Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-12 / 239. szám
4 \ xKidtm 1974. OKTÓBER 12.. SZOMBAT A köz miivé lödé s falun is — össztársadalmi feladat KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Nagykörös, Ráckeve, Szentendre és Vác jelentkezik... Az utóbbi időben gyakran és sokat szóltunk — erre biztatott a Központi Bizottság márciusi határozata is — a közművelődés társadalmi fontosságáról. A szocializmus építése, a gyors tudományos-technikai fejlődés megköveteli az általános és szakműveltségnek fokozását, tudományos világnézet erősödését. Ennek szellemében, a helyi feladatok megjelölésével született meg a közelmúltban a Pest megyei pártbizottság közművelődési határozata is, amely a munkásosztály művelődésének, fejlesztésére megszabott feladata mellett sokrétűen foglalkozik a termelőszövetkezeti parasztság közművelődésével. A falu egyre inkább közeledik a városhoz, a falusi emberek igényeiben egyre több a városias elem. Mindennek ellenére a falvak kulturális ellátottsága fejletlenebb, szegényesebb, mostohább a városiakénál és alacsonyabb a műveltségi szint is. Szükségszerű tehát elősegíteni, hogy a műveltségi színvonalban és művelődési lehetőségekben meglevő viszonylagos hátrányt falun is lekiizdjük. Válasz a hogyanra A hogyanra sokrétű útmutatást ad a Központi Bizottság márciusi határozata. „A művelődési otthonokat és klubokat, mint a közösségi nevelés, a társas élet és az aktív művelődés intézményeit kell továbbfejleszteni ... A különböző erőforrások összefogásával biztosítani kell az új intézmények közös létesítését és fenntartását ... A különböző szervek kulturális célra .fordítandó eszközeit összehangoltan és hatékonyabban kell felhasználni ... A szövetkezeti kulturális alapokat a szövetkezetek képződő jövedelmével arányosan bővíteni kejl. . 4- .pazarlás, a célszerűtlen felhasználás megszüntetése érdekében erősíteni kell a párt- és a társadalmi szervek ellenőrző szerepét ...” A termelőszövetkezetek gazdasági, .politikai vezetőinek meghatározó szerepük van a közművelődési határozatban megszabott feladatok eredményes végrehajtásában. Megyei példák sorával bizonyítható, ahol a gazdasági és politikai vezetők már eddig is elsőrendű feladatnak tekintették a tagság általános- és szakműveltségének növelését, politikai látókörének bővítését s az ilyen célokra rendelkezésre álló összeget valóban a kultu- rálódás elősegítésére fordították, ott kevesebb a gond az új technika és technológia bevezetésével, ott az emberek többségét a közösségi, nem pedig az egyéni érdekek vezetik. Követésre méltó példák Az abonyi Ságvári Termelő- szövetkezetben évek óta a tagság fele tanul. Ezt az tette lehetővé, hogv évenként háromszázezer forintot fordítanak A váci TAURUS Gumigyár felvételre keres:- titkárnőt, vezető beosztású mellé,- érettségizett munkaerőt adminisztratív munkakörbe,- férfi és női munkásokat, betanított munkára, három műszakba. mlvilógosítást od: a gyár munkaügyi osztálya, Vác, Derecske dűlő 1. kulturális kiadásokra, amely összegből elsősorban a tanulni szándékozókat segítik. A gödi Egyesült Dunamenti Termelő- szövetkezetben évente ne gyedmillió jut a kultúrára. Hogy mire költik ezt az összeget? Elsősorban a szocialista brigádokra, amelyekben ma már a tagság fele tömörül. Előadásokat, vetélkedőket rendeznek számukra. Ösztöndíj és tanulmányi út, könyvtár és rendszeres színházi buszjárat, foto- szakkör és ifjúsági klub — mindez szintén a gazdaság kulturális alapját terheli. S egy szintén sokat mondó szám ebből a gazdaságból: tavaly több mint négyszázan vettek részt a különböző szintű politikai oktatásokon, a marxista— leninista esti egyetemtől a brigád politikai oktatásig. Sorolhatnánk még hosszan a pozitív példákat, amelyek egyre nagyobb számban találhatók Pest megyében. Mint ahogy igen jelentős eredmény az is, hogy ma már negyvennégy művelődési háznak van több gazdája, ami azt jelenti, hogy ezeken a településeken nem csupán a tanács tekinti fontos feladatának a közművelődést, s áldoz érte, amennyit tud az adott lehetőségekhez képest, hanem a helyi gazdasági egységek, elsősorban a termelőszövetkezetek is. Mindez annak a felismerésnek az eredménye, hogy o közművelődés nem csupán a szocialista ember alakításának egyik legfontosabb eszköze, hanem ugyanakkor a termelésnek, a termelékenységnek, a további gazdasági fejlődésnek is jelentős tényezője. öt esztendővel ezelőtt csupán egyetlen művelődési ház működött közös fenntartásban. Ma — amint említettük — már _ negyvennégy. Számottevő fejlődés, amelynek csupán egy szépséghibája van, Az, hogy a közös fenntartású művelődési házaknak mintegy a fele egyetlen járásban, a váciban található, ahol minden termelőszövetkezet részt vállalt a közművelődés anyagi támogatásából is. A váci járás gazdaságainak dicsérete azonban egyúttal a többi nyolc járás elmarasztalását is jelenti, hiszen ezekben általában három-négy között váltakozik a közös fenntartású művelődési intézmény. Pedig ezekben a járásokban épp úgy adott a termelőszövetkezetek — s természetesen más gazdasági egységek — kulturális alapja, mint a váciban, legfeljebb nem egészen arra a célra hasznosították, amire rendeltetett. Annak ellenére, hogy a megyei tanács költségvetésében a közművelődési célokra fordított összeg az 1969. évi huszonhétmillióról 1973-ban negyvenhétmillióra emelkedett s a művelődési otthonok központi támogatása is hárommillióval növekedett — ez még mindig kevés a korszerű közművelődéshez. Kevés, mert a számottevő fejlődés ellenére is, a könyvtárak és művelődési otthonok intézményhálózatának helyzete igen kedvezőtlen, mivel többségük eredetileg nem ilyen célokra épült. Harminc- kettő közülük — a minimális működési feltételek hiányában — csak ideiglenes engedéllyel dolgozik. Szükség van tehát arra, hogy a jövőben ne csupán az állami támogatás összege emelkedjék, hanem az a részesedés is, amelyet a gazdaságok vállalnak — mert lehetőségük van rá, ugyanakkor saját dolgozóik fejlődését is »szolgálják ezzel — a fenntartás, a működés költségeiből. Sokoldalú segítség A közművelődés támogatásának természetesen a közös fenntartás nem az egyetlen módja. Megyeszerte a támogatás legkülönbözőbb módozataival találkozhatunk: van, ahol a termelőszövetkezet — például Tökön — egyedül tartja fenn az egész falu művelődési otthonát; másutt — mint például Gödön — több gazdasági egység fog össze a tanáccsal a művelődési intézmények működtetése érdekében. Megint másutt az épület korszerűsítéséhez, bővítéséhez nyújtanak jelentős anyagi segítséget, mint például Űjhar- tyánban, vagy művészeti csoportot tartanák fenn, példa rá Tápiószecső, vagy éppen Nagykáta., A lényeg azonban egy: mielőbb mindenütt össztársadalmi üggyé tenni a közművelődést. A változó világ változó követelményei köELMŰLT SZÁZADOK ÜZENETE Antik szobrok, ötvöstárgyak és kerámiák érkeztek Debrecenből és leningrádi, moszkvai gyűjteményekből. A Nemzeti és Szépművészeti Múzeum jelentős anyaggal rendelkezik, most e meghívásokkal átmenetileg tovább gazdagodik, s mindez támpontot ad összehasonlító tanulmányozásra. Bizonyára több Pest megyei kutató érdeklődését keltik fel a szkitha állatábrák, hiszen e népvándorlás kultúrájáról mi is hírt adtunk a világnak a híres tápiószent- mártoni aranyszarv révén. Kiderül más is. Az, hogy a Fekete-tenger északi partvidéke kulturális központ Volt már az i. sz. előtti VII. században is és tulajdonképpen a provinciális értékek is kimagaslóak, melyet e két kiállítás is bizonyít. Különösen szép műtárgy az „Aphrodité születése” és az i. e. 2300-ból származó idol is a Szépművészeti Múzeum rangos „vendégei”. A bulgár x VLADIMIR DIMITROV festményei a Műcsarnokban láthatók. Vérbő, termékeny alkotó, mediterrán színtobzódással és egészséggel. Önmagán kívül senkire nem hasonlít. Festői asztala telített nyár. Gyümölcsök tömörülnek ros- kadásig, és aratók, lakodalmasok, marokszedő lányok jelentik képzeletének siskovci parasztokra, almáskertekre, küsztendili tájakra tekintő áramlását. Csak látszatra naturalizmus ez a rajzi érettség, humánus képi költészet igazi lényege. Árad a termőerő hazai környezetben is, melyre Orosz János és Cs. Nagy András egyaránt példa, hiszen mindketten két egyéni tárlaton szerepelnek. OROSZ JÁNOS szinte teljes életművét az éhező Afrika megsegítésére ajánlotta fel, s így az üzemek intézmények a befolyt árverési összegből félmilliónál több forintot tudtak a Vöröskereszt rendelkezésére bocsátani. Az esztétikum e karitatív figyelmességgel erkölcsi szolgálattá magasztosul. Orosz János ezzel egy időben a Csók István Galériában mutatta be agyagképeit. Vallomása szerint: „A földfesték puritán színei, festésének egyszerűséget, friss kezelést kívánó módja segít elmondanom azt, ami bennem emberekről, arcokról, karakterekről él”. CS. NAGY ANDRÁS a váci Duna-műhely tagja sikeres tápiószelei kiállításává’ azonos időpontban jelentkezett műveivel a kisvárd ai vármúzeumban. A dunai táj üzenetét viszik e képek a Tiszántúlra. ahonnan alkotójuk egykor elindult. Évszakok színébe öltözteti nemcsak a zöld tűzben lobogó fákat, melyek képein szinte mindig főszereplők, hanem a természet valamennyi tereptárgyát. A festői tér vendége az ember is, jelenléte fokozza a színekben pompázó táj ünnepét. A Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítótermében a Szentendrén alkotó KLIMÓ KÁROLY művészetével ismerkedhetnek meg a tárlatlátogatók. Hosz- szan, alaposan készülődött, ezért fejlődése térölelően számottevő, várakozásunk igazolta képességeit, önismeretén alapuló tiszta becsvágyát azt hogy 3 sok munka egyszer alkotássá válik. Színekkel fogalmazza erőfeszítést igénylő, de áttekinthető képi tételeit. ,„A mészáros köténye” már "Weöres Sándor költészetében is felhő-látomás, Klimó Károlynál szintén a színek lázas eseménye. Festészete jelzéseket közvetít a valóság rétegeiből, nem nyomatokat, s azért csupán jelzéseket, hogy a világ vizuális értékei még láthatóba bak legyenek a kén és a néző fantáziájának közös újjászer- kesztésében. KÉRI ÄDÄM a Dürer-terem kiállítója. Művei festményszobrok, színes plasztikájú felületek, két műfaj határán mozognak, a mai ifjúság heves gondolatvilágával. Baleset, 48-as ágyúgolyó, macskaköves utca drámaisá- ga hökkenti meg a szemlélőt az életlátás újdonságával. Bár a vendégkönyvben értetlen megjegyzések is olvashatók — Kéri Ádámot ez nem zavarhatja, mert ő a további lehetőségek felderítője, s ezen a terepen taktikai kudarcokat vált általános haladássá a vállalkozási kedv bátorsága. A belső építészet tényleges hazai állapotát elemzi a Tanács körúti kiállítóhelyiségben látható tárlat. Számunkra különösen érdekes TÖTII LAJOS bútortervező munkássága, aki, a csákányosi csárda mellett a ráckevei Fekete Holló berendezési tárgyait tervezte ízléssel, ökonómiával. A Nagykőrösön született CSIKAI MÁRTA szobrait a Műcsarnok fogadta. , Bár még rendezték tárlatát, amikor a nagykőrösi óvónőképző hallgatói megtekinthették Vízy Ottó igazgatóhelyettes jóvoltából, aki a Molnár Elekné vezette csoportnak készséggel kinyittatta a kamunkaügyi osztályvezető ügyviteli osztályvezető szállítási osztályvezető maraterem zárt ajtaját. A megnyitás előtti előtárlat ifjú közönségének lelkesedése és büszkesége jogos — Csi- kai Márta a feltárt mozdulatkincs érzékenységével nyit új szobrászi tárnát, s különösen az „Anyaság” témában sikerül számára a plasztikai eszközökkel kísért térformálás. A múzeumi hónap gazdag programja felkészülten várja a fővárosban is, megyei kiállítótermeinkben is ifjúságunk és a szocialista brigádok tagjait, azt a fontos tábort, amely a közművelődés alanya és célja egyben, befogadó és alkotó közeg, őket várják a múzeumok — a meghívást százezrek részére közvetítjük. Látomásos szobrokkal jelentkezik a Ferencvárosi Pincetárlaton RÁ CZ EDIT, akinek folyamatos fejlődését évek óta megnyugvással szemléljük. Erős természeti indítékok alapján szerkeszti tájkép-karakterű bronzlapjait, ahol a vegetatív élet és a civilizáció harmóniájának arányait keresi. Szobrainak üveg és bronz társításaiban a kozmikxts erők törvényeit tárja fel elmélyült találékonysággal. Losonci Miklós A magyar népdal hete Galgamácsai gyerekek a rádióban A Budapesti Művészeti Hetek jegyében ismét megrendezik október 14. és 20. között — a magyar népdal hetét a rádióban. Hétfőn mát- raverebélyi, túrkevei és galgamácsai gyermekek énekelnek gyermekdalokat. Kedden pásztorok ajkán és hangszerén szólalnak meg pásztordalok a Kossuth adón. Szerdán Ádám Jenő előadásának címe: Édesanyám. Este dr. Molnár Imrét kérdezi a riporter — Solymosi János — útjáról a népzenéhez. Csütörtökön Lajtha László népdalfeldolgozásaiból kapunk egy csokrot. Pénteken Ádám Jenő A rossz feleség témának a népdalban való jelentkezéséről tart előadást. Szombaton a néphagyomány őrzőinek felvételeiből sugároznak néhányat, illetve sajátos értelmezésben elhangzó dalokat ad élő Bodonyi Katalin és Bihari Zsuzsa. Vasárnap Koszorú és kálpaa címmel közvetítik Ádám Jenő előadását, majd délután Bartók Béla zongorakíséretével — felvételről — Székelyhídi Ferenc énekel. Béres János az ország neves népdalköreit keresi fel 20 perces összeállításával. (közgazdasági technikus, 5 éves gyakorlattal), (számviteli főiskolai végzettség 3 éves gyakorlattal), (gépésztechnikus, 3 éves gyakorlattal). vételik így. Prukner Pál A PILISI KÖZSÉGEK LAKÓINAK FIGYELMÉBE! A Budakalászi Szövőgyár felvételt hirdet az alábbi munkakörökre: szövő, vetülékcsévélő. cérnázó, keresztcsévélő, fűzőnő, szövőgéptár-töltő. textilkikészítő betanított munkás, csomagoló, lakatos, villanyszerelő, elektroműszerész, vasesztergályos, hegesztő (ív és villany), csőszerelő, festő-mázoló, retusáló. A fizetés a teljesítménytől függ. Felvesz még anyagmozgatót, takarítónőt és géptisztítót. Amennyiben kellő számú a jelentkező, a gyár ingyenes autóbuszjáratot indít a következő útvonalon: Budakalász, öröm, Pilisvörösvár, Pilisszántó és vissza. W//////////////////////////////W////AV///////X A jelentkezéseket írásban, az alábbi címre kérjük: 2011 Budakalász, Szentendrei út 1-3., Munkaügyi Osztály. Az írásban küldött jelentkezésekre postafordultával válaszolunk. Az autóbusz első indulási napját és pontos menetrendjét idejében közölni fogjuk levélben, illetve a Pest megyei Hírlapban, raktározási osztályvezető (közgazdasági technikus, 3 éves gyakorlattal.) Fizetés: a kollektív szerződés szerint. A pályázatok beküldési határideje: 1974. november 15. Cím: Kohászati Gyórépítő Vállalat, Személyzeti Főosztály 1138 Budapest XIII., Révész u. 9. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A KOHÁSZATI GYÁRÉPÍTŐ VÁLLALAT PÁLYÁZATOT HIRDET fejlesztés alatt álló TÁPIÓSZELEI VASSZERKEZETI GYÁREGYSÉGE ALANT FELSOROLT MUNKAKÖREIRE:
