Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-05 / 207. szám

xMíthnt 1974. SZEPTEMBER 5.. CSÜTÖRTÖK FÓKUSZ NDK—USA Washingtonban az NDlk kül­döttsége beíejeztd a tárgya­lásokat a két ország közöt­ti diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A kapcsolatfelvé­telt rögzítő hivatalos okmányt szerdán aláírják. A KÉT FÉL gyakorlatilag már júliusban tisztázta a rész­leteket, de annak idején az Egyesült Államok megszakí­totta a tárgyalásokat. Wa­shington akkor félhivatalos magyarázatként egy nyugat­berlini okra hivatkozott. Az NSZK ugyanis Nyugat-Berlin- ben állította fel a szövetségi környezetvédelmi hivatalt, s ez a nemzetközi megállapodá­sokkal ellentétes lépés ellen­akciót váltott ki az NDK hi­vatalos szervei részéről. KEDVEZŐ fejleménynek te­kinthető, hogy végül Wa­shingtonban a józanság kere­kedett felül. A moszkvai Pravda hírmagyarázatot fű­zött a nyugat-berlini egyez­mény aláírásának harmadik évfordulójához. Ebben felhív­ta a figyelmet arra, hogy a nyugatnémet koalíciós kor­mánypártok egyes politikusai­nak és a nyugat-berlini sze­nátus vezetőinek álláspontja nem egy esetben ellentmondá­sos volt. A világ haladó köz­véleménye így komoly aggo­dalommal fogadta a Bundes­tagnak azt a határozatát, hogy a környezetvédelmi hivatalt Nyugat-Berlinben h'ozzák lét­re. Éz a határozat ugyanis világosan ellentmond az egyezmény alapvető tételének: a város nem tartozik az NSZK-hoz. AZ NDK—AMERIKAI dip­lomáciai kapcsolatfelvétel újabb tanújele annak, hogy a Ford kormány folytatni kí­vánja az enyhülési politikát. A közelmúltban jelentették be hivatalosan, hogy Edward Gierek hamarosan az Egye­sült Államokba látogat. A var­sói Trybuna Ludu kommen­tárjában a bejelentett látoga­tással összefüggésben megál­lapította, hogy két éve komoly változások történtek a len­gyel—amerikai kapcsolatok­ban, így a kereskedelmi-gaz­dasági együttműködésben. A két ország között például a külkereskedelmi forgalom az­óta megháromszorozódott, s kedvezően fejlődik az ipari kooperáció is. AZ ÜJ FORD ADMINISZT­RÁCIÓ a Szovjetunió irányá­ban is kifejezésre juttatta, hogy folytatják a két ország között a kapcsolatok további bővítését. Tekintettel arra, hogy az amerikai küldöttség jelen van a genfi európai biz­tonsági konferencia tárgyaló- asztalánál is, remélhető, hogy az NDK-val létesítendő diplo­máciai kapcsolatfelvétel to­vábbi kedvező lendületet ad a tanácskozás munkájának. ANGLIA Ugródeszka A brit szakszervezeti mozga­lom képviselői szerdán túlnyo­mó többséggel ratifikálták azt az okmányt, amely Wilson munkáspárti kormánya számá­ra ugródeszkául szolgálhat a remélt választási győzelemhez. A TUC főtanácsa és a Labour- párt közös okmányát, amelyet „Wilsonék társadalmi szerző­désnek” neveznek, a Brighton- ban ülésező brit országos szak- szervezeti kongresszus úgy hagyta jóvá, hogy előzőleg Len Murray főtitkárnak erősen meg kellett küzdenie a konferencia egységéért. IZRAELI KATONÁK szerda reggel megöltek két Paleszti­náit a libanoni határ közelé­ben. Az összecsapás izraeli te­rületen történt Fasuta falu közelében. AZ IZRAELI NEHÉZTÜ­ZÉRSÉG szerdán délután mintegy húsz percig lőtte az izraeli—libanoni határtól ti­zenöt kilométernyire, Tyr tér­ségében lévő Juaja, dél-li­banoni falut. KAIRÓBAN szerdán este befejeződött az Arab Liga Ta­nácsának félévenként esedé­kes ülésszaka. Mario Soares külügyminisz­ter vezetésével szerdán portu­gál kormányküldöttség uta­zott Lisszabonból Lusakába, Zambia fővárosába, hogy ma megkezdje a hivatalos tárgya­lást a FRELIMO küldöttségé­vel Mozambik függetlenségé­ről. A héttagú portugál kül­döttség tagjai között van An­tonio de Almeida Santos, a tengerentúli ügyek minisztere és Meló Antunes tárca nélküli miniszter, valamint a fegyve­res erők tagjai. Elutazása előtt Mario Soares újságíróknak elmondotta, hogy nagy reménnyel tekint a lusa- kai tanácskozás elébe, amelyen Samora Nachellel, a FRELIMO vezetőjével Mozambik jövőjé­ről fog tárgyalni. Mint mondot­ta, 1975-ben minden bizony­nyal kikiáltják a portugál gyar­mat függetlenségét. Almeida Santos a Reuter tudósítójának elmondotta, hogy a lusakai megállapodás után valószínűleg még ebben a hó­napban megalakul az ideigle­nes mozambiki kormány. Szövetségi megoldás Cipruson? Tűzszünetet Rauf Denktas ciprusi alelnök, a török közösség vezetője a Reuter-iroda nicosiai tudósítójának adott nyilatkozatában ki­jelentette, hogy számítása szerint két vagy három héten be­lül Törökország, Görögország, Nagy-Britannia és a két ciprusi közösség képviselőinek részvételével felújíthatják a ciprusi válság megoldását célzó tárgyalásokat. Az információ forrás megjelölése nélkül azt mondotta, hogy hivatalos úton tájékoz­tatást kapott, amely szerint Görögország és a nicosiai kormány hajlandó elfogadni a ciprusi válság szövetségi megoldását, a különálló görög és török övezetek létrehozását. Az ENSZ ciprusi békefenn­tartó haderőinek szóvivője és a nicosiai kormány egybe­V illámcsúcs Igazi villámcsúcs hangul at uralkodott a párizsi tudósítók körében Gisoard D’Estaing és Helmut Schmidt hétfő esti munkavacsoráját megelőzően, de azóta is. A szokottnál is izgatottab légkör jellemezte a hírbörzéket, amelyek azonban ■ezúttal még kósza értesülése­ket sem repítettek világgá. A négy és fél órás vacsora ér­demi témáiról semmi sem szi­várgott ki az Elysée palotából. A francia elnök és a nyu­gatnémet kancellár három hó­nap alatt most harmadszor cserélte ki véleményét. Ön­magában ez a körülmény is sok mindenre utal Arra pél­dául, hogy Párizs a korábbi­nál szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait Bonn-nal, de ar­ra is, hogy a Rajna partján sem zárkóznak el ez elől. Ké­zenfekvő továbbá az a követ­keztetés, hogy a Közös Piac két viszonylag erős állama — amelyet a gazdasági bajok egyelőre kevésbé érintenek, mint például Olaszországot vagy Angliát — valamilyen módon szeretné kizökkenteni a társulást arról a mélyoont- ról, amelyet a közelmúltban tartott különböző szintű esz­mecserék, valamint a gazda­sági statisztikák baljós muta­tói jeleznek. Mindez együttesen körvo­nalazza Párizs új politikáját éppúgy, mint a bonni törek­véseket. Giscard D’Estaing az elmúlt hetekben főleg kato­nai tanácsadóival folytatott tárgyalásokat. Ennek ered­ménye ma még nem mérhető, legfeljebb néhány mozzanat­ból lehet arra utalni, hogy a NATO-val szembeni korábbi francia fenntartások a jövő­ben netán módosulnak. Bizonyos jelekből pedig ar­ra következtethetünk, hogy felülvizsgálat tárgyává teszik Párizsban azt a politikát is, amely Bonn-nal szemben Lon­dont részesítette előnyben — emlékezetes, hogy De Gaulle és Pompidou a francia—angol atomszövetséggel próbálta el-, lensúlvozni az NSZK vitat­hatatlan gazdasági erejét. Az Elysée palota új lakója — úgy tűnik — éppen ezt a gazda­sági potenciált próbálja se­gítségül hívni, nemcsak a ma­ga javára, hanem a Közös Piac repedező falú épületének megtámasztására is. Alighanem ez a téma töl­tötte ki a villámcsúcs négy és fél órás időtartamának na­gyobbik felét. Annál is in­kább, mert mind Párizs, mind Bonn növekvő aggodalommal figyeli a másik hét közös pia­ci tagállam szaporodó gond­jait, amelyek — a szoros gaz­dasági összefonódás követ­kezményeként — már őket is fenyegetik. S a választási bi- zanytalanság elébe néző Ang­lia, a politikai és gazdasági válságba nyakig merült Itália példája mindinkább aggasztja Párizst és Bonnt. hangzóan közölte, hogy szer­dán Cipruson az augusztus 16- án kihirdetett tűzszünet óta leghevesebb harcok zajlottak le. A tűzszünet megsértésével a szembenálló felek kölcsönö­sen egymást vádolják. Mint az ENSZ szóvivője beszámolt róla, a török csapatok a nem­zeti gárdával megvívott rövid tűzharc után elfoglaltak két görög falut — Galiszit és Va- risát — a fővárostól 50 kilo­méternyire nyugatra. A cip­rusi törökök szerint csak az­tán lendültek támadásba a tö­rök csapatok, miután a nem­zeti gárda tűz alá vette állá­saikat. Az ENSZ szóvivője azt is közölte, hogy a görög nemzeti gárda az ENSZ megbízottait megakadályozta a Limassol melletti mészárlás ügyének kivizsgálásában. A török csapatok szerdán befejezték a Maratha falu mellett talált tömegsír feltá­rását. ENSZ-forrásből megerő­sítették. hogy a tömegsírból 84 holttestet ástak ki. Szünet után Genfben A tudományos és műszaki együttműködés kérdéseivel foglal­kozó albizottság tartott ülést szerdán az európai biztonsági és együttműködési értekezleten, amelynek második szakasza a nyári szünet után e héten Genfben folytatódott. Felszólalt az ülésen Hajnal Sándor, a magyar küldöttség szakértője is. Tá­mogatta azokat a kezdeményezéseket, amelyek a munka meg­gyorsítására irányulnak, hogy ez az albizottság is _ mielőbb eredménnyel zárja tanácskozási szakaszát. A szerdai ülés aktív munkamenete azt tükrözte, hogy a nyári szünet után teljes lendülettel dolgozik ez az albizottság is. Ma a koordinációs bi­zottság pénzügyi munkacsoportja rendezi a nyári szünet utáni első tanácskozást. Ezekben a napokban nem­csak az iskolában csengetnek világszerte: ismét elfoglalták helyüket a tárgyalótermek­ben a genfi európai biztonsá­gi és együttműködési konfe­rencián részt vevő diplomaták is. Az egyhónapos nyári „va­káció” után folytatódott a munka. Mint ismeretes, az első na­pirendi pont az államközi kap­csolatokat szabályozó alapel­veket tartalmazza, s azokat kiár a helsinki külügymi­niszteri konferencia megha­tározta. Ezek: az államok szu­verén egyenjogúsága, az erő­szak alkalmazásának vagy a vele való fenyegetéseknek a tilalma, a hátárok sérthe­tetlensége, az államok terü­leti épsége, a viták békés rendezése, a bel ügyekbe való be nem avatkozás, az emberi jogok tiszteletben tartása, a népek egyenjogúsága és ön­rendelkezési joga. az álla­mok közti együttműködés és a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségek jóhiszemű tel­jesítése. A bizottság eddig el­fogadta és/kidolgozta az első öt alapelv részleges szöve­gét, ami érzékelteti azt is, hol tart a munka az egyes számú bizottságban. A való­sághoz tartozik azonban, hogy az első napirendi pont keretébe foglalt katonai kér­désekben — például a had­gyakorlatok előre jelzése — ez ideig nem sikerült meg­állapodásra jutni. A második napirendi pont az országok közötti gazda­sági együttműködés témakö­rét öleli fel s ebben jelentős haladást sikerült elérni már a szünet előtt, bár a helyzet nem teljesen problémamen­tes. A szocialista országok és a nem szocialista résztve­vők egy része is fontosnak tartja a Közös Piac által be­vezetett korlátozások felszá­molását. Az ezzel kapcsolat­ban beterjesztett közös ma­gyar—NDK dokumentumter­CSAK RÖVIDEN... SZEPTEMBER 1Ö-ÉN Brüsz­szelbe érkezik Mavrosz görög külügyminiszter, hogy a Közös Piac vezetőivel tanácskozzék a kilencek és Görögország gazdasági kapcsolatainak jö­vőjéről. PORTUGÁLIÁBAN szerdán reggel nem jelentek meg a napilapok, mert az újságírók, a nyomdászok és a lapterjesz­tők országszerte beszüntet­ték a munkát. A sztrájkhoz Kínai recept Afrikának Mint ismeretes, az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhan­gúlag javasolta a közgyűlésnek Bissau-Ginea felvételét a vi­lágszervezetbe. A Kínai Népköztársaság képviselője ekkor hozzászólásában különös célzattal emlegette, hogy „a portugál gyarmatokon igen jól áll a fegyveres népi felszabadító harc.” Hozzáfűzte: „Mozambikban, Angolában és Dél-Afrika más térségein rohamosan fejlődik a népi fegyveres harc és a tö­megmozgalom a nemzeti felszabadulásért.” Nos, a kérdés lényege, hogy a kínai képviselő épp akkoi sürgette a mozambiki és az angolai fegyveres harc fokozását, amikor ezeken a területeken sajátos és különleges helyzet alakult ki. A sajátosság, és éppen a folyamatos jelen sajátos­sága ez, hogy a portugáliai Caetano-féle fasiszta rezsim bu­kása után az új lisszaboni kormány törvényt fogadott el a gyarmatok függetlenségéről. Mint ismeretes, Mozambik egész területén megkezdődött a tűzszünet. Az Avante, a Portugál KP sajtóorgánuma így írt: a kommunisták rendkívül örülnek annak, hogy az afrikai területek népi függetlenségi jogának elismerése végül is a portugál állam hivatalos politikája lett. A mozambiki es az angolai fegyveres harc fokozá­sának sürgetése, amit a KNK biztonsági tanácsi képviselője szeretne, rossz szolgálat az afrikai hazaiaknak, sőt a portugál demokratikus mozgalomnak is. Ideje, hogy Mozambik és An­gola népe annyi véres küzdelem után végre a saját kezébe vegye a kormányzás gyeplőit. Ha most hadműveletek folyta­tását ösztönzik, akkor az azt jelenti, hogy eiőször is meglas­sul a hatalom átadása, másodszor elkerülhetetlenné válik a felesleges vérontás. A jelenlegi helyzetben csak azok lehet­nek érdekeltek a fegyveres harcban, akik vissza szeretnék forgatni a történelem kerekét, és — Dél Rhodésiához hason­lóan — fehér kisebbségi rendszert teremteni Mozambikban és Angolában. Az a meder tehát, amelybe a kinai politika szeretné terelni az eseményeket Mozambikban és Angolában, kielégíti a pretoriai és salisburi fajüldözőket. A portugál gyarmati birodalom megszűnése után ezek maradtak a gyar­mati rendszer utolsó bástyái afrikai földön. Világos, hogy ezek a vezetők ma minden olyan akciót örömmel fogadnak, amely lassítja a hatalom átadását a mozambiki és az angolai népnek. Persze nem kell csodálkoznunk Peking ilyen irányvona­lán, ha figyelembe vesszük a kulisszák mögötti flörtjüket és titkos kereskedelmüket a pretoriai és salisburi fajgyűlö­lőkkel. A Caetano-rezsim bukásával a kínai sajtó nagyor csínján foglalkozott. Az új kormányról, annak demokratikus irányzatáról és gyarmatellenes politikájáról pedig egyáltalán nem tájékoztatta a kínai népet. Ehelyett hasábjain bőven kapnak helyet a portugál munkások sztrájkjairól szóló hírek, holott a fasiszta diktatúra idején a pekingi propaganda gya­korlatilag teljesen mellőzte a dolgozók harcáról történő be­számolókat. Peking váratlan „rokonszenve” a portugál mun­kások iránt, nagyon egyszerűen magyarázható. A megmoz­dulásokat ugyanis, amelyek nehezítették a tömegközlekedés munkáját, az élelmiszerellátást, szélső baloldali forradalmá­rok és maoista segítőtársaik sugalmazták, rendezték. Részük volt ebben a nemzetközi konszerneknek is, amelyek alapvető érdekeiket látják veszélyeztetve az új portugál politikában Alvaro Cunhal, a Portugál KP Központi Bizottságá­nak főtitkára legutóbb egy maoista lap és egy maoista utcai tüntetés betiltásával kapcsolatban, erélyesen tiltakozott az ellen, hogy a sajtószabadsággal visszaélve, rágalmazzák és sértegessék a fegyveres erők mozgalmát, az ideiglenes kor­mányt és a kormánykoalícióba tartozó demokratikus pár­tokat. Világos, hogy aki szivén viseli a portugál demokrácia sorsát, valamint Mozambik és Angola felszabadulásának ügyét, az nem kívánja az események ilyen alakulását. A kí­nai vezetők lépései, nemhogy a portugál gyarmatok népeit támogatnák, hánem gyakorlatilag pontosan az ellenkezőjéről tanúskodnak. A. Kantov csupán a baloldali O Seculo új­ságírói nem csatlakoztak, de a lap mégsem kerülhetett az utcára a terjesztők sztrájkja miatt. AZ ETIÓP minisztertanács elhatározta, hogy az uralkodó vidéki palotáit iskolává, egész­ségügyi központtá, illetve más szociális létesítményekké ala­kítják át. A .WASHINGTON POST ér­tesülése szerint Ford elnök felszólalni készül az ENSZ fó­rumán a közgyűlés új ülés­szaka megnyitásának másnap­ján, szeptember 18-án. vezetben követelményként szerepel például a diszkrimi­nációmentesség. A közös piaci országok többsége azonban mind a mai napig ellenezte a külkereskedelemben alkal­mazott hátrányos megkülön­böztetések megszüntetését. Nyugati ellenállásba ütközött „a közös érdekű tervekről” szóló ugyancsak szocialista javaslat, amely átfogó gaz­dasági együttműködést java­solt például az energetika és a közlekedés területén. Igaz, hogy az energiaválság hatá­sára a nyugati partnerek álláspontja figyelemre méltó változáson ment át, nőtt az effajta együttműködés iránti érdeklődés, így van remény a megegyezésre. A harmadik napirendi pont keretében négy bizottság fog­lalkozik a kultúra, a neve­lésügy, az információcsere és az emberi kapcsolatok kérdé­sével. Amint az várható volt, e tekintetben merült fel a legtöbb nehézség. A részkér­désekben való megállapodás viszonylag könnyebben elér­hető lenne, ha egyes nyugati országok nem tanúsítanának ellenállást az általános elve­ket tartalmazó bevezető rész megállapításaival szemben. A szocialista országok ugyanis a korábbi évtizedek tapaszta­lataiból kiihdulva ragasz­kodnak ahhoz, hogy a téma egészét összefoglaló doku­mentum elvi bevezetőjében rögzítsék: minden fajta kul­turális és emberiességi együttműködésnek a külön­böző népek és országok kö­zötti kölcsönös bizalmat és jobb megértést, általában az enyhülést, és nem a más or­szágok belügyeibe való be­avatkozást kell szolgálnia. A konferencia szervezeti következményeivel foglalkozó napirend egyetlen mondatát sem sikerült még megfogal­mazni. Eddig csak általános eszmecserék folytak arról, hogy létre kell hozni valami­féle állandó apparátust, amely figyelemmel kísérné az első konferencián elfoga­dott elvek és intézkedések megvalósítását, és kapcsolatot tartana fenn más európai szervezetekkel. Az elmondottakból is követ­kezik, hogy az újrakezdődött megbeszéléseken még számos probléma vár megoldásra. A szünidőben napvilágot látott különböző értékelések — köz­tük a svéd és a finn minisz­terelnöknek a zárószakasz ez évi magas szintű megtartásá­nak lehetőségéről szóló au­gusztus végi nyilatkozata — mégis feljogosítanak bennün­ket arra a reményteljes vára­kozásra, hogy a munkát újra­kezdő diplomatáknak hama­rosan sikerül érdemi meg­állapodást kötni a záróok­mányok szövegéről. Iíanyó András­Budapest Sajtótájékoztató Bulgária nemzeti ünnepe aikaiiiiábói A Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepe, szeptember 9-e alkalmából szerdán a bu­dapesti Bolgár Kultúrában Sztoio Sztanoev budapesti bolgár nagykövet sajtótájé­koztatót tartott Méltatta a szeptember 9-i felkelés tör­ténelmi jelentőségét, majd a baráti ország jelenéről szólt. — Ma már a fejlődés üte­mét tekintve Bulgária a vi­lágon az elsők között talál­ható. Nemzeti jövedelme 1972- ben több mint hétszer any- nyi volt, mint 1939-ben. Gyor­san fejlődik a bolgár nehéz­ipar, amely jelenleg az ipa­ri össztermelés 56 százalé­kát adja. — Jelenleg a bolgár nép a fejlett szocialista társada­lom építésén dolgozik. To­vább tökéletesítik a szocia­lista termelési viszonyokat. A megfelelő tervezés ered­ményeként ma már kiküszö­bölték az ország különböző részei között korábban meg­volt nagy fejlettségi szintkü­lönbségeket. A Bolgár Népköztársaság külpolitikájáról szólva Sztoio Sztanoev kifejtette, hogy leg­főbb törekvésük a béke meg­szilárdítása az egész világon, különösen Európában, a Bal­kán-félszigeten. Szoros együttműködést kí­vánnak kialakítani a szocia­lista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. Bulgáriát Ugyanakkor eltéphetetlen szá­lak fűzik a többi szocialista országhoz, köztük Magyaror­szághoz. E kapcsolatokat to­vább erősítik országaink párt- és állami vezetőinek rendsze­res találkozói, a magas szintű delegációcserék. A. sajtótájékoztatón ezután levetítették „A két korszak” című bolgár dokumentumfil­met.

Next

/
Thumbnails
Contents