Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-27 / 226. szám
Koordinációs bizottságok A jobb ellátásért ! Jó zöldségtermő hírében áll ja gödöllői járás, különösen a (Galga völgye. Vidékünkön 'mégis sok a panasz a magas jzöldségáraikra, a rossz áruel- jlátásra. A téeszek nagy tétel- íben adják el terményeiket, az ÁFÉSZ-ek nagy tételekben veszik az élelmiszereket: de valamennyi a nagykereskedelmen keresztül vásárol, illetve értékesít. Ritkán ehetnek a turaiaik a túrái téesz almájából, a váeszentlászlóiak a földjükön termett téeszpapri- kából. Míg a járás zöldségboltjaiba kerül a zöldség és a gyümölcs, sokat utazik, és az ára is fölszalad. Ez a szervezeti rendszert tekintve természetes, hiszen a nagykereskedelem nem ingyen közvetít, az viszont nem természetes, hogy azok a téesztagok, akik dolgoznak a veteményeken, drágábban jussanak a terményekhez, mint az a budapesti lakos, aki például csak a Lehel piacon találkozik először a paradicsommal. A téeszek, szövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek a gazdaságosságra törekednek, és legtöbb esetben nem érzik maguk gondjának a lakosság ellátását. Fontosabbnak tartják működésük nyereségességét, mint azt, hogy saját dolgozóik friss és olcsó áruhoz jussanak. Mindenki a maga portáján néz csak szét, és nem gondol a helyi lehetőségekkel. A gödöllői járási pártbizottság és a járási hivatal számba téve a vidék intézményeit, szükségleteit és adottságait, a közelmúltban koordinációs bizottságokat hozott létre. A bizottság tagjai a helyi termelőszövetkezetekből, ÁFÉSZ-ekből és szövetkezetekből kerülnek ki. A vidék szövetkezeteit három bizottság fogja át, körzetenként foglalkoznak az egységekkel. A péceli, gödöllői és túrái körzetet koordináló bizottságok célja a szolgáltatások és a kereskedelmi ellátás javítása. Szeretnék elérni, hogy a helybeli téeszek adjanak el zöldséget az ÁFÉSZ- eknek, és az ÁFÉSZ-ek se menjenek az ország túlsó felére zöldáruért. Ugyanezt az elvet szeretnék megvalósítani a sütőipari termékek és a tejféleségek elosztásában is. Hiszen gazdag ez a járás, van péksége és_ tejfeldolgozó üzeme is. A többi között 13 termelőszövetkezet, 5 ÁFÉSZ és számos szövetkezet működik itt. Ha a három bizottság és természetesen a szövetkezet, a tejüzem, a pékség komolyan veszi a lakossági ellátást, kedvező változásoknak lehetünk tanúi. Talán majd kevesebb üzlet ásítozik jó kenyér, tej, zöldség nélkül, talán majd többféle péksütemény, jó minőségű kenyér lesz, és talán olcsóbban adják a paprikát, mint a Lehel piacon. Örszigethy O L VA S Qlfl K; FÓ RUM A Közpréda vagy közkincs? A Fővárosi Tanács Gödöllői Szociális Otthonának lakói szinte naponta meggyőződhetnek arról, hogy a Gras- salkovich-kastély mekkora vonzerőt jelent a külföldi és belföldi turisták számára tgy- aránt. Ha a kastély külseje ma még sok kívánnivalót hagy is maga után, nem szabad elfeledkezni arról, hogy 3ö0—350 gondozottnak ad otthont. Társadalmunkban olyan hivatást tölt be e műemlék, amely méltán nevezhet", szocialista államrendszerünk egyik legjobban megoldott ixiadatának. Elesett, gyámoltalan öregeknek ad otthoni. Segít gyógyítani az idősek fájó lelki sebeit és visszaállítani széthulló csali .ok békéjét; közösséget ko iáétól magányos idős emberekből, hogy utolsó éveiké^ kellemes napokkal éde^uve t-jgye elvist.hetővé. Amikor a turisták csőd atkozva halhatják az oy‘ on lakóinak elégedett beszámolóit sorsukról, gyakran kérdezik meg tőlünk: miért hagyjuk puszülni, omladozni mindazt, amit emberi kezek, eleink évszázad >kksl ezelőtt remekbe alkottak? Kérdésükre — sajnos — mi magunk sem tudunk elfogadható magyarázatot adni. Mert nem nehéz messziről észrevenni például azt, hogy a kastély külső kőfalának omlásában nemcsak az idő vasfoga a bűnös, hanem gondatlanság is közreműködik a pusztításban. Napközben — mi, gondozottak — gyakran látunk a kerítés körül serényen dolgozgató fiatalokat, akikről joggal gondolhattuk, hogv társadalmi munkában segítik megtisztítani a környéket a téglafal lehulló darabjaitól és az évszázados malterdaraboktól, hogy idővel újból remeket alkothassanak az évszázados műemlékmaradványokból. Sajnos, akkor ér benőnket a legnagyobb meglepetés, amikor a hatalmas fenyőfa tövében felhalmozott téglarakás egy este eltűnik helyéről, hogy másnap újabb kupacnak adja át helyét. Szét hordják a kerítést. Ekkora vandalizmus láttán joggal merül fel minden jóérzésű emberben a kérdés: vajon miért kell egy ilyen remekműnek elpusztulnia és olyan szomorú sorsra jutnia, mint a vasútállomásra vezető sétány lámpasorának? Mi. gondozottak, akik egyelőre csak tétlen szemlélői vagyunk a pusztításnak, egyetlen pillanatig sem állítjuk, hogy 15 éves korunkban — úgy hatvan, hetven évvel ezelőtt — jobban megbecsültük volna értékeinket. Vagy ha igen, úgy abban nagy szerepe volt a nádpálcának. De kérdezzük: ma, amikor az iskolákban már a szép szere- tetére neveljük fiataljainkat, csupán pedagógiai, vagy rendőri kérdés-e a művészi értékek évszázados emlékeinek megőrzése? Németh László szociális gondozott Kórházban a kerékpáros Zsámbokon, az Iskola úti autóbuszmegállóban L énárt József budapesti lakos CU 48—55 rendszámú személygépkocsijával elütötte az úttesten szabályosan közlekedő Kecskés Istvánná kerékpárost, zsámbo- ki lakost. A Lénárt hibájából bekövetkezett baleset során Kecskés Istvánná súlyosan megsérült. Szabadság tér - ismét... Balesetet okozott Gödöllőn, a Szabadság téri útkereszteződésben Takács Sándor figyelmetlensége. Takács ugyanis nem kellő körültekintéssel vezette a kereszteződésben OE 93-76 rendszámú motorkerékpárját, és emiatt nekiütközött az úton szabályosan közlekedő Bakos Géza IM 36-50 rendszámú személygépkocsijának. A balesethez — mint azt a rendőrkapitányság helyszínelői megállapították — nemcsak Takács figyelmetlensége járult hozzá, hanem az is, hogy motorkerékpárját a megengedettnél nagyobb sebességgel vezette. I. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM 1974. SZEPTEMBER 37., PÉNTEK Vizsgáztak a G—72-esek Sikeres takarmányozási kísérlet Kevesebb szója- és hal lisztimport íme, a mélyalmos istálló egy része, ahol az úgynevezett félüzemű fülkésített nevelési módot próbálják ki, illetve ahol a takarmányozási kísérletek is folynak. Mártokt igazgatóhelyettes, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. — Az iparszerű baromfihús-termelés hazai rendszerének továbbfejlesztése című kutatási program előírja a magyar húscsibe célparamétereit, továbbá azokat a kapcsolódó kutatásokat, amelyek az előállított húshibridek takarmányozási, technológiai kérdéseit érintik. — A nyúltenyésztés fejlesztésének komplex kutatása célul tűzi ki új, nagyüzemi tartásra alkalmas húsnyúl „előállítását”, és ugyancsak meghatározza a nagyüzemi tartással, a takarmányozással, az állategészségüggyel kapcsolatos vizsgálatokat. A harmadik feladatunk a méhtenyésztés biológiai és termelési kérdéseinek komplex kutatása. — A baromfitenyésztésben már korábban jó eredményt ért el az intézet. Az 1960-as évek végén tenyésztettük ki a G—65-ös húshibridet, amelyet az Országos Fajtaminősítő Tanács államilag elismert fajtává nyilvánított. Az intézet igen szoros kapcsolatot tart fenn termelőszövetkezetekkel és állami gazdaságokkal. A birtokukban levő elit és nagyszülő állományokból az elmúlt négy évben közel egymillió 700 ezer broiler szülőpárt adtak ki, amelyet ha importálni kellett volna, közel hárommillió dollárba kerül népgazdaságunknak. A szülőpárokból nyert utódok a nagyüzemi körülmények között is jól megállták helyüket. Ugyanígy vizsgáztak az intézetben előállított, minősített és forgalmi engedéllyel ellátott B—73 húscsibe indítótáppal nevelt G—72-es húscsirkék. Ezek az 50 napos hizlalási időre 1360 grammos átlagsúlyt értek el, s az egy kiló élősúly-előállításra felhasznált takarmány értéke 12 forint alatt volt, ami jóval kisebb az országos átlagnál. Az előállított tápanyagokat az intézet laboratóriumában elemzik, vizsgálják. Képünkön Nagy Sán- dorné munka közben. Móger József László felvételei Gödöllőn hagyományai vannak a kisállattenyésztésnek. Talán ennek is köszönhető, hogy — alapítása óta — itt van az e szakterületen országos hírnévre szert tett Kisállattenyésztési Kutatóintézet. Az intézetet 1897-ben azzal a céllal hozák létre, hogy a baromfitenyésztés akkor legkorszerűbbnek tartott módszereit megismertessék a községekből, uradalmakból tanulmányútra ideérkező gazdákkal. Az új, a korszerűbb módszerek, a kitenyésztett fajták széles körű megismertetése, terjesztése most is feladata az intézetnek, azonban most már az egész ' ország kisállattenyésztését is segíteni hivatott. Húscsibe cél paraméterekkel — Intézetünk a középtávú kutatási programok teljesítésén dolgozik, amelyet a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1968-ban határozott meg — mondja dr. Tóth Októberi előzetes Csak úrvezetőknek... Október 6-án elméleti és gyakorlati KRESZ-feladatok- kai nehezített vetélkedő színhelye lesz a járási hivatal nagyterme. / Közlekedés biztonsági Tanács szervezésében megrendezésre kerülő versenybe benevezhet minden olyan, érvényes ' jpgosítvány- nyal és forgalmi1 engedéllyel rendelkező személygéokocsi- tulajdonos. akinek állandó lakhelye Gödöllőn, vagy a járásban van. Külön kategóriát képviselnek a rutinfeladatok megoldása során az azonos hengerűrtartalmú személy- gépkocsik, és ennek megfelelően jutalmazzák az eredményhirdetéskor a különböző „súlycsoportok” első három helyezettjét. \z érdekesne' ígérkező versenyre október hatodikén reggel adhatiák le nevezéseiké! az indulók, akik közül a legsikeresebben szereplők oklevelet és értékes tárgyjutalmakat kapnak. Keine kontra mélyalom — A népgazdaság komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy a húscsirke előállításában igen perspektivikus ketreces nevelési mód minél előbb elterjedjen — mondja dr. Tóth Márton. Ezért intézetünk munkatársai a Mezőgazdasági Gépkí- sárleti Intézettel közösen vizsgálják az angol Swift és az NSZK-beli Lohman cégtől behozott háromszintes ketreceket. Áz eddigi vizsgálatok bizonyítják. hogy héthetes korra a csirkék 1500 grammos súlyt elérik, s a csirkék 99,6 százaléka I. osztályú, a mell- hólvagosodás mértéke igen csekélv. mindössze 0.43 százalék. Az egy kiló élősúly előállítására felhasznált takarmány 2,1 kiló. Az érdekesség, hogy ugyanezen fajta a mélyalmos tartásban, ugyanilyen takarmánnyal héthetes korban 1487 grammot ér el. Csak 95 százalékuk I. osztályú. Jóllehet itt tizedgrammnyi, és filléres eltérések vannak, de ha megfigyeljük, hogy ezek pozitív irányban mutatnak, s tudjuk, hogy a baromfitartásban az állatlétszámot milliárdos tételben számolhatjuk országosan, népgazdasági szinten valóban nagy eredménynek számít. Jövőre bevezetik? A ketreces tartás másik előnye is megmutatkozik: az épületek kihasználása 2,5—3- szorta jobb, a mélyalmos tartásénál. Felnőtt, hústípusú tenyészállatokkal is végeznek takarmányozási kísérletet az intézetben. Ebben az a feladatuk, hogy megállapítsák a takarmányok nyersfehérje-tartal- mának csökkentése hogyan hat a tojástermelésre, és a keltethetőségre? E vizsgálatokat kiterjesztették a középnehéz testű tojóhibridekre is. Az előzetes kísérletek — amelyeket üzemi körülmények között végeznek — azt mutatják, hogy a jelenleg alkalmazott 17 százalékos nyersf ehérj eszint 14—15 százalékra csökkenthető minden károsodás nélkül. Ez igen nagy megtakarítást jelenthet majd a népgazdaságnak, mivel a halliszt és a szója importját csökkentheti. Az előállított tojótáp is lényegesen olcsóbb. A hazai tápot az intézetben állították elő, gyakorlati bevezetése, véleményük szerint, jövőre megtörténhet. F. I. Gyógyszertár épül Valkón A tervek szerint még az idén kap gyógyszertárat Val- kó. Építője az Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet, munkásai már felvonultak az építkezés területére. A gyógyszertárban lesz egy szolgálati lakás is. Előzetes költségvetése I millió 100 ezer forint: az anyagi fedezetet közösen biztosítja a községi tanács, a megyei tanács és a Pest megyei Tanács Gyógyszertári Központja. Tsz-húsbolt nyílik A közeli hetekben a vérségi Egyesült Barátság Termelő- szövetkezet húsüzletet nyit Versegen. Az új boltban a téesztagok vásárolhatnak kimért húst, a község lakossága pedig füstölt húst. A jelenleg Versegen működő ÁFÉSZ-hús- bolt kis alapterületű és korszerűtlen. A Barátság téesz húsboltja kielégíti majd a lakosság szükségletét. Aszfaitos-tornapálya Mint korábban már beszámoltunk, életveszélyessé vált a péceli tornaterem. A napokban kezdik el építeni a „szükség-tornatermet”. A Szemere utcai iskola udvarán eddig is tartottak tornaórákat, de most, hogy a nagyobb igénybevételt kibírja, aszfaltszőnyeget terítenek rá. így nagyobb eső után is lehet tartani testnevelő órákat. Tavaszi átadás Hat tanteremmel bővítik a galgamácsai iskolát. Eddig a földszintes rész készült el, most téliesítik az építkezést. A tervek szerint tavasszal már benépesülnek a tantermek. Gyereket gázolt Figyelmetlenül, a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel és a KRESZ előírásait semmibe véve vezette Bagón, a Vörös Hadsereg útja 32. számú ház előtt OS 17-58 rendszámú motorkerékpárját Hídvégi László galgagyönki lakos. Az esztelen száguldásnak az lett a következménye, hogy elütötte Kiss Melinda ötéves bagi lakost, aki a baleset következtében súlyos sérüléseket szenvedett. A kislányt orvosi kezelés céljából a hatvani kórházba szállították. Szövetkezeti beruházások Fejlődő szolgáltatás A gödöllői járás ipari szövetkezetei a jelen ötéves tervben összesen 31 millió 417 ezer forint értékű beruházást terveztek. Az általános kép azt mutatja, hogy e szövetkezetek 1972-ben és 1973-ban hajtották végre nagy beruházásaikat, s zömmel ebben az időszakban korszerűsítették termelőegységeiket. Ez érthető is, hiszen így megalapozták a tervidőszak egyéb feladataid nak végrehajtását. A fejlesztések, felújítások mellett minden szövetkezet igyekezett kialakítani profilját, s ezzel hosszú távra biztosítani egyáltalán a munkát, ezen keresztül pedig a fejlődést. A járás ipari szövetkezetei az idén — a terv szerint" — 10 millió 646 ezer forintot, jövőre pedig további 4 millió 768 ezer forintot használtak fel beruházásokra. I A számok tanúsága szerint [ különösen az aszódi Vegyesipari Szövetkezet, az isaszegi L ignifer Szövetkezet hajtott végre nagyobb beruházásokat. A legnagyobb létesítményt, az 1,5 millió forintos költséggel épült szolgáltatóházat az aszódi szövetkezet hozta létre az elmúlt esztendőben. Az idén — a fenti jó példát követve — az isaszegi Lignifer is átadja új szolgáltató kombinátját. SPORT + SPORT + SPORT + SPORT Kisdobosbajnokság Futnak, dohnak, ugranak A Magyar Úttörők Szövetségének Gödöllő városi elnöksége irányítása alatt dolgozó általános iskolai sporttanács a korábbi évekhez hasonlóan az idei tanévben is megrendezi a kisdobos pajtások őszi városi sportbajnokságát. A verseny célja, hogy az alsótagozatos tanulókkal megszerettesse az atlétikái. Október 5-én délután a gödöllői Agrártudományi Egyetem pályáján mérik össze tudásukat a csapatok. A verseny résztvevői — a gödöllői általános iskolák második, harmadik és negyedik osztályos fiú és leánytanulói — síkfutásban és háromtusa összetett versenyeken: 50 méteres síkfutásban, távolugrásban és kislabda- dobásban vetélkednek majd az első helyekért. A találkozón szerzett pontok beleszámítanak az iskolák között folyó verseny eredményeibe. Az október elején megrendezésre kerülő verseny eredményeit évfolyamonként értékelik. Az első három helyezett — fiúk és lányok egyaránt — érmet kap.
