Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-08 / 210. szám
5 im SZFPTEMBU” 3., VASÄRPTAP ~V Milan Önjáró daru a PÁÉV-nál Rövidesen hazánkban is gyártják az alagútzsaluzatot Mint már lapunkban hírt adtunk róla, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat az elsők közt alkalmazta a francia alagútzsaluzásos technológiát. Jelenleg három készlettel rendelkezik a vállalat az acéllemezekből összeállított zsalukból, s ezeket szentendrei, váci, és gödöllői építkezéseken használják. Az alagútzsaluzá- eos rendszer számos előnnyel jár, amelyek közül a gazdaságosság és az építkezés jelentős meggyorsítása elsősorban említésre méltó. Az új technológia lényege, hogy az acélszerkezettel merevített zsaluzat néhány óra alatt felállítható, s egyetlen művelettel készíthető el a födém és az oldalfalak. A beton szilárdulása után — általában 24 óra elegendő — a zsaluzat andráskereszt-szerű merevítőit egyetlen mozdulattal meglazítják és a szerkezetet egy daru segítségével a következő szintre emelik. Az így kapott falak és födémek abszolút méretpontosak, s míg a fazsaluzat mindössze 4—5 alkalommal használható, addig a francia alagútzsalu akár több százszor is. Külkereskedelmünk az elmúlt években mintegy 30 ezer négyzetméternyi alagútzsalu- zatot importált a francia Ou- tinord vállalattól. Az egyes alkotóelemek pótlása azonban szinte állandóan gondot okozott. Néhány napja a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat megállapodást kötött az Ou- tinord céggel, mely szerint a francia partner átadja • az alagútzsaluzatok pótlásához szükséges alkotó elemek tervrajzait, technológiai leírásait. A hazai termelést még az idén megkezdi a szövetkezeti ipar. Ugyancsak a közelmúltban kötött szerződést a NIKEX a svéd Bergmann-Bor céggel is, amely alapján magyar vállalatok építőipari rakodódaruk gyártását kezdik meg 1975- ben. A 4—6 tonnás, teherautókra szerelhető daru gyártási rajzait a svédországi partner díjmentesen adja át a magyar ÉPGÉP vállalatnak, s ezekből már az első évben 100 darab készül hazánkban. A PÁÉV néhány hónapja — nem kis anyagi áldozatok áráp — vásárolt egy autódarut is. A szakemberek dicsérik, hiszen darupálya nélkül működik, tehát nem helyhez kötött, jól kihasználható, mivel Pest megye bármely pontján folyó építkezésnél legyen szükség rá, egy-két óra alatt saját lábán a helyszínre megy. á. é. HNí—MÉM együttműködés A Hazafias Népfront vezetői — Sarlós István főtitkár — a MÉM vezetői — dr. Dimény Imre miniszter vezetésével — tegnap az elmúlt másfél évtizedes együttműködés eredményeiről és tapasztalatairól tanácskoztak. Megállapították, hogy közös munkájukkal, a falu és a város, a munkásság és a parasztság életének, társadalmi, gazdasági helyzetének kölcsönös megismertetésével jelentős mértékben hozzájárultak a munkás-paraszt szövetség erősítéséhez. A két szerv vezetői megállapodtak az együttműködés további teendőiben, a jövőben is rendszeresen tájékoztatják egymást a kapcsolataikat érintő kérdésekről. kalapját és „odébbáll” — a közkeletű kifejezéssel élve. Sokkal nagyobb figyelmet, több segítséget érdemelnek, a vezetők kötelessége, hogy megkönnyítsék a munkahelyi beilleszkedést. — Bár megyénkben Nagykőröstől Cegléden át Szobig igen sok gazdaság foglalkozik gyümölcs- és zöldségtermesztéssel, idei elsőseink 60 százaléka a Ráckevei járásból jött — mondja Petik István, a halásztelki Kertészeti Szakmunkásképző Iskola igazgatója. A négy éve működő iskola és kollégium 17 millió forint értékű beruházással épült. A gazdaságokban a kertészetek munkaerőhiánnyal küszködnek, sok fiatal szakmunkásra lenne szükség me- gyeszerte. Mi is egy osztály- lyal kevesebbet indítunk — jelentkezők hiányában —, mint ahányat lehetne. Harminc gyerek részére még kollégiumi elhelyezést is tudunk biztosítani, ha a hónap végéig kérik felvételüket. A hetven helyre csupán 43 tanuló iratkozott be, s az évnyitóra 40 jött el. Azt már „megszoktuk”, hogy sok közülük gyenge tanulmányi eredménynyel ion. Nagyobb baj, hogy sokan még így is csak rábeszélés után jelentkeznek, s ha egyszer-egyszer a gyakorlati oktatásról sáros lábbal térnek haza, külön erőfeszítésbe kerül, hogy meggyőzzük és megtartsuk őket: a kertészet szép szakma, ha nem is könnyű. Volt olyan gyerekünk — először lépett ki a tanyasi szülői házból —. aki sokat sírdogált, s az első kimenő után vissza sem tért többé. Otthon maradt. Otthonról hozott emlékek Az első hét nehéz. Ilyenkor a diákotthon nyolcágyas szobáiban nem egy párna csücske nedves lesz a könnyektől. Aztán külön helye lesz minden otthonról hozott emléknek, kis terítő, egy-egy kedves használati tárgy kerül elő. Kabala hercegkisasszony belekarol az asztalkán malackába, s a fura kis társaság csak akkor válik szét, ha a tantermekből megjönnek gazdáik. Varadi Zsőítné nevelő tanárral rójuk a folyosókat. Minden ajtó előtt függönnyel letakart cipőtartók, a folyosófordulóban hűtőszekrény a hazai csomagok számára. A mosdóban tisztán, fehéren sorakoznak a mosdótálak, zuhanyozók. A kő feltörölve. A szobákban csak elvétve találunk elöl hagyott ruhadarabot. A szekrényekben szépen összehajtott pulóverek — a lányokéban persze, kétszer annyi — nadrágok, ingek, mosópor, tű, cérna, ruha- és cipőkefe. — Örülök, hogy a kollégium nem teljesen készen várta a gyerekeket. A festés nemrég fejeződött be, így nem volt még idő feltenni a dekorációt — mutat a csupasz falakra Váradiné. — Ha a gyerekek maguk teszik otthonosabbá szobájukat, jobban vigyáznak rá. A tanári szoba nem iroda. Ügy van berendezve, akár egy családi házban lenne. A könyvespolcon a nevelő tanár saját kis könyvtára. — A klubszobában csaknem négyezer kötetes könyvtár van, de az én könyveim közül inkább szeretnek kérni a gyerekek — mutat a félig üres könyvespolcra a nevelő tanár. — Az elején úgy kezdték, hogy „tessék szíves adni jó gyilkosságos könyvet, krimit”. A • kezükbe adtam Merle „Mesterségem a halál” című könyvét, ami persze, nem ponyva. Csaknem ronggyá olvasták. Jöttek a történelmi, életrajzi regények, aztán a világirodalom legjobb könyvei. A fiúk verset írnak, lobogtatva hozzák véleményezésre. Sokat beszélgetünk egyénileg, kisebb csoportokban is. A fiúk őszintébbek, szófogadób- bak, a lányokhoz nehezebb közel kerülni. Minden apró rezdülésre azonnal reagálni kell. A lelki „gubancokat” ki kell bogozni, türelmesen, szeretettel. Hetenként megyünk múzeumba vagy színházba. Azelőtt nem gondoltam volna, hogy a Gellért-hegy adatait betéve kell tudnom. Szóval a kirándulásokra is készülni kell. — A közösségi élet formálásában fontos szerep jut az idén tavasszal megalakult Ságvári Endre KISZ-szerveA karbantartó brigád munkák ÉS MINDENNAPOK Ezen a képen tizenketten vannak. A valóságban tíz emberrel több alkotja a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat karbantartóiból alakúit Gagarin aranyjelvényes szocialista brigádot. Azonban legfeljebb valamilyen ünnepség, vagy brigádtalálkozó alkalmából látni együtt valamennyiüket. A Gagarin karbantartó brigád akkor végez jó munkát, ha naponta megfordulnak azokban az üzletekben, amelyek vállalatukhoz tartoznak. Ez 154 boltot jelent Cegléd és Nagykőrös városában, a ceglédi, a monori és a dabasi járásban. Hogy ebben a 164 boltban mennyi baj, hiba adódhat, arról éppen a brigádtagok tudnak a legtöbbet. Itt és itt elromlott a hűtőgép, amott nem működnek az elektromos kávéőrlők, rövidzárlat keletkezett valamelyik raktárban, eldugult a lefolyó. Egy a törvény: a hűtőgépek javítása minden mást megelőz. Elkészült: egy hét alatt Sorolni lehetne még a sokféle javítani valót és mindjárt azt is, hogy hányféle új dolgot kell megcsinálniuk, néha rohamtempóban. Nem jár külön jutalom érte, mégis örömmel vállalják ezeket a munkákat. Ilyenkor érzik leginkább, mit jelent az összefogás, a közös akarat. Kinek ez, kinek az jut az eszébe, csak úgy sziporkáznak az ötletek, hogyan lehet valamit leggyorsabban, legcélszerűbben elvégezni, mert az becsület dolga náluk, nehogy azt kelljen mondani: mi megpróbáltuk ugyan, de nem ment... — Annak menni kell — bizonygatja Gór Károly hűtőgépzetnek és a kollégium Siaktd- nácsának. A szakköri munkában, a fegyelmi kérdésekben, a rendezvények szervezésében és lebonyolításában döntő szavuk van. Különféle szakmai, kulturális és sportversenyeken a házi versenyek legjobbjai szép helyezéseket értek el. Sörös Zsófi, az országos középiskolai szavalóversenyen lett harmadik, tánccsoportunk megyei második helyezést ért el, Havas Vince, Pillár Győző tavaly a szakma kiváló tanulója versenyen kapta meg a szakmunkás-bizonyítványt. Vöröskeresztes szakkörünk tagjai a faluban idős, beteg emberek kertjében dolgoznak, bevásárolnak számukra, és a diákotthon betegszobájában is vállalnak ápolói ügyeletet. — Kiemelkedő események a kisdiákok életében a farsangi, a szüreti bálok és persze a télapóünnepség, a karácsony. Ilyenkor az iskolától összesen 22 ezer forint értékben ap- róbb-nagyobb ajándékokat kapnak. A diákotthon házirendjében azonban szombaszemle is szerepel, mindennap pontozzák a rendet, a tisztaságot. A legjobb szoba a havi értékelés után rádiót, zászlót és jutalomkimenőt kap. A nevelő tanár munkájának szép eredménye, ha a diák két alkalommal a legboldogabb: amikor hazamegy kimenőidőben, s amikor visszatér a diákotthon meghitt falai közé. Nemcsak munkaerők A megyei mezőgazdasági szakmunkásképző iskolák munkára nevelik a gyerekeket. Olyan munkásokat adnak, akik az összefüggéseket is értve a kor színvonalán álló szakmai tudás birtokában végzik termelőmunkájukat a mezőgazdaságban. Igényesebbek a környezetükkel és önmagukkal szemben is. Nemcsak „munkaerők”, hanem a technikai fejlődésnek, a gazdaságok gyarapodásának gyorsító tényezői. Hadd emlékeztessünk még egyszer, az idén hatvannal kevesebben vannak, mint ahányon lehetnének! Kovács György Attila szerelő, a szocialista brigád vezetője. Nagykőrösön történt, hogy a konzervgyár főbejárata előtt ÁBC-üzletet nyitottak. Egy régi boltot alakítottak át erre a célra. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és a Konzervgyár igazgatója megállapodtak, hogy az átalakítással | egy hét alatt végeznek. Kovács Sándor, a Konzervgyár igazgatója nem is titkolta a pesszimizmusát, ismerve, hogy az ilyen munkák nyúlnak, mint a rétestészta. — Hajaj — nevettek össze az asztalszélen ülő, ajtókeretet támasztó brigádtagok. — Látni kellett volna, amikor jelentettük a kitűzött napon: elkészültünk, másnap jöhetnek a. vevők. Hűtőgéptől — írógépig Ha csak egy ilyen munkájuk lenne! De egymást követik a feladatok. Farkas János asztalos leteszi a szürke fedelű brigádnaplót. Nem is előírásos napló ez, inkább csak géppel írt, befűzött lapok, amelyek emlékeztetnek munkájuk, életük, tanulásuk és szórakozásaik egy-egy epizódjára. Ebben szerepel például, hogy idén júliusban a vecsési 1-es bolt raktárbetonozásáti ban részt vettek — társadalmi munkában, mint ahogy társadalmi munkában szerelték fel az új neonvilágítást az általuk patronált Körösi úti óvodában, vagy végeztek ki- sebb-nagyobb munkákat a munkásőrség székházában, a rendőrségen, vagy a KISZ ba- latonszárszói úttörőtáborában. Azt is megörökítik ezek a lapok, hogy Tóth János villany- szerelő, Csicsó János és Rej- kort Pál brigádtársuk házépítésében mindvégig segítettek. Fekete lMjos, a vállalat igazgatója a Belkereskedelmi Kutatóintézet folyóiratának adott nyilatkozatában így jellemezte a Gagarin brigád munkáját: „Lényeges változást hozott a vállalat életében, hogy ütőképes karbantartó csoport létesült. Mintegy 150 nagy teljesítményű hűtőgép karbantartását, az üzleti gépek, olajkályhák, pénztárgépek, tűzoltókészülékek, irodagépek javítását, a két szerviz- kocsival rendelkező csoport végzi, de ha kell, a saját járműveiket is igénybe veszik. Ezeket a kocsikat a csoport tagjai vezetik, valamennyien rendelkeznek jogosítvánnyal. Magunk végezzük a nagyjavításokat is előre meghatározott program szerint. A karbantartó csoport festő, kőműves, asztalos és villanyszerelő szakemberi képesek a hálózat tatarozási, javítási problémáinak a megoldására és a kisebb beruházások megvalósítására is.” Amiről a brigádnapló beszél Nehéz lenne visszaadni, a tizenkét ember közül a beszélgetés során pontosan ki mit mondott. így inkább arról szólok, hogy éppen a mondanivalónak ez az özöne mutatja, mennyire „él” a brigád, hogy ismerik egymás munkáját. És nem azért, hogy latra tegyék, kinek a két keze ér többet, kinek a munkája a fontosabb. Egyébként volt ilyen szakaszuk is. Nem rögtön a megalakulás után, hanem később, amikorra félreérthetetlenül kiderült, ki mivel járul hozzá az összehangolt feladatok végrehajtásához. Nem is tagadják, nagy viták voltak, amire valameny- nyien rájöttek, hogy így nem , jutnak előbbre. Aki gyengébb, de akar, azt tanítani és ■ nem szidni kell. És tanulni kell annak is, aki kétlábon áll a maga munkaterületén. Fejlődig a világ. Igaz, hogy általában fiatal emberek, 25—40 év között, de amióta megismerték a szakmát, már ismét újabb módszerek adódtak. Ennek a szocialista emberhez illő felfogásnak köszönhető, hogy se szeri, se száma, ki milyen tanfolyamra jár, hol mélyítette el ismereteit. Megintcsak a brigádnaplóba kell lapozni néhány konkrét adat után, mert szóban mindenki a másik eredményeiről beszél. Bizonygatják, hogy Komlós Iván milyen ötletes villamos jelzőberendezést szerkesztett. Berkó Tivadar asztalos, vagy Bozóki József irodagépjavító milyen jó szakember. Vagy hogy Kelé- nyi Jenő kézmosó berendezést dolgozott ki, Csicsó János és Negyedi János pedig valóságos feltalálók, akiknek újításai már a hivatalos kipróbálás útján járnak. Mielőtt erről a két, a vállalat munkájában rendkívül fontos újításról szólnánk, azért nézzük meg a brigádnaplót, csak ebben az évben milyen bejegyzést találunk a tanulásról, a továbbképzésről. Gór Károly és Szathmáry Rudolf megtanulták a földelés-ellen- állásmérést a szakmai továbbképzőn, Hajdú Mihály kereskedelmi szakközépiskolába járt, másc*k hűtőgépszerelő-továbbképzésen vettek részt, míg politikai oktatásra, marxista—leninista középfokú iskolára valamennyien járnak. Farkas Ferenc munkásőr a csoportjában kiváló lövész lett Meleg víz a külterületeken A rendkívül sokoldalú, élénk beszélgetés során hol ez, hol az mondott valamit a brigádtagok újításáról, ami igaz hogy emberek nevéhez fűződik, de a sikerét közösen remélik, hiszen egy-egy gondolatot azért ők is adtak hozzá. Itt van mindjárt a kéz- I mosó, ami ötletes megoldás- I sál, ezerhétszáz forintos költ- I seggel minden olyan üzletben biztosítja a folyó meleg vizet ahol nincs vízvezeték. Csupán egy közönséges keverőcsap kell hozzá, egy villamos főzőlap és két tartály. Ezekből fél óra alatt 60 fokos meleg Vizet lehet folyatni, sőt egy közbeiktatott automata kapcsoló a melegítőt kikapcsolja, ha a tartályba öntött viz elfogyott. A vállalat külterületi boltjaiban dolgozók értékelik majd igazán a jelentőségét. Tizenkilencen, kommunisták A másik, népgazdasági jelentőségű újítás Csicsó János és Negyedi János nevéhez fűződik. Nem kell ecsetelni, mit jelent a konténeres szállítás a kereskedelemnek, mennyi erőt és időt takarítanak meg ennek révén. A 44 órás munkahét bevezetésének pedig alapfeltétele a gépesítés, illetve a szállítás egyszerűsítése. Igaz, alkalmazása inkább csak az új, már a konténeres szállításra tervezett épületekbe történhet, a lépcsők-küszöbök leküzdése a sok mázsás súly- lyal megrakott, rekeszeknek leküzdhetetlen feladat. A két újító elgondolásának az a lényege, hogy egy hidraulikus emelőtargoncára platót szereltek. Erre hajlik a konténeres teherautó hátsó lemeze, és az így képzett híddal az átlagos egy-két lépcsős feljárat akadályait leküzdhetik. Ez a leírás természetesen csak dióhéjban foglalja össze az újítás lényegét és a kidolgozás módját, a fontos azonban az, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium megfelelő osztálya munkavédelmi szempontból is jónak találta a szerkezetet és miután csak 7—8000 forintba kerül az elkészítése, javasolta a gyakorlati munkával való kipróbálását. Ha a tartós üzemi használatra megfelel, a szerkezetet a Kereskedelmi Értesítőben fogják ismertetni. Egy viszonylag szűkresza- bott riportban mi lényegeset lehetne még mondani huszonkét emberről? Olyan sok öröm, gond, terv és probléma élhet még a brigádban és egyéni életükben, ami már nem fér el az újságcikk keretében. Megismerésükhöz, eredményeik elérésében azonban még valaminek része volt: a huszonkét brigádtagból tizenkilenc kommunista. Komáromi Magda A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár budapesti gyára FELVESZ: 16. életévüket betöltött lányokat és fiúkat betanított munkára, továbbá fonó és szövő szakmunkásokat, segédmunkásokat, géplakatosokat, mechanikai műszerészeket, épületkarbantartó szakipari munkásokat és konyhai dolgozókat. Kezdőket betanítunk. Fizetés, szociális és kulturális lehetőségek a kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: a gyár munkaerőgazdálkodásánál Budapest IX., Soroksári út 164.
