Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-06 / 208. szám

Akadt, aki ötezer forintot fizetett Óvoda a vásártéren Miki egér a tányéron „Köszönetünket fejezzük ki mindazon lakosnak, aki a téglajegy megvásárlásával a község vásártéri részén épí­tendő 75 férőhelyes óvoda költségeihez ezúton is hozzá­járult” — olvasható a kék, sárga dupla szelvényes jegye­ken a fenti írás, amelyet a péceli nagyközségi tanács ta­valy bocsátott ki húsz-, ötven- és százforintos címletekben. Évről évre több gyerek je­lentkezik a péceli óvodákba, egyre többet kell elutasítani helyhiány miatt. Tavaly hat­vannégy óvodás korú nem ka­pott helyet. A nagyközségi tanács Igyekszik a gondokon segíteni, de anyagi ereje kor­látozott: 1972—73-ban a régi óvodát két csoporttal bővítet­ték, így a férőhelyet ötvcnml növelték. Az idén került sör a külső és belső tatarozásra és a szennyvíz elvezetésére. Szövetkezetek csatasorban Pécel vasúton túli területén is mind nagyobb az igény, az idén száznégy gyereket kellett volna elhelyezni. Már tavaly júniusban határozatot hozott a tanács új óvoda építésére. Megalakult a községfejleszté­si és műszaki bizottság, amelynek a decemberi tanács­ülés határozata szerint felada­ta volt a vasúton túli óvoda építkezésének megindítása. A nagyközségi tanács erre a cél­ra fejlesztési alapjából hat­százezer forintot tudott szán­ni. Ennyi pénzből nem lehet felépíteni egy óvodát: az elő­zetes költségvetés végösszege 2 millió 276 ezer forint. A hiányzó összeg pótlására társadalmi segítséget kellett szerezni. Szinte valamennyi helyi intézmény kötött együtt­működési megállapodást a nagyközségi tanáccsal, ame­lyet már többé-kevésbé telje­sítettek is. Wtz ÁFÉSZ 110 ezer forintot' vállalt, csaknem háromezer forinttal túlteljesí­tették; a Zöldmező Tsz 200 ezer forint értékű munkát végzett, fuvart biztosított, só­dert vett, építőipari szak- és segédmunkát vállalt. A Vas­ipari Szövetkezet 70 ezer fo­rint értékben építő és szerelő munkát vállalt. A PVCSV társadalmi munkája 50 ezer forintot ért, és budaörsi köz­pontjuk ugyanennyit utalt át a nagyközségi tanács számlá­jára. A Vegyesipari Szövetke­zet 40 ezer forintot adott, a Ruházatiipari Szövetkezet 10 ezer forintot vállalt kész­pénzben és 12 ezret fuvarban. Vállalásukat 40 ezer forintra teljesítették, ugyanis ők adták az épülő óvodába a függönyö­ket, a paplan- és párnahuza­tokat és egyéb textfliát. A Há­ziipari Szövetkezet hatvan­négy és fél ezer forintot adott. A KIOSZ mintegy tizenkét­ezer szakipari munkaórát vál­lalt, de a végelszámolásnál több lesz. A nyugdíjas megsértődött Tavaly nyáron hatvankét tanácstag és népfront bizott­A költségvetési üzem dolgozói betonozzák az óvoda teraszát. sági tag vette a nyakába a falut. Zsebükben a téglajegy- tömbök lapultak és házról házra járva írták össze a la­kossági munkafelajánlásokat és árulták a téglajegyeket. A tanácstagok a befolyt összeget postán fizették be a tanács fejlesztési alapjára. Az első téglajegyet július 30-án vet­ték meg, és még 1973-tnn mintegy hatvanhó,romezer fo­rinttal nőtt a fejlesztési alap lakossági hozzájárulásból. Az idén júliusig kilencvenötezer forint folyt be a számlára. Természetesen nem egyfor­mán fizettek a péceliek. Akadt1 olyan is, aki ötezer forintért vett jegyet. A kis jövedelmű nyugdíjasokat nem mindig ke­resték fel a tanácstagok, ép­pen ezért volt aki megsértő­dött. „Kedveském, csak nem gondolja, hogy nincsen ötven forintom — mondta az egyik néni —, hiszen nekem is van unokám”. A lakosság nemcsak készpénzben fizetett, hanem a munkájával is hozzájárult az óvoda várható szeptemberi át­adásához. Szeptemberben átadják Az építkezést az idén már­ciusba« kezdték, a tanács ve­zetői eredetileg 1975-re ter­vezték az átadást, de a sok társadalmi segítség révén még ebben az évben birtokukba vehetik a gyerekek az óvodát. A nagyközségi tanács költ­ségvetési üzeme a vállalkozó. A munkások már az utolsó simításokat végzik az épüle­ten. Csupaablak várakozó he­lyiségbe nyílik a bejárati ajtó. Ezután lépünk a tágias öltöz­tetőbe. Egymás mellett he­lyezkednek el a több mint ötven négyzetméteres foglal­koztató helyiségek: mind­egyikben beépített szekrény van. A gyerekek mosdóit vi­lágosszürke csempe borítja, és a csapokból már folyik a víz. A fűtéshez két gázkazánt sze­reltek be, ebben a helyiség­ben van a villanyboyler is. A konyhát háromfázisos moso­gatóval rendezték be, az ebé­det majd az általános iskolá­ból hozzák. De van itt vasaló­szoba, személyzeti öltöző és zuhanyozó, iroda, beteg gye­rekeknek elkülönítő helyiség. A foglalkoztató helyiségek egy-egy ajtaja tágas teraszra nyílik. Az óvoda kertjében árkot ásnak a vízvezetéknek: két kerti csap, egy ivókút és fürdőmedence is lesz itt. A tanácson már izgalommal várják az átadást, és gyara­podik a berendezés. Már meg­vették az edényeket: olcsón és soronkívül jutottak hozzá a színes képekkel díszített po­harakhoz, tányérokhoz. Ebből a gyerekek nagyobb lelkese­déssel kanalaznak majd, hogy mielőbb megláthassál! a tá­nyér aljára festett Miki egeret. Örszigethy Erzsébet A PEST I. ÉVFOLYAM. 83. SZÁM 1974. SZEPTEMBER 6., PÉNTEK Munkában a FAQ szimpozionja Plenáris ülés és vita Megkezdte hivatalos mun­káját a FAO gödöllői szimpo­zionja. Szeptember 4-én, szer­dán, az ATE pompásan beren­dezett rektori tanácskozóter­mében R. Soumaille, a CO- PAC elnöke nyitotta meg a plenáris ülést, majd dr. N. J. Newiger, a FAO megbízottja, a szimpozion igazgatóhelyet­tese tartott előadást a szövet­kezetek és más mezőgazdasági szervezetek az integrált falu­fejlesztésében betöltött szere­péről. A bevezető előadás után három referátum hangzott el az emberi munkaerő a szö­vetkezetekben való teljes ki­használásáról, a szövetkezet­fejlesztési segélyprogramok országok közötti koordinálá­sáról. Az utóbbiról Tanzánia és a Fülöp-szigetek képvise­lői szóltak. Ugyancsak előadást tartott Rév Lajos, az OKISZ elnöke, aki az agráripari üze­mek hazai létesítéséről be­szélt. A plenáris ülés szerda dél­utáni programjában szólalt A szerdai plenáris ülésen: jobbról K. Soumaille, a COPAC elnöke, mellette dr. N. J. Newiger tartja előadását. Winkler Csaba felvétele fel Ladnyik Mihály, a kondq- rosi Dolgozók Termelőszövet­kezet elnöke is. Tegnap, csütörtökön újabb plenáris ülésre, majd vitára került sor, amelyen többek között előadást tartott S. Ana- nia, a COPAC ügyvezető tit­kára is. A KÖVETKEZŐ ERŐPRÓBA... Emelkedtek a termésátlagok ARATÁS UTÁNI MÉRLEG Farkas Ferenc a Ganz-MAVAG-ban olvasztár. Szabadnapján árkot ás a vízvezetéknek az óvoda udvarán. Neki is i/an egy óvodás korú gyer­meke, de ö a másik óvodába jár, ...... __ . A Központi Statisztikai Hi­vatal gödöllői járási felügyet lőségének Dózsa György úti kirendeltségében befejezésé­hez közeledik a gödöllői járás kenyér- és takar­mánygabona termésátlagai­nak összesítése. Tizenkét járási gazdaság és a gödöllői Petőfi Termelőszövetkezet ter­méseredményei kerülnek a felügyelőség nyomtatványai­nak rubrikáiba, pontos és meg­bízható képet adva arról: mit tesznek a szövetkezetek a nép. gazdaság asztalára? — Az eddig beérkezett és feldolgozott adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a gö­döllői járásban az idei év so­rán 2870 vagon kenyérgabo­na és 612 vagon takarmány- gabona termett — tájékoztat Király István, a felügyelőség vezetője. — A tavalyi ter­méseredményekhez képest a termésátlagok — az őszi árpát kivéve — tovább emelkedtek A beérkezett jelentésekből megállapítható, hogy az őszi árpánál aem a szakszerűtlen kezelés volt a terméskiesés oka, hanem a kedvezőtlen idő­járás. Ebből a gabonafajtá­ból a tavalyi hektáronkénti 30.6 mázsa helyett idén 25,6 mázsát arattak. A tavalyi termésátlaghoz viszonyítva je­lentősen javult — hektáron­ként 0,8 mázsával — a búza­termés. Legfontosabb ke­nyérgabonánkból a járásban hektáronként átlagosan 36,8 mázsa termett. Jelentősen si­került fokozni a rozs termés­átlagát is. A tavalyi 14,7 hek­táronkénti mázsaátlaggal szem­ben idén 1,9 mázsával iavult a rozstáblákról betakarított termény. Különösen kiemel­kedő eredményeket értek el búzából a valkóióJc, ahol az Egyesült Zöldmező Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetben a búza hektáronkénti termés­átlaga elérte a 42,3 mázsát. A valkóiak büszkélkedhetnek egyébként a járásban a leg­nagyobb búza-vetésterülettel is. Ugyancsak jó eredménye­ket ért el a galgahévízi Rá­kóczi Termelőszövetkezet, ahol a búza hektáronkénti termés­átlaga 41,6 mázsa volt és a vérségi Barátság Termelő­szövetkezet, ahol az átlagter­més elérte a 39,6 mázsát. Ta­vaszi árpából a legjobb ter­mést járásunkban a galgamá- csai összefogás Mgtsz taka-, rította be: hektáronként 45,2 mázsát. A termésátlagok összesíté­se a Statisztikai Hivatal já­rási felügyelőségénél idősza­kos, évente rendszeresen visz- szatérő feladatnak számít. Még néhány nap és elkészülnek az összesítő jelentések, ame­lyeket azután tovább kül­denek felettes szerveiknek. Szerteágazó feladataik _ so­ron következő nagy erőpró­bája az a január elsején in­duló népességnyilvántartó fel­mérés lesz, amelynek során a járási hivatal munkatár­sait támogatják majd szak­tudásukkal. Az év elején kez­dődő felméréssorozat alkal­mával ugyanis egységes szem­pontok alapján minden ál­lampolgárról olyan kartoté­kok készülnek, amelyek már alkalmasak lesznek gépi adat­feldolgozás céljaira. A járási hivatal munkatár­sai már elkezdték a karto­tékok és a nyilvántartási, la­kóhelyi jegyzékek összeállí­tását. A felmérés a későbbiek során igen nagy könnyitést jelent majd a népszámlálási adatok nyilvántartásában, hi­szen a korszerű gépi adat- feldolgozó berendezések szin­te gombnyomásra közük az érdeklődővel a járási statisz­tikai adatokat. Berkó Pál Végezetül *nem érdektelen megemlíteni a jó szervezést, az elsőrendű vendéglátást. Nem lényegtelen az sem, hogy a tol­mácsberendezések kifogástala­nul működnek, s sokat segít a kiszolgáló személyzet lelkiis­meretes, összehangolt munká­ja is. Az üstfoltozd színre lép Másfél hónapos nyári szü­net után ma este ismét meg­nyílik a Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézet KlSZ-szerve- zeténels klubja. A hetvenhá- rom KISZ-tagot számláló szervezet fiataljai az este 7 órakor kezdődő klubnyitó műsorán először a vecsési Jó­kai Irodalmi Színpad előadá­sában egy XVII. századi francia vásári komédiát lát­hatnak Az üstfoltozó címmel. Bizonyára sokakat érdekel majd a műsor második részé­ben fellépő Ki mit tud-díjas Boross Lajos énekes előadó­estje is, aki saját verseire írt dalokat ad elő gitárkísérettel. Új híd Mogyoródon Tegnap délelőtt Mogyoródon megtörtént a Mogyoród pata­kon átívelő közúti híd műsza­ki átadása. A község belterü­letén a szaknyelven szólva át­kelési útszakaszt mintegy 200 méter hosszúságban javítják, szélesítik. A korszerű műsza­ki jellemzőkkel készülő út egyik úgynevezett műtárgya, az új közúti híd, amelynek két oldalára gyalogjárdákat is építettek. A hidat a Betonút­építő V.állalat készítette mint­egy 8 nőnap alatt: az építési költség 2 millió 600 ezer fo­rint volt. Nyolcvanezer forint Három évig állt járda nél­kül egy új ház Gödöllőn. Esős időben csak sárban közelíthet­ték meg lakói a társasházat. Most változott a helyzet. A Laptulajdonosok", figyelem! Kérjük gödöllői, illetve város környéki, járási olvasóin­kat, hogy amennyiben van birtokukban századforduló kora­beli, vagy későbbi, az első, avagy a második világháború idejéből való, esetleg a két világháború között megjeleni gödöllői sajtótermék, a példa kedvéért: Gödöllő és Vidéke, Gödöllői Közlöny, Gödöllői Hírlap, Gödöllői Járási Híradó, Gödöllői Híradó, Gödöllői Keresztény Híradó, Erdély... le- fotózás céljára, a készülő gödöllői sajtótörténethez, rövid időre bocsássa szerkesztőségünk rendelkezésére. Ugyancsak várjuk azoknak az olvasóinknak segítségét, akik egykori gödöllői, vagy Gödöllő környéki — a felsoroltak között nem szereplő — időszaki sajtótermékkel, esetleg a város „hírlaptörténetéhez” kapcsolódó fényképfelvétellel (pl. a nyomdával kapcsolatban) egyéb dokumentumokkal rendel­keznek. A szerkesztőség (Gödöllő, Kossuth Lajos u. 25.) Kazinczy-lakótelep Mosolygó út 6. alatti — KlSZ-lakóépület- ként ismert — negyvenkét la­kásos épület lakói társadalmi munkában késztették el a jár­dát az elmúlt hetekben. Az^ építéshez a városi tanács adott betonlapot és homokot, a föld- rendezést, a járda alapozását, és a lapok lerakását szombaton, vasárnap és hétköznap estén­ként végezték a fiatalok. Több mint száz méter hosszú járdát készítettek, ezernél több munkaórát fordítottak rá. hi­szen a tereprendezést és a par­kosítást is elvégezték. Munká­juk értéke nyolcvanezer forint. Különösen sokat fáradozott a járda építésében dr. Bardach Sándor, Gádor Tibor, Juhos Sándor. Kelemen Zsolt, Keszt­helyi Kamilló. Nacsa János, Pitlik T.ászló, Rung Ferenc, Só­lyom Ferenc és Stvhrteszki Já­nos. F, L

Next

/
Thumbnails
Contents