Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-08 / 235. szám

Faíramászók — betonszerelők Gyors ütemben folyik az alsópar­ki lakótelep épí­tése. A harmadik átadásra kertilő ház falait már bur­kolják. Ügyes fal­mászó lift viszi föl-le a munkáso­kat, hogy a vég­leges festés alá el­készítsék az ala­pot. Kétnaponként nő egy-egy emeletet az ötödik torony- ház. A képen lát­ható, amint a da­ru az elemeket a már elkészüli szintre helyezi. A sínen mozgó óri­ásdarut az elmúlt hetekben szerelték szét, hogy újabb helyen tegyék sín­re. (Földiák András felvétele) Sütőipari hét Aszódon Tegnap, hétfőn reggel kez­detét vette Aszódon a sütő­ipari hét, amelyet a Vác és Környéke Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalat és a Pest me­gyei Tanács Il-es számú aszó­di Sütőipari Vállalata rende­zett a nagyközség piactéri ABC élelmiszer áruházában. A legfontosabb cél, hogy ele­get tegyenek a lakosságeüátási ■feladatoknak, ezen belül pedig megkönnyítsék az asszonyok otthoni, úgynevezett második műszakját, úgy, hogy megis­mertessék és közkedveltté te­gyék az otthoni munkát jócs­kán leegyszerűsítő sütemény­féleségeket. Október 8-án, szerdán dél­ben összehívják megbeszélésre a helyi üzemek, intézmények, iskolák vezetőit, vagyis azokat, akik fokozottabban kihasznál­hatnák a nagyüzemileg előál­lított- sütemények megrendelé­sében rejlő lehetőségeket. A következő héten, október 14-től Gödöllőn is megrende­zik a sütőipari hetet. Városunkban azonban ma, kedden is sor kerül egy „élel­miszeripari eseményre”, a 20- as számú élelmiszerboltban piackutatási céllal rendezi meg a Vác és Környéke Élelmi­szerkiskereskedelmi Vállalat a hidegkonyhai készítmények és cukrászsütemények kóstoló­val egybekötött bemutatóját. (fb) Gödöllő az irodalomban (4.) Ahol szebb a Közvetlenül a forradalmak előtt, 1918 nyarán találkozott Gödöllővel Németh László, aki regényei és színdarabjai mellett hidat épített számunk­ra a régi magyar literatúra és az európai irodalom partjai között. Azt érzi Gödöllő iránt, amit általában mindenki érez, bennszülöttek és vissza-visz- szatérő nyaralók; valamiféle szerelmet, a tájnak még a civilizálódásában is elpusztít­hatatlan varázsát. Első, s egy­ben utolsó szerelmét, felesé­gét, Démusz Ellát is Gödöllő adta neki. , Hadonász Jancsi és a többiek Nagybátyja házasodott a Démusz-családból, s a Podma- nicziki (mai Rónai Dezső) ut­cában, a vasútállomáshoz és a sorompóhoz legközelebb eső házban laktak. Az állomáson Démusz nagymamának volt restije. Németh László matu- randusz volt, tizennyolc éves és az akkori Podmaniczky ut­cai házban nyaralt, itt ismerte meg a tizenhárom esztendős Ellát, akit hét év múlva fele­ségül is vett. Azután sokáig ki-kijárogattak Gödöllőre há­rom lányukkal, rokonaik még most is élnek itt. Minden Gödöllőhöz kapcso­lódó író közül ő fedezi fel legteljesebben a táj, az ember és a szerelern találkozásának titkát. Erről ír Magam he­lyett (tanulmány az életem^ ről) című művében; „szabad , gyermekkorunkat élvezem benne”. gyermekkor Sok embernek volt már Né­meth Lászlóéhoz hasonló ér­zése: Gödöllőn szebb a gyer­mekkor, mint másutt. Talán hogy még annál is szebb le­gyen jött el közénk a Csíki havasokból Csíki Kovács Dé­nes igazgató-tanító, ifjúsági író, aki évtizedek óta mesél a gyerekeknek. Máriabesnyőn adta ki Kicsi Góbé című új­ságját, ennek tréfás figurája volt Hadonász Jancsi. Ugyan­csak Besnyőn jelent meg 1933-ban Thökölyről szóló Kacsó Balázs című történeti regénye. A könyvek követték egymást, 1966-ban jelent meg a Hüvelyk Matyi Manóország­ban, 1968-ban a Gurulj, gu­rulj mogyoró, majd 1970-ben a Tündér a havasokon. A fehér szivü destruktiv Az 1919—1945 közötti idő­nek egyik ismert, mindenki által kedvelt és szeretett köz­életi alakja Gödöllőn Ma­gyar Kázmér földművelésügyi miniszteri tanácsos, néprajzi író, műgyűjtő, Móra Ferenc barátja. Kossuth Lajos utcai lakását néprajzi múzeumnak rendezte be. Magyar Kázmér kezdte a barátkozást, ezt a Móra Fe­renc levelesládája című könyvből tudjuk. Idézet egy 1932. szeptemberi levélből: „Kedves Kázmér bátyám... a magyar paraszt jobbágy ko­rában sem szenvedett annyit mint a kapitalizmus rabszol- gájalcént ma szenved... sze­ress engem az ősz fejű, de hidd el, fehér szivü desirukií A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 110. SZÄM 1974. OKTÓBER 8., KEDD Hiánycikk a méh legelő Baromfi után nyúl - Vietnamba A régi álcás módszer helyeit... A gödöllői Kisállattenyész­tési Kutatóintézet eredményes munkát végez az iparszerű baromfihús-termelés .hazai rendszerének fejlesztésében. Az intézetben tenyésztették ki a hatvanas évek végén az or­szágosan elismert G—65-ös, majd a G—72-es húshibrideket, amelyek súlygyarapodása, ta­karmányhasznosító képessége jóval meghaladta a korábbi fajtákat, A G—72-es broyler- kombinációhoz az intézet ku­tatói kísérletezték ki a B—73 húscsibe indítótápot. Továbbá takarmányozási kísérleteket folytatnak — ugyancsak biz­tató eredményekkel — a ta­karmányok nyers fehérjetar­talmának csökkentése érdeké­ben, figyelembe véve termé­szetesen azt, hogy közben a tojástermelés és a keltethető- ség mutatói ne romoljanak. E kísérletek sikeres végrehajtá­sával egyes fehérje kompo­nenseit megtakarítása a cél. Az elismert Fehér Gyöngy E ' feladatok mellett nem szóltunk még arról, hogy az elmúlt években úgy is bővült az intézet tevékenysége, hogy külföldön, így például a Viet- nami Demokratikus Köztársa­ságban, szaktanácsadással is foglalkoztak a kutatók a ma­gyar vállalatok által ott meg­épített és magyar fajtákkal betelepített baromfifarm meg­indításakor. A kutatók vietná­mi munkáját dr. Petőházi Gá­bor, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa, a Kis­állattenyésztési Kutatóintézet igazgatója irányította. A viet­nami baromfifarmon több mint ötvenezer tojótyúk van. Anyátlan helyett anyás... — A baromfi mellett a kö­vetkező évben komplett nyúl- farmot létesítünk Vietnamban, amelyben az intézetünkkel régóta jó és eredményes kap­csolatot tartó Bikali Állami Gazdaság a partnerünk — mondja dr. Tóth Márton igaz­gatóhelyettes. A tenyészállo- mányt az intézetünkben előál­lított „Fehér Gyöngy” nyúlfajta adja, amely idehaza államilag elismert széles körben te­nyésztett, igen jó paraméte­rekkel rendelkezik. Ez a fajta 12 hetes korra eléri a 2,5 ki­lós átlagsúlyt, s egy kiló hús előállítására 3,2 kiló takar­mány kell. Az anyák évente minimálisan ötször ellenek, évente 30—32 utódot nevelnek fel. — Fontos munkának tart­juk, az intézetünkben kidolgo­zott sűrített elletési módszer alkalmázsát. Ennek lényege, hogy az ellés után az anyákat 2—3 nap elteltével újra fe­deztetjük, így egy anyától évente 10—12 alom várható. Ezen intenzív tenyésztési mun­ka mellett takarmányozási, élettani és tartástechnológiai kísérleteket is végzünk. Cé­lunk az olcsó takarmánykeve­rék előállítása, a nyulak élet­kori sajátosságainak figyelem­be vételével. Egykorú felvétel Magyar Kázmér néprajzi gyűjteményéről. vöt, úgy, mint eddig.",. bar­langomból való előbújásig is egész szívvel ölel: Ferid.’’ Ady Endre Léda-dalainak ihlető je, Diósiné Brüll Adél 1920—1930 között • Gödöllőn lakott, a mai Ady Endre sé­tány 10. szám alatt. Ezt csak az érdekesség miatt említjük, hiszen itt Ady, aki 1919-ben meghalt, nem járt. Tréfás végszó Természetesen az 1945 utá­ni magyar irodalomnak is van gödöllői termése. Több, újab­ban megjelent, vagy kéziratos műben láttam felbukkanni vá­rosunk nevét, de egész rend­szerességgel a most már bu­dapesti Hegedűs László vá­lasztotta témául, aki éveket töltött Gödöllőn. „Megértem három telet, nyárt e völgy­ben. / S alig ismernek, tűd­éig .1 .einet. I Tudom, a házat, hol lakott Petőfi, / s Gödöllőn ma nem tudok tíz nevet...” Befejeztük szemlénket, de holnap új nevek nyomán kezdhetjük újra. Egy ilyen összefoglalásból mindig kima­rad valami, van amiről tu­dunk, van ami felderítésre vár. Szólhattunk volna még Heltai Jenőről, méltathattuk volna Krúdy Gyula pasztell­színeit, amint lefesti a bes- nyői két kapucinos tornyot, A kékszalag hőse című regényé­ben..? Az egyszeri gödöllői gazda fogadott egy katonával, hogy megeszik száz tojást egyszerre. Meg is tette, de úgy, hogy az egészet egy ma­réknyira összesütötte. Ennél többet ezúttal mi som adha­tunk. Talán Irodalmi körök közös munkájával lehetne összeszed­ni azt, ami egy marékba nem fért bele. Heltai Miklós (Vége) SZABADSÁG TÉR 5. A történelem emlékei A hír, amelyről most be* számolunk, úgy hisszük, sof kak számára jelent majd régi várt eseményt: a jövő héttől megnyitja kapuit Gödöllőn a moziiskolában a gödöllői hely- történeti szoba. A Szabadság tér 5-ös számú ház első eme-, létén megbújó kiállító helyi­ségben — ha a meglevő mu­zeális értékű anyagnak csak töredéke is —, végre a látoga­tó közönség elé kerülnek Gö­döllő és a járás történelmi emlékei. A nem kevés fárad­sággal összegyűjtött anyagot az iskolák szerdán délelőtt 10 és 12 óra között tekinthetik meg, a felnőtt érdeklődők számára pedig pénteki napo­kon 17 és 19 óra között nyitja meg kapuit a helytörténeti szoba. Csoportos látogatások­ra. előzetes megbeszélés alap­ján kerülhet sor. Ezek idő­pontját legalább egy héttel korábban kell bejelenteni a gödöllői városi tanács műve­lődési osztályán. Az előzetes hírhez _ —- amelynek közzétételére igen nagy örömmel vállalkozott lapunk — kommentárként mindössze annyit tennénk hozzá: reméljük a kiállítás megtekintése után mind több látogatóban merül fel idővel annak gondolata, hogy ő ma­ga is hozzájáruljon az értékes kultúrtörténeti anyag_ újabb szerzeményekkel való gyara­pításához. SPORT -I- SPORT Autós-végeredmény A gödöllői járási Közleke­désbiztonsági Tanács és a Ma­gyar Autóklub váci szerve­zetének gödöllői csoportja va­sárnap ügyességi versennyel egybekötött KRESZ-vetélke­dőt rendezett. Az összesített végered­mény: 1- es géposztály: 1. .Mélykúti Csaba, 2. Gecse József, 3. Hor­váth János. 2- es géposztály: 1. Tóth Já­nos, 2. Farkas Elek, 3. Pintér József. Nők géposztálya: 1. Temes­vári Imréné. Egy lógat - két sérülttel Galgahévízen, a Vörös Had­sereg útja és a Széchenyi utca kereszteződésében Soós István galgahévízi lakos lovas foga­tával nem adott elsőbbséget Erdélyi Károly dányi lakos OM 59—63 rendszámú motor- kerékpárjának. A két jármű összeütközése során súlyosan megsérült Erdélyi Károly és Szekeres István dányi lakos, a motorkerékpár utasa. Mind­kettőjüket a hatvani kórházba szállították. Figyelmetlenség: baleset Hévízgyörkön a késő esti órákban Basa Elek galga­hévízi lakos az SC 50—92 rendszámú tehergépkocsival beleszaladt a Kossuth Lajos utca 69. számú ház előtt, egy villanyoszlop mellett álló te­herautóba. Az összeütközés következtében személyi sérü­lés nem történt, a két jármű­ben keletkezett anyagi kár 40 ezer forint körül van. ★ Figyelmetlenül, nem az út­viszonyoknak megfelelő se­bességgel vezette Cl 45-21 rendszámú személygépkocsiját Kartalon, a Felszabadulás út­ja 135-ös számú ház előtt Hor­váth János budapesti lakos. Személygépkocsija felborult, ő és utasa: Horváth József könnyebben megsérültek, a gépkocsiban keletkezett anyagi kár összege 10 ezer fo­rint. ★ Csömörön, a Szabadság út 8-as számú ház előtt Rózsa­hegyi Gyula csömöri lakos az EV 84-16 rendszámú motorke­rékpárral nekiütközött Kovács József VM 35-40 rendszámú traktorának. A baleset során súlyosan megsérült a motor- kerékpár vezetője és u* —" Kovács Katalin. A balesdok. — mint azt a helyszínelő rendőrjárőr megállapította — Rózsahegyi Gyula figyelmet­lensége volt. KÉRJÜK gödöllői, illetve város környéki, járási olvasó­inkat, hogy amennyiben van birtokukban századforduló ko­rabeli vagy későbbi, avagy a második világháború idejéből való, esetleg a két világhábo­rú között megjelent gödöllői sajtótermék, a példa kedvé­ért: Gödöllői Járási Híradó, Gödöllői Közlöny, Gödöllő és vidéke, Gödöllői Hírlap, Gö­döllői Híradó, Gödöllői Ke­resztény Híradó,.... lefotózás céljára, a készülő gödöllői sajtótörténethez, rövid időre bocsássa szerkesztőségünk rendelkezésére. Ugyancsak várjuk azok­nak az olvasóinknak segítsé­gét, akik . egykori gödöllői, vagy Gödöllő környéki — a felso­roltak között nem szereplő — időszaki sajtótermékkel, eset­leg a város „hírlaptörténeté­hez” kapcsolódó fényképfelvé­tellel (pl. a nyomdával kap­csolatban) egyéb dokumen­tumokkal rendelkeznek. A szerkesztőség .GöUöi " Kossuth Lajos u. 25.) — Az elmondottakon kívül alapfeladatunk még a méhte- nyésztés biológiai és terme­lési kérdéseinek kutatása. E tevékenységűink legfontosabb része a tenyésztői munka kor­szerűsítése. Fejlesztettük a méhanyanevelést, a régi álcás módszer helyett a petés neve­lést alkalmazzuk: az anyátlan dajka családok helyett az anyás dajka családokat vezet­tük be. így egy-egy kaptárból 250—350— szaknyelven szólva — fedett anyabölcsőhöz ju­tunk, a régi 25—30-cal szem­ben. — Régi gond a megfelelő mélhlegelők hiánya — mondja dr. Tóth Márton igazgatóhe­lyettes. Ezért kísérleteket foly­tatunk mézelő takarmányke­verékek, összeállításával. Olyan keverékekről van szó, ame­lyek á mezőgazdasági üzemek takarmányozási gondjain is se­gítenek, s amelyek ugyanakkor a méhek számára legelőül szolgálnak.’ Oödöüői szombatok A baromfi-, a nyúl- és a mentenyésztésben folyamato­san megvalósítandó országos kutatási feladataink teljesítése közben jut időnk arra, hogy foglalkozzunk a háztáji, ház- körüli gazdaságok gondjaival, hiszen ezeknek fontos szere­pük van a kisállattenyésztés­ben. Ezért örömmel üdvözöld jük, amikor szakcsoportok, háztáji termelők szervezett formában megkeresnek min­ket, hogy adjunk tanácsot egyik vagy másik állat tartá­sához. Gödöllőn évtizedek óta a Kisállattenyésztési Kutatóin­tézet patronálja a méhészva­sárnapokat. Ennek hagyomá­nyai olyanok, hogy rendezvé­nyeiken igen sok külföldi te­nyésztő is megfordul. Nagy vonzereje van a nyúltenyész- tők körében a gödöllői szom­batok rendezvényeinek, ame­lyeken ugyancsak aktuális te­nyésztési kérdésekben adnak tanácsot a kutatók. F. I.

Next

/
Thumbnails
Contents