Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-09 / 236. szám

1974. OKTÓBER 9., SZERDA XAititm SZÁZHALOMBA TTA Befejezés előtt a közlekedési park SEGÍTETTEK A VÁLLALATOK Bár a hosszas esőzés időle­gesen akadályozza a százha­lombattai 1. számú iskola ud­varán készülő KRESZ-tanpá- lya építését, de a kis utcák szegélyei már kiemelkednek a gyepsávok közül: az utolsó si­mítások folynak. A munkálatok júniusban kezdődtek a Pest megyei Ter­vező Vállalat fiatal mérnöke Soós András tervei alapján. A KRESZ-parkot különben a szülők kérték még a tanév be­fejezése előtt, s a jogos óhaj nyomán a megyei közlekedés- biztonsági tanács és a városi tanács művelődési osztálya patronálásával megmozdult szinte egész Százhalombatta. A terepet az egyik hon­védségi alakulat KISZ- szervezete szombati és va­sárnapi társadalmi mun­kában készítette elő. összesen 400 órában 130 köb­méter salakot termeltek ki a lelkes katonák, hogy rövidesen átadják helyüket a 22. számú Állami Építőipari Vállalat 55. számú építésvezetősége dolgo­zóinak, akiknek hazánk felsza­badulása 30. évfordulójára tett felajánlásában egyebek köpött a közlekedési park betonozása is szerepelt. Cser Miklós fő- építésvezetó és Éliás Gyuláné műhelybizottsági titkár meg­szervezte a munkálatokat, majd Révész István művezető irányításával tettekhez látott a 15 tagú brigád. A miniútpályák közötti üres részeket a Parképítő és Épü­letszobrász Vállalat parképítő és fenntartó helyi üzemegysé­ge töltötte fel termőtalajjal és hintette be fűmaggal. Az iskolai KRESZ-park híre túljutott a város határain. A tanpálya lámpás kereszteződé­seihez a Fővárosi Tanács Köz­műépítési Főosztálya — Varga Jenöné főelőadó közreműködé­sével — négy állványos jelző­lámpát adott. Ezeket azonban az átadás ünnepélyes pillana­taira gondolva még szebbé kí­vánta tenni a Dunamenti Hő­erőmű Vállalat villamos osz­tályának Bláthy Ottó szocia­lista brigádja. Így hatan összesen 400 éra társadalmi munkában vál­lalták: felújítják vala­mennyit, és felszerelésük­re is vállalkoztak. Már lefektették az elektromos kábeleket, felállították a lám­pákat és bekötötték őket a há­lózatba. Most folyik a kapcso­lószekrények huzalozása, és a lámpák festése. E héten az úttestek aszfalto­zásával is végzett az Aszfalt- útépítő Vállalat. Az esőzések akadályozzák azonban az út­jelző táblák betonágyainak el­készítését. A táblák már ké­szek. A Dunai Kőolajipari Vál­lalat szállítási osztályának két szocialista brigádja csinálta meg mind a hetvennyolcat, festéssel és tartócsövekkel együtt. A KRESZ-pálya építésével szinte egy ütemben két újonnan alakult köz­lekedési úttörőőrs is ké­szül a közeledő átadásra: Tari László tanító foglalkozik 40 tanulóval, közülük választ­ják majd ki a megyei közle­kedésbiztonsági tanáccsal egyetértésben a feladatra leg­alkalmasabb gyerekeket. Tel­jes felszerelésüket, sapkát, karszalagot, derékszíját, tár­csát és jelzősípot szintén a PKBT biztosít számukra. At. Országos Közlekedésbiztonsági Tanács pedig öt kerékpárral ajándékozza meg az iskolát. P. Zs. Munkaügyi ankét Készül a szakmai bértáblázat Kedden zárult az esztergo­mi technika házában a Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság rendezésében az a kétnapos munkaügyi an­két, amelyen a vállalatok munkaügyi osztályvezetői, köz­gazdászai, szakszervezeti funk­cionáriusai vettek részt. Dr. Pongrácz Lászlónak, a Munkaügyi Minisztérium köz- gazdasági főosztályvezetőjének vitaindítója alapján a január 1-én életbe lépő országos szakmai bértáblázat bevezeté­sével kapcsolatos tennivalókat vitatták meg. Amint közis­mert, aa MSZMP KB 1972. novemberi állásfoglalása alap­ján dolgozták ki az új szak­mai bértáblázatot. Amint a tanácskozáson ki­tűnt, számos vállalatnál már hozzákezdtek a „menetrend”- nek, vagyis annak a kidolgo­zásához, hogy mely szakmák­nál rendezik elsőként a bére­ket. A bértáblázat ugyanis olyan irányelv, amelyet a vállalatoknak — mivel erre külön béralapot .nem kapnak — a mindenkori lehetőségek figyelembe vételével, fokoza­tosan kell megvalósítaniok. Új konténer Ismét két kiállítás egy helyen 1974. október 9-16. BUDATRANSPACK 3. NEMZETKÖZI CSOMAGOLÁSI ÉS ANYAGMOZGATÁSI KIÁLLÍTÁS A korszerű csomagolás, raktározás, anyagmozgatás és a kulturált kereskedelem nagy nemzetközi bemutatója. 17 ország 108 kiállítója! 1974. október 9—16. LIMEXPO TEXTIL-, RUHÁZATI-, BŐR- ÉS CIPŐIPARI GÉPEK, MOSODAI ÉS TISZTÍTÓBERENDEZÉSEK NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁSA A könnyűipari rekonstrukció és a nemzetközi kooperáció jegyében. 12 ország 106 kiállítójaI Nyitva: naponta 10-től 17 óráig. Bejárat: a II. sz. kapu. Cím: Budapesti Nemzetközi Vásárközpont „A” pavilonja, Budapest X„ Albertirsai út 10. Telefon: 470-990. Rendező: a Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda Az Alumínium Alkalmazás- technikai Központban a Bel­kereskedelmi Minisztérium megbízásából új típusú kon­ténereket készítettek, ame­lyek elsősorban élelmiszerek szállítására és árusítópult­nak is használhatók. Ezzel elkerülhető a nehéz fizikai munkát igénylő árurakodás. Az újfajta alumínium kon­ténerekből még az idén 2000 darabot készítenek. Csikós Gábor felvétele — Etlapgyűjteményt ha­gyott a szarajevói múzeum­ra egy idős házaspár. A több mint ezer darabból álló gyűjtemény ritkaságai: ét­lapok a japán császári ud­varból, II. Vilmos császár, VI. György angol király és Napoleon egy-egy menükár­tyája, valamint az első út­ján elsüllyedt Titanic luxus . óceánjáró étlapja. Támogatást, elismerést érdemelnek Mit akar a Tessedik brigád? A közelmúltban érdekes eseményre invitáló meghívót hozott a posta, Tápiószeléröl, az Agrobotanikai Intézetből. A meghívás az intézet szerve­zésében működő Tessedik szocialista brigád vezetőségi ülésére szólt. Tudósok, kuta­tók, gyakorlati szakemberek szocialista brigádban... erről írni kell. A tanácskozáson azonban kiderült, hogy a Tes­sedik brigád csak volt szocia­lista brigád, s ezzel kapcso­latosan — a szakmai szem­pontból egyébként rendkí­vül érdekes és értékes tanács­kozáson — nem kevés keserű megjegyzés hangzott el... De kezdjük az elején. Kezdetben volt... Tizenegy éve már annak, hogy Tápiószelén tizenhat me­zőgazdasági szakember, kuta­tó megalakította a szocialista címért versenyző Tessedik brigádot. Azzal a céllal, hogy tudásuk legjavát adva, társa­dalmi munkában szolgálják a mezőgazdaság fejlődését. In­gyenes szakmai előadások megtartásával tanfolyamok, bemutatók rendezésével és le­bonyolításával. Céljuk elsősor­ban az évelő pillangós növé­nyek megtermesztésének haté­konyabbá tétele volt. Ingyenes szakmai tanácsadó tevékeny­ségükkel azt akarták elérni, hogy a termelők világosan értsék, hogy mit miért kell tenni, s a legújabb tudomá­nyos eredményeket hogyan kamatoztathatják a hatékony­ság növelése érdekében. A brigád tagjai lehettek mind­azok a szakemberek, akik e cél szolgálatát társadalmi munkában vállalták. A bri­gád vezetője dr. Jánossy An­dor akadémikus, az intézet igazgatója volt 1973-ig. A Tes­sedik brigád tagjának lenni csakhamar erkölcsi rangot je­lentett, s az évek során a tizenhat fős brigád csaknem 300 tagot számláló, megyei ta­gozatokkal rendelkező orszá­gos „társulattá” fejlődött. Te­vékenységükkel — amelyet Hunya István, a MEDOSZ el­nöke is méltatott — elnyerték a szocialista címet, megszerez­ték a bronz, az ezüst, két íz­ben az arany plakettet is. Társadalmi munka, vagy szakmai szolgáltass? — Elveink és céljaink mit sem változtak. 1972-ben a MÉM azonban azt ajánlotta, hogy szocialista brigádmunka helyett a továbbiakban díja­zott szaktanácsadói tevékeny­séget folytassunk. — mondja dr. Virányi Sándor, a tápió- szelei intézet tudományos osz­tályvezetője, a brigád titkára. Az intézkedést követő hely­zetről dr. Mándy György egye­temi tanár, a brigád jelenle­gi vezetője beszámolójában azt mondotta: voltak akik örültek ennek, a nagy több­ség azonban vegyes érzel­mekkel fogadta a döntést, s a brigád tevékenysége válság­ba jutott. Sokan úgy vélték, hogy a brigádnak nem ez a célja, s visszahúzódtak. — Milyen indokok támasz­tották alá az átalakulásra vo­natkozó döntést ön szerint — kérdeztük dr. Manning er Adolftól, a Keszthelyi Agrár­tudományi Egyetem profesz- szorától. — Ha arra gondol, hogy a díjazásért dolgozó szaktanács- adó szervezeteknek bármifé­le konkurrenciát jelentett vol­na a Tessedik brigád ingyenes tevékenysége, megnyugtatha­tom, hogy Keszthelyen is szá­mos kutatási témában dolgoz­tunk megrendelésre. A MÉM szaktanácsadó szolgálatát is egyre több gazdaság keresi fel, csakúgy mint más tudo­mányos és kutató intézmé­nyeinket. A kérdésre dr. Vi­rányi Sándor titkár talán in­kább választ tud adni. Dr. Virányi Sándor: konk­rét indokokról nem tudok. Ta­lán a speciális szervezeti for­ma, a kiterjedtség és a sajá­tos terület az, amely olyan meggondolást szülhetett, hogy a Tessedik brigád nem fe­lelhet mag a szocialista mun­kaverseny szorosan, vett kö­vetelményeinek. Ehhez csak annyit, hogy kilenc évig elismert szocialista brigádként tevékenykedtünk, nem értjük miért lennénk méltatlanok továbbra is erre a címre. Hiszen ingyen, a kö­zösség, a társadalom javára szeretnénk kamatoztatni ta­pasztalatainkat. Eddig sem ar­ra vállalkoztunk, ami a dí­jazott szaktanácsadás dolga, hogy egy-egy tábla esetében konkrétan megmondja mit és hogyan érdemes azon a he­lyen termeszteni. Általáno­sabb összefüggések s a tudo­mányos eredmények népsze­rűsítésére törekszünk azért, hogy a tudomány eredményei gyorsabban hódítsanak teret a gyakorlatba:}. Ezt vállaltuk a magunk területén 11 évvel ezelőtt s ez a célunk ma is. Valahova tartozni kell! Tüskés László, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság képviselője alig leplezett bosszúsággal reagált a tanács­kozáson elhangzott keserű megjegyzésekre. , , — Önállóan nem lehet eredményes szaktanácsadási tevékenységet végezni, vala­hova tartozni kell! A Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület szakosztálya is lehet­ne a Tessedik brigád, csak keresni kellene a kapcsola­tot, megbeszélni a dolgokat — mondta. Az OMFB képviselőjének igazat kell adnunk abban, hogy más, hivatalos szerve­zetekkel szorosabb együttmű­ködésre kellene törekedni, az eredményesség szempontjából is szükségszerű ez. Mint ahogy nem egy felszólalás utalt arra, hogy nem a cé­gér, hanem az ügy elörevi- tele a fontos. Az is biztos, hogy nincs szó konkurrencia- harcról és szakmai féltékeny­ségről sem. A szocialista módon élni cél — mint a brigád tagjai mondják —, náluk abban tes­tesül meg, hogy tudásukat anyagi ellenszolgáltatás nél­kül adják tovább. Hogy ez kötelességük egyéb­ként is? A konkrét részkér­désekben, a napi munka gya­korlatában kétségtelenül az. Nem lehet azonban nem ész­revenni, hogy o Tessedik bri­gád ennél többet adott és ad. Ezt a többletet pedig nem le­het csak az anyagiakkal elis­merni. Mi hát a viták forrása? A MÉM illetékesei szerint a Tessedik brigád — tevé­kenységét tekintve — szak­mai brigád. 1972-ben a SZOT állásfoglalást adott ki a szo­cialista munkaverseny fej­lesztésére, amelyben sokol­dalú, magasabb követelmény- rendszert fogalmaztak meg a mozgalomban helyenként ta­pasztalható formalizmus ki­küszöbölése érdekében. Alap­vető feltétellé vált, hogy a brigádmunka az egyes mun­kahelyekhez kapcsolódjék, mert csak így lehetséges a szakmai, politikai, erkölcsi és közösségformáló célok elérése. A Tessedik brigád tagjai az ország különböző tájain dol­goznak, az összetartó erő ebben a közösségben a szak­ma szeretete. Ez a tény ön­magában is elismerést érde­mel, a sajátos szervezeti ke­ret azonban bizonyos egyoldalúságot eredményez. E jól működő szakmai közös­ség tevékenységét a minisz­térium is támogatja — akár társadalmi munkában, akár más formában működnek — a MEDOSZ-nak pedig így is módjában áll e tevékenység elismerése, ösztönzése. A brigád munkájának jö­vőbeni eredményességét jól segítené, ha ezeket a kérdé­seket tárgyilagosan tisztáz­nák maguk között, s nem te­kintenék méltánytalanságnak, hogy hasznos, értékes közre­működésükre szakmai kere­tekben számít a minisztérium, a szakszervezet, a magyar mezőgazdaság. A fejlődés gyorsítására A brigádtanéeskozás fő té­mája természéíesen nem a? volt, amiről az eddigiekbe^ írtunk. Valamennyi szakem­ber és kutató kifejtette vé­leményét arról a program­ról, amely szerint a Tesse­dik brigád a továbbiakban is minden erejével a pillangó­sok termesztésének eredmé­nyességét, a fehérjegazdálko­dás javítását, lucernaszárító üzemek létesítését kívánja szorgalmazni. Népgazdasá­gunk sok millió dollárt for­dít e nélkülözhetetlen takar­mány behozatalára, ezért fontos a hazai termesztés fellendítése. Hogy ezúttal mégsem az érdekes — javaslatokban is bővelkedő — szakmai vitáról számoltunk be, annak az az oka, hogy a Tessedik brigád tevékenységének eredményes­sége szempontjából valóban elodázhatatlan a vitás kérdé­sek tisztázása. E tisztázódás! folyamat azonban csak úgy indulhat meg, ha valamennyi érdekelt kiegészítő súlyként az emberi tényezők mellett az élő mun­kaverseny sokoldalú követel­ményeit is felteszi a döntés mérlegére. Kovács György Attila LÁNYOK, ASSZONYOK! felvesz Gyorson elsajátítható, könnyű fizikai munkára, korszerű gépekhez 16 éven felüli dolgozókat A FŐVÁROSI PATYOLAT VÁLLALAT Juttatások a kollektiv szerződés szerint. Jelentkezés (szombat kivételével): Budapest VII., Csengery u. 11., Munkaügyi osztály. A levélben érdeklődőknek írásban válaszolunk. ÉPÍTŐIPARI szövetkezet AZONNAL FELVESZ kőműves, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, lakatos, asztalos, burkoló, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő, szigetelő, bádogos, festő, parkettás, kompresszorkezelő, áramfejlesztő aggregátorkezelő. Elba-Mixer gépkezelő, toronydarukezelő (Edilmac 491 és 493-as gépekhez), vakológépkezelő, tmk-villanyszerelő. Schwing betonszivattyú kezelő, könnyűgépkezelő, nehézgépkezelő, gépkocsivezető szakmunkásokat, Quti-Nord technológiához szerelő brigádot (16 életévüket betöltött fiúkat is), rakodókat, raktári kiadókat, kubikosokat. JELENTKEZNI LEHET: a „Prosperitás” KSZ munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents