Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-12 / 239. szám

1071 OKTÜRFF 17., SZOMBAT Hal van esztendőt átölelve Három politikai regény A párt kiadója, a Kossuth elsősorban politikai könyve­ket, a marxizmus— leniniz- mus klasszikusait, munkás­mozgalmi kiadványokat, gaz­daságpolitikai írásokat jelen­tet meg. Kiadói tervében azonban regények is szerepel­nek, amelyek szépírói eszkö­zökkel. regényes formában tárgyalnak vagy ismertetnek egy-egy korszakot, politikai eseményt, jelentős személyi­ség életét, munkásságát. Az alábbiakban ezekből a most megjelent regényekből is­mertetünk hármat. Oszip Csornij: A német tragédia A szovjet szerző az idő- sebD nemzedékhez tartozik. Munkássága a második vi­lágháború után bontakozott ki. Eddig is főleg regényeket írt. A mostani munkája, A német tragédia Németország négy viharos esztendejét, az első világháború éveit mu­tatja be, mégpedig a német kommunista mozgalom nagy alakja, Karl Liebknecht éle­tén, egyéni sorsán keresztül. A könyv tehát regényes élet­rajz keretében megírt törté­nelem. Izgalmas olvasmány, érdekfesztítő fordulatokban gazdag, de egyben politika a javából, mert a regény cse­lekménye nyomán megismer­kedünk a német munkás- mozgalom egy szakaszával, az első világháború Németor­szágával. Képet kapunk a háborús berlini utca han­gulatáról, s jobban megértjük az akkori viszonyokat. A könyv első fejezeteiben megismerjük a Németorszá­gi Kommunista Párt egyik alapítójának munkásságát. Azt a harcot, amelyet a né­met burzsoáziával vívott. A regényíró népszerűén, való­sághűen rajzolja meg az ak­kori viszonyokat, mindenek- eiőtt a Német Szociáldemok­rata Párt parlamenti frak­ciójának munkásságát, fő­leg* a hadi hitelek megszava­zása előtti időszakot, majó Liebknecht 1914 decemberi „nem’- jétől kezdve nyomon követi a szerző a háború­ellenes mozgalom kibontako­zását, a német baloldaliak, főként Liebknecht, Rosa Luxemburg, Clara Zetkin és mások önfeláldozó harcát a hatalmon levők ellen. A kom­munisták harcát a parlament­ben, a hadseregben, a Spar­tacus Szövetségben, a bör­tönben, végül pedig a forra­dalomban. Jó könyv Oszip Csornijé, azért is, mert sikerült élet­közeibe hozni olyan elvont fogalmakat, mint a ,,háborús pszichózis”, „szociálsoviniz- mus”, „szociális demagógia”, „centrizmus”. A könyvben szereplő forradalmárok hús­vér alakok. A szerző nem medőzi a szereplők magán­életének eseményeit sem. Ér­dekes például a Liebknecht család és Kollontoj asszony kapcsolatának bemutatása. A regény Liebknecht és Rosa Luxemburg meggyilko­lásának leírásával zárul, de egyben annak megmutatásá­val is. hogy a két nagyszerű harcos „azzal a meggyőző­déssel halt meg azon az éj­szakán — szól a regény befe­jező része —, hogy életük ügyét folytatni fogják mások, s ez nagyszerű sarjakat fog adni a német földön”. Ez a gondolat éppen napjainkban bizonyosodik be, amikor az új Németország, a szocializ­must építő NDK éppen fenn­állásának 25. évfordulóját ün­nepli, s amely ápolja a két kommunista harcos emlékét és megvalósítja politikai ha­gyatékát. Szavva Dangulov: Zárt ajtók mögött Sztálingrádról már sokat ír­tak, sokféle formában, de a téma kimeríthetetlen. A Zárt ajtók mögött szerzője más oldalról közelíti meg a kér­dést, a diplomácia oldaláról. Ebben a műfajban nagyon is otthonosan mozog Szavva Dangulov, hiszen egykor ma­ga is diplomata volt, s 1969- ben mutatkozott be a magyar olvasóközönségnek, mint író a nagy sikerű „Diplomaták” cí­mű regényével. Abban a mű­vében a fiatal szovjet ál­lam első diplomáciai lépé­seit rajzolta meg szépírói eszközökkel. Űj regénye pe­dig arról a rendkívüli és óriási munkáról szól, ame­lyet a szovjet diplomácia végzett 1939-től, a második világháború kezdetétől 1942 novemberéig, a sztálingrádi gyűrű bezáródásáig. Már csak azért is érdekes ez á regény, mert betekinthe­tünk a zárt ajtók mögé. Az ember az újságokból', a rádió­ból, a televízióból főleg csak arról értesül, hogy a politiku­sok utaznak, tárgyalnak, ve­zető államférfiak találkoz­nak, de hogy miképpen tár­gyalnak, arról csak keveset árulnak el a szűkszavú köz­lemények. Ez érthető, hiszen egy-egy államközi, diplomá­ciai tárgyalás minden részle­tének azonnali nyilvánosságra hozása sok esetben csak ár­tana az ügynek. Ezért aztán egy-egy nagy korszak diplo­máciájának belső eseményei­ről csak utólag szerzünk tu­domást Dangulovnak módjá­ban állt, hogy betekintsen az adott korszak jegyzőkönyvei­be, amelyek még eddig nem kerültek nyilvánosságra, ame­lyek hitelesek, s személyes él­Két új szökőkút A Fővárosi Kertészeti Vál- lc .at dolgozói hozzáláttak Bu­dapest két új szökőkútjának építéséhez. A Belvárosban a Ságvári téren félmillió forint értékű munkát végeznek az építők. Itt három vízsugár emelkedik majd a magasba. A medencét tardosi vörös márvánnyal borítják. Budán a Mechwart téren 25 méter átmérőjű vízmedence készül. Ezen a helyen 30 víz- sugár szökken majd a magas­ba, melyet este fehér fénnyel világítanak meg. A süttői szürkés-fehér márvány borítá­sú szökőkutat futónövények veszik körül. [Tíz nap rendeletéiből A tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozó házastár­sának belföldi munkaviszo­nyáról a Magyar Közlöny 70. számában megjelent 36/1974. (IX. 29) MT számú rendelet intézkedik. A fodrász, és fényképész vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak munkaidő-csök­kentéséről ugyanitt találhatják az érdekeltek az 1049/1974. (IX. 29.) Mt. határozatot, va­lamint az Építő- és Szerelő- ipari Kivitelezési Szabályzat módosításáról és kiegészíté­séről megjelent 15/1974. (IX. 29.) ÉVM—KGM—NIM —KPM rendelkezést. A továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről korábban megjelent 23/1974. (IX. 4.) Mü. M. számú rendeletet a Művelődésügyi Közlöny ok­tóber 3-i száma tartalmazza. A fogyasztási értékesítő és beszerző szövetkezetek sze­mélyzeti munkájáról a 7/1974. (X. 4.) Bk. M. rendelet intéz­kedik. (Magyar Közlöny 72. száma.) A mezőgazdasági szövetkeze­ti tagok háztáji zöldségterme­lésével kapcsolatos társada­lombiztosítási és egyes más nyugdíjkérdéseinek rendezé­séről ugyancsak a 72. sz. Ma­gyar Közlönyben jelent meg a 3/1974. (X. 4.) SZOT-határo- zat. ménnyel is fűszerezni tudta mondandóját. A szépírói esz­köz arra is alkalmas, hogy fesztelenebből és szabadab­ban rajzolja meg az akkori korszakot, benne azokat a diplomatákat, akik főszerep­lői voltak az eseményeknek. A mozgalmas, feszültségek­kel teli dokumentumregény lapjain számos kevésbé ismert diplomata mellett olyan tör­ténelmi alakok is színre lép­nek, mint Sztálin, Molotov. Churchill, Eden, Roosevelt, Kollontaj asszony és mások. Arisz Fakinosz: Határsáv Regény ez a javából. Az uiooui eveköen olvasott poli­tikai regényes, közül taian a legizgalmasabb, legjoboan megírt mu, hiszen kévés olyan történelmi dokumentumregény jelent meg a magyar könyv­piacon, amely ennyire tehet­ségesen, irodaimian ötvözte volna egybe a politikumot, az elkötelezettséget a valósággal, mint Fakinosz könyve. Görögországról szól a re­gény. Cselekménye a „fekete ezredesek” puccsát közvetle­nül megelőző időszakban ját­szódik Dikorfoszban, a határ­sávban fekvő kis faluban. Bá­nyászok, munkások, kisembe­rek élnek itt. Az ő munká­jukról, hétköznapjaikról író­dott a könyv. A lakosság többsége a közeli márvány­bányában dolgozik, abból él. Már-már apatikus nyugalom­ba, fásultságba süllyedve tű­rik az elnyomást, a mérhetet­len nyomort, míg egyszeresek kezd megváltozni a világuk, felfogásuk, mert a faluban élő Manasszisz festő felrázza őket. Megszervezi, hogy részt vegyenek a nagy szalon i ki tüntetésen. A tüntetés után azonban bezárják a bányát, néhányan elhagyják a falut, többen emigrálnak, Manasz- szisz egy ideig bujkál, majd hamis papírokkal külföldre szökik. Ennyi a történet. S közben kitárul előttünk a számunkra ismeretlen, érdekes és külö­nös világ, megismerjük az ez­redesek Görögországét. A szerző regényében érzékelteti, megrajzolja a katonai puccs történelmi-ideológiai előzmé­nyeit, s elgondolkoztatóan ír arról, hogy mennyiben lehe­tett volna elkerülni az 1967-es jobboldali fordulatot. Tudjuk, azóta Görögországban sok minden megváltozott: a cip­rusi válság nyomán megbu­kott az ezredesek hatalma, s polgári kormány alakult, rö­videsen parlamenti választá­sokat tartanak, amelyen már a Görög Kommunista Párt is indulhat. Görögország joggal került az olvasók érdeklődé­sének középpontjába. Ez a re- génv se alti a mostani esemé­nyek jobb megértését, ezért is ajánljuk mindazoknak, aki­ket érdekel a sokat szenve­dett görög nép sorsa. Gáli Sándor CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL Tanácsok, telepítés előtt Néhány hét múlva újra megnyílnak a faiskolai lera­katok, kezdetét veszi a nagy őszi gyümölcsfavásár; Több éves tapasztalat bizonyítja, hogy sok kerttulajdonos fel­készületlenül, különösebb megfontolás nélkül, csupán az árjegyzékekre hagyatkozva válogatja össze a kertjébe ül­tetendő szaporítóanyagot. Az is megfigyelhető, hogy sokan nem fordítanak kellő gondot a faültetés előkészítésére és vég­rehajtására sem. Talajvizsgálat nélkül nem szabad telepítéshez fogni. A helyszíni talajvizsgálat is sok mindent elárul, a laborató­riumi elemzés még eredmé­nyesebb. Kétségtelen, hogy a mintagödör kiásása fáradság­gal, a vizsgálat pedig némi költséggel jár, de ne felejtsük, hogy nem egy-két, hanem 15 —20—40 éves kultúráról van szó. A talaj esetleges hibái — amelyek miatt éveken át seny- vedhet, majd kipusztulhat a fiatal fa, ültetés előtt még kijavíthatok, később csak részben, vagy egyáltalán nem. Nagyon fontos követelmény az ültetés előtti alaptrágyázás. Ez sem pótolható később. A 60—80 centiméter mélyre ada­golt nagy mennyiségű szer­ves- és műtrágya (legalább 4 mázsa szerves és mintegy 5—6 kilogramm káli és szuperfosz­fát 100 négyzetméterre) hosz- szú időn át kielégíti majd a fejlődő fa tápanyagigényeit. A talaj szakszerű előkészí­tése az ültetést megelőző leg­fontosabb munka. Ennek mód­jai: a forgatás, vagy a gödör­ásás 60—80 cm mélységben. Ha csak az utóbbira van lehe­tőségünk, az esetben tartsuk szem előtt, hogy a gyümölcs­fák gyökerei nem annyira le­felé, mint inkább közel víz­szintes irányban terjednek. Ezért mennél kötöttebb ker­tünk talaja, annál nagyobb méretű gödröt készítsünk. Fák esetében a méret minimum 120x120x60 centiméter. A föld kitermelésénél a termőréteget és a nyers talajt külön-külön kupacba rakjuk, hogy ülte­tésnél a gyökerekhez termé­keny talajt tehessünk. A ki­ásott gödröt néhány hétig ne temessük vissza, hogy a föld pihenhessen. A gödörbe való telepítésnél fánként legalább 5 kilogramm s-zervestrágyát, 40 deka szuperfoszfátot és 30 de­ka kálisót adjunk. A szerves­trágyát és a műtrágyákat a gödör aljára helyezzük. Az előbbit esetleg össze is kever­hetjük a talajjal, de arra na­gyon vigyázzunk, hogy szer­ves- és műtrágya a fiatal gyökérzet közelébe ne kerül­jön. Felkészülten induljunk az oltványok beszerzésére. Le­gyünk tisztában azzal, hogy saját kertünk talaja milyen gyümölcsnem, faj és fajta igé­nyeinek felel meg legjobban. Nem közömbös, hogy milyen alanyú és törzsmagasságú cse­metét vásárolunk. Gyenge gyökérzetű, rosszul összeforrt, ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET AZOK FELVESZ kőműves, villanyszerelő, víz-, gáz- es lűtéssze'eiő. 'okolos. asztalos, burkoló, ács, vasbetonszerelő tetőfedő szigetelő, bádogos, festő oarkettás. kompresszorkezelő, áromfejlesztő ogg>egótorkezeiő. Elba Mixer gépkezelő to'onvdarukezelő (Edilmac 491 es 493-os gépekhez), vakpiöqépkezelő, tmk-villanyszerelő, Schwing betonszivottvú kezeié, könnyögéokezelő. nehezgepkezelő, gépkocsivezető szakmunkásokat, Gáti-Nord technológiához szerelő brigádot (16 életévöket betöltött fiúkat is), * rakodókat, raktári kiadókat, kubikosokat. JELENTKEZNI LEHET: a „Prosperitás" KSZ munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. sérült vagy fagyott szaporító­anyagot ne vegyünk át. Köve­teljük meg az árucímkét, amely elárulja mindazt, amit a fa „előéletéről” (termelő faiskola, alany, fajta, faalak, minőségi osztály) feltétlenül tudnunk kell. Ezt az úgyneve­zett jeltáblát ne dobjuk el, mert a későbbi azonosítás enélkül megoldhatatlan. Ha postán érkeznek oltvá­nyaink, vagy mi magunk hosz- szú úton szállítjuk, gyakran kissé megfonnyadnak. Ültetés előtt ilyen esetben rövid időre áztassuk vízbe a fácskákat. Ha már beköszöntött a fagyos idő, télire 50—60 centiméteres árkokba vermeljük el őket, a gyökérzet megóvása érdeké­ben. Az ültetés előtt a csemeték gyökereit feltétlenül messük vissza úgy, hogy a metszett felület a talajra ráfeküdjön. Vágjuk le a törött, penészes gyökérrészeket, mert fertőzés forrásai lehetnek. A metszett gyökereket mártsuk agyagos pépbe a kiszáradás ellen. He­lyes, ha a pépbe egy kevés ro­varölő szert is keverünk. Az ültetést mindig legalább két ember végezze. A gyöke­rek közé morzsalékos talaj ke­rüljön, a szemzés helye leg­feljebb 3 ujjnyival kerüljön az eredeti talaj felszíne fölé. Őszi ültetésnél nem szükséges öntöznünk, a felkupacolást azonban ne hagyjuk el. Kulin Imre A diákok zsebpénzéről Ne legyen „célprémium” Pedagógus ismerősöm meséli az elrettentő esetet: egyik első gim­nazista fiútanulóját minden ötös osztályzatért egy üveg kőbányai világossal jutalmazza az édesapja. A „sörprémium” végletesen rossz példája az iskolás gyerek jutalma­zásának de sajnos ilyen is elő­fordul. A gyerekek nyíltan elmondják, nemcsak egymásnak, hanem a pe­dagógusoknak is, hogy náluk ott­hon mekkora az egyes osztályza­tok „árfolyama”. A jó osztályza­tokért nem ritka az alkalmankénti 30—50 forintos díjazás sem, s gya­kori a „füles” is a gyengébb je­gyekért. Különösen a nagyon elfoglalt, jó! kereső szülők között dívik a rend­szeres „célprémium” a tanulmányi sikerekért. Ezek a szülők úgy vé­lik, hogy ösztönzően hat gyerme­kükre a pénz, s úgy érzik, ilyen módon eleget is tesznek szülői kö­telességüknek a tanulás ellenőrzé­sét, serkentését illetően. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. A rendszeres, szinte fizetés jellegű pénzösszegekkel ezek a szülők gyermeküket anyagiassá nevelik. Mi a helyes nevelési elv, a he­lyes szülői magatartás a zsebpénz­zel, jutalmazással kapcsolatban? Adjunk a gyereknek korához il­lően havi vagy heti zsebpénzt, amelyből fedezheti kisebb kiadá­sait, esetleg némi édességet is vá­sárolhat magának, de ne tegyük alkalmi munkássá, haszonleső, csak a pénzért mozduló, a fo­rintért tanuló diákká. A havi zsebpénz legnagyobb elő­nye, hogy azzal önállóságra nevel­jük és gazdálkodásra szoktathat­juk már iskolás korban gyerme­künket. Bízzuk rá, mire költi a pénzt, engedjük önállóan gazdál­kodni. Tanulja meg a maga erejé­ből a beosztást, s nem kevésbé azt is. hogy a pénz az örömszerzés for­rása is lehet. Kocsis Éva Horgolt sapkák Divatosak, gyor­san elkészíthetők. A szeles őszi napokon praktikus viselet. Az első sapka le­írása: Mintegy 40 g jól mosható fehér fonalból 3-as hor­golótűvel készítjük. (Hoígolási próba: 22 pálca és 13 sor 10x10 cm.) Munkánkat a fejtetőn kezdjük 4 láncszem gyűrűbe zárásával. Minden sort 3 láncszemmel kezdünk és befejez­zük a kezdő 3. lánc­szembe való szoros­szemes kapcsolással. 1. sor: 15 egyráhaj- tásos pálcát (továb­biakban pálca) öl­tünk a gyűrűbe. 2. sor: I5x * 1 lánc­szem, 1 pálca a pál­cára * 1 láncszem. 3. sor: 15x * 2 lánc- szem 1 pálca a pál­cára *, 2 láncszem. 4. sor: 3 pálca az Ív­be, * 7x3 láncszem, 4 pálca a 2. ívbe *, 3 láncszem. 5. sor: 5 pálca az ívbe, 7x * 3 láncszem, 6 pálca a következő ívbe * 3 láncszem. 6. sor: 8x • 4 láncszem, 8 pálca az ívbe * 4 láncszem. 7. sor: 7 pálca az ív­r '■■■■.•<*«*&**#& * * ,y*x be. 7x • 5 láncszem, 8 pálca az ívbe * 5 láncszem. 8. sor: 5lx • 1 láncszem, 1 pál­ca a 2-re (pálcára vagy láncszemre) * 1 láncszem. 9. sor: * 2 láncszem, 1 pálca a pálcára • 2 láncszem. 10. sor: 3 pálca az ívbe, 25x 1 láncszem, 4 pálca a 2. ívbe, 1 láncszem. 11. sor: 3 szorosszemmel a 3. pálcára megyünk tovább, mint a 10. sor. 12. sor mint a 11. sor. 13. sor: mint a 11. sor. 103 pálca. 14. sor: 51x * 1 lánc­szem, 1 pálca a 2-re * 1 láncszem. 15. sor. 51x * 1 láncszem, 1 pálca a pálcára * 1 láncszem. 16. sor: mint a 10. sor. 17—21 sorok mint 11—15 so­rok. 22. sor: 3 pálca az ívbe, 25x * 4 pál­ca a 2. ívbe. * 103 pálca. A két utolsó sorral szabályozhat­juk a bőséget szoro­sabb vagy lazább horgolással. A má­sodik sapkát is azo­nos módon kezdjük, mintáját könnyen lehorgolhatjuk a képről is. Tizenévesek kozmetikája A MEGFELELŐ, REND­SZERES TISZTÁLKODÁS­NAK tizenéveseknél azért van különös fontossága, mert ilyen korban a bőr általában zsírosabb, de fokozott a ve­rejtékezésre való hajlam is. Aki nem tisztálkodik megfe­lelően,, nemcsak rossz szagú a bomló verejtéktől,. hanem bakteriális és gombás fertő­zésre is fogékonyabbá válik. MIVEL TISZTÁLKOD­JUNK? Szapannal, langyos vízzel, körömkefével. Lehető­leg este, hogy éjszaka szaba­don „lélegezzék” a bőr. Külö­nös gonddal kell a hajlatok bőrét és a lábat szappanozni, leöblíteni. Meleg fürdőre nincs gyakran szükség, a meleg, majd fokozatosan hidegre vál­tott zuhanyozás nemcsak tisz­tít, hanem a megfázással szemben megedzi a szerveze­tet. A kellő tisztálkodás alap­vető fontosságú a pattanásos bőr kezeléséhez is. A pattanás ugyanis velejárója a fokozott f aggvűtermelésnek. a zsíros arcbőrnek. Elősegíti a kelle­metlen tünetek kialakulását a rendszertelen, egyoldalú étke­zés. túlfű.szerezett ételek, a sok füstölt húsáru és általá­ban az olajos magvak, mint a mogyoró, dió, mandula, szo- tyola és a csokoládé is. A pattanást ne nyomkodjuk, ne piszkáljuk. Okosabb 2—3 napra KereK ragtapaszaarabkával le­ragasztani. Mire ezt levesszük, a pattanás megnyílik, a genny és a faggyú könnyedén kipréselhető. Félő azonban, hogy helyén apró heg marad hátra. Ezért törekednünk kell a pattanás megelőzésére. En­nek érdekében használjunk a tisztálkodáshoz zsíröldó hatá­sú szereket, melegebb vizet és lúgosabb szappant, sőt a zsí­ros bőrt naponta többször is áttöröihetjük hígított alkoho­los arcvízzel. Törülközéskor enyhén nyomogassuk a bőrt, hogy a bentrekedő faggyút kipréseljük. A KÉZ ÉS A LÁB REND­BEN TARTÁSA. Rendszeres tisztálkodás, naponkénti ha­risnyaváltás az alapja, a fia­tal korban gyakori fokozott lábizzadás keletkezésének is. Ajánlatos a lábmosó vízhez 1 evőkanálnyi konyhai ecetet adni, vagy a lábmosás után Ilyen hígított oldattal a láb bőrét beecsetelni. A fokozott kézizzadást csökkenti a naponkénti ázta- tás igen meleg vízben. Ezután ecseteljük be a bőrt az emlí­tett oldattal. Enyhe nyugta­tok folyamatos szedése is so­kat segít, hiszen a kéz- és lábizzadás idegizgalom hatá­sára fokozódik. K. L.

Next

/
Thumbnails
Contents