Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-25 / 224. szám
> 1974. SZEPTEMBER 25., SZERDA »■ -------------------Sá riim 5 Tápióbicsks Parlagon négyszáz hektár A Dabasi Elektromos, Fémipari és Szolgáltató Szövetkezet idei első féléves tervét nem teljesítette. — A lemaradást — mint Tüdős Imrétől, a szövetkezet elnökétől megtudtuk, — a krónikus munkaerőhiány és az anyag-, valamint a munkaellátottság átmeneti hiánya okozta. A szövetkezet tavaly fpleg hegesztő transzformátorok előállításával foglalkozott. Amikor megkezdték a gyártását, még újdonságnak számított, s meglehetősen nagy volt iránta az érdeklődés a barkácsolók körében, hiszen a 220 voltos hálózati árammal működő berendezést elsősorban nekik Behozzák a lemaradást Szolgáltató- és üzemház épül Dabason Tökéletesítik a csaphegesztő készüléket szánták. Az év vége felé azonban a piac — szinte egyik napról a másikra — telítődött, és o dabasiaknak a hegesztő transzformátor gyártását abba kellett hagyniuk. így az idén az első félévben nem akadt munkájuk. Az eredeti elképzelések szerint ugyanis ekkor már megkezdték volna az úgynevezett csaphegesztő készülékek sorozatgyártását. Az új termék iránt — amely egyébként a szövetkezet szakembereinek találmánya — rendkívül nagy az érdeklődés: — az építőipartól a pénzverdéig sokan keresik az eddig importból beszerzett berendezések olcsóbb, hazai változatát. Az A. Vasdobozok Kecskemétre A dunabogdányi Úttörő Ipari-mezőgazdasági Termelőszövetkezet üzemágainak egyike az úgynevezett tonner-, vagy ismertebb nevén dobozüzem. Évente 16—20 ezer darab vasdobozt gyártanak itt a Kőbányai Könnyűfémmű kecskeméti pigmentüzeme részére, megemelve mintegy 2 millió forinttal a jól gazdálkodó szövetkezet árbevételét. Gábor Viktor felvétel« Útépítés Tökölön Segítenek a szövetkezetek — A járásban, de lehet, hogy az egész országban nincs még egy község a mienken kívül, ahol akkora földek hevernének parlagon — halljuk Hajdú Gergelytől, Tápió- bicske tanácselnökétől. — Egyáltalán nem leszek meglepve, ha jövő tavasszal a határszemlén már négyszáz hektárt is meghaladja a megműveletlen mezőgazdasági terület. Mert... — és mutatja a községi tanács gazdaságpolitikai bizottságának a parlagföldekről szóló jelentését. Abból idézünk: „1973-ban a tavaszi határ- szemle során 306,5 hektár műveletlen területet találtunk. Ebből 103,7 hektár volt a szántó és 202,8 hektár a szőlő, kert és gyümölcsös. A folyó évi határszemle során 363,2 hektár volt a műveletlen terület, ez 56,7 hektárral több a tavalyinál. A műveletlen szántó 14.9 hektárral, míg a műveletlen szőlőterület 41,8 hektárral emelkedett. Az ősz- szes műveletlen terület tulajdonviszonyai a következők: a helyi termelőszövetkezeté 113, más tsz-eké 86,5, egyéni gazdáké 86,9 hektár, az állami és községi kezelésben levő műveletlen terület 20,1 hektár” Megműveletlen gyümölcsösök — A műveletlenül hagyott területek nagysága tehát évről évre nagyobb és semmi okunk abban reménykedni, hogy jövő tavasszal nem találunk az ideinél több parlagot, — fűzi hozzá a tanácselnök. — A kimutatásból különben kiderül, hogy a legtöbb parlaggá változott földdarab szőlő és gyümölcsös. Ilyen terület a helybeli Április. 4. Tsz, tulajdonát képező 113 hektár parlagból is 74,3 hektár. A szomszédos Tápió- szentmárton két termelőszövetkezete, a Rákóczi és a Kossuth tulajdonát a Gráner- dülőtől a IV-es zártkertekig terjedő 0382 és 0383-as táblákban található, ahol 440 parcellából 341 megműveletlen és mert nem összefüggő, kis földdarabokról van szó, nagyüzemi művelésre nem is alkalmas. Ez a helyzet a határ többi részén szintén. A tsz-ek éppen ezért ezeket á földdarabokat tagjaiknak háztáji területképpen adták ki, vagy részes művelésbe, de akikre így bízták rá, azok sem dolgoznak rajtuk. Hasonló a helyzet a zártkertek egyéni tulajdonban levő parcelláinál is, azok ötven százaléka szintén megműveletlen. Sőt a IV-es zártkertben még valamivel ennél is rosszabb az arány. Itt a Drágahegy, Sa- lamonhegy és Kódehegy kör- I nyékén 443 parcellából 237 a megműveletlen. Többnyire negyed, de még inkább nyolcad hektárnyi földdarabkákról van szó, amelyek közé megművelt parcellák ékelődnek. — És ezeknek a megművelt parcelláknak a terméseredményét a megműveletlen területek veszélyesen csökkentik — állapítja meg a tanácselnök. — Előbb utóbb kiirthatatlanul | átterjed rájuk a gyom, átterjednek a növényi betegségek, a rovarkártevők ellen is hiúba védekeznek, ha körülöttük, szomszédságukban nem permeteznek soha. Elöregedett tökék A községi tanács gazdaság- politikai bizottsága igyekezett a parlagonhagyás okait is felderíteni. A megműveletlen szántóknál a gyenge talajminőség az egyik legfőbb ok. Nem érdemes bajlódni a fáradtságos kisüzemi műveléssel. Szántóra, szőlőre és gyümölcsösre pedig egyformán áll: a tulajdonosok, illetve a művelést ez idő szerint már csak elvben vállalók többsége megöregedett, nem bírja a nehéz munkát, vagy az iparban dolgozik és hétvégi szabad idejét pihenéssel, nem pedig fáradságos mezőgazdasági munkával tölti. Tá- pióbicske munkaképes korú lakosságából egyre többen dolgoznak az iparban, de fokozatosan sorra abbahagyják az ingázást, elköltöznek,' így tehát a lakosság számának csökkenése is hozzájárul a parlag állandó növekedéséhez. Aztán nemcsak a szőlő gazdái, maguk a szőlők is elöregedtek. Legalább negyedrészüket nyolcvan évnél régebben telepítették, fele részüket pedig 40—80 esztendővel ezelőtt és csak a többi ennél fiatalabb, de egészen új telepítés jóformán egyáltalán nem akad. Az elhalt tőkék pótlásával is alig törődnek. Állami kezelésbe veszik A tulajdonosok túlnyomó többsége koránál fogva egyedül már képtelen megművelni a szőlőjét. Előbb parcellája felén hagyja abba a munkát, később már csak a negyedén dolgozik, végül otthagyja, nem törődik többé vele. A napszám, ha ugyan szőlőmunkás akad, 120—150 forint, no meg a kikötött bor, illetve pálinka, esetleg mindkettő napi adagja. Ilyen költséget az idős és általában csekély ösz- szegű járadékból, vagy nyugdíjból élő tulajdonos nem vállalhat magára. Annál kevésbé, mert apró birtokának hozamából sem térül meg a magas termelési költség. A bor literenkénti felvásárlási ára ugyanis az előző évek 5,60—6 forintjáról tavaly már 4,50 forintra csökkent, mert az utóbbi évek kedvezőtlen időjárása következtében, legalább is Tápióbicskén alacsony maligánfokos volt a bortermés. És most idézzük ismét Hajdú tanácselnök szavait: — A tanács a földtörvény intézkedése szerint felszólítja a parlagon heverő földdarabok tulajdonosait a rendeltetésszerű használat biztosítására és ha azután a következő tavasszal az ellenőrző szemle ismét műveletlenül találja a szóban forgó területet, határozatban értesítjük a tulajdonost a megindult államosítási eljárásról, amit azután a földhivatal folytat le. Természetesen van helye fel- lebezésnek is a határozat ellen, de eddig, aki ilyet kapott senki sem élt vele. Viszont, bár a parlagtulajdon földadóját addig pontosan be is fizette, a határozat kézhezvétele után már nem fizeti és így csökken az adóbevétel. A megműveletlenség következtében a terméskiesés is kárt okoz a népgazdaságnak. Hogyan hasznosítsák? — Mi történik az államosított parlaggal? — Legalábbis nálunk parlag marad továbbra is. A tanács nem tud semmit sem tenni hasznosításukra. Túl messze esnek a belterülettől, házhelyként szóba sem jöhetnek. A tsz sem vállalja, hiszen neki is van szépen parlagja. Egyelőre húsz hektár a parlagon heverő állami tulajdon, de mert a törvényt végre kell hajtani, évről évre több lesz. — Mégis mit lehetne tenni a parlagföldek hasznosítására? — Teljesen tanácstalanok vagyunk. A parlagföldek, ha nem is Tápióbicskéhez hasonló mértékben, az országban mindenütt találhatók és feltehető, hogy államosításuk máshol sem mindenütt oldja meg a problémát. Éppen ezért időszerű lenne hasznosításukról megfelelő új jogszabály alkoNagy munkába kezdtek Tökölön. Hatszáz méter hosszú, betonalapra épülő a-szfaltutat építenek a nagyközségben. Amikor árajánlatot kértek az Útépítő Vállalattól, az elvégzendő munka értékét a vállalat másfél millió forintban jelölte meg. Ennyi pénze azonban nem volt a nagyközség tanácsának. Ezért összehívták a helyi Petőfi Szakszövetkezet és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetőit, hogy segítsenek. A két gazdaság vezetősége — felismerve, hogy a falu gazdagodása az ő érdekük is, például lehetőség nyílik az autóbuszvonal meghosszabbítására, új buszforduló kialakítására — az első kérő szóra a tanács segítségére sietett. Az egyik a szükséges sódermennyiség, a másik pedig a beton önköltséges szállítását vállalta, valamint közösen a tereprendezést. Magát az út megépúését — az aszfaltozásig — a tanács házilagos építőbrigádja végzi. Csak az aszfaltozás vár majd a Pest megyei Útépítő Vállalatra. A közös összefogás eredményeként az árajánlatban szereplő másfél millió helyett mintegy hatszázezer forintba kerül Tökölön az új útszakasz megépítése. A munkát már megkezdték, s az új útszakasz átadására november első napjaiban kerül majd sor. automatikus csaphegesztőből két darab elkészült Dabason, mindkettő kifogástalanul mű- . ködik, de a sorozatgyártás előtt műszakilag tovább tökéletesítik az Automatizálási Kutató Intézet szakembereinek bevonásával. A szövetkezet vezetői a sikeresnek éppen nem nevezhető első félév után is bizakodóan tekintenek a jövő elé: úgy vélik, hogy a termelés- csökkenés az év végi tervteljesítést nem veszélyezteti. A bizakodásra elsősorban a II. félévre vállalt kooperációs munkák adnak okot. A szövetkezet ugyanis még ebben az esztendőben mintegy 2 ezer darab melegvízkeringető szivattyúmotort gyárt. Ebből jövőre 40—60 ezer, darabos előzetes rendelésük van, és ekkor már nemcsak belföldi forgalomba, hanem nyugatnémet exportra is szállítanak motorokat. A lakatosrészleg dolgozói pedig a VBKM megbízásából kapcsolószekrényeket gyártanak. A Dabasi Elektromos, Fémipari és Szolgáltató Szövetkezetnek tehát végül is akadt munkája, a munkaerőhiány azonban változatlanul gondot okoz. Jelenleg mintegy 40 munkást tudnának felvenni, elsősorban nőket, könnyű, betanított munkára. Jelentkező azonban alig akad. Pedig több kedvezményt kapnak a szövetkezet dolgozói, mint más vállalatoknál: ingyenes üdülést biztosítanak számukra Hévízen, újabban önköltségi áron javítják háztartási gépeiket, a fiatalok pedig még idén önálló klubot kapnak. A munkaerőgondokat a munkakörülmények javulása remélhetőleg kedvezően befolyásolja, hiszen az elhanyagolt, düledező félben levő kastélyból — a jelenlegi műhelyekből — hamarosan kiköltözik a szövetkezet. A dabasi presszó szomszédságában, tehát a központban még idén elkezdik a kétszintes szolgáltató és üzemház építését, mintegy 8 millió forintos beruházással. A Pest megyei Tanács 3 millió forinttal, a Pest megyei KISZÖV 2,5 millióval járul hozzá a fejlesztéshez. Ha elkészül a korszerű szolgáltatóház, lehetőség nyílik arra is, hogy a szövetkezet szolgáltatói tevékenységét tovább bővítse. Igaz, idén az első negyedév végétől a hűtőgépek szervizét is végzik a járás területén, s ezenkívül olaj- kályhák, forróvíztárolók és háztartási kisgépek javítását vállalják. A szolgáltatói ágazatban nem is volt tervlemaradás. A. É. ELŐNYÖS AJÁNLATUNK a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, o kiskert-tulajdonosoknak és a háztáji gazdaságoknak: különféle hosszúságban, raktárról beszerezhetők. KÉRJEN TÁJÉKOZTATÓT! Ponyvák, műanyagládák nagy választékban. GYÜMÖLCS-ZÖLIlSEG GÖNGYÖIEGLLLATO ES GVAU 10 ORSZÁGOS SZÖVETKEZETI VÁLLALAT Budapest VII., Baross tér 19. Levélcím: 1426 Budapest, of.: 12. Telefon: 410-891. Telex: 22-4685 fásával gondoskodni. Sz. E. Negyvenkilenc magyar, negyvenhét külföldi vállalat Sajtótájékoztató a nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási kiállításról Negyvenkilenc magyar és 47 külföldi vállalat részvételével nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási kiállítás nyílik október 9-én a kőbányai vásárváros A-pavilonjában. A bemutatóról kedden sajtótájékoztatót tartott Déri Tibor, a kiállítást szervező anyagmozgatási és csomagolási intézet igazgatója. A kiállításon azok a -legkorszerűbb berendezések, eszközök sorakoznak majd fel, amelyek közül több a jelenleg közepes színvonalú, hazai anyag- mozgatás és csomagolástechnika továbbfejlesztéséhez nyújthat segítséget. A kiállításon a konténerek mellett a vállalatok belső anyagmozgatását megkönnyítő konvejorok és más eszközök is bemutatásra kerülnek, olyan korszerű csomagolóanyagok, eljárások, amelyek a hazai termékek világpiaci versenyképességének fokozását mozdítják elő. A kiállítással egy időben országos anyagmozgatási konferenciát is tartanak. A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT Áramellátási Főmérnöksége FELVESZ villanyszerelő, elektrikus, elektroműszerész, lakatos, asztalos, felsővezeték- és kábelszerelő szakmunkásokat, valamint betanított és segédmunkásokat. Jó kereset, negyedévenként jutalmazási lehetőség, külön díjazott készenléti szolgálat. Juttatások: munka- és védőruha, díjtalan utazási igazolvány a BKV menetrend szerinti járataira a dolgozónak és családtagjainak. A vidéki dolgozók részére munkásszállás van. Jelentkezés a vállalat felvételi irodájában, naponta 8 és 15 óra között: Budapest VII., Kertész u. 16. fszt 64.
