Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-01 / 229. szám

POLGAR! VEDELEM 3 Olajtűz Százhalombattán Nyolc perc alatt kialudtak a lángok Augusztusban — mint akkor a Pest megyei Hírlapban is kö- jsSltük — Százhalombattán egy olajtartály villámé sáp ás­tál kigyulladt. A tűzoltók a lángokat néhány perc alatt el­oltották. Arról nem esett szó, hogy mindez hogyan zajlott le, és Így arról sem, hogy az események és a nagy veszély elhárításá­nak — annak rendje és módja szerint — megvoltak a polgári .védelmi vonatkozásai is. Erős, megalapozott pv-szervezés Mielótt magára a tűzesetre rátérnénk, jó, hogyha megis­merkedünk a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat polgári védelmi szervezetével. Az önvédelmi alegységek rendszere a vállalat igazgatá­si szerkezetére épül fel és riasztó-elsötétítő, rendfenntar­tó, egészségügyi, létesítményi tűzoltó, műszaki mentő és vegyvédelmi alakulatokból áll. Ezenkívül műszaki-mentő, egészségügyi és vegyvédelmi szakszolgálati alakulatokkal is rendelkeznek. A különbségek mellett az önvédelmi alegységeknek és szakszolgálati alakulatoknak természetesen közös vonásai is vannak. Szervezetükben, te­vékenységükben és a kikép­zésben is. Tavaly például Százhalombattán az önvédelmi és egységparancsnoki állo­mányt egységesen képezték tovább és erősítették pa­rancsnoki irányító készség szempontjából. A pontos terv .szerint öt al­kalommal 20 órában gyakorol­ták a helyzetértékelést, idő­számvetést, parancskiadást, az erők és eszközök elosztását, az esetleges atomcsapásra vo­natkozó számításokat. Az elő­adások általában az Út- és Vasútépítő Vállalat művelődé­si termében hangzottak el, a megyei és a százhalombattai tanácstól és például a Vörös- kereszt szervezeteitől meghí­vott előadók részvételével. Az említetteken kívül még a parancsnokok a szaktárcák­nál tizenkét órás kiképzésben részesültek, amelynek során elsajátították, gyakorolták a legfontosabb teendőket, ame­lyek veszély esetén rájuk és beosztottaikra hárulnak. A villámcsapás A vaktában támadó villám délután háromnegyed hatkor sújtott az egyik különösen tűz­veszélyes, úgynevezett úszófe- deles tartályba, amely egyéb­ként biztonsági berendezéssel kellően fel van szerelve. Azonnal működtethető habol­tóvezeték van rajta, amelyre a tűzoltók haboltó gépjármű­vük vezetékével csatlakozhat­nak. Idejében sorra kerülő be­avatkozáskor a tartály felső felületén nagy mennyiségű sű­rű hab képződik, amely elzár­ja az oxigént a tűz elől. Az égés megszűnik. Ennyi az elmélet, amellyel nemcsak előadásokban, hanem gyakorlatokon is találkoztak a polgári védelem beosztottai. Aj igazi próba azonban éppen a váratlap, eset volt, hiszen a tűzoltók munkájának eredmé­nyessége nagymértékben függ attól, hogy időben riasztják-e őket. Százhalombattán az elemi csapás némi kárt okozott ugyan, de azt is bebizonyítot­ta, hogy minden kiképzett a helyén van. A villámcsapás után pillanatok alatt megtör­tént a riasztás. Az ügyeleti központ jelzőtábláján kigyul­ladt a helyet meghatározó vészjelző fény és ezzel csak­nem egy időben csengett a te­lefon is. Az. égő tartály mel­lől ily módon is jelentették a tüzet. Az ügyeletes diszpécser a terveknek és gyakorlatoknak megfelelően riasztotta a hiva­tásos tűzoltókat és egyúttal az önvédelmi létesítményi tűzol­tókat is. Az utóbbiak beavatkozására már nem került sor, mert — amint az újságközleményekből ismert — a hivatásos tűzoltók a lángokat 8 perc alatt meg­fékezték. A polgári védelem beosztottai azonban emellett is megkezdték tevékenységü­ket és ami szintén fontos, már a tűz első perceiben minden illetékes tudta, hogy mi tör­tént és mindenki készenlétben volt Nincs megállás A véletlen okozta rendkívüli riasztás és gyakorlat tehát ki­tűnően sikerült és ez , — a többi között — annak is kö­szönhető, hogy a tavalyi fog­lalkozásokon a részvétel 82 százalékos volt, amelyet, ha tekintetbe vesszük, hogy a hiányzók betegség, techniku­mi vagy más iskolai elfoglalt­ság és katonai szolgálat miatt maradtak távol, kiválónak te­kinthető. A következetes munkát az idén ősszel egy összefoglaló törzsgyakorlattal folytatják. A feltételezés az lesz, hogy a leg­közelebbi nagyobb települést atomcsapás érte. Ebből kiin­dulva kerül sor az erők és eszközök számbavételére, a vállalatot ért károsodások megállapítására, a mentés mozzanatainak tervezésére. Az előreláthatólag nyolc óra időtartamú törzsgyakorlat be­fejezése után a parancsnok ér­tékelni fogja az irányítókész­séget és a szaÍrszerűséget. Ez előkészített gyakorlat lesz, amire lehet számítani. Ered­ménye nemigen kétséges; jól kell hogy sikerüljön olyan he­lyen, ahol váratlan, rendkí­vüli eset sem okozott lényeges meglepetést. Pacsay Vilmos A dahasi kezdeményezés Hasznos tapasztalatokat hozott az újszerű, komplex foglalkozás Az éves kiképzési program­nak megfelelően, a dabasi já­rási vegyi védelmi szakszolgá­lat szervezésében a helyi ve­gyivédelmi alakulat jól sike­rült komplex foglalkozást ren­dezett. A felkészülést komoly szervező és tervező munka előzte meg. Ezt segítették a szabályzatok, a szakfilmek, a megyei továbbképzések út­mutatói. A szervezésben részt vevő parancsnokok azonban úgy döntöttek, hogy képesek az előírt követelményeknél vala­mivel többet is tenni. Olyan többletet, mely a részvevők­nek is, a szemlélőknek is új­szerű előrelépés az eddig meg­szokott kiképzésekhez képest. így is történt! A járás, a nagyközség és az alakulat bá­zisának illetékes vezetői pél­damutató összefogással készí­tették fel a beosztott állo­mányt, szervezték meg a ren­delkezésre álló anyagi-techni­kai eszközök felhasználását. Kidolgozták a foglalkozás pon­tos tervét, időbeosztását mind a gyakorlás, mind pedig a végrehajtás időszakára. De mi ebben az újszerűség — hiszen az eddigi munkát a megye többi járásában, váro­sában is így látják el. Egyik ilyen az együttműkö­dés megszervezése volt. Az a tény, hogy adott esetben a szakszolgálatok nem egymás­tól függetlenül, önállóan lát­ják el feladatukat, hanem el­lenkezőleg: szoros együttmű­ködésben, ez késztette a daba­si vezetést, hogy maghívja, be­vonja a kiképzésbe a hasonló feladatokban együttműködő, többi szakszolgálatot is. így a felállított anyagmen­tesítő kompletteknél a vegyi­védelmi beosztottak mellett ténykedtek az élelmiszermen- tesítők is. A személymentesítő állomáson ott voltak az egész­í T atalmas kiterjedő- ■*-*- su a Monori Álla­mi Gazdaság területe. Elég egyetlen pillantást vetni a központjukban levő térképre, amelyen különböző színek jelö­lik egyes kerületeit Maglódtól és Sülysáptól Gombán keresztül délre Dánszentmiklósig, Fel­sőnyáregyházáig és Pusztavacsig. A terüle­tileg különböző helye­ken fekvő üzemegysé­gekben sokrétű a gaz­dasági tevékenység is, többféle növény ter­mesztésével, sok állat­fajtául foglalkoznak, és folytatnak gép- és szer­számjavító tevékenysé­get is. Mindezeknek megfelelően összetett és több oldalú az állami gazdaság polgári védel­me is. / Tanulságok a szántóföldön Az ember, az állatállomány és a növényzet védelme a Monori Állami Gazdaságban A gazdaság mindegyik, át­lag négyezer hektáros mező- gazdasági kerületének és ipa­ri üzemének vannak önvédel­mi alegységei. Évek óta meg­alakultak és összeforrtak a riasztó, óvóhelyi, műszaki­mentő, vegyvédelmi, egész­ségügyi, tűzvédelmi, rend- fenntartó. valamint állat- és növényvédelmi alegységek, amelyeknek parancsnokai a gazdasági kerületek vezetői. — Az egyes kerületi egysé­geket központilag nyilvántart­juk és monori törzsparancs­nokságunk működteti — mondja Vámos Géza törzspa­rancsnok, akinek egyébként öntöző és vetőmagtermesztő szakmérnök a hivatása, mun­kaköre. — Polgári védelmünk természetesen mezőgazdasági és állattenyésztési tevékeny­ségünknek megfelelően spe­ciális, hiszen sajátos felada­taink vannak például a telje­sen gépesített kukorica- és ga- bon a termesztésűit, vagy te­szem azt, a 144 hektárnyi hí­res dánszentmiklósi alma. vagy a szárazhegvi szőlő ter­mesztésénél. Hosszan sorolja még, hogy a polgári védelem szervezésénél Is számításba kell venniök a mezőgazdasági útépítést, és terményfeldolgozó üzemüktől kezdve 1200-as létszámú szarvasmarha-tenyészetüket, , továbbá sertéstenyészetüket, amelyhez vágóhídi munkájuk kapcsolódik. Környezetvédelem A vegyi védelmi alegységek tagjai elsősorban növényvédő szakmunkások és mezőőrök. Feladatuk — a többi között — munka közben az esetleges rovarkártételeik, mikroszkó- pikus gombák okozta mérge­zések és más növényi károk észlelése, jelentése, és az elle­nük való védekezés megkez­dése. — Ebben az ágazatban a békeidő tevékenysége hason­ló ahhoz, amelyet ellenséges akciókkal szemben kellene folytatnunk, hiszen a modern hadviselésben az ellenség használhat — amint arra Vi­etnamban is volt példa — hormonális, perzselő és szelek-- tív irtó szereket — folytatja Vámos Géza. — Az amerikai­ak például az őserdőt a par­tizánok ellen ilyen vegysze­rekkel pusztították, óriási ká­rokat okozva a természetben. Mármost a gazdasági munká­ban mi a békés termelésre szintén használunk, persze ki­sebb mennyiségben, mérgező és lombtalanító anyagokat, amelyek azonban nem sza­bad. hoev hasznos növények­re kerüljenek. Jelenleg pol­gári védelmünk egyik felada­ta éppen az ilyen, esetleges víi etlen károk megakadályo­zása. Példák következnek. Vegy­szeres kocsit patakban mostak ki, és a gyomirtó szer a csa­padék útján, a talajon ke­resztül folyóvízbe került, ahonnan öntöztek. A hasznos növények pusztulni kezdtek, és eleinte nem tudták, hogy mitől. Aztán, nem kis mér­tékben polgári védelmi be­osztottak vizsgálatai és kö­vetkeztetései névén kiderítet­ték az okot. A tanulságos ese­tet azóta a kiképzéseken is el­mondják. Az oktatás szervezése sem könnyű a területi széttagolt­ság miatt. Mégis lehet ered­ményes, és erre a legjobb pél­da az egészségügyi képzés, amelyeket általában a közsé­gi körzeti orvosok tartanak, és amelyhez nagy segítséget nyújt a Vöröskereszt járási szervezete is. Érdekes oktatás — Itt a központban az al- egységparáncsnokokat elmé­letileg oktatjuk — fűzd ’ to­vább a szót a törzspanancs- nok. — A kerületekben azon­ban az egészségügyi szakem­berek már bemutatókkal és a kötözések, elsősegélynyújtá­sok gyakorlásával ötvözik a foglalkozásokat. Itt is — tu­datosan — keveredik a béke idején adódó példa az esetle­ges háborús sérülésekkel, mert az úgynevezett egyszerűbb tö­rések, vérzések és égési sebek mellett szó esik például ra­dioaktiv sérülésekről, vagy gyújtóbombák okozta sebekről is. A legfontosabb itt is az em­ber, de éppen az emberek ér­dekében, ellátási, egészségvé­delmi szempontból tartják fontosnak az állategészségügyi tevékenységet. Békés időszak­ban ez természetesen általá­ban könnyű. A szakállatorvo­sok azonban előkészítik mun­katársaikat és polgári védel­mi beosztottaikat esetleges támadás idejére, például tö­meges kényszervágásokra, a vágóhíd készenléti állapotban tartására. így akár vegyi, akár atomtámadás esetén a húsfeldolgozásban sem adód­hatnak zavarok. Az állategészségügyi okta­tásban egyébként az egyik legérdekesebb a rádióaktív szennyezettség mentesítése, amelyhez szakavatott külső előadók kitűnő filmeket és speciális műszereket hoznak. Az ilyen vetítéses oktatáso­kon mindig telt ház van, és egy-egy érdekes előadás meg­alapozza a következők ered­ményességét is. Ami a leqrendszeresebb Bizonyára senkinek nem kell külön magyarázni, hogy minden államai gazdaságban — így a Monori Á. G. hatalmas területén is — mennyire fon­tos a tűzvédelem, különösen a betakarítási munkák alkalmá­ból, de tavasszal és ősszel az avartüzek veszélye idején is. — Ebben is szerves egység jellemzi önvédelmi alakulata­inkat: parancsnokaik a' kerü­leti munkavédelmi és tűzren- dészeti előadók — folytatja a tájékoztatást a törzsparancs­nok. — Nyáron állandó figye­lő szolgálat ellenőrzi a mun­kagépek működését, mert saj­nos az is előfordult már, hogy egy műszaki hiba miatt áttü- zesedett csavar felgyújtotta a terméket. Külön ellenőrzése­ket szervezünk a mind rend­szeresebbé váló tarlóégetések­nél, mert az ott dolgozó em­berek fegyelmezetlensége szintén súlyos károkat okoz­hatna. Előírás ugyanis példá­ul, hogy a tábla szélétől 50— 100 méternyire barázdát kell szántani, figyelembe kell ven­ni a szélirányt, mert esetleges hirtelen támadt szél hatására a tűz hasznos területekre, vagy épületekre is átterjed­het. A törzsparancsnok kiegé­szítésül hozzáfűzi még az eddigiekhez, hogy a tűzvédel­mi munka az egyik legrend­szeresebb tevékenység. Ha­vonta minden kerület, min­den lényegesebb részén ellen­őrzést folytatnak, az észrevé­telek jegyzőkönyvbe kerül­nek. Nem engedik, hogy bár­mi is elkerülje a figyelmü­ket. P. V. A résztvevőik megtekintik a montesítőállomás berendezéseit ségügyiek is. (Bár ez utóbbiak­nak, sajnos csak későn jutott eszébe, hogy a lehetőségek jobban is kihasználhatók le­hettek volna.) Ez az együttműködés, egy­másra utaltság a beosztottak körében, de parancsnoki állo­mánynál is sok új gondolatot és lehetőséget vetett fel — mint azt a későbbi megbeszé­lés során is tapasztalni lehe­tett. Amikor elindultunk a fog­lalkozás megtekintésére, csak annyit tudtunk, hogy a „gyóni strandra kell mennünk." „Cél­szerű megoldás” — gondoltuk, hiszen a mentesítő állomások telepítésének egyik feltétele a bő vízlelő hely. Hol van víz, ha nem a strandok meden­céiben nyáridőben? A megérkezés pillanataiban azonnal láttuk, hogy téved­tünk. A medence — bár tele volt vízzel, de még a környé­kén sem volt senki, még strandoló sem a hűvös idő miatt. Hol lesz hát a vegyi­védelmi gyakorlat? Aki ismeri a gyóni strandot, tudja, hogy nem messze ter­mészetes tó van, eléggé elisza- posodottan, sással-náddal be­nőve. Itt állították fel a komp­letteket, itt hajtották végre a foglalkozást. Nem a könnyebb megoldást választva, hanem a valóságot megközelítő helyze­tet keresve vállalták a plusz munkát. Az iszapos, nádas- sásos tóparton külön vízgyűj­tő gödröt ásattak (nem kis munkával), hogy a szivattyú­nak megfelelő legyen a vízbő­ség. Apropó, szivattyú — mi­vel ezzel az alakulat még nincs felszerelve — a helyi tűzoltóságot is bevonták a gyakorlatba, a közös cél érde­kében ! Az így nyert víz a szivaty- tyún keresztül a vízmelegítő kazánba került, s a meleg víz — tekintettel a hűvös időre — igen jólesett a személymente­sítésre kijelölt részleg beosz­tottainak. Hogy megismerjék egymás munkáját — forgószínpadsze- rűen mindenkit végigvezettek a munkahelyeken, ahol jól fel­készített előadók ismertették a munka folyamatát, a techni­kai eszközöket. A sikeres végrehajtás utáni értékelés, majd az azt követő kötetlen beszélgetések során kiderült, hogy mind a beosz­tottaknak, mind a parancsno­koknak igen tetszett a gyakor­lás újszerű módja. Igen sok később felhasználható ötlet és javaslat hangzott el, melyeket a vezetők feljegyeztek. A kötetlen beszélgetés alkal­mat adott arra is, hogy a kü­lönböző szakszolgálatok pa­rancsnokai és beosztottjai kö­zelebbről is megismerkedjenek egymással. Ismét bebizonyosodott, hogy felelősséggel, fantáziával, jó szervezéssel eredményesen te­het dolgozni. A dabasiak .azonban ezen túlmenően a dolgozók és a la­kosság felkészítésében is je­lentős lépést tettek előre. A tervező-szervező és vég­rehajtó munkában különösen kitűntek: Füzesy István — szakszolgálat-parancsnok, Tü­dős Imre — alakulatparancs­nok, Lengyel József — élelme­zési szakszolgálati parancsnok és Csabina Gyula anyagi­pénzügyi felelős. E cikk keretében nincs mó­dunk minden parancsnokot és beosztottat név szerint meg­említeni, ezért annyit, hogy a részt vevő teljes állomány pél­damutatóan és dicséretesen látta el munkáját. Hajóssy János Munkában a felderíts raj Felkészülés az luyagmetitesitésn

Next

/
Thumbnails
Contents