Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-10 / 237. szám

1974. OKTÓBER 10., CSÜTÖRTÖK <Miian Vadászszezon — vadexport Az idén is mintegy 15 mil­lió dollárnyi forgalomra szá­mító MAVAD-nál sok külföldi ügyfelet fogadnak mostanában. Szentemberben a szarvasbőgés időszakában Magyarországon szerencsével járt 800 külföldi vadásznak mintegy 1500 szarvast sikerült elej- ' lenié. Az ország délnyugati erdeiben olyan bikák kerültek terítékre, amelyeknek agancsai a világ- ranglista első tíz helyére so­rolhatók. Novemberben megkezdődik a nyugati országokba irányuló élővadexport lebonyolítása. Az idén 140 ezer nyulát, 35 ezer foglyot és 50 ezer fácánt szállít a MAVAD kereskedelmi part­nereinek, főként Francia- és Olaszországba. A MAVAD az ország kijlön- böző részein 22 hűtőkamrát tart fenn. Ezek hálózatát úgy alakították ki, hogy bárhol lövik le a va­dat az ország területén, az el­ejtés helyétől legfeljebb 40 ki­lométerre megtalálhatók a MAVAD felvásárlói. „Hazaköltözött” a Balatoni Intéző Bizottság Újjászervezték a Balatoni Intéző Bizottságot, amelynek titkársága október elején bala­tonfüredi székhellyel kezdte meg működését. A nagy ha- gyományokkal rendélkező tes­tület régi igénynek tett eleget azzal, hogy szűkebb hazájába költözött. A társadalmi szer­vezet újjászervezése, központ­jának áthelyezése, új tervek megvalósítására nyújt lehető­séger. — Túl a százmillión. Idei 120 millió forintos terme­lési tervéből 105 milliót teljesített az év első há­romnegyedében a PEVDI bőrdíszmű gyáregysége. A termékeit főként exportra készítő bőrdíszműüzemben csaknem 300 ezer darab női táskát és 300 ezer darab aktatáskát gyártottak. Amit vállaltak - teljesítették A kongresszusi munkaverseny eredményei Törökbálinton Amint az egész megyében, úgy Törökbálinton is új erőre kapott, fellendült a munka- verseny-mozgalom a tavaly decemberi párthatározat nyo­mán. A kongresszus tisztele­tére elhangzott versenyfelhí­vás már felpezsdült, tettre- kész hangulatban találta a községbeli termelőegységek — ipari és mezőgazdasági üze­mek, valamint az Orvosi Mű­szer és Vasipari Szövetkezet — dolgozóit, mindenekelőtt a szocialista brigádokat. Az Utóbbiak életében a fejlődés új szakasza kezdődött meg az év 'elején: a kicsit már rutin­szerűvé vált, formális válla­lások helyébe kézzel fogható, értelmes és közhasznú célok léptek. A hármas jelszó Mindenekelőtt sikerült le­küzdeni például azt a han­gosan meg nem fogalmazott, de a gyakorlatban sok helyütt tapasztalható — hézetet, hogy „dolgozni nem kunszt”, attól még egyetlen kollektíva sem lesz szocialista brigád, ha túl­teljesíti a tervet, a legfonto­sabb a szép brigádnapló, a munka utáni gyakori együtt- lét, a „kollektív megmozdulá­sok”. A helyi pártbizottságok — így a törökbálinti is — már a kongresszusi verseny- felhívás utáni napokban igye­keztek megértetni a kommu­nistákkal, hogy a verseny- mozgalominak és a szocialista brigádok tevékenységének a többivel egyenrangú célja: to­vábbra is a vállalat, az üzem, a termelőegység gazdasági feladatainak,- népgazdasági tervének teljesítése. Sőt: ha lehet, túlteljesítése. Változatlanul nagy — ter­mészetesen — a szocialista brigádok emberformáló hatá­sának szerepe, jelentősége. A korszerű munkásműveltség kö­vetelménye pontosan egybevág a mozgalom jelszavának — illetve: tartalmának — azzal a részével, amit úgy szoktunk fogalmazni, hogy „szocialista módon tanulni”. Végül to­vábbra is érvényben van a harmadik követelmény: „szo­cialista emberhez méltóan él­LANYOK. ASSZONYOK! Gyorson elsajátíthoté, könnyű fizikai munkára. korszerű gépekhez felvesz 16 éven felüli dolgozókat A FŐVÁROSI PATYOLAT VALLALAT Juttatások a kollektív szerződés szerint Jelentkezés (szombat kivételével): Budapest VII., Csengery u. 11„ Munkaügyi osztály. A levélben érdeklődőknek írásban ' válaszolunk. BUDAPESTI MUNKAHELYEINKRE FELVESZÜNK: villanyszerelő, ' ' víz-, gáz-, fűtésszerelő, általános lakatos, kőműves-burkoló, hőszigetelő és épületasztalos szakmunkásokat, betanított munkásokat és férfi segédmunkásokat: továbbá autódaru-vezetőt és -kezelőt gyakorlattal rendelkező, középkorú férfi rendészeti dolgozókat férfi raktárkezelőket alocsony nyomású vizsgával rendelkező kazánfűtőt. Betanított és segédmunkások részére lehetővé tesszük o szakmunkás-képesítés megszerzését Tápióság, Sülysáp és Dobás környékéről saját autóbusszal szállítjuk munkába és haza dolgozóinkat. Jelentkezés: o . FŐVÁROSI SZERELŐIPARI VÁLLALAT * munkaerőgazdálkodási csoportjánál Budapest IX., Koppány u. 5. (Megközelíthető: a Nyugati pályaudvartól o 6-os és (a Boráros térnél átszóllva) a 2-es villamossal, a Keleti pályaudvartól o 23-as és a 24-es villamossal, a közvágóhíd! végállomásig.) Telefon: 336-560, 82-es mellékállomás. ni” — vagyis értelmesen, hasznosan, becsületben. Lássuk, mit valósítottak meg a maguk elé tűzött cé­lokból a törökbálinti mun­káskollektívák eddig? Plusz 3 millió Kezdjük a helyzetjelentést a Kertészeti Kutató Intézet Gazdaságával, ahol 17 szocia­lista brigádban kétszázan te­vékenykednek: a dolgozók 40 százaléka. Eddig mindent el­követtek, hogy ne maradjanak adósak a felszabadulásunk 30. évfordulója, és a XI. párt- kongresszus tiszteletére tett felajánlásaik teljesítésével. Ha ugyanis minden ágy sikerül, amint tervezték, a gazdaság idei termelési értéke több mint 3 millió forinttal, a vál­lalati nyereség pedig 1,3 mil­lióval emelkedik. Sokan kö­telezték el magukat a tanu­lásra: 29-en az általános is­kola nyolc osztályának elvég­zésére, hárman felső fokú végzettség megszerzésére, 65-en pedig politikai ismereteik gyarapítására. Ami pedig a közösségi életet, a kollektív szellem erősítését illeti, azt nem csupán a közös ország­járó kirándulások sikere bi­zonyítja, hanem még inkább az | a segítőkészség, amivel a szocialista brigádtagok — pi­henő idejüket feláldozva — támogatják egymást a családiház-építkezésekben. Társadalmi munkában Az Orvosi1 Műszer és Vas­ipari Szövetkezetben a tag­ság hetven ^ százaléka hét szocialista brigádban tömö­rült. A szövetkezetek sajátos­ságának megfelelően itt az éves termelési terv épült a brigádok ' felajánlásaira, és nem pedig fordítva. Aki attól tart, hogy így esetleg lazáb­bat!, „aláterveznek” a szövet­kezetek, azokat-* hadd nyug­tassuk meg: a törökbálinti OMÜV például az idén 7 mil­lió forinttal magasabb ter­melési értéket kíván elő­állítani a tavalyinál; 33 mil­lió helyett 40 millió forintos tervet tűztek maguk elé. Eb­ből már az I. félévben több mint 22 millliót teljesítettek! Tudni kell, hogy a magas szakképzettségű orvosi mű­szerészeket kivéve, a tagság jó része betanított munkás. Ezért is jelentős, hogy a szo­cialista brigádokból nyolcán vállalkoztak az általános is­kola elvégzésére; a brigád­tagságnak — 74-en vannak — több mint tíz százaléka. Szövetkezetről lévén szó, itt különösen nagy jelentősége van a munkakörülmények ja­vításának, a munkahelyek korszerűsítésének, hiszen min­den műhelyt, raktárt, szociális épületet salát bontásból kell felépíteni. Ezért is értékes az a sok-sok társadalmi munka, amit a szocialista brigádok tagjai vállaltak — és végez­nek — szövetkezetük fejlesz­tése érdekében. Két ifjúsági szocialista brigád például kor­szerű fürdő-öltöző kialakítását vállalta — s vállalását jórészt már teljesítette — az egyik műhelyépületben. Egy másik brigád már el is végezte az udvar lebetonozását. jócskán megjavítva ezzel a félkészter­mékek tárolási lehetőségeit. Van olyan brigád, amelyik a 150108006! Játékok javítására, karbantartására vállalkozott, s van. amelyik a szövetkezeti telephely tereprendezésére. A hatástalanság oka Utoljára hagytuk a tégla­gyárat, ahol bizony baj van a munkaversennyel, a brigád- mozgalomma.1. A statisztika szerint a gyárban 5 szociahsta brigád — 41 taggal — műkö­dik. a gyakorlatban egv sem. Már a felajánlásoknál baj történt: a brigádok megfeled­keztek az önköltségcsökken­tésről és a gazdálkodási ered­mények javításáról, de még a termelés és a termelékenység növelésével kapcsolatos vál­lalások konkrét megfogalma­zásáról is. Ilyen módon nem csoda, hogy a versenymozga­lom semmilyen hatással sincs a gyár működésére, sőt: a ter­melési és gazdasági eredmé­nyek állandó, fokozatos rom­lása tapasztalható. A téglagyári helyzetért a gazdasági vezetés és a szak- szervezet egyaránt felelős: el- J mulasztották ugyanis egyez­tetni igényeiket és elképzelé­seiket, kidolgozni a brigád­mozgalom továbbfejlesztésé­nek helyi követelményeit, biz­tosítani a mozgalom tárgyi feltételeit, az erkölcsi és anya­gi ösztönzőket. A hibák kijavítása, a vál­lalatvezetés és a dolgozók kapcsolatának rendezése első­sorban az illetékes pártszer­vek, a kommunisták feladata. Ha azohnal hozzálátnak, ak­kor sem valószínű, hogy az év végéig hátralevő időben a Törökbálinti Téglagyár komo­lyan beleszólhatna az egész vállalat versenyébe. Mégis el kell kezdeni — már csak az ott dolgozók miatt is. Ami a másik két munkahe­lyet illeti, ott a szocialista bri­gádmozgalom, a munkáskol- lektívák versenyszelleme fon­tos szerepet tölt be az üzemi demokrácia fejlesztésében, szélesítésében is. Nyíri Éva Nagy teljesítményű mozdonyok, gyorsabb autóbuszok A gépipari termékszerkezet az utóbbi években a közleke­dési eszközgyártó ágazatban korszerűsödött a legnagyobb mértékben. Ez egyrészt a köz­úti járműprogramnak, más­részt a régi hagyományokkal rendelkező vasúti járműgyár­tás fejlesztésének köszönhető. Az elmúlt évek fejlesztésének erdeményeként* a járműipar­ban sok a fiatal, a legújabb technikai-technológiai vívmá­nyokat felhasználó gyártmány. Ennek a kedvező helyzetnek a megtartásáért, erősítéséért . tovább folytatják a vasúti mozdonyok és az autóbu­szok korszerűsítését. Egyre nagyobb, jelenleg már 2700 lóerős Diesel- és ötezer lóerős elektromos mozdonyok gyártásával segíti a jármű­gyártás a megnövekedett vas­úti szállításokat, mert a sze­relvények-sűrítése helyett azok nagyságának növelése a cél. A nagyobb vonóerejű Diesel­mozdonyok fejlesztését, a francia Pielstick cég licence alapján oldotta meg a Ganz- MÁVAG, és sorozatban gyárt­ja az erőgépeket. önálló fejlesztés eredmé­nye az új ötezer lóerős villanymozdony, amely a napokban indul pró- baútjára. Az autóbuszgyártásban mái ma a 80-as évek járművének fejlesztésén dolgoznak a szak­emberek. Ezen a területen je­lentős a magyar—szovjet együttműködés. A kutatók két új típus kialakítására töre­kednek: az egyik távolsági, a másik a városi, városközi tí­pus. Mindkettőnél fontos, a nagyobb fajlagos teljesítmé­nyű motor, az átlagsebesség növelése, s a rugózás korsze­rűsítésével, a szellőzés jobb megoldásával az utaskénye­lem fokozása. A legmodernebb műszaki megoldásokkal növelik a kocsik forgalombiztonsá­gát. Automatikus hidraulikus se­bességváltóval, szervokor­mánnyal és új fékrendszerrel szerelik fel azokat, és több új automatikus megoldást alkal­maznak. A motorok teljesítmé­nyét növelik, ugyanakkor a környezetszennyező hatásukat csökkentik. A távolabbi jövő motorjai lesznek á tiszta gázüzemű, a hibrid-, a Diesel- és a villamos meghaj­tás vagy a Diesel- és gázmeg­hajtás kombinációja — és a villamos meghajtású motorok. M iután játszi kacagással az erdőben oda­kötözött egy fához, mert az juj de ér­dekes lesz, majd kioldod magad úgye, te ügyes, te okos, te szép, szóval úgy odakötözött, hogy már fájt és hogy már ma­gamtól nem tudtam volna kiszabadulni, és mondtam, hogy elég a játékból; akkor még két kemény bogot rám kötött, kipeckelte a szájam, majd így szólt: — Jaj édesem, nem is tudom, hogyan kezdjek bele, mert lehet, hogy neked fájni fog, dehát tudod, fájdalom nélkül nem megy a dolog. Szóval te mindig azt szoktad nekem mondani, hogy kis butus vagyok, nem érem fel ésszel ezt meg azt és igazán tanítgattál, sokféle bölcset mondtál, persze mindenre nem emlékezhetem, mert én csak kisbutus vagyok. De főként azt mondogatod, oppar- don mondogattad mindig, hogy ha előre aka­rok haladni, meg értékesebb lenni, akkor az nem megy áldozat nélkül. Áldozatot kell hozni! Ugye úgy mondtad? Hát én most el­határoztam, hogy te leszel az áldozat. — Ne, p.e szólj közbe, igaz nem is tudsz, csak úgy szép csendben vörösödsz és guvasz- tod azokat az okos szemeidet, de ne is akarj közbeszólni. Tudod abba a csomagba, amit olyan nehezen cipeltél, de megtetted, te drága, mert mondtam, hogy meglepetés van benne, abba a csomagba elhelyeztem egyet- mást, ami tényleg meglepetés lesz. Nézd csak . . . egy kés, jó éles, finomra fent... egy harapófogó ... egy dobozka ap­rócska gombostű... ez egy klassz új szer­kentyű, elemre működik és a vége tüzes lesz, nem tudom mire használják, mert az Ecserin vettem, de hogy én mire fogom hasz­nálni, azt tudom... ne guvassz, te édes, min­dent megmagyarázok, meglásd ... csak még ezt akartam kivenni, kézifúró, fúrócska, fog alá, köröm alá például jól — krrr, krrr — behatol. — Mert mit mondtál nekem, kedvesem, például? Azt mondtad nekem, hogy nyelvet tanulni az többszörösen is helyes dolog, mert például kaphatok jobb állást, meg nyelvpót­lékot, de az mind semmi ahhoz képest, mennyire fogom érzeni a kulturáltabbság örömeit. Nem jól mondtam? Olyan nincs, hogy kultúráltabbság? De azért, érted, úgye mit akarok arról mondani, amit mondtál, merő szeretetből. Na és én el is kezdtem ta­nulni az angolt, de nem állt rá a fejem, meg sok időbe is került és te mit mondtál erre? Hogy áldozat nélkül semmi' sem megy. De kedvesem, képzeld, én nem azért mentem éppen tehozzád feleségül, holott te sokkal okosabb vagy nálam (amit tudnom nagyonis kínos), hogy én áldozatot hozzak, hanem azért, hogy te eltartsál, és nem is rosszul, azzal a fene nagy eszeddel. Mert bizony nem azért szeretlek, hogy áldozatokat hozzak, ha­nem azért, mert kis butus ide, kis butus oda, csakúgy öntötted belém a konyakot, meg vittél el Bécsbe utazni, pedig még azt is le kellett fordítanod nekem, hogy mi az a grüsszgott. Most meg hozzak áldozatot. Hát ha azt akarod... — mondotta és megtűzdelt gombostűkkel. — Avagy például — folytatta — vegyük a munkámat. Mit mondtam én azzal a butus fejemmel? Azt, hogy neked egy szavadba ke­rül, ugyebár kéz mossa a kezet, helyezz el engem valami olyan helyre, ahol • a fizetés sok, a munka kevés, és főként, ahol a mun­kaidő kötetlen, mert én szeretek járkálni csak úgy. És mit mondtál erre te, édesem, akit tisztelek és imádok, hiszen nem is lenne áldozat, ha nem olyasvalamitől, pardon, va­lakitől válnék meg, ami, aki nekem nem drága... mit mondtál ebre? Azt, hogy nem lehet az igazi öröm, amit az ember nem maga érdemel ki. Hogy mért fecsegek foly­ton munkaidőben, meg miért kacérkodók annyit a kollégákkal, ahelyett, hogy jó mun­kámmal tűnnék ki. Mondtam erre én, hogy fecsegni szeretek, na és, te is hogy szereted GOMBO PÁL: ...ZAT Áldozat 0 a fecsegésemet, azt mondod, hogy kis butus és úgy ölelgetsz, hogy szinte elolvadsz, nem igaz?/ És a férfikollégákkal azért kacérko­dom, mert csudacsinos vagyok és jólesik, ha ezt mondják, ha ezt érzem, ugyebár, és örülj, ha csak kacérkodom. És erre mit mondtál te? Azt, hogy igen, igen, nem is vagy te amúgy féltékeny, ami mellékesen szólva egy disznóság volt, mert te csak légy féltékeny, sajnos arra már késő, de lettél volna az, szó­val nem azért mondod, de hát a megérde­melt előmenetelért mit kell hozni? Áldoza­tot. Milyen igazad van! — kiáltott fel és elő­szedte a kis villamos izét, kipróbálta rajtam, az jól működött, égett hús szaga terjengett a levegőben, az én húsom szaga, amint kerek foltokban perzselődött a combomon, meg a karomon, meg a hátamon. Aztán tovább be­szélt: — Áldozatot kell továbbá hozni, mondot­tad, hogy ne égjen a gyomrom, ne legyek másnapos, és nemhogy konyákkal, de sörrel sem itattál többé. Egyenesen antialkoholis­tává tettél, pedig csak te vezetsz, én nem. Meg a társaság kedvéért is áldozatot kell hozni, és én koros pofákkal kellett hogy bá- jologjak, és öreg feleségekkel és Hemming- wayt kellett olvasnom, mikor még a krimi is untat. Ja igaz és a lakásért is áldozatot, kell hozni, ezért beszűntek a külföldi utak, nem jól mondom, hát megszűntek, nem mindegy? És a jó alkalomért is áldozatot kellett hozni, mondtam, hogy persze, per­sze, de nem a príma éttermi vacsorákat akartam áldozni, hanem inkább úszni, de azt nem lehetett, mert úgy betábláztál háztar­tási, meg tanulási, meg isten tudja miféle te­endőkkel, hogy... jaj istenem, nem tudok így beszélni, ha mihelyt egyet-egyet csípek a harapófogóval, tüstént hánykolódsz. — Na várj csak drágám, ebből elég volt, rém nyomorultul nézel ki, a szívem vér­zik belé, tudod mit, a fúrót nem is veszem igénybe, azt hiszem, már ez minden felsőbb hatalmaknak _ meggyőző áldozat lesz. Mit mondasz? Persze semmit, mert ki vagy peckelve, szájilag. Nem jól mó'ndom! A szád az ki van peckelve. így jó? Azt mondanád, ha nem volna kipeckelve, hogy ez az áldo­zat nem segít, mert ettől nem fogok jobban beszélni angolul, nem neveznek ki főanyag­beszerzőnek, nem kapok iparengedélyt di­vatszalonra, nem fogom tudni ki az a Lemminstermingju, meg mi a páblikrilésön, kíváncsi is volnék rá, hogy mi, te megmond­hatnád, de nem lehet, a pecek marad... Hát nincs igazad, drágám. Lehet, hogy kis bu­tus vagyok, lehet hogy a szívem jobban vér­eik, mint te itt-ott, ahol elkezdtelek éppen áldozgatni, de tudom, hogy ha te meghalsz, én még férjhez mehetek valakihez, aki meg­becsülne engem, azt ne gondold, hogy nem vagyok már olyan szép és fiatal, mert meg­haragszom, drágám! És az illető megkapná a lakásomat, amit rámhagysz, te drága áldo­zat, és mondd, hogy eladjuk, akkor is min­dent meg fogok kapni, amit akartam és nem kell más áldozat, csak te, kedvesem. — Ez­zel előszedte a nagy kést és így szólt: — Fájó szívvel hozok áldozatot, tudd meg, hogy az utolsó szó, amit tőlem hallasz: sze­rettelek! Ekkorra tudtam csak kiszabadulni a kö­telékből, rávetettem magam, és belémár- tottam a kést. Most pedig, ha kívánja a tisz­telt nyomozó hatóság, kimehetünk abba az erdőbe és megmutathatom azt a helyet, ahová eltemettem az áldozatot. /

Next

/
Thumbnails
Contents