Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-06 / 208. szám

1974. SZEPTEMBER 6., PÉNTEK 3 NEGYED SZÁZADOS A MAGYAR-SZOVJET TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI EGYEZMÉNY (Folytatás az 1. oldalról) ember, ipari, építőipari szak­munkás, mérnök, kutató, nö­vénytermesztő és állattenyész­tő vett részt szovjetunióbeli tanulmányúton, és sok ezer szovjet szakember szerzett személyes szakmai tapasztala­tokat korszerű magyar tech­nikai megoldásokról. A Szovjetunió rendkívül sok segítséget nyújtott hazánk szocialista nagyiparának meg­teremtéséhez. E támogatással Magyarország mentesült a szellemi kapacitását megha­ladó, sok időt és pénzt rabló kutatási, fejlesztési munká­tól. A berendezéseket, a ta­pasztalatokat készen kapta a Szovjetuniótól, s így rövid idő alatt rendkívül gyorsan növelhette számos iparág I Az anyagi és erkölcsi Az együttműködésben az öt­venes évek második felétől mindinkább előtérbe került a közös kutatás, a kooperáció, a tudományos és műszaki isme­retek közös gyarapítása, amely lehetővé teszi, hogy az erő­feszítések egyesítésével lépést tartsunk a világméretű tudo­mányos-technikai forradalom­mal. A közös kutató-fejlesz­tő munka módot nyújt a sza- kosításra, a kutatásokra for­dítható anyagi, szellemi erők legjobb hatásfokú összponto­sítására. Ezeket az előnyöket érvényesítettük a magyar— szovjet kétoldalú kapcsola­tokban és a KGST-országok közötti sokoldalú együttmű­ködésben is. A magyar és a szovjet in­tézetek és vállalatok között kialakult kutatói-fejlesztői munkában számos, nemzetkö­zileg is kiemelkedő talál­mány született, s a közös al­kotást megtestesítő gép, be­rendezés, vagy műszer gyár­tására egy-egy magyar vagy szovjet gyár szakosodott. 'Az első sikerek közé1 tartozik a ..Barátság”, a „Druzsba” rá­dió, elé-hálózat kifejlesztése, amelynek korszerű, nagy tel­jesítményű berendezéseit a magyar ipar készíti és szál­lítja a Szovjetuniónak. A két ország kutatói közösen dol­goztak ki új, kombinált le- vegőkondenzátor-berendezést a hő- és atomerőművekhez, szo­ros együttműködésben hoztak létre korszerű gépsorokat az élelmiszeriparban, a kábel­gyártásban, a lámpagyártás­ban és még számos iparág­ban. A kétoldalú tudományos­műszaki együttműködés ered­ményei a mezőgazdaságban is kiemelkedőek. A nagyhozamú szovjet búzafajták meghono­technikai, műszaki színvona­lát. A magyar nép életkörül­ményeit közvetlenül javító leg­nagyobb létesítmények megte­remtésében is közreműködött a Szovjetunió. Az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium vállalatainak kivitele­zésében épülő lakásoknak majdnem a felét a Szovjet­uniótól vásárolt házgyárait adják, évente jelenleg 14— 15 ezer lakást. Budapest köz­lekedésében létfontosságú a metró, amelynek építéséhez és üzembe helyezéséhez a legfontosabb gépeket, szerel­vényeket, a forgalomirányítás technikáját, és sokféle egyéb tudományos és technikai ered­ményt ugyancsak a Szovjet­unió bocsátotta rendelkezé­sünkre. erők összpontosítása sítása is jelentősen hozzájá­rult ahhoz, hogy kenyérgabo­na-termelésünk 1960. évi 16 mázsás hektáronkénti átlag­hozama több mint kétszeresére emelkedjen. A magyar me­zőgazdaság traktorállományá­nak 40, kombájnparkjának 90 százaléka szovjet gyártmányú gép. Gyümölcsöző kapcsolatok bontakoztak ki a két ország akadémiai tudományos inté­zetei között. Jelenleg a ter­mészettudományok és a tár­sadalomtudományok körében több mint 80 témában foly­tatnak közös kutatómunkát. A széles körű tudományos programok kialakítását segí­tette az oktatásban és általá­ban a szakemberképzésben létrejött hatékony együttmű­ködés. A jelenleg dolgozó, al­kotó magyar értelmiségből több mint háromezren a Szovjetunióban kapták diplo­májukat, vagy ott szereztek tudományos fokozatot, csak­nem 700 szovjet szakember pedig a. magyar egyetemeken és főiskolákon végzett. .Az atomenergia békés felhaszná­lását szolgáló tudományt tel­jes egészében a Szovjetunió­ban tanulta a magyar tudós­gárda. A következő ötéves tervidőszak kutatási program­jainak egyeztetésekor pedig már eddig is mintegy 150 újabb téma közös kidolgozá­sának gondolata merült fel. A 25 éves együttműködés nagyon jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a magyar nép­gazdaság óriási anyagi és szellemi értékeket fordíthatott a szocialista ipar és mezőgaz­daság fejlesztésére. Hazánk nemzeti jövedelme ebben a negyedszázadban négy és fél­szeresére, az ipar termelése csaknem nyolcszorosára emel­kedett. Az ipar a gazdaság vezető ágazata lett. A nemzetközi munkamegoszlás a fejlődés feltétele Az általános technikai és tudományos haladás, a szo­cialista gazdasági közösség or­szágaiban megteremtett fej­lett gyáripar, a szocializmus, a kommunizmus építésének közös és időszerű feladatai alapján a nemzetközi mun­kamegosztás tervszerű fej­lesztése lett a szocialista or­szágok fejlődésének alapvető feltétele. Ezt a feladatot fog­lalja össze és irányozza elő hosszabb távra a KGST XXV. ülésén 1971-ben elfogadott in­tegrációs komplex program. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszu­sa és az MSZMP X. kong­resszusa egyaránt hangsú­lyozta e folyamat rendkívüli jelentőségét a szocialista vi­lágrendszer további fejlődésé­ben. amikor a nemzetközi munkamegosztásban rejlő va­lamennyi előny maximális ki­használására hívta fel a fi­gyelmet. Sokszor úgy tűnik, hogy ál­talában egyszerűbb, köny- nyebb a kölcsönös előnyök egyeztetése a kétoldalú kap­csolatokban. Nagyon sok pél­da mutatja azonban, hogy a kétoldalú együttműködési kapcsolatok az érdekek egyez­tetésével sokoldalúvá váltak. Többek között az utóbbi évek­ben így kapcsolódott be több szocialista ország is a magyar és a szovjet intézetek közös planetáris geofizikai és fél­vezető-kutatásaiba. Tízéves a kormányközi bizottság A komplex program céljai valósulnak meg a magyar— szovjet kétoldalú kapcsolatok­ban is, a kétoldalú integrációs folyamat menetében. — Huszár István rámutatott arra, hogy a kétoldalú együtt­működés jelentős állomása volt 1964-ben a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési kormányközi bizottság létre­hozása, s most ünnepeljük egyúttal e kormányszintű szer­vezet megalakításának 10 éves jubileumát is. Magyarország a Szovjetunió kereskedelmi partnerei között az ötödik, s megelőz sok, hazánknál lé­nyegesen nagyobb és fejlet­tebb államot. Néhány termé­künk még ennél is előkelőbb helyen áll a szovjet import­listán. Autóbuszokból Magyar- ország a Szovjetunió legna­gyobb szállítója. Híradástech­nikai, elektrotechnikai, • vá­kuumtechnikái berendezések­kel és élelmiszeripari gépek­kel a második-harmadik he­lyet foglaljuk el a szovjet ipar szállítóinak sorában. Több száz korszerű, komplett ma­gyar vegyi és élelmiszeripari üzemegység dolgozik a Szov­jetunióban,^ így a minőség­ben és a műszaki színvonal­ban kiemelkedő magyar ter­mékek — ha szerény mérték­ben is 1—, hozzájárultak a szovjet népgazdaság műszaki fejlődéséhez, gyarapkják a korszerű szovjet ipar és közle­kedés eszköztárát. » A kétoldalú kapcsolatok ke­retében vált lehetővé, hogy nyersanyagimportunk több mint 40 százalékát, energia- és energiahordozó importunk döntő részét kapjuk a Szov­jetuniótól, s a hosszú lejáratú államközi egyezmények alap- i ján ez a segítség nagymérték­ben csillapítja a világpiac konjunkturális változásainak magyarországi hatásait. Ugyanakkor a szovjet ipar a magyar gazdaság legfőbb gép­ellátója. s nemcsak a termelő- eszközök és komplett ipari üzemek, járművek és munka­gépek szállításában első, ha­nem vezető helyen áll az ipa- ‘ ri fogyasztási cikkek magyar importjában is. * A kétoldalú gazdasági kap­csolatok dinamikus fejlődésé­ben rendkívül jelentősek a külön szakosítási és kooperá­ciós egyezmények. Az alumí­niumtermelésben létrejött ma­gyar—szovjet kooperáció le­hetővé tette, hogy a legéssze­rűbb és népünket legjobban gyarapító módon gazdálkodj hassunk a magyar ezüsttel. A nagyszabású jgépkocsiipari kooperáció keretében az Ika­rus tíz év alatt csaknem húsz­szorosára növelhette az autó­busztermelést. A Zsiguli­program pedig módot nyújt, hogy mindjobban kielégíthes­sük a gyorsan növekvő hazai gépkocsikeresletet. A magyar —szovjet olefinmegállapodás alapján mindkét ország ol­csóbb végtermékhez jut, mint­ha csak saját szükségletére hozott volna létre kisebb ter­me' )i kapacitásokat. A hosszú­lejáratú, államközi egyezmé­nyek szerint kialakított ter­melési együttműködés tehát szilárd alapot nyújt egy-egy ágazat fejlesztéséhez és haté­konyan ' szolgálja az anyagi és szellemi erők koncentrációját. Kőolajföldgáz, villamos energia, vasérc a Szovjetuniókéi Huszár István elmondotta, [ hogy a kétoldalú tervkonzul- | tációk alapján most már ki­bontakoznak a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködés leg­közelebbi jövőjének, az 1976— 80-as tervidőszaknak, sőt az 1990-ig terjedő időszaknak fő irányai is. így a Szovjetunió fedezi kőolajszükségletünk nagy részét, s ezenkívül 1980- ban már 3,8 milliárd köbméter földgázt is kapunk. Nem ke­vésbé fontos, hogy növekvő villamosenergia-szükségle- tünket is biztosítja a Szovjet­unió. Ugyanakkor eldőlt már az is, hogy 1980-ig 2.5 millió tonnára növeli — fémtarta­lomban — a vasérc szállítását, s így szükségletünket teljes mértékben fedezzük. Tisztáz­zuk az együttműködés lehető­ségeit a legnagyobb gépipari üzemekre vonatkozóan, a gép­ipar, vegyipar minden fontos ágában, a feldolgozó ipar csaknem valamennyi terüle­tén. Ez a munka tehát feltár­ja és megalapozza a két or­szág közötti gazdasági kapcso­latok fejlődésének távlatait és szilárd alapot nyújt ahhoz, hogy a magyar—szovjet mű­szaki-tudományos kapcsolatok továbbra is töretlenül bővülje­nek és hazánk egész fejlődésé- ■ nek szilárd pilléréül szolgálja- 1 nak. sabb problémáinak megoldá­sára. Közös kutatómunká­val oldottak meg olyan jelen­tős feladatokat, mint az izo­tópok textilipari alkalmazása, az elektronikus programve­zérlésű automatikus telefon- központok kifejlesztése, a száloptikai fényvezetők alkal­mazása, s egész sor más te­rületen is eredményeket ér­tek el, amelyek mindkét or­szágban elősegítették a nép­gazdaság fejlesztését. Az utóbbi években a két Újabb és újul V. A. Kirillin fontos ered­ményként értékeli, hogy a tu­dományos-műszaki kapcsola­tok jó feltételeket teremtettek új technológiák alkalmazásá­ra, s új műszerek, gépek gyár­tásában a gazdasági együtt­működésre. így jött létre a két ország között az együttműkö­dés autóbusz részegységek gyártásában, a Druzsba rádió- relérendszer kialakításában és berendezéseinek gyártásában, számítástechnikai berendezé­sek gyártásának szakosításá­ban és egy sor más területen. Az együttműködést újabb jelentős lépésekkel vitte elő­re, hogy 1965 óta a két or­szág rendszeres konzultáció­kat folytat tudományos-mű­szaki fejlesztési terveinek egyeztetésére, ennek különö­sen hosszú távon van jelentő­sége az együttműködés terv­szerű megalapozásában. Az 1976—80. közötti időszakra szóló tudományos-műszaki fejlesztési tervekkel kapcso­latos konzultációk első szaka-, szában a tudomány és tech­nika legfontosabb irányainak mintegy 150 problémáját és témáját jélölték ki, e témá­kat a kát ország tudósai, szak­emberei közösen dolgozzák majd ki. Asztrofizikától t ország tudományos-műszaki együttműködésében már a komplex programban aján­lott új szervezeti formák is kialakultak. Kormányközi és főhatóságok közötti egyezmé­nyek alapján egyre több olyan közös munka van folyamat­ban, amelyek különféle nép- gazdasági problémák komplex megoldását szolgálják a kuta­tástól és a műszaki tervek ké­szítésétől egészen a termelési kooperációig, a szakosításig, sőt sok esetben a termékek kölcsönös szállításáig. b tor Htotokén A tudományos kutatások gyakorlati eredményei tették lehetővé a munka termelé- kenységének gyors növelését. 1960-ban még 267 munkaórát fordítottak a Szovjetunióban 1 millió rubel értékű bruttó társadalmi termák előállításá­ra, ugyanennyi érték megter­meléséhez 1970-ben már csak 150 munkaóra volt szükséges, 1975-ben pedig várhatóan 110 órára csökken a ráfordítás. Ez a fejlődés egyébként elenged­hetetlen is, hiszen 1975-ben 32 millió új dolgozóra lenne szüksége a Szovjetuniónak a tervek teljesítéséhez, ha a termelékenység 1970 óta vál­tozatlan maradt volna. A miniszterelnök-helyettes ezután a . természettudomá.- nyok néhány előtérben álló kérdésével foglalkozott. Mint mondotta, nagyjelentőségű felfedezések várhatók az ele­mi részek fizikájában, az ' anyag elemi szerkezetének ta­nulmányozása során ugyanis a legutóbbi évtizedben hatal­mas lehetőségek tárultak fel, amit mindenekelőtt az elemi részecskegyorsítók megjele­nésé tett lehetővé. A fizika e területén sikeres együttműkö­dés alakult ki magyar és szovjet tudósok között. z atomkutatásig V. R. KIRILLIN: Kapcsolataink az egész szocialista világrendszer ügyéi is szolgálják V. A. Kirillin bevezetőül rá­mutatott, hogy a 25 évvel ez­előtt aláírt megállapodás a proletár internacionalizmus el­vein alapul, és a két nép ba­rátságának erősítését szolgál­ja. E megállapodás tette le­Tegnap délelőtt dr. Raul Roa, a hazánkban hivatalos, baráti látogatáson tartózkodó kubai külügyminiszter és felesége, Púja Frigyes külügyminiszter és felesége társaságában Pest megyébe látogátott. Kíséretük­ben volt dr. Meruk Vilmos, a Magyar Népköztársaság ha­vannai nagykövete, valamint Flofeal Chomon, a Kubai Köz­társaság budapesti nagykövete. A kubai vendégek látogatá­sának első állomása Szentend­re főtere volt, ahol dr. Majláth Imre, a Ferenczy Károly Mú­zeum tudománj'os munkatársa ismertette Szentendre és kör­nyéke történetét az időszámí­hetővé, hogy széles körben ki­bontakozzék a tudományos­műszaki és termelési tapasz­talatok cseréje, hogy a két or­szág tudósai, szakemberei egyesítsék erőiket a tudo­mány és a technika legfonto­tásunk előtt ezer évvel zajló illír időktől kezdve, a népván­dorlás, honfoglalás és a közép­kor századaitól napjainkig. A kubai külügyminiszter és kísérete hosszan gyönyörködött a tér műemlék épületeiben, a helyi rokokó alkotású Nikolics-, Dimcsícs- és Jankovics-házak- ban és a Blagovesztenszkában, vagyis a görög templomban, amelyek kapcsán az ismertető felhívta a vendégek figyelmét — a többi között — arra is, hogy Szentendre a Magyaror­szágon élő szerbek egyik új­kori kulturális és művelődési központja. Dr Raul Roa és kí­séretének tagjai a főtér 8. és 9. számú háza között vezető jel­Az utóbbi időben jelentős sikereket értek el a Szovjet­unióban az asztrofizikával foglalkozó tudósok is, ami az új megfigyelési eszközöknek, a nagyméretű optikai és rá­dióteleszkópoknak köszönhe­tő. ,Üj, nagy lehetőségeket -kí­nálnak a kozmikus kutatási eszközök, a földön, kívül mű­ködő teleszkópok. Ma még nehéz volna pontosan meg­mondani, hogy milyen gya­korlati eredményeket hoz az űrkutatás, de máris bizonyos, hogy nagy mértékben korsze­rűsítik a rádió-, televízió- és telefon-összeköttetéseket, biz­tonságosabbá teszi az időjá­legzetes sikátorlépcsőn át a várdombra mentek, ahonnan sokáig gyönyörködtek a Duna és a túlsó part panorámájában. A szentendrei látogatás végén megtekintették Kovács Margit, gyűjteményes kerántiakiállítá- sát, ahol a kubai külügymi­niszter beírta nevét a múzeum vendégkönyvébe. A Pest megyei látogatás kö­vetkező állomása a visegrádi várhegy tövében épült egykori királyi palota volt, ahol Zichy Erzsébet, a Pest megyei Ide­genforgalmi Hivatal idegenve­zetője kalauzolta a vendégeket, akik hosszasan időztek a Má­tyás-palota díszudvarának vö­rösmárvány szökőkútjánál és kerengőjénél, a harmadik szint teraszán és a negyedik szint gótikus, vörösmárvány dísz- kút-rekonstrukciójánál. Végül a vendégek megtekin­tették, a Salamon-tornyot, amelynek különböző szintjein a visegrádi múzeum leletei lát­hatók, legfelső emeletén pedig nemrégiben nyílt meg a Régé­szeti leletek a magyar vizek mélyéből című kiállítás. A ku­bai külügyminiszter és kísére­te a búcsúzáskor nagy tetszés­sel nyilatkozott a Pest megyé­ben látottakról és hallottakról, Dr. Raul Roa és kísérete Visegrád után Esztergomot ke­reste fel, innen a ven­dégek a kora esti órákban ha­jóval tértek vissza a fővá­rosba. P. V. rost prognózisokat, s nagy gyakorlati lehetőségeket kínál a mező- és erdőgazdaságban, a geológiában, a halászatban és egész sor más területen. A legutóbbi években a mo­lekuláris biológiában is igen jelentős sikereket értek eL Pontosabbakká váltak az élő­anyag szerkezetéről, az örök­lés mechanizmusáról alkotott korábbi elképzelések. Már a legközelebbi időszak­ban jelentős gyakorlati ered­ményeket hozhatnak a reak­tortechnikában elért eredmé­nyek, a gyors-szaporítóreak­torok, amelyek lehetővé te­szik, hogy a természetes uránt az eddiginél sokkal hatéko­nyabban használják ki. Az atomenergetika jövőbeni fej­lődése nagy mértékben ezek­től a reaktoroktól függ. A szakemberek többsége úgy vé­li, hogy még ebben áz évszá­zadban létrehozzák azokat a reaktorokat, amelyekben megvalósulhat az irányítható termonukleáris reakció. A nagy hatásfokú termonukleá­ris reaktorok létrehozása az energetikai tartalékok problé­májának teljes megoldását je­lentené, mivel a termonuk­leáris reakció „üzemanyaga” gyakorlatilag kimeríthetetlen. A szovjet tudósok nagy ered­ményeket értek el ezen a te­rületen,- s a munka gyors ütemben folytatódik. — Reálisan értékelve a szovjet tudomány és technika eredményeit, nagy lehetősé­geinket, azt is világosan lát­juk — mondotta —, hogy erő­inket egyesítve sokkal na­gyobb eredményeket érhetünk el a tudományos-műszaki ha­ladás valamennyi ágában. Ezért hasznos a magyar- szovjet együttműködés is, mégpedig mindlcét ország számára, mert meggyorsítja a tudományos kutatásolcat, és egyben az eredmények gyor­sabb gyakorlati alkalmazásá­ra ösztönöz. Ezért mindkét or­szágnak érdeke, hogy tudósa­ink, szakembereink tovább mélyítsék együttműködésüket, s ezzel a szocialista országok integrációs programjának megvalósítását is segítsék elő. Ez a szocialista világrendszer további erősítésének közös ügyét is szolgálja. Ismerkedés Szentendre és Visegrád nevezetességeivel Dr. Raul Roa Pest megyében A visegrádi séta közben. A kép jobb szélén dr. Raúl Roa, a Kubai Köztársaság külügyminisztere, balra Púja Frigyes külügyminiszter. Gárdos Katalin felvétele \

Next

/
Thumbnails
Contents