Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-01 / 204. szám
kJfítitm 1974. SZEPTEMBER 1., VASÁRNAP Egy üzem — egy iskola Közös erőfeszítésekkel Az új tanévben a 'váci Kilián György Szakmunkásképző Intézet tanulóit szinte irigylésre méltó környezet várja. Elsősorban a frissen festett tantermekre, a minden igényt kielégítő tanműhelyekre gondolunk, de az iskolát körülvevő, gondozott, természetes környezet is megkapó látványt nyújt az először oda látogatónak, így a leendő elsőéves diákoknak is. Szintai Márton, az intézet igazgatója irodájába hívja Szekeres Sándor igazgatóhelyettest és Cserniczki Károlyt, az intézet pártalapszervezeté- nek titkárát. Beszélgetési té- riiánk az Egy üzem — egy iskola mozgalom intézeti eredményei, helyzete. Sajátos helyzet — Intézetünk sajátos helyet foglal el a mozgalomban — mondta az igazgató. — Amíg az általános iskolák több javítási, szerelési és egyéb karbantartási munkákat igényelnek a patronáló vállalatoktól — ezek jelentős részét mi magunk elvégezzük. Tanulóink a közelmúltban például szinte új könyvtárhelyiséget alakítottak ki az alagsorban. A termet újrafestették, bekötötték a központi fűtést és felújították a villany- vezetékeket. Az igazgató elmondta, hogy a tanulók az intézeten kívül j is dolgoznak társadalmi munkában. A közelmúltban szakmunkástanulók szerelték ösz- sze a váci Duna-parton levő díszkorlátot. Társadalmi munkájuk értéke elérte a 33 ezer forintot. Nyolcvan intézeti tanuló pedig a középiskolai leány-diákotthon építésénél segített. Ott főleg anyagot mozgattak, lapátoltak, ástak, betont kevertek. Ezek a fiatalok átlagban 6 forint 30 fillér teljesítményt értek el ' óránként, míg a Duna-parton dolgozó’ lakatos-; festő-, öntő- és hegesztő szakmunkástanulók 25 forintot. — Ezért — folytatta Cserniczki Károly — az iskola vezetősége annak örül jobban, ha szakipari munkákat igényelnek tőlük. Ez természetes dolog, hiszen ha szakipari munkákat végeznek a gyerekek, akkor közben tanulnak is. 'Ebben az esetben társadalmi munkájuk értéke is lényegesen nagyobb lesz. Kérés — a vállalat részéről Időközben megérkezett Kapos Mihály, a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatója és Német János, a vállalat pártalapszervezetének titkára. Ez a váci vállalat patronálja a szakmunkásképző intézetet. Az együttműködési szerződést 1972 decemberében írták alá. Azóta új szerződést nem kötöttek, de immár a több mint másfél éves megállapodásuk folyamatos feladatokat tartalmaz. — Városunkban néha igen szűk az építőipari kapacitás — így az iskola igazgatója. — Előtörd ul az, hogy hiába van pénz, nincs kivitelező. Mi szerencsés helyzetben vagyunk, a bennünket patronáló építőipari vállalat időben befejezte a karbantartási munkákat az intézetben és a kollégiumban egyaránt. Cserniczki Károly és Szekeres Sándor ezután elmondták, hogy néhány héttel ezelőtt a vállalat kifestett ingyen kilenc tantermet. 1973-ban társadalmi munkában megjavították a darupályát a tanműhelyben, és különböző statikai méréseket, vizsgálatokat folytattak. Az iskola párttitkára kifejtette, a vállalat — ahol jelenleg 46 tanuló vesz részt a gyakorlati oktatáson — megfelelő tárgyi feltételeket biztosít a végzős növendékek vizsgáztatásához és a vizsgák sikeres lebonyolításába bekapcsolódik egy-egy vállalati szakember is. A vállalat vezetősége lehetővé tette, hogy ettől az évtől kezdve a kőműves szakmunkástanulókat csoportosan oktassák. Ezt nagy eredménynek könyvelik el az intézet vezetői. A Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat lehetőségeihez mérten — melyek eléggé korlátozottak — mindent elkövet annak érdekében, hogy az iskola igényeit kielégítse. Augusztus folyamán értékelték az együttműködési szerződés végrehajtását. Megálla- Dították, hogy a szerződésben foglalt feladatokat mind a két fél messzemenően teljesítette. A másik oldal — A vállalat és az iskola vezetősége, szakemberei' között jó viszony alakult ki — folytatta a beszélgetést Kapos Mihály. — Az .Egy üzent — -egy iskola •• mozgalom' rendszeressé■ és szervezettebbé tette kapcsolatainkat. Igyekszünk például olyan kéréseknek is gyakran eleget tenni, melyek menetközben adódnak. Az építőipari vállalat párttitkára elmondta, hogy az intézet — jelentkezés esetén — felveszi a vállalati dolgozók gyermekeit. Ez nagy előnyt jelent, hiszen egyes szakmákban túljelentkezés van. E tény is serkenti a dolgozókat, a vállalatot, hogy jobb eredményeket érjepek el a mozgalomban. A vállalat két vezetője ezután kifejtette: szükség van arra, hogy az együttműködési tovább fejlesszék. Remélik, hogy a jövőben több oldalú kapcsolat jön létre a két KISZ-szervezet között. — Bizonyos mértékben mi is pedagógusok szeretnénk lenni — folytatta a vállalat igazgatója. — Az évek folyamán általában a végzős szakmunkástanulóink fele nem maradt meg a vállalatnál. Amennyiben a két KISZ-szervezet között jobb együttműködés jön létre — közelebbről is mégis-5 merhetjük tanulóinkat, gondjaikat is. Hamarabb szerzünk tudomást például arról, ha valamelyik tanulóval probléma van és biztos vagyok abban, hogy ilyen esetben az illető nevelésében — közösen — jobb eredményeket érünk el. A jövőben egy jól képzett, a munkához megfelelő hozzáál- lású törzsbizottságot szeretnénk kialakítani a fiataiokból. Már említettem, hogy jó személyes kapcsolatok alakultak ki a vállalat és az intézet vezetői, egyes szakemberei között, de véleményem szerint most már tovább kell lépnünk. Szükség van arra, hogy a társadalmi szervezetek között is széles körű együttműködés jöjjön létre. — Éppen most vizsgáljuk felül az együttműködési szerződésünket — vette át a szót a vállalat párttitkára. — A kö zeljövőben módosítjuk, bővítjük — elsősorban politikai tartalommal — együttműködésünket. Véleményem szerint eddig megfelelő eredményeket értünk el a mozgalomban, az új tanévben a másik oldalt — a társadalmi, politikai együttműködést szeretnénk erősíte ni. A többi gyárral Szintai Márton ezután hang súlyozta, hogy egyetért a vállalati vezetők javaslataival. A mozgalom továbbfejlesztésének — a vállalat és az intézet között — ez az egyetlen módja. Az intézet igazgatója elmondta még, hogy az iskola a többi váci vállalattal is jó kapcsolatokat alakított ki. Csakis így tudják emelni a gyakorlati oktatás színvonalát. közös erőfeszítésekkel, hiszen sok gyárban, üzemben vannak tanulóik. A Híradástechnikai Anyagok Gyárában például intézeti tanulók rendszeresen járnak író- olvasó , találkozókra és egyéb rendezvényekre, a. DCM több alkalommal gépjárműt bocsátott rendelkezésükre — iskolai kirándulások lebonyolítására. A kapcsolatok erősítéséből mind az üzemeknek, mind az iskolának még több haszna származna. Az intézetnek pél dául új kézi- és röplabdapá lyára lenne szüksége, és ön álló tornateremre. Az üzemek nek több szakmunkásra. Kö zös erőfeszítésekkel e legutőb bi témában is jobb eredmá nyékét érnének el. \ Koxin László Alkohol. Nem Istenverése, nem elháríthatatlan sorscsapás alkoholizmus, rabságából, ha nehezen-keservesen, néha fogcsikorgatva, kálváriát járva is. de emberi akarattal ki lehet lábalni: ezzel a megnyugtató tanulsággal zárult péntek este a televízió többrészes filmsorozata, az Alkohol. Négy estén át nagyszerű filmet láttunk. A televízió produkcióit — mint a szellem termékeit általában — nem lehet mérlegre tenni, hogy pontosan megállapíthassuk értékeit. De ha nincs is egzakt mérőeszközünk, feltétlenül megállapíthatjuk, ez a sorozat mindenképpen a legjelentősebb televíziós vállalkozások közül való. S nemcsak azért, mert a probléma, amellyel foglalkozott, társadalmilag nagyon fontos: ettől a film még rossz is lehetne. Azért volt jó, mert a riporter kíméletlenül és kegyetlenül tárta fel, mutatta meg a valóságot, mert nem kendőzött, nem szépített semmit, mert nem megnyugtatni, hanem felrázni-felkavarni akart, cselekvésre, akcióra késztetni. Méghozzá nem direkt és didaktikus eszközökkel: ebben a filmben minden a tények hatására épült. S bármilyen borzasztó képeit is láttuk az alkoholista pokoljárásnak. el kell ismernünk, mindez igaz, így van, ez az alkoholizmus. Mindenekelőtt a tényekkel operált tehát ez a hiteles és meggyőző dokumentum. A kitűnő szerkesztő-riporter, Regős István például szinte rideg tárgyszerűséggel mutatott be mindent és mindenkit, az ilyen esetekben szinte elkerülhetetlen érzelmi hatásoktól és következtetésektől szigorúan óvakodott. S ez a szándék helyes volt. Olyan megdöbbentő tényekkel, jelenségekkel találkoztunk, amelyek egyrészt önmagukért beszéltek, másrészt megrázó voltuknál fogva maguk követelték ki a nézők állásfoglalását. S akárcsak a riporteri munka, Radevszki Tivadar szigorú rendezése és Illés János minden olcsó megoldást kerülő felvételei szintén ezt a nagy célt szolgálták.' Idézzük most befejezésül a film drámai képeit? Az alkoholizmus poklát járó emberek szörnyű pillanatait? A kétség- beesés és a bűn tragédiáit? Talán fölösleges. A film minden kockája még sokáig elevenen él bennünk. De talán nem felesleges rámutatnunk egy fontos tanulságra. A sorozatot, az alkoholizmus elleni harcot folytatni kell. Ha most már nem is a televízióban, de a valóságban, az életben feltétlenül. Ö. L. TV-P1GYEI-Ő Ljjy város gondjai címmel a Százhalombattáról készült riportfilm második részét láthattuk csütörtökön a televízióban. Az első részben már megismerkedtünk a város születésével és azzal a hatalmas fejlődéssel, amit másfél évtized alatt megtett. A fiatal városban sok fiatal él. A kőolajfinomító és a hőerőmű kedvező megélhetési lehetőségeket teremt számukra. Munkájuk végeztével azonban szétröppennek. Ám hol szórakozzanak? Hogyan művelődjenek? A film egy szórakozóhelyre |Visz el bennünket. Az asztaloknál ülők többsége fiatal. „Általában hogyan szórakoznak?” „Sör és könyv mellett” — hangzik az ironikus válasz. Később kiderül: jogos az irónia. A városban nem működik megfelelő könyvtár, a mozi elavult, új művelődési ház kellene. Az emberek szívesebben utaznak Budapestre, ha szórakozni akarnak. És a kaszát. A Kaputt — Mala- parte legkiemeiaedöbb alkotása — a keleti fronton szerzett élményekről számol be. A film helyesen nem a könyv részletes megjelenítését tűzte ki fő céljául. Helyette a mű két legellentéte- sebb, szimbolikus tartalommal felruházott alakját állítja elénk. Ottó Frank birodalmi miniszter, Lengyelország generalgouverneurja, a hitleri fasizmus árnyékképe, büszkén és ön tel ten hirdeti: Lengyelország német királya vagyok. Ö a fasizmus jelképe. Az író Malaparte a másik főszereplő, a tiltakozást, a legvőzöttekkel való együttérzést testesíti meg. Malaparte talán ebben a könyvében mondja ki a legélesebb kritikát a fasizmusról és a Mussolini bukása utáni időszakról. A film is ezzel a gondolattal végződik: a fasizmus találó jelképei, a legyek mindent elárasztanak. Az író egy szörnyű társadakereskedelmi ellátásban sem jobb a helyzet. A százhalombattai üzletek ugyan elég élelmet adnak a városnak, de ruhát és más használati cikkeket a fővárosban vagy Érden vásárolnak szívesebben az emberek. A város gondjai ismertek a dolgozók és a vezetők előtt is. j Az egyre égetőbbé váló problémák megoldását mindany- nyian sürgetik. A riportfilrh legfőbb érdeme. hogy a segítőkész kritika eszközeivel felhívta a figyelmet Százhalombatta gondjaira és megkísérelt választ adni a problémákra. Mindezzel talán hozzájárult valamennyire ah- •hoz, hogy a lakosok otthonukként és ne hatalmas munkás- szállásként emlegessék Százhalombattát. Kapuit. Curzio Malaparte Kaputt című filmjéből készült filmet pénteken mutatta be a televízió. Malaparte a huszadik század szépirodalmának egyik legellentmondásosabb alakja. A fasiszta párt tagjaként 1922-ben ott van Rómában a hatalomátvételnél, de amikor, mint a Corriere della Sera tudósítója 1931-ben Franciaországba, majd Angliába utazik, a haladó művészet és a demokratikus politikai légkör hatására a fasiszta rendszer eltökélt bírálójává válik. Hazatérése után letartóztatják és öt évre száműzik. Visszatérése után elhatárolja magát a politikai élettől, de a második világháború és Olaszország had- balépése ismét állásfoglalásra- készteti. Bejárja a háború szinte összes frontszalom meggyőződéses bírálójává vált. Könyvét ugyanezzel a gondolattal zárja. A Kaputt jó film, s a sikerhez nagyban hozzájárult Esztergályos Károlynak a mű alapgondolatát eltaláló rendezése, Latinovits Zoltán és Mensáros László kitűnő színészi alakítása. V. F. A VDK kultúrájának hete a rádióban Hétfőn kezdődik a magyar rádióban a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe tiszteletére hagyományosan megrendezett kulturális hét. Első alkalommal hétfőn a Kossuth adón A béke győzelme címmel Kékesdi Gyula útijegyzete hangzik el. Kedden ugyancsak a Kossuth adón a délelőtti órákban Vér és virág címmel To Hint versei szólalnak meg. Két részben sugározzák az ifjúsági rádió műsorát, amelyben Hárs György beszél vietnajni élményeiről. A komolyzene híveinek ritka csemegével kedveskedik a rádió szerdán, a Petőfi adón közvetíti Nguyen Dinit Tan: A madarak röpte című vonósnégyesét. Pénteken a délelőtti órákban László Endre rendezésében közvetítik a Dal a folyó fölött című lírai játékot. Pénteken a késő esti órákban a vietnami szimfonikus zenekar, Nguyen Dinh Tan Élő fáklya című szimfóniáját tolmácsolja a szerző vezényletével. Többet, jobbat adni — munkában és magánéletben Farmosi hétköznapok Egyedül álló vállalkozás Megnyílt a zebegényi képköksiiuzö Esztendővel ezelőtt született a gondolat a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum baráti körének egyik ülésén: mi lenne, ha képek, szobrok kölcsönzésével is segítenék a képzőművészeti ízlés továbbfejlesztését? Dániel Kornél- j nak, a Szőnyi István Emlék- j múzeum igazgatójának gondolata azóta sokak körében j helyeslésre talált. Nemcsak a megye vezetői ismerték el, hogy a művészeti ízlés fejlesztésének ez a formája szorosan vett közművelődési feladat, hanem a művészek közül is többen — elsősorban a váci Duna-műhely tagjai —, vállalták, hogy meghatározott időre kölcsönadják néhány alkotásukat, hogy azokat a Szőnyi István Emlékmúzeum baráti köre kikölcsönözhesse. Tíz művész — köztük Hincz Gyula, Dániel Kornél, Mi- zser Pál, Padi Mihály és Cs. Nagy András — huszonhat alkotását mutatták be szombaton délelőtt a zebegényi pártházban rendezett tárlatmegnyitón, Megjelent ezen Balogh László, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője, Barát Endre, a váci járási pártbizottság első titkára, Vörös Géza, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának főtanácsosa, dr. Risanek Klára, a váci járási hivatal elnökhelyettese és Himmer Lőrinc, Szob nagyközség tanácsának, s a baráti körnek az elnöke is. E sajátos tárlatmegnyitó résztvevői elhatározták, hogy a kiállított művek kölcsönzését szeptember első szombatjának délutánján kezdik meg — egyelőre tanácsi és üzemi művelődési házak, ifjúsági klubok, iskolák és más intézmények részére, majd a későbbiek során magánosoknak is. A kölcsönzés díja képenként havonta tíz forint. Farmoson az Üj Elet Tsz megyénk közös gazdaságai közül elsőként csatlakozott a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez. Egyben felhívással fordultak a Pest megyei szövetkezetekhez, hogy eredményeik növelésével, vállalásaikkal segítsék elő a kongresszus méltó előkészítését, a harmincéves jubileum megünneplését. Megduplázni a sikert Az eredményesen működő szövetkezetek sorába tartozik a 3000 hektáron gazdálkodó farmosi, bizonyítja ezt a tavaly elnyert kiváló szövetkezet cím is. A szocialista munkaversenynek azonban nem volt hagyománya Farmoson. A hét szocialista brigád képekkel, rajzokkal gazdagon illusztrált naplóiban az első bejegyzések dátuma 1974. január—február. — A szövetkezet vezetői és tagjai érezték, ha az idén is meg akarjuk szerezni a kiváló címet, még többet kell produkálni. Nemcsak a számszerű eredményekben — mondja a naplóban lapozgatva Bíró Károly, a kertészeti, növényvédelmi és öntözési ágazatvezető, áld egyben az itt dolgozó, József Attila szocialista címért küzdő brigád vef gád tagjainak egyelőre kétszeresen igyekezniük kell, hogy azért ne maradjanak le. Az sem mindegy, milyen a takarmány, akinek a siló tetejéből jut, bizony rosszabbul jár. — No azért a rosszon is megosztozunk legtöbbször — teszik hozzá, s a három brigád egy-egy tagja — Mocsé- nyi Béla, Juhász Béla és Palotai János — példákat is említ. Csáki István főállattenyész- tő is beleszól a diskurzusba: — A tehenészeti telep brigádjai vállalták, hogy az évi 3200 literről 3600 literre emelik az egy tehénre jutó átlagos tej hozamot. Ehhez persze jócskán hozzájárul az itt dolgozók nagyobb figyelme, szakértelme, a jobb fejőgép. A takarmány minőségének javításában az idén ismét előreléptünk, hiszen ez a másik fontos feltétele a hozamok növelésének. A silózott, fonnyasz- tott lucerna-szenázs már maga is korszerű takarmány. A fehérjetartalom megőrzése érdekében az idén azonban hangyasavval is kezeljük ezt, a Debreceni Agrártudományi Egyetem által kidolgozott új tartósítási technológia szerint, Reméljük, hogy tejtermelésünknek a magyar tarka állományon belüli országos első helyét ezzel sikerül megőrizni. — Most mindenesetre már 4000 liter körül van az átlag — mondja Baráth Sándor. A délutáni műszaknak el kell foglalnia munkahelyét. Kezetszorítunk, az istállóig kísérem őket. Rend és tisztaság kérdés: miről szoktak beszélgetni a brigádgyűléseken? De ez a kisegítő kérdés alighanem felesleges volt.) Egymás szavába vágnak, alig tudok jegyzetelni; — Azon igyekszik mindenki, hogy az ő csapata legyen az első. — Akárki jön ide, ne kelljen szégyenkeznünk. — Szeretnénk, ha a mi téeszünk kiemelkedő lenne, a mienkről is akarunk hallani a rádióban, a tv-ben meg az újságokban. — Amit vállaltunk, mi vállaltuk, annak úgy is kell lenni! Valahogy így sorakoznak az érveli. — A brigádgyűlésen miről beszéltünk? — veszi át a szót Bátor Ferenc. Mind a három brigád összejön ilyenkor, s megbeszéljük azt is, hol a hiba a munkában. Kicseréljük a tapasztalatokat. Ki hogyan csinálja, hogy az állatoknál kevesebb legyen a betegség, az elhullás. Jobban oda kell figyelni, hogy a túl hosszú fejőstől ne kapjon tőgygyulladást az állat, de a tejet azért az utolsó cseppig ki tudjuk fejni. Korszerű Alfa-Laval fejőgépeket kaptunk, ezekkel feleannyi idő/alatt tudjuk elvégezni a munkát. De a három brigádból csak kettőnek jutott ezekből, a harmadik brizetője is. — Cegléden, Tápió- györgyén és a területi szövetségben gyűjtöttünk tapasztalatokat a szocialista munkaverseny szervezésének módszereiről. Volt aki azt mondta, először csak két-három brigádot kellene szervezni, aztán majd meglátjuk. Végül a tehenészeti telepen Bátor Ferenc, Kenyó Károly és Nyitrai István vezetésével megalakult az Április 4., a Május 1. és a Nőnemben 7. brigád, a gépműhelyben Bódi Sándor és Vankó Géza vezetésével a Petőfi Sándor és a Rákóczi Ferenc’ brigád, a piktortéglakéiszítő üzemben Bagi Béláné vezetésével a Zrínyi Miklós, a növényvédő- söknél pedig a mi József Attila brigádunk. Először is valamennyien vállaltuk, hogy a kongresszusi munkaverseny idején elnyerjük a szocialista brigád címet. Sokoldalú felajánlások A „hárombrigádos” tehenészeti telep öltözőjében a deszkaasztal körül heten ülünk. Izmos vállak fölé magasodó csontos arcok. Összekulcsolt inas kezek pihennek a deszkán. A szótlanság perceit a mindent egyszerre kimondani akarás váltja fel. — Mi az, amiért érdemes vállalni a többet? (Kisegítő