Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-25 / 224. szám

SOKAT VITATKOZNA» manapság az építészek, köz­életi vezetők, írók, újságírók arról, hogy milyen légyen a város- és a falukép. Egymás­után hozzák létre szerte az országban, megyénkben is, a falumúzeumokat, bizonyítva azt, hogy még akár egy év­százada is milyen szépen, harmonikusan, egyénien és célszerűen tudtak építkezni a falvakban. A múzeumfalvak népszerűek, sok a látogatójuk. Főként a városi emberek cso­dálják e népi remekeket és szomorkodnak, hogy mindez már a múlté. Ha egy városi ember, vagy egy IBUSZ-ki- rándulócsoport eljut egy falu­ba, legelőször a zsúptetős, kis- ablakos, pitvaros, fészeres, szabadkéményes, fehérre me­szelt házakban gyönyörködik és sajnálkozva mondogatja: miért bontják le ezeket, s emelnek helyette pagodatetős, cifra vaskerítéses „palotákat”? Kevesen gondolják tovább a kérdést. Hogyan is gondolhat­nák, hiszen a városiak soha nem. laktak kisablakos, földes padlójú házban. Nem tudják, nem is gondolnak rá, hogy ezek a házak szépek ugyan, de egészségtelenek. A vertfalú, vályogból készült épületek szívják magukba a vizet, és a kis ablakok csak csöpp vilá­gosságot engednek be. A PAGODÁS HÁZAK, a szivárvány ezer színében pom­pázó kerítésköltemények egészségesebbek. Szépnek, harmonikusnak persze nem mondhatók, de felvetődik a kérdés, hogy miért lettek ilyen fantáziátlan kockák a falusi házak, hogyan jutott eszébe a falusi embernek, hogy ilyet építsen? Hogyan találta ki, hogy villogó csempékkel díszítse háza homlokzatát, miért épített emeletes házába csigaléposős, átlátszó falú üveg lépcsőházat? Nem nehéz megtalálni aha- ' sonlóságokat a régi nemesi kúriák és az egyszerű paraszt­házak között. Ez volt a minta még száz évvel ezelőtt is, ezt kellett követni, magyarán szólva, ez volt a divat. Érde­mes. megnézni, hogy ma, a 20. század második felében mi le­het a követendő példa. Mi­lyenek falvaink középületei? A falusi pallér nem álmat­lan éjszakáin találja ki a koc­ka alakú típusházakat, elég csak végigmennie a falun: kocka az iskola, kocka az óvo­da, koclcu az orvosi rendelő. Lehe; az a Tisza mentén, vagy akár a Börzsönyben is. Köz­épületeink sokszor rossz pél dát mutatnak. NÉHÁNY KÖZSÉGBEN azonban igyekeznek szabadul­ni a sablontól. Ilyen példa Veresegyház. Három évvel ez­előtt egészségügyi kombinát építésébe kezdtek, orvosi ren­delők és orvosi lakások lesz­nek majd benne. Az épület már közel van a befejezéshez, falai állnak, így formája, szer­kezete áttekinthető. Nem vál­lalkozom az épület szakszerű építészeti leírására. Nem koc­ka alakú, és nem is üveg lép­csőházas. Szerkezete harmo­nikus és egyben célszerű; amellett, hogy ésszerűen kap­csolták össze a két különböző rendeltetésű részt, külső for­mája is tetszetős. A lakást el­foglaló orvosok gyakran meg­nézik épülő otthonukat; az egyik a fürdőszobához, a konyhához már ízlése szerinti csempét is vásárolt. A költ­ségvetési üzem irodájában várnak a csempekötegelt a be­építésre. Az épületet belülről fehérre meszelik le, majd egy­színű színes meszelést kap még. A jövendő lakók maguk határozzák meg, hogy zöld, kék vagy rózsaszín nappalit akarnak. Az épület külsejéről csak annyit; nem lapos tetős, nem pagodatetős lesz. A tető­fedéshez a mutatós műemlék- palát fogják felhasználni. A tervek szerint a külső és belső munkálatokat október 30-ig fejezik be és 1975. ápri­lis 4-én adják át a veresegy­háziaknak. A műemlékpalára ugyanis várni kell, mert az ipar nem tud időben szállíta­ni: nincs hozzászokva ilyen igényekhez. Október után ke­rül sor a parkosításra, terep- rendezésre, a lamellás kerítés építésére, a jelenleg még álló öreg épület lebontására. KÖVETENDŐ a veresegy­házi példa. Érdemes megnézni a járás többi községeinek is, hogyan kell mintát adni a fa­lusi magánházakhoz. Azegász- ságücyi kombinátot Pózna Er­zsébet, a LAKÓTERV építésze tervezte. Őrszigethy Erzsébet Ebédre 280 mázsa hús Kétszáznyolcvan mázsa hús fogy el egy negyedévben a gödöllői járás úgynevezett sa­ját kezelésű konyháiban. Ezt a mennyiséget három hónap alatt a járás óvodáiban, böl­csődéiben, üzemeiben fo­gyasztják el ebédre. Valkói felhívás Kommunista műszak a tsz-ben A valkói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet gumiüze­mének szocialista brigádjai szeptember 17-én felhívással fordultak az egész gazdaság brigádjaihoz, valamennyi dol­gozójához, hogy a szocialista munkaverseny keretein belül vállaljanak kommunista mű­szakot, s így járuljanak hoz­zá az új valkói óvoda építési költségeinek előteremtésé­hez. A valkói pártcsúcsvezető- ség a felhívást továbbította valamennyi valkói hivatalhoz és üzemhez. A gumiüzem dolgozói szep­tember 22-én megtartották a kommunista műszakot, ennek során hatvankilenc dolgozó egynapi munkabérét, 8 ezer forintot utaltak át a valkói közös községi tanács egyszám­lájára. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM 1974. SZEPTEMBER 25., SZERDA Egy szocialista brigád is segít Gyermekkönyvtár az Imre utcában A Légszesz utcai korszerű iskola átadása után felszaba­dult néhány tanterem az Imre utcai iskolában. Ennek kö­szönhető, hogy az egyik, mint­egy negyven négyzetméter alapterületű teremben ANYAKÖNYVI HÍREK Született: f Pesti István és Nyilas Piros­ka: István, Nagy István és Nagy Mária Ilona: Attila, Né­meth Kálmán és Molnár Etel­ka: Tibor, dr. Benczik László és Olaj Judit: Judit, Képíró Mihály és Huszár Ilona: Zol­tán, Nagy János és Bogyó Irén: Erika, Zibura István és Ma­gyar Éva Rozália: István, La­katos Géza és Berki Erzsébet: Géza, Ombódi Zsigmond és Radonics Terézia: Zsigmond és Terézia (ikrek), Tasnádi Mi­hály és Darnyik Erzsébet: Ba­lázs, Komár József és Kabány Teréz: József, Varjú József és Bereczki Erzsébet: Erika, Pesti János és Gáspár Rózsa: Erzsé­bet, Tóth István és Kiss Ju­lianna: Andrea, Láng József és Szabó Ilona: Enikő, Nagy Imre és Klacskó Mária: Imre, Ohanyal Miklós és Bárány Zsuzsanna Anna: Attila, Csősz Imre és Puskás Ilona: Lídia, Térjék Zoltán és Plock An­gyalka: Zoltán, Hideg János és Bozsik Ibolva: Árpád, Baksán György és Karacs Ilona: Beáta, Erika, Paulovics Ferenc és Eger Klára: Zsolt, Tóth Vince és Könczöl Mária: Mária, Kel­ler László és Czukor Jolán Margit: László, Krasznai And­rás és Mátyási Ágnes Ilona: András, László, Nagy János és Koskár Ilona: Andrea, Tóth András és Tóth Mária: Katalin. Névadót tartott: Kiss Gábor és Kunsch Ka­talin: Gabriella, Sziráki And­rás és Bene Mária: András Mihály, Máriás! István és Mol­nár Mária: Zsuzsanna, Pessek Péter és Kiss Magdolna Gi­zella: Szilvia, DugovicS László András és Meleg Erzsébet: László. Házasságot kötött: • Surinás Ferenc és Csorba Ágnes, Berczeli József és Pre- kup Anna Zsuzsanna, Kupecz Károly és Jámbor Ilona, Ku­pecz János és Kálmán Erzsé­bet, Rendek József és Weinin- ger Éva. Elhunyt: Szőke Péterné Blaskovics Rozália, Benkó Istvánné Illés Zsuzsanna, Kafsai András, Kottán Tibor Andor, Pifkó Dénesné Horváth Irén, Szabó Mihályné Pásztor Erzsébet. az iskola és a járási-váro­si Juhász Gyula könyvtár közös erővel fiókkönyv­tárat rendezhet be. Eddig körülbelül 2 ezer kö­tetnyi könyvet három szek­rényben zsúfoltak össze, köl­csönzésével egy tanár foglal­kozott. Az utóbbi hetekben, a könyvtár dolgozói elkezdték a meglevő könyvek leltárba vé­telét, műfaj szerinti rendezé­sét. Az intézmény a városi könyvtár kezelésébe tartozik majd, egyik dolgozójuk heti tíz órában, két délelőtt látja el a kölcsönzést. Természete­sen, akárcsak a Munkácsy úti iskolában levő részleg, ez is a környék valamennyi ál­talános iskolás nebulója előtt nyitva áll majd. A számbavétel igen* nagy munka, de egyelőre még a be­rendezés is hátravan. A Ganz Árammérőgyár egyik szocia­lista _ brigádja vállalta, hogy társadalmi munkában elkészí­ti a polcokat, ugyanis a könyv­tár anyagi erejéből erre már nem futotta. A tervek szerint az Imre ut­cában nemcsak kölcsönzés lesz, hanem gyakran jönnek ide a kisdiákok irodalom- és történelemórára. Ebben a he­lyiségben, zárt szekrényekben kapnak majd helyet a nevelői könyvek is. A tervek szerint a Juhász Gyula könyvtár csaknem ezer kötet letét­tel bővíti a készülő gyer­mekkönyvtárat. Még nagyon sok a tennivaló: szeretnék november 7-re át­adni a tanulóknak az Imre ut­cai részleget. —ethy— Téli tanfolyamok a járásban Az elsősegélytől a táplálkozásig Hasznosan, kulturáltan el­tölteni a szabad időt — ezek a gondolatok vezérelték a Vö­röskereszt járási titkárságát, amikor az előző évekhez ha­sonlóan úgy döntöttek: idén is megszervezik a járás közsé­geiben a korábban jól bevált téli tanfolyamokat. Alapfokú képzettséget biztosító elsőse­gélynyújtó tanfolyamok tobor­zását kezdték meg Kartalon, Vácszentlászlón, Zsámbokon, Nagytarcsáp, Hévízgyörkön, Petőfi Múzeum — Aszódon A megnyitástól napjainkig Egyedülálló és páratlanul értékes... Szeptember 10-i lapunkban hívtuk fel olvasóink fi­gyelmét arra, hogy a közelgő múzeumi hónapot szol­gálva, az elkövetkezendő hetekben szeretnénk be­mutatni a gödöllői járás néhány múzeumát. Hiszen e múzeumok nemcsakmegőrzői a múltnak, hanem tudo­mányos műhelyek is, ahol a régmúlt emlékeket fel­dolgozva, a ma élőket tanítják. Ezúttal folytatjuk az aszódi Petőfi Múzeum be­mutatását. 1958. május Il-én nyitották meg az aszódi Tájmúzeumot. Mai fogalmaink szerint azon­ban múzeumnak csak nagy jó­indulattal lehet nevezni az ak­kori két kis vizes helyiségben elhelyezett — tárlók hiányá­ban szabadon bemutatott — mintegy 200—250 tárgyból álló gyűjteményt. Hosszú eszten­dők fáradságos gyűjtőmunká­jára, a tanácsi szervek megér­tő segítségére (hét lakónak ad­tak máshol lakást) volt szük­ség, hogy az egész épület mú­zeumi célt szolgáljon. Hiszen olyan kiállítást. kellett terem­teni, amely időtálló, népműve­lési és tudományos igényeket is kielégít. Például ' a ládagyűjtemény Az 1962-es esztendő nagy fordulatot hozott a múzeum életében. Január 27-én kelte­zett alapító okmányában a Művelődésügyi Minisztérium az aszódi gyűjteményt múzeu­mi rangra emelte. Névvel — Petőfi Múzeum — és gyűjtőte­rülettel — aszódi járás — lát­ta el. Még ebben az, esztendő­ben kerültek országosan taná­csi kezelésbe a múzeumok. Az aszódi így lett a Pest megyei múzeumi hálózat egyik tagja. Ettől kezdve megszűntek az anyagi gondok, a rendes évi költségvetés és a megfelelő szakmai felügyelet biztosította a zavartalan működést. A múzeum gyűjtőmunkájá­ban és népművelési tevékeny­ségében már néhány évvel ko­rábban is egyre nagyobb terv- szerűség mutatkozott. A rend­szeres és tervszerű gyűjtőmun­kának köszönhető, hogy ha­zánkban egyedülálló és párat­lanul értékes galgavölgyi vi­seletanyag gyűlt össze. A nép életének más eszközanyaga közül említést érdemel a láda­gyűjtemény és a kender fel­dolgozásához szükséges szer­számgyűjtemény. Siker a Papi földeken I960 nyarán, a Magyar Tu­dományos Akadémia Régészeti Kutató Intézetének a segitsé- gével! került sor az első régé­szeti ásatásra. A munka hét napig tartott, az eredmény vi­szont „hét országra szóló” volt. Közép-Európa egyik legna­gyobb neolitikus, vagyis újkő­kori településére és temetőjé­re bukkantak. Ezen a terüle­ten, az úgynevezett aszódi Pa­pi földeken ezt követően még négy alkalommal folytattak több hónapig tartó feltárást. A későbbi években Domonyban, Bagón, Hévízgyörkön, Verse- gen és Galgamácsán végrehaj­tott ásatások számos értékes lelettel gazdagították a mú­zeum régészeti gyűjteményét. Sok értékes helytörténeti, munkásmozgalmi, képzőművé­szeti, numizmatikai anyag és sok-sok fénykép gyűlt össze az évek folyamán. Külön említést érdemel a Petőfi-gyűjtemény, mely számos könyvből, szobor­ból, plakettből, újságcikkből és fényképből áll. A múzeum tár­gyi anyaga meghaladja a tíz­ezer darabot. A felhalmozott értékek ter­mészetesen csak holt tárgyak, ha nem kerülnek eleven kap­csolatba az érdeklődő nagykö­zönséggel. Csak a kiállításo­kon keresztül válnak oktató, nevelő értékekké. Az aszódi Petőfi Múzeum 16 esztendős fennállása alatt mintegy 60 állandó, időszaki és vándorki­állítást szervezett és mutatott be, nemcsak saját termeiben, hanem művelődési házakban, iskolákban is. Jelenleg például a követke­ző7 kiállítások tekinthetők meg: Petőfi Pest megyében, a Gal- gavölgy népművészete, a Gal- gavölgy régészeti emlékei. A tárlatvezetések száma évente a háromszázat is meghaladja, továbbá 8—10 tárgy- és film- bemutatóval egybekötött isme­retterjesztö előadáson hallhat­ják és láthatják az érdeklő­dők a múzeum munkásságát, tudományos tevékenységét. Tudományos kincsestár E sokoldalú népművelői munkát egészíti ki a múzeum köré tömörült kutatógárda tu­dományos ténykedése. A ki- sebb-nagyobb — főleg helytör­téneti jellegű és Petőfivel fog­lalkozó — tanulmányok a Mú­zeumi Füzetek kiadványsoro­zatban láttak és látnak nap­világot. Eddig hat szám jelent meg ebből: A múzeumot nem csak a környékből, hanem az egész országból, sőt, külföldről is fel­keresik; évente 15—20 ezer lá­togató fordul meg falai kö­zött. A tudománynak eme műhe­lye tehát a legkevésbé sem elefántcsont torony, hanem a nép tudományos kincstára, ahol az értékek közkinccsé váltak. A névadó Petőfi szel­leme új életre kelt. Asztalos István Isaszegen, Veresegyházon, Pi­céién, Túrán, Dányban, az lk- ladi Ipari Műszergyárban és a kistarcsai Szilasmenti Terme­lőszövetkezetben. A tanfolya­mokon — amelyek a tervek szerint decemberben kezdik meg munkájukat és márciu­sig, a mezőgazdasági munkák kezdetéig tartanak — a részt­vevők szakavatott előadók tol­mácsolásában : körzeti orvo­soktól és körzeti nővérektől kapott tájékoztatókon ismer­kedhetnek meg az elsősegély- nyújtás legfontosabb teendői­vel és a sebkötöző csomagok használatával. Szakértők bevonásával Pi­céién és Isaszegen szabás-var­rás tanfolyam kezdi meg mun­káját, a Hazafias Népfront he­lyi bizottságával karöltve pe­dig természetbarátok köre nyitja meg kapuit néhány bet múlva lsaszejjen. A hasznos tudnivalók mellett a kör tag­jai egyúttal gyakorlati tájé­koztatót is kapnak a község­fejlesztés gyakorlati teendői­ről és a községek parkosításá­nak, virágosításának tavaszi munkájáról. Űj kezdeményezésként és a Vöröskereszt sajátos egészség- védelmi' feladatainak segítője­ként kezdi meg munkáját Csömörön, Hévízgyörkön, Kis- tarcsán, a Kézműipari Válla­lat bőrdíszműves részlegében, a Hazai Fésűsfonó és Szövő­gyár üzemében és Bagón az Egészséges élet tanfolyam. Az előadások hallgatói széles kö­rű tájékoztatást kapnak az egészségvédelem aktuális te­endőiről, különös tekintettel a téli járványok leküzdésére, az öltözködésre és a helyes táplál­kozás fontosságára. Ezzel egy időben Vácszentlászlón család­védelmi tanfolyamon oktatják a kismamákat a csecsemőgon­dozás és a gyermekápolás leg­alapvetőbb fortélyaira. Hazánk felszabadulásának közelgő 39. évfordulója foko­zott feladatokat ró a Vöröske­reszt helyi szervezeteire is. Ezek keretében kiállításokat szerveznek az iskolákban, amelyek tablói az elmúlt har­minc esztendő tevékenységét mutatják be és a kiállítások egyúttal számot adnak a szer­vezet fejlődéséről is. B. P. KÖVETENDŐ PÉLDA KELL v Nem csak a zsúptetős a szép

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents