tanár, Ko- csondi Antal és Aldea Miklós­áé vállalkozott arra, hogy be­kapcsolódik ebbe a munkába és osztályfőnöki órákon — az> új anyagot ezeken az órákon ismertetik — foglalkozik majd a családi életre neveléssel. A tématerv De mivel? Nyilvánvalóan ez érdekli legjobban a szülőket és a közvéleményt. A családi életre nevelés tematikája már az augusztusi pécsi konferen­ciára elkészült és az általános iskolák ötödik osztályától a középiskolák negyedik osztá­lyáig pontosan meghatározza annak a 4—6 órának az anya­gát, amelyeken ebben a tan­évben az új anyaggal foglal­kozni kell. A középiskolák el­ső osztályában tartandó 6 óra anyaga például a következő: a tanuló helye az életben, sze­repe, helyzete a csalidban; a család jelene és jövője, a csa­lád funkciói; a biológiai érés, a nemiség fejlődése; a fiúk és a lányok új tartalmú barátsá­ga; az élet eredete; a nemi higiénia. A középiskolák negyedik osztályaiban — szintén az osztályfőnöki órákon és' szin­tén hat alkalommal — a kö­vetkezőkről lesz majd szó: a fejlődő család; modem szülők — egészséges gyermekek; a nemi élet veszélyes pontjai; a szocialista nemi erkölcs, a fér­fi és nő korszerű viszonya; párválasztás, házasság, család- tervezés; felkészülés a szülői szerepre, a szülők segítőtársai a nevelésben. A tanulók életkorának meg­felelően variálödnak és vál­toznak ezek a témakörök az egyes osztályokban. Nem szük­séges ezt itt részletezni, a terv­ből világosan kitetszik, hogy ■ ezeken az órákon a családi életet a maga teljességében vizsgálják a tanulók. Szó sincs tehát arról, hogy a sze­xuális élettel való foglalkozás kizárólagos lenné, sőt még — mint látható — a szerepe sem kiemelt. Az új anyag a sze­mélyiség általános fejlődését, nevelését szolgálja, segíti. Annyira, hogy a családi élet­re nevelés törekvéseinek a szaktárgyi órák anyagába is be kell épülnie. Az irodalmi órákon — hogy egészen ké­zenfekvő példára hivatkozzunk — a szaktanároknak, ha a tár­gyalt szemelvény alkalmat ad rá, fel kell hívniuk a tanulók figyelmét a családi életre vo­natkozó összefüggésekre. Az irodalom oktatása sok ilyen alkalmat ad, de a többi tan­tárgy esetében is fel kell hasz­nálni a kínálkozó lehetősége­ket. Felkészítés a harmonikus életre A családi életre nevelés nem tantárgy. A bizonyítványok­ban nem kap osztályzatot, nem lesz. külön rubrikája, s nem kap külön órákat sem. A csa­ládi életre nevelés „csak” új anyag. Az általános nevelés fontos része, eleme. Az a vég­ső célja, hogy a tanulókat fel­készítse a jövőre, a szép, har­monikus családi életre. Arra tehát, hogy a mai tanulók ké­sőbb jó férjek és jó feleségek legyenek. Miért kellene tiltakozni ez ellen? Nyilvánvalóan — hi­szen céljainak értéke annyira vitathatatlan — irikább támo­gatni, segíteni kell. A szent­endrei gimnáziumban számí­tanak is a szülők és a közvé­lemény egyetértő segítésére. A napokban szülői értekezleteket tartanak, s a szülőket részle- / tesen tájékoztatják majd az új anyagról. A tanárok bíznak abban, hogy a szülők — mi­után pontosan megtudják, mi­ről is van szó — megértéssel fogadják majd a januárban kezdődő családi életre nevelés óráinak tervét és szándékait. ökrös László Menyhárt László FELVESZÜNK . SZÖVETKEZETI TAGNAK: — legalább 3 éves gyakorlattal, mérlegképes vizsgával rendelkező munkaerőt, belső el­í lenőri munkakörbe. Jelentkezés: Gumiipari Szövetkezet, Budapest VI., Csengery u. 35. i — gyakorlott bérelszámolókat. Jelentkezés: •* Gumiipari Szövetkezet, Budapest VI., Csengery u. 35. — kezdő vagy gyakorlott férfi vegyésztech­, nikusokat. Jelentkezés: Gumiipari Szövet­kezet, Budapest VI., Majakovszkij u. 106., műszaki iroda.- — kezdő vagy gyakorlott kőműves és lakatos szakmunkásokat. Jelentkezés: Gumiipari Szövetkezet, Budapest X., Kőbányai út 43/c„ tmk-részleg. — betanított munkára férfiakat és nőket. Jelentkezés: Gumiipari Szövetkezet, Buda­pest XIII., Reitter Ferenc u. 13. — magasnyomású kpzánhoz vizsgázott fűtőt. Jelentkezés: Gumiipari Szövetkezet, Buda­pest XIII., Reitter Ferenc u. 13. A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVESZ FÉRFI GÉPKOCSIVEZETŐKET AUTÓBUSZVEZETŐNEK „ 21 éves kortól, kétéves, legalább 3,5 tonnás tehergépjárműn szerzett gyakorlattal, továbbá 20 éves kortól, az általános iskola nyolc osztályát elvégzett 1 FÉRFIAKAT ÉS NŐKET VILLAMOSKOCSI-VEZETŐNEK, TROLIVEZETŐNEK, FÉRFIAKAT A HÉV-RE MOTORVEZETŐNEK, 18 éves kortól hajóvezetői bizonyítvánnyal rendelkező hajóvezetőket, tehergépkocsik, cél- és munkagépek vezetésére tehergépjármű-vezetőket, férfiakat és nőket járműkísérőnek, váltóőrnek, jelzőörnek, sorompóőrnek és egyéb földi szolgálati munkakörbe, férfiakat fékezőnek, kocsicsatolónak és matróznak. Autóbuszvezetőink évi 10 000 Ft-os forgalmi juttatásban részesülnek, a villamoskocsi-vezetők évi 8000 Ft, a HÉV-motorvezetők és a trolivezetők pedig 5000 Ft munkaköri pótlékot kapnak. Járművezetőinknek - ha a megkívánt feltételek fennállnak nyugdíj-korkedvezmény jár. Bérezés - a kiképzési idő alatt is — a kollektiv szerződés szerint. Téli és nyári egyenruha-ellátásról gondoskodunk. Minden dolgozónk és családtagja autóbuszra, villamosra, a metróra és a HÉV-re szóló, díjtalan utazási igazolványt kap. Felvétel: Budapest VII., Kertész u. 16. sz. alatt (földszint 64.), és a vállalat valamennyi telephelyén. Az ember és a természet kapcsolata UHRIG ZSIGMOND KIÁLLÍTÁSA TV-FIGYELŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents