Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-13 / 240. szám

V PEST NEGYEI HÍRLAP KtHÜNKIAPÁSA • | . ;• • < A CEGLÉDI JÁRÁS CEGLÉD VÁROS XVIII. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM 1974. OKTÓBER 13.. VASÁRNAP A. biztonságos közlekedésért Megrendelték az új jelzőtáblákat 31entesiil a városközpont Ma rríér a legkisebb falvak­ban is találkozunk mindenna­pi közlekedésünket szabályozó jelzőtáblákkal. A mind több gépkocsi, az egyre növekvő forgalom Cegléden is szüksé­gessé tette a város közlekedé­si csomópontjainak felülvizs­gálatát. A helyszíni szemlét a városi tanács műszaki osztá­lya, valamint a városi és já­rási közlekedésbiztonsági ta­nács forgalombiztonsági szak- bizottsága hívta össze. A vizsgálat tapasztalatairól Szűcs Tibor, a műszaki osz­tály mérnöke adott tájékozta­tást. A város forgalmának biz­tonságosabbá, gördülékennyé tétele érdekében, a KPM és a városi tanács együttműködé­sével a nagy forgalmat a köz­pont elkerülésével, az Al­szegi—Széchenyi, Felszegi —Pesti, Bajcsy-Zsilinszky és Déli útra kívánják elterelni. A csomópontokban elhelye­zett, modern, nagy méretű, útbaigazítást adó közúti táb­lákkal lehetővé válik a vá­rosközpont mentesítése a for­galom nagy részétől, másrészt JASZKARAJENŐ Elegendő a tüzelő a TUZEP-telepen Bevált az előszámla — Szállítási> tárolási gondok A Jászkarajenő és Vidéke ÁFÉSZ eredményes munká­jának méltó részese a jász- karajenői 14. sz. TÜZEP-te- lep, bár működési feltételei nem túlságosan . kedvezőek. Boros János telepvezető tá­jékoztatójában elmondotta, az utóbbi időben — a kisvo­nat megszűnte óta — főként a szállítással gyűlt meg a bajuk. Különösen az éjszakai fuvarok fogadása okoz prob­lémát. Az anyaghiány okozta gondokon kívül évek éjre. munkaerőgondjuk is van. Most reménykednek, mert egy kereskedői iskolát végzett fiatalember nyújtotta be hoz­zájuk felvételi kérelmét. A telep a felsorolt nehézsé­gek ellenére állja a sarat, Harcos elnevezésű szocialis­ta brigádja a vevők előzé­keny, udvarias kiszolgálásá­val jó hírnévnek örvend a környéken. A telep dolgozói a kötelező eladó-vevő viszo­nyon túl, szívesen adnak fel­világosítást a tőlük vásárolt áruhoz. Tapasztalatból tud­ják, hogy a készséggel mellé­kelt jó tanács elengedhetetlen része a bizalomteremtésnek, az önként adott útbaigazítás még az áru értékét is meg­emeli a vásárló szemében. Nyaranként, a kedvezmé­nyes tüzelővásárlás idején kü­lön is értesítik a község nyugdíjasait, s mindazokat, akik tüzelőutalvánnyal ren­delkeznek. Az idei kedvez­ményes tüzelővásárlási ak­ció keretében 20 ezer má­zsa szenet és 6 ezer mázsa NDK-ból szállított brikettet adtak el a községbelieknek, közöttük mintegy nyolcszáz utalványosnak. A szén várt­nál lényegesen nagyobb ke­letje hozzájárult ahhhoz, hogy háromnegyed évi be­vételi mérlegük 5,3 millió fo­rint lett, jóval több a terve­zettnél. A tüzelővel mind­össze abban a 18 házban elé­gedetlenek, ahol központi •fűtés szolgáltatja,' a meleget: a kazánok gyomrának legmeg­felelőbb, magas kalóriaértékű lengyel szénből ugyanis ke­veset szállítottak. Egyes építőanyagokból a jászkarajenöi telep ellátása gyengébb. Nem kap elegendő csempét, fűrészelt árut, tető­cserepet és 500-as cementet. A szállítás ütemezése egye­netlen, főként holt szezon­ban okoz gondot az össze­torlódó anyag tárolása. A hiányosságok ellenére, a kis­lakásépítők igényeit szinte maradéktalanul ki tudják elé­gíteni. Jászkarajenőn szokás, hogy a vevők nem a közismert OTP-hitellevélre vásárolnak, hanem a telepen kiválasztott árura előszámlát kapnak. Az igénylők így mentesülnek at­tól, hogy a kelleténél több hitelt kérjenek, hiszen ameny- nyit kérnek, annyit el is kell költeniük a vásárlásra. Ez az OTP és a lakosság számára egyaránt kedvező módszer népszerű a hobbytelkek tu­lajdonosai körében is. Gy. M. a Cegléden áthaladná kívánó járművek folyamatos haladás­sal és gyorsan eligazodva ér­hetik el a keresett útvonala­kat. Különös figyelmet for­dítanak az M—4-es útra. A terelő körút valámeny- nyi szakasza szilárd bur­kolatú, ami nagyban se­gíti a jobb és biztonságo­sabb közlekedést. A bizottság a táblák helyének kijelölésekor messzemenően figyelembe vette a közútak melletti fák, sövények meg­óvását. Az új jelzőtáblák megtervezését és elkészítését már megrendelte a KPM-nél a műszaki osztály. A jelzőtáb­lák alumínium fóliásak és fényvisszaverők lesznek. Szűcs Tibor elmondta, hogy a közeljövőben felülvizs­gálják a nehezen belátha­tó útkereszteződéseket és kanyarokat. Várhatóan sor kerül a Be­loiannisz utca és Pesti út sok autós által panaszolt találko­zásának rendezésére. A • Be­loiannisz útról a Pesti útra felhajtó gépjárművek, hogy kellően belássák az utat, kénytelenek szabálytalanul és rendkívül balesetveszélyesen, felhajtani az elsőbbségadás- sal védett útra. Az ilyen és ehhez hasonló esetekben vét­kes felelőtlenség lenne, a ter­mészet- és növényvédelemre hivatkozással, meghagyni a közlekedés biztonságát veszé­lyeztető, szabad kilátást za­varó fákat. Kőhalmi Dezső Ősz a szőlőhegyen Régi szüreti szokások Alunkdban a puttón, sutu, mericske I. ALBERTI RSA, CEGLÉD, NAGYKÖRÖS vidéke, a Du- na-*Tisza közének a Gödöllő— Ceglédberceli dombvidék nyu­gati lábáig, a Tisza árterétől felhúzódó részre esik, ahol a térszínt vastagon homok borít­ja, kisebb-nagyobb buckákat, dünesorokat alkotva. A szőlő szinte már kezdettől jelentős szerepet játszott vidé­künk határhasználatában, nemcsak a bortermelésnek a gazdálkodásban betöltött sze­repe szempontjából, Iranern a sívó, mozgásban lévő, a jó ter­mőföldeket veszélyeztető futó­homok megkötése miatt is. A szőlő jelentősége vidékünkön a múlt század végi fijoxera- pusztítás következtében növe­kedett meg. A Káldy-Nagy Gyula által közzé tett, 1564-es török adóösszeírások már fej- . lett szőlőkultúráról tesznek ta­núbizonyságot, s e, tekintetben Cegléd járt az élen. A XVII— XVIII. század folyamán sorra települtek a Nagykőröst övező homokvonulatokon a „szőlő­hegyek” (Kálmán-, Temető-, Zsíros-hegy, Bokros, Hosszú­hát, Tázerdő stb.), s ugyancsak a XVIII. században létesültek Alberti-Irsán is — a dombol­dalra eső határrészen — az el­ső szőlőtelepek. A sok fáradsággal gondozott szőlő munkáinak gyümölcse a szüret. A szőlő fedése-nyitásg, metszése, kötözése, kapálása, permetezése a minél jobb ter­més elérését szolgálja, azon­ban mégis az időjárás függvé­nye elsődlegesen a szüret ki­menetele. Az 1974-es esztendő e tekintetben elmarasztalható a tavalyihoz képest, különösen az utóbbi hetek csapadékos, hűvös időjárása hátráltatja nagyon a szőlő beérését, az eső pedig duzzasztja a szőlősze­meket, melyek felrepedeznek. Gyorsan a szedéshez kell fog­ni, nehogy elrothadjpn a sző­lő, tönkremenjen a termés. MINT MINDEN BETAKA­RÍTÁS, a szüret is nagy izga­lommal, várakozással jár. Már hetekkel korábban meg­kezdődik a hordók kiforrázása, a kisebb-nagyobb kádak, kan­cahordók, puttónak beáztatása, hogy a szüret kezdetére össze­dagadjanak a dongák, használ­ni lehessen azokat. Előkerül­Asszonyok, lányok szedik a szőlőt. A szerző felvétele TEKE Rangadót vesztett a KÖZGÉP A teke csapatbajnokság leg­utóbbi fordulójában a Bem SE — hazai pályán — fölé­nyes győzelmet aratott, míg a KÖZGÉP a bajnokság éllova­sa elleni nagy küzdelemben alulmaradt’. EREDMÉNYEK: Az NB II-ben: Bem SE—Zuglói Danuvia 7:1, 2602:2506 Jók: Hollósi (453), Bauer (442), Batka (434). Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy a Kossuth tér 1. szám alatti boltunkat korszerűsítettük, és ott CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKRUHÁZATI SZAKBOLTOT LÉTESÍTETTÜNK Keresse fel új szaküzletünket, ahol nagy választék áll rendelkezésére. Pest Megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat A vendégek csaknem 100 fával értek el kevesebbet a ceglédieknél, akik a maximá­lis hat egyéni győzelemből ötöt, szereztek meg. A következő fordulóban Szegeden, a SZAK ellen mér­kőzik a csapat. Az NB Ill-ban: Kőbányai Porcelán— KÖZGÉP SE 5:3, 2368:2625 Az első helyen álló Porce­lán új pályacsúcsot ért el, legjobbja egyénileg 498 fát ütött, A régi pályacsúcstól a jó formában levő Cegléd mindössze öt fával maradt el, végig kiegyenlített volt a küz­delem, s valóban, csak a honi pálya előnye segítette az éllo­vast a győzelemhez. A kimagasló eredményekre jellemző, hogy Raffai 446 fá­val nem szerzett pontot. A jó játék, illetve a mini­mális vereség biztató a jövőre, hiszen a KÖZGÉP jelenleg a második helyen áll, s ha ezt a helyet megtartja, jövőre új­ra az NB II-ben játszhat. Jók: Nyíri (463), Király (456), Sárik (451) (ungureán) HOLNAP Szhvák tájak A múzeumi hónap alkalmá­ból Cegléden, a Kossuth Mú­zeum időszaki kiállítótermé­ben zenével, diavetítéssel kí­sért úti beszámoló hangzik el hétfőn, október 14-én. este hat órai kezdettel. Az előadó: dr. Jójárt György orvos. nék a kamrákból a szőlődará­lók, prések, sutuk, a pince mé­lyéről a kármentők, fertályok, kupák, s a mericskék is. Ä régi szőlők vegyes ülteté­se miatt a különböző fajták más időpontra érnek be, ezért gyakran előszüretelni kell. Az oportót, mézest vagy a cseme­ge számba menő csaszlát, a szőlőskertek királynéját előbb szedik. Sok esetben az előszü- ret biztosítja a bort a szüret­re. A régi úrbéres világban a földesúr szigorúan tilalmazta a szőlő idő előtti leszedését. 1818- ból erről van tudomásunk: „Szőlőéréskor kosarankint va­ló hordozás keményen tilta- tik... Méglen Dézmálás és még meg nem méretnek a bo­rok, sem akkor, sem azután nem szabad korsónkint, fertá- lyonkint és sehogy haza hor­dani, kemény büntetés alatt az az egészen minden bora Con- fiscaltatik...” Az uraságot elsősorban a dézsmamennyiség védelme késztette erre, azonban a XIX. század második felében végbe­ment dézsmaváltság után, mi­kor a községi tanácsok vették gondjukba a szőlőt, hasonlóan ügyeltek erre, nehogy az adó megrövidüljön. A szüret idő­pontját is a tanács határozta meg. Albertirsán, az 1890-es évek­ben. először, szeptember 29. kö­rül a domboldali részen, majd utána, október 1—2. táján a homoki szőlődülőkben kezdték a szüretet, egyrészt, mert a domboldald szőlő hamar beért, másrészt a tanács a szüretet így jobban tudta ellenőriztet­ni. A szüretnek nagy jelentősé­ge különösen a múlt század elején volt. Hangsúlyozza ezt, hogy az iskolások még szüne­tet is kaptak a szüret idején. Nagykőrös esetében Arany Já­nos így ír 1852-ben, levelében, Tompa Mihálynak: „Szüreti szünidő itt ugyan lesz, de nem egy hónapig, mint Patakon (Sárospatakon), hanem csak két nap, lagföllebb egy hétig, ameddig t. i. a nagykőrösi he­gyeken -beszúrnék.” A SZÜRETRE A SZŐLŐS­GAZDA összehívta a teljes ro­konságot,de a szomszédok, ko­mák is hivatalosak voltak. Ko­ra reggel gyülekezett a szüre­telő had a szőlőbeli gunyhó- nál, borháznál, ahol előbb „früstököltek”, „fölöstököltek”, majd munkáihoz fogtak. A ga^dasszonyok bográcsba tet­ték a birkahúst, hogy. délre idő­ben készen legyen a gulyás. A szőlő szedését korábban csak asszonyok és lányok vé­gezték, a férfiak puttonyozták a szőlőt a présházhoz vagy a kocsin lévő kádakba, kanca­hordókba, kosarakba, amelyet feldolgozásra a faluban, város­ban levő házba szállítottak. Novak László (Folytatjuk) Ismerkedés a betűkkel A betűvetés, a számok tudományának megismerése az emberi élet egyik nagy eseménye. Cegléden a szeptemberben kezdődött tanévben 576 elsős gyereket vártak az iskolapadok. A füzetekben azóta már ott sorakoznak az első betűk, az ap­róságok saját kezeírásával. Ezt a tanévet/ örvendetesen több elsős kezdte már a városban, mint az előzőeket. Apáti-Tóth Sándor felvétele /

Next

/
Thumbnails
Contents