Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-09 / 236. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI C E6LED VÁROS RÉSZERE XVin. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM 1974. OKTÓBER 9., SZERDA Bővült a tanácstestület hatásköre Ülést tartott a városi népfrontelnökség A napokban ülést tartott a Hazafias Népfront városi el­nöksége. Mohos Imre nép- frqmtelnök bevezető szavai után dr. Lakatos József, a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának titkára' a tanácstör­vényről és a népfront együtt­működéséről tatott tájékozta­tót. A tanácstörvény életbe lépé­se óta több m»t három év telt el, elegendő a távlat a megtett út felmérésére. Az or­szággyűlés legutóbbi ülésszaka is azzal foglalkozott, miként érvényesül az 1/1971-es tör­vény a gyakorlatban. 1971 óta. hangsúlyozottabb a tanácsok népképviseleti és ön- kormányzati jellege. Megnö­vekedett a végrehajtó bizott­ságok és a szakigazgatási szer­vek szerepe. A tanács tagjai nemcsak az apparátus függet­lenített vezetőit választják meg, a gazdasági önállóság továbbszélesedése is újabb jo­gokkal ruházta fel őket. Az általános városrendezési ter­veket helyben hagyják jóvá. Maguk alkották-meg a szerve­zeti és működési szabályzatot, gyakorolják fegyelmi jogkörü­ket. A tanács — saját hatás­körében eljárva — több óvodát létesített a város­ban. A tanácsülés számos tör­vényt hozott, például az új lakótelepeken a távfűtéssel és melegvíz-szolgáltatással kap­csolatban, továbbá az állattar­tás szabályozására is. A Ilije­Csglédbercel került az élre a járási labdarúgó-bajnokságban Az ötödik fordulóval foly­tatódott a járási labdarúgó­bajnokság. Az Abonyi Tsz SK csapata szabadnapos volt, így — azonos mérkőzésszámmal — a ceglédberceli együttes veze­ti a tabellát. EREDMÉNYEK: Albertirsai VSC II—Törteti TSZ SK 4:0, Kőröstetétleni TSZ SK—Nagykőrösi Kinizsi II 1:2, Ceglédberceli VSC— Dánszentmiklósi TSZ SK 7:0, Ceglédi Bem SE II—Kocséri TSZ SK 11:1. Ifjúsági mérkőzés: Ceglédbercel—Dánszentmik- lós 3:0. Az élcsoport állása: 1. C.-bercel 4 4 — — 31:2 8 2. Abony 4 4 ------- 22:1 8 3. A.-irsa II. 4 4 — 1 25fl2 8 4. Bem SE II4 2 1 1 28:6 5 A bajnokság szempontjából fontos Ceglédbercel—Abony mérkőzésre október 20-án, Ceglédbercelen kerül sor. ★ Az idei bajnokságban a Ko­cséri TSZ SK újoncként indul. A tehetséges fiatalokkal ren­delkező csapat eddigi bemu­tatkozása nem a legjobban si­került, de hétről hétre fejlő­dik a csapat játéka, biztosak vagyunk abban, hogy sikerül javítania a bajnokságban. A csapat 18-as kerete: Koncz István, Fekete Dezső, Szabó József, Szabó Sándor, Barhács László, Rapí László, Bagi István, Király László, Ezsiás Tibor, Zsamóczki Sán­dor, Dudás Sándor, Demeter László, Döme László, Ország Mihály, Csontos Csaba, Deme­ter János, Szélest István, Tajti István. Edző: Boros László. (magyar) KÉZILABDA Győzelmek — esőben A hét végén a labdajátékok- ban, így a kézilabdában is, a játékosok egyik nagy „el­lenfele” az időjárás volt. A Bem SE pályáján elmaradt a Bem SE—Tököl megyebajnoki férfi kézilabda-találkozó, míg a KÖZGÉP, a nemzetközileg is ismert Keszthelyi—Márki játékvezetők pályavizsgálata után, fogadhatta ellenfelét. A Vasutas pályáján szinte hihetetlen látvány fogadta az érdeklődőket: a CVSE—SZTK női találkozót vízmentes já­téktéren bonyolították le. A Bem SE—Tököl összecsa­pásra későbbi időpontban ke­iül sor. EREDMÉNYEK: Férfi NB II. KÖZGÉP SE—Tiszaföldvár 16:7 (9:3) KÖZGÉP SE: Szrapkó — Szalisznyó II., Jónás, Szalkay, Túlik, Godó, Szabó. Csere: Szálisznyó I. — Ju­hász, Cseh, Ignácz, Gyenes. Gólszerzők: Jónás (5), Sza­bó (4), Szalkay (3), Gyenes (1), Cseh (1), Túlik (1), Ignácz (1). A ceglédiek végig irányítot­ták a játékot, s nem sokkal az első félidő befejezése előtt már 9:l-re vezettek: nem for­gott veszélyben a KÖZGÉP újabb győzelme. A mérkőzést hat labdával játszották le, tíz- percenként száraz labdával cserélték ki a játék köziben a vizet magába szívó, már szin­te súlygolyóvá nehezedő elő­zőt. Mindenki dicséretet érdemel a helytállásért, de külön a kapus Szrapkó, aki a nehéz körülmények ellenére is na­gyon jól védett. Női megyei bajnokság Ceglédi VSE— Szigetszentmiklósi TK 8:4 CVSE: Barna — Csendes Józsefné, Kiss, Tóth A., Bá­lint, Orosz, Fodor, Zsamóczki. Góldobók: Orosz (3), Bálint (2), Zsamóczki (2), Tóth A. (1). A 2:0-ás ceglédi vezetést a vendégek kiegyenlítették. Ezután a CVSE erősített, új­ra kétgólos előnyt szerzett. Győzelmét a második félidő­ben biztosította be, 5:3 után egymást követően három gólt lőtt, az SZTK, a 8:3-at köve­tően, már csak szépíteni tu­dott az eredményen. A Vasutas ezzel idei hazai szereplését befejezte. A csapat jelenleg két pont előnnyel ve­zet a bajnokságban. Még két fordulója maradt hátra. Buda- kalászon és Vácott, a Forte II. ellen még nehéz percek vár­nak a ceglédi lányokra, akik­től joggal várhatjuk, előnyük elegendő lesz, s a bajnoki cím megszerzése után ők indulhat­nak majd az NB II-be jutá­sért kiírt osztályt) zón. ü. L. lek felvételével kapcsolatos döntések ugyancsak a tanács­testület hatáskörébe tartoz­nak: a közelmúltban is élt ez­zel a lehetőséggel, a váro­sunkban jó ütemben folyó la­kásépítés támogatására vett igénybe hiteleket. Az új tanácstörvény beik­tatása óta aktívabbak a ta­nács és a végrehajtó bi­zottság ülései, több inter­pelláció hangzik el, ezekben a sok embert bosz- szantó, apró kellemetlenségek­ről is Szó esik. A kérdésfelve­tések általában jó hatásúalt, az érintett ügyeket kizökken­tik a kátyúból. Javult a ta­nácsüléseken a részvételi arány: míg néhány éve 65—70 százalék körül mozgott, most 76—78 százalék. A városi tanácsnak szerve­zett együttműködésre kell tö­rekednie a társadalmi és gaz­dasági szervekkel, ezt a célt szolgálják az együttműködési megállapodások. A tanács el­sőként a népfrontbizottság­gal kötött ilyen szerződést. Az együttműködés jó példája a tanácsi választások megfelelő előkészítése és lebonyolítása, az alakuló tanácsüléssel kap­csolatos teendők végrehajtása, a tanácstagi beszámolók szer­vezése és a lefolytatásukbani közreműködés. A lakóbizottsá­gok megalakulásában is részt vett a népfront, és a tanáccsal közösen adja ki, évente több­ször, a tanácstagi híradót, amely sikerrel szolgálja a la­kosság tájékoztatását. Az elnökségi ülés részvevői a továbbiakban Mészáros Ist­vánnak, a TIT városi és járási szervezete titkárának beszá­molóját hallgatták meg, a népfrontbizottság és a TIT ál­tal közösen indítandó őszi—té­li oktatásról. Az idei évadban is népsze­rűnek ígérkezik a szülők iskolája keretében tartan­dói előadássorozat. Több vállalatnál, így a Má­jus 1. Ruhagyárban, a PENO- MAH-nál, a PEVDI-ben, a MEZÖGÉP-nél és a cipőipari vállalatnál tartanak előadáso­kat a munkásakadémia kere­tében. A középiskolákban és a klubokban ifjúsági akadémiá­kat szerveznek. A téli esték előadássorozat keretében, a Körösi úti iskolában és az új­városi könyvtárban hangzanak el ismeretterjesztő előadások. T. T. Képek és méltatás A Forrás című folyóirat ok­tóberi száma Apáti-Tóth Sán­dor fotóművész három képé­vel jelent mag: a cím- és hát­oldalt díszítő alkotáson kívül, közli a Korongozó című munkát. Ebben a számban ka­pott helyet ördögh Szilveszter Apáti-Tóth Sándor képei elé címmel írt méltatása. Szombaton Kocogónap Cegléden az idén is meg­rendezik a kocogónapot. A KISZ Városi bizottsága és a sportfelügyelőség plakátokon hirdeti városszerte: „Sportolj velünk! Kocogj velünk!” Szombaton délután fél há­romkor, a Bem SE pálya mö­götti kiserdőben (eső esetén egy héttel később, október 19-én), hat korcsoportban kezdődik a kocogás. A távot korra és nemre való tekintettel állapították meg, a legtöbbet kocogóknak 1000, a legkevesebbet teljesí­tőknek 300 métert kell meg­tenniük. Nevezni a helyszí­nen lehet. Valamennyi részt­vevő emléklapot és plakettet kap. A Bem SE pályán öltö­zőket biztosítanak számuk­ra. A rendezők kérik, lehe­tőleg sportfelszerelésben je­lentkezzenek, akik kocogni kívánnak. CORVINA-KONCERT. Ma, október 9-én, a ceglédberceli művelődési házban szerepel a Corvina-együttes. Előadása, melyre a környék fiataljait is szívesen látják, este 7 óra­kor kezdődik. Módosait u körzet lunar Új körzeti orvosi rendelő Cegléden, a Kölcsey téren, október l-én új körzeti gyer­mekorvosi rendelő nyílt, kö­vetkezésképp módosult az eddig érvényben levő körzet­határ: az eddigi 5. számú körzet területéből a Kölcsey téri és a Szövetség utcai la­kótelepet, melyet d»\ Németh Mária látott el, a 2. számú körzethez, dr. Füle Lóránt szakorvoshoz csatolták, a 2. körzet' rendelője a Kölcsey téren készült el. Felnőtt körzeti orvosi ren­delő is nyílt a Kölcsey téren: a Reiner Albert utcából, a fogászati szakrendelő épületé­ből oda költözött a 111. és a IX. orvosi körzet, dr. Szabó János és dr. Bohus Ferenc körzete, szintén október l-én. A Reiner Albert utcában felszabadult körzeti orvosi rendelő helyiségét a helyszű­kével küszködő fogászat kap­ta meg, az Ady Endre utcai gyermekkörzeti orvosi rende­lőt pedig a rendkívül rossz körülmények között működő laboratórium bővítésére hasz­nálják majd fel. JEGYZET Nyilvános telefonra várva A Fáy-lakótelep volt Ceglé­den az eltelt tíz év első ki­épülő, korszerű lakótelepe. Az emeletes házak és a kis kér» tes társasházak sok családnak adnak kényelmes otthont. Jár­da, úttest, apró játszótér ké­szült már a lakótelepen, a kö­zeli boltokból szerezhetik be élelmiszer-szükségletüket az ott élők. Kéréseik, javaslataik közül, melyeket több tanács­tagi beszámolón, gyűlésen fel­vetettek, most a telefonra vo­natkozót tartják az egyik leg­fontosabbnak. A lakótelepen ugyanis nincsen nyilvános te­lefon. Ha valaki telefonálni szeretne, ha orvost kell hívnia, mentőket értesítenie, telefont legközelebb a vasútállomáson talál, vagy be kell mennie a városba. A telepiek közül né­hányon kérték már a postái, teremtsenek lehetőséget arra, hogy lakásukba telefon kerül­hessen. A kérésre válaszul azt az ígéretet kapták, hogy erről akkor lehet szó, ha majd az új Crossbar-rendszerű központ elkészül. Később kibővült a le­hetőség mércéje azzal, hogy előbb a Fáy-lakótelep kábel- hálózatát kel elkészíteni, te­lefonról szó csak akkor lehet. A Fáy-lakótelep szomszéd­ságában elkészültek azóta a Kölcsey téri lakóházak is, me­lyekben ismét sok család ta­lált korszerű otthonra. Egyre nagyobb szükség lenne ott leg­alább egy nyilvános telefonra, melynek épségbeni megőrzésé­ről természetesen a lakosság gondoskodna. (e.) Alföldi cifraszűrök Győré Sándornak, a városi tanács művelődésügyi osztály­vezetőjének megnyitó beszéde, mely október 6-án hangzott el a Kossuth Múzeumban, az Al­földi cifraszűr- kiállítás meg­nyitása alkalmából. Lassan másfél évtizede október a múzeum ügyének ünnepi hónapja. Hazánkban most a tizenharmadik. Ceglé­den — megelőzve az orszá­gost — tizennyolcadik alka­lommal rendezzük meg a múzeumi hónapot. A szokott­nál gazdagabb program vár­ja ilyenkor az érdeklődőket. A múzeum vezetőjének és dolgozóinak válasza ez arra, hogy munkájukat elismerik, értékelik, és egyre többen lá­togatják az állandó és idősza­ki kiállításokat, előadásokat. Nem véletlenül mondtam azt, hogy a szokottnál is gaz­dagabb program. Az egész éven át folyamatosan tartó múzeumi élet elismert ünne­pe október, a múzeumi hónap. Az elmúlt években olyan közművelődési intézménnyé emelkedett a múzeum, amely­ben a passzív ismeretanyagot átadó és erősítő funkción túl, előtérbe került a múzeum élő és mozgalmas intézmény jel­lege. Ez örvendetes, és ezt kell továbbfejleszteni, a Központi Bizottság márciusi határozata szellemében, mely a múzeumokra vonatkozólag a következőket tartalmazza: „A múzeumoknak keresniük kell a lehetőségeket és módsze­reket, amelyek a történeti, kulturális és művészeti érté­keket minél szélesebb rétegek közkincsévé teszik. Mint első­sorban közművelődési intéz­ményeknek — tudományos munkájuk mellett — cél­tudatosabb és hatékonyabb nevelő-művelő szerepet kell vállalniuk. Tevékenységük ha­tékonyságát kiállításaik követ­kezetes materialista termé­szetszemléletével, tudományos megalapozottságával kell biz­tosítaniuk. Fordítsanak na­gyobb figyelmet korunk prob­lémáinak megértésére, tudo­mányos világnézetünk erősíté­sére.” Az elmondották megvalósí­tására törekedtek a múzeum dolgozói. Szívesen és lelke­sen vállalták és vállalják a kapcsolatteremtést üzemek­kel, gazdaságokkal, intézmé­nyekkel. A szocialista brigá­dok tagjaival jó munkakap­csolat alakult ki, hogy kultu­rális vállalásaikat teljesíthes­sék, műveltségüket gyarapít­sák. Segítették a brigádok tagjait a vetélkedőkre való felkészülésben. Szolgálat­készség és nagy szakértelem jellemzi őket a tárlatvezetés­ben, a fiatalokkal, múzeum­barátokkal szervezett találko­zás alkalmával. Az elmúlt egy év programjából sok látoga­Cifraszűrök a Kossuth Múzeumban. A kiállítás grafikai anyagát Miklosovits László grafikusművész készítette. Apáti-Tóth "Sándor felvétele tót vonzott az állandó kiállí­tás. Fülöp Erzsébet, Schnéher Mihály, Bendek Péter és Apáti-Tóth Sándor tarlata, ha­sonlóképpen a Hivatása: rend­őr és a pályaválasztási kiállí­tás. Utóbbiakat előadás és tá­jékoztató is jövetté. , Mindé? azt igazolja, hogy a ceglédi Kossuth Múzeum valóban a közművelődést szolgálja. Gyönyörködtet' & is­méreteinket gazdagítja a most nyíló Alföldi cifraszűr kiállí­tás is. A ruházat készítése szempontjából az egyik leg­fontosabb állati eredetű alap­anyag a juh szőre, amelyből egyebek között a különböző minőségű posztókat állították elő. Gyapjúszövetből felső­ruha-darabokat készítettek, amelyek között az egyik leg­egyszerűbb és legrégibb alföl­di viseleti darab a guba. Ez a köpenyféle felsőruha az Al­föld keleti tájairól terjedt szét a Kárpát-medencében, a XVIII. század folyamán. A szűr is gyapjúból készült, de nem kizárólag alföldi viselet. Magyarország-szerte használták a pusztázó, szekerező és pász- torkodó emberek. A szűr sa­játos, vállra vehető férfiru­hadarab, amely nem csupán eső elleni védelemre szolgált. A falusi, városi paraszttársa­dalom ünneplőként is visel­te a cifraszűr gazdagon díszí­tett változatát, módot, rangot is kifejezve. Bár a szűr vi­seleté ősi eredet, a díszes cif­raszűr készítése és hordása újabb keletű, a XIX. század­ban élte virágkorát. A Nagyi- alföld szinte minden jelentő­sebb városában működtek szűrkészítő mesterek, szűrsza­bók, akik a XVII—XIX. szá­zad idején céh- és kézműipa- ros szervezetekbe tömörültek. A cifraszűrt fehér posztó­ból, ritkábban szüíkésiből szab­ták, s főként a szegélyrésze­ket — szűrrátéttel, a négy­zet alakú gallérját, elejét és hátulját helyenként tömött, sok esetben zsúfolt, bordó, pi­ros, fekete, s zöld gyapjúfo­nallal hímzett virágmotívum­mal ékesítették. Az ornamens elemek között leggyakoribb rózsa, gyöngyvirág, tulipán — gyakran stilizált — variációk és színhasználat jelentik az Alföld más-más vidékének jellegzetességét. Az Alföldi cifraszűr kiállítás a Hajdú­ság, Jászság, Kis- és Nagy­kunság, Kecskemét, Nagykő­rös és Szeged vidékének leg­szebb cifraszűr darabjait mu­tatja be. (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents