Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-24 / 223. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6LI XVIII. ÉVFOLYAM, 223. SZÄM 1974. SZEPTEMBER 24., KEDD Berendezés az óvodáknak Jobb munkahelyi légkör, segítik a nagycsaládosokat A kismamákat visszavárják A nagykereskedelem már várja az árut: tél közeledtét jelzik a Május 1. Ruhagyár ceglédi üzemében is a szállí­tásra készen sorakozó, szép vonalú kabátok. Lányok, asz- szonyok serege dolgozik a sza­lagokon. Nem mindegy, hogy milyen minőségű és mennyi kész darab kerül ki naponta a kezük alól. Egy idő óta ke­vesebb a panasz a bérezés mi­att: a munka és bér aránya az egyenlőség jegyében javult. Sokat tettek azért az elmúlt két évben, hogy az azonos munkakörben dolgozók bére is azonos legyen, ha minőség­ben és mennyiségben egy­aránt megfelelő munkát vé­geznek. A szakmai képzettség, a ténylegesen végzett munka és annak milyensége konkrétan számít az értékelésben. Ré­gebben sok panaszra adott okot a vasalóban dolgozók kereseti különbsége. A határ szinte teljesen eltűnt, és el­tűntével a jogos elégedet­lenség hangja is csendesedett. Művezető beosztásba az utóbbi időben öt nő ke­rült. Feladataikat becsülettel el­látják, megállják a helyüket. A gyárat, mivel a dolgozók 82 százaléka leány és asz- szony, igen lényegesen érinti' a népesedéspolitikai és a nő­politikái határozat, melyet körültekintő mérlegeléssel igyekeznek végrehajtani. A helyi pártcsúcsvezetőség nem­rég tárgyalt az üzemi és mun­kahelyi demokráciáról, az em­lített határozatokról, s meg­állapította, hogy sikerült jobb munkahelyi légkört teremte­ni. ami alapja a kollektív szellem megerősödésének. A dolgozók mind keresetben, mind pedig megbecsülésben megkapják, ami megilleti őket. A Déli úti üzemrészbeliek panaszát orvosolták, megol­dódott a szociális helyiségek elhelyezésének problémája. Az öltözők, mellékhelyiségek tiszták a belső épületekben. A nehezebb fizikai munka el­végzésére a gyár hirdetés út­ján is igyekszik férfiakat ke­resni. Szeptember elején, a ta­nítás kezdetére, a három vagy annál több gyerme­ket nevelő nagy családo­soknak, a gyermeküket egyedül nevelőknek 500— 1500 forintot adtak, hogy kiadásaikat fedezhessék. Karácsonykor sem feledkez­nek meg róluk. Évente a gyár körülbelül 70 ezer forin­tot fordít mintegy ötven csa­lád támogatására. A nyáron kommunista szom­batot tartottak a Május 1. Ruhagyár ceglédi üzemében, a napi keresetet óvoda-böl­csőde céljára ajánlották fel. Mivel a gyári dolgozók kis­gyermekei számára is szükség lesz néhány helyre a ceglédi óvodákban, bölcsődékben, a városi tanácsnak ígéretet tet­tek, hogy berendezésekkel, já­tékok vásárlásával szintén se­gítenek. Azokon is segít a gyár, akik a gyermekgondozási sza­badság leteltével vagy még előbb is visszatérnének dolgoz­ni, de kis gyermeküket nem tudják kire hagyni: számuk­ra létesítették a kismama-sza­lagot, melyen egyműszakos munkaidőben dolgozhatnak. Ha jutalmazásról, elismerés­ről van szó, tevékenységüket éppúgy értékelik, mint a többie­két, viszont tőlük ugyanolyan jó teljesítményt várnak, mint a gyár bármelyik más mun­kásától. Arra törekszenek, hogy meg­tartsák azokat, akik lelkiis­merettel dolgoznak, akiknek fontos szerepe van a munkás­kollektívában. A szakmun­kástanulókat maguk nevelik, azt szeretnék tehát, ha évek múlva is ott dolgoznának, gyarapítva a törzsgárdát. Eszes Katalin Tennivaló böviben Készülődnek az úttörőparlamentre Megvalósult javaslatok Az V. országos úttörőparla­mentre készülnek az ország valamennyi úttörőcsapatá­ban. Kisdobosok és úttörők, őrsök és yajok, egyénileg és közösen beszélik meg örömei­ket, gondjaikat, problémáikat, tervezik jövőjüket, a holnap úttörőprogramját. Minden csa­patban akad most bőven ten­nivaló, úttörőnek és úttörőve­zetőnek egyaránt. Az albertirsai Petőfi iskolá­ban az úttörőtanács titkára, a nyolcadik osztályos Köny­ves Kálmán tájékoztat. — Tudod-e, mi az úttörő­parlament célja? — Feladatunk és kötelessé­günk értékelni és bírálni az előző két év úttörőprogram­ját, javaslatot teszünk arra, hogy mivel kívánunk foglal­kozni, hol, mikor és hogyan tudunk segíteni, dolgozni, be­CEGLÉDI APROHIRDETESEK Eladó 170 négyszögöl telek, megosztva is. Cegléd, Alkotmány ut­ca 60. Érdeklődés: Raffay Sándor 1061 Bu­dapest, VI., Paulay Ede utca 39. I. 5. Bedében eladó 400 n.-öl gyümölcsös. Ér­deklődni: Török Ignác U._20. ___________________ El adó 2 részben vagy 180 négyszögöles, par­cellánként ceglédi tég­lagyártól 500 méterre belterületen 900 négy­szögöles szőlő. Érte­kezni Cegléd, Sárkány utca 12._______ El adó fél naz, íviátyás király u. 2/a. Érdek- lődni: Hunvaií n m ?7. Külön bejáratú, outo- rozott szoba 2 férfi vagy nő részére kiadó. pfrók tér 3._________ Kö zépúton eladó 800 n.-öl szőlő, gyümöl­csös, épülettel, norton- kúttal. Érdeklődni: Fáv András u. Q 3X300 n.-öl kenderföld házhelynek alkalmas, eladó. Érdeklődni: Si- la. Nagvkátai u. 18. Boroshordók 510—220. 124 és 58 literesek prí­ma állapotban eladók. Nótás u. 1. Bánkuti. .(A régi gázcseretelep mellett.) Eladó másfél szobás házrész. Szolnoki út 34. Keszthelyiék. ________ El adó családi ház és harkányi telek. Érdek- lődni: Csatorna u. 10. Eladó 120 1 prés és Du- na-tv. Alkotmány u. 12. Eladó ház két család­nak is alkalmas. Nagy kert, villany, kút van. Csemő, Hornyák dűlő 14, sz. ______________ El adó Csengeriben új ház. Érdeklődni: Szol- noki u. 10. Hodossy. Eladók boroshordók. 2-től öt hektósig. Dél­lő U. 12. Felveszünk és betaní­tunk konfekcióvarró munkakörbe női mun­kaerőt 14 éves kortól. Betanulási idő alatt is munkabért fizetünk. PEVDI, Cegléd. Kos- F. u 5. ____É El adó elektromos or­gona. Rákóczi út 60. f--. 2._______________ El veszett egy aktatás­ka, benne bélyegzővel, lakattal. Becsületes megtalálót jutalmazom. Anka fuvaros, Pesti út 56. sz. Eladó 15 q ezerjó bor­szőlő. Csengeri u. 48. Ceglédi Szociális Be­tegotthon takarítónőt keres. Jelentkezni le- het Bajcsy-Zs. u. 1. Eladó LV-s 125-ös MZ motorkerékpár. Mező u, 39. ______________ El adó hálószobabútor. Nyárfa u. 18/a._______ El adó 500 literes hor­dó és zománcozott kályha. Dorottya u. 5. Felveszünk vízóra-leol­vasót. Pest megyei Víz- és Csatornázási Válla­lat, Cegléd, Pesti út 65. sz. ______________ El adó porta, fizetési kedvezménnyel, a Tég­lagyár dűlőben. Érdek­lődni: K u. 8 Házastársat keres 11 éves, 100°/o-os rokkant férfi, kis házzal, nyug­díjjal. Jólelkű, magá­nyos asszony levelét várja „Megértés” jel­igére Cegléd, Fűtőház u. 34.________________ El adók: 2 és fél szo­bás, 67 m2 alapterüle­tű öröklakás, OTP-át- vállalással és Szolnoki u. 48. sz. ház nagy kerttel. Érdeklődni: 1146 Budapest XIV., APósi Dürer sor 33, Eladó 5 hektós boros­hordó, Kazinczy u. 14. csülefcet szerezni az úttör5- névneK. — A mi parlamentünk szep­tember 26-án ül össze az is­kola épületében: az őrsök és a rajok legjobb aktivistái vé­leményükkel. mozgalmi ta­pasztalataikkal segítik majd az úttörőcsapat és az iskola munkáját. — Milyen iskolai intézkedé­sekkel kapcsolatban tesz ja­vaslatot az úttörőtanács? — A tanév kezdetén java­soltuk, hogy legyen foci, mo­dellező és biológiai szakkör. Az iskolavezetés kettőt megvalósí­tott, a modellező-szakkört az idén, megfelelő szakkörvezető hiányában nem tudta meg­szervezni. — Személy szerint mit vársz az úttörőparlamenttől? — Az úttörőparlamentnek mindannyian örülünk, mert sok kérdésben hallathatjuk hangunkat, és tervezői lehe­tünk a jövő feladatainak. Igaz, a vitától kicsit félek, mert a parlament nagyobb nyilvános­sága egyeseket talán fékezhet a véleménynyilvánításban. II. I. Mint a nádszál Hajlik a lányok dereka, mint a nádszál: a Május 1. Ruhagyár ceglédi üzemének tan­műhelyében, ahol több mint száz lány tanulja a szakmát, a munkaközi szünetekben tornával frissítik fel magukat az ülőmunkát végző fiatalok. Apáti-Tóth Sándor felvétele A történetíró tiszttartó A magyar iiviusnak [ tiszteljük, aki Padovában volt egyetemi hallgató, a Bacchig- lione folyó partján, öt eszten­deig, sötét tragédiák és gaz­tettek, zegzugos vén utcák és ódon terek városában, ahol még ma is áll az ókori amfi­teátrum, és a lábasházak hű­vösén Petrarca járt. A jog elvégzése után haza­tért Magyarországra, és az akkori nemes ifjak szokása szerint, vitézi próbákra beállt Zrínyi Miklós szigeti várába, berket fölverni, töröktől zsákmányt ejteni, az ellensé­get földeríteni, csatákban le­verni. A gyakori vállalkozások jó iskolái voltak Istvánffy Mik­lósnak, a felejthetetlen vezér keze alatt parancsnokló tisztté nevelkedett a marcona kato­nák között, midőn hajnali le­seken és éjszakai rajtaütése­ken szablyáját gyakorta for­gatta jelesen. Vágyai azonban a humán tudományok és az irodalom felé vezették, szigeti évei után Oláh Miklós esztergomi ér­sek titkáraként buzgólkodott és mint a királyi kancellária jegyzője járta a közjogi ma­gasságok ösvényét. Ott azon­ban a szerencse elszegődött tőle, t mert sem az alnádori méltóságot, sem a magvasza­kadt Bika-család birtokát nem nyere el. Hirtelen aján­latra, elvállalta a ceglédi tiiszttartóságot. I úigléd akkor, | már ne­------------------------ hezen me gérthető helyzetben, a tö­rököt nyögte, a szultánnak adózott, szenvedte az átvo­nuló hadak rablásait, ugyan­akkor fizette a székvárosba fölmenekült klarissaáknak a földesúri járandóságot, nehogy elveszítse jussát a földek­hez. Pozsonyban Istvánffy Mik­lós kezébe fizették az élet- veszélyes utakon dugva vitt aranyakat, s hordták a híre­ket itthonról. S mert Miklós Járási labdarúgó-bajnokság Bemutatjuk az Abonyi Tsz SK csapatát Legutóbb a járási labdarú­gó-bajnokság III. fordulóját bonyolították le. EREDMÉNYEK: Abony Tsz SK—Törtei 3:0, Albertirsa VSC II.—Nagykő­rösi Kinizsi II. 2:1, Ceglédi Bem SE II.—Kőrös- tetétleni Tsz SK 16:0, Dánszentmiklósi Tsz SK— Kocséri Tsz SK 5:0. Ifjúsági mérkőzés: Dán- szentmiklós—Kocsér 8:0. A BAJNOKSÁG ÉLCSOPORTJA 1. Abony 3 3--------16: 0 6 2. Ceglédb. 2 2-------13: 1 4 3. A.-irsa II. 3 2---------14:11 4 ★ Ez úttal az Abonyi Tsz SK csapatát mutatjuk be. A csapatban sok a fiatal, te­hetséges labdarúgó, Diószegi és Sulyok a megyei ifjúsági válo­gatott keret tagja, a legfiatala- labbak közül Krupincza az or­szágos tehetségkutató tornán a legjobb ötven közé jutott. Az abonyiak 18-as kerete: Nagy István, Molnár Sándor, Makai Mihály, Makai Tibor, Gujkel Pál, Matkovics István, Récsi József, Retkes Sándor, Kosik András, Sulyok István, Cigler László, Retkes Ferenc, Kuelczer Gábor, Diószegi Ká­roly, Sárkány János, Markecz Mátyás, Károlyi László, Zelei Ferenc. Edző: Gönczöl Géza. M. L. már akkor viselte magában híres nagy történeti munká­jának terhét, kihallgatta a követeket a parasztháborúról, mely Cegléden még mindig a nagy élményt jelentette, a jobbágyoknak is és önmagá­nak is elegendő évtizedes tá­volságban, amikor az ember már világosan látja a múlt összefüggéseit. A kétesztendős tiszttartó­ságban hányszor volt váro­sunkban, nem tudni, egy kí­sérletéről azonban megem­lékeznek az oklevelek. Tör­tént, hogy Miksa főherceg, a későbbi király, jó tíz évvel azelőtt az egri várkapitá­nyok védelme alá ■ helyezte Ceglédet, amit Ungnád Kris­tóf úgy értelmezett, hogy a város parasztjai neki adóz­zanak. A sértett apácák a ve­szélyt nem ismerő Istvánffyt küldték ki 1573-ban Pozsony­ból Ceglédre, visszaállítani földesasszonyi jogaikat. Itt járt már a város szélin, azon­ban Ungnád fegyveresei nem engedték be a piactérre, tiszt­tartói szállására. S mert Istvánffy szerencsé­je visszatért, császári titkár­rá emelkedett, itthagyott ben­nünket, majd néhány évre rá, a közjogi pálya második leg­felső méltóságát, az alnádor- ságot szerezte meg. f A kard és a toll j a kezé­--------------------------- ben volt, hatvanévesen is végigharcol­ta a hosszú háborút, a leg­több várostromban részt vett és a nagy réteken vívott öl­döklő tusákban, latin para­frázisokat írt és zsoltárokat. Járt küldöttségben Erdély­ben, és a töröknél, békekül­döttségben. A zsitvatoroki bé­ke egyik aláírója volt. öt­venéves korában kezdte írni élete nagy művét, a latin nyelvű „Magyarok történe- téből”-1. Ez a munka és ré­gebben írt szépséges költe­ményei a korabeli feljegyzé­sek között a legrészleteseb­ben foglalkoznak Dózsa pa­rasztháborújával, magas iro­dalmi színvonalon a parasz­tok sorsával és a seregek fe­gyelmével. Messze vezetne, há akár Istvánffy életét akarnék rész­leteiben elmondani, akár a Históriáé de rebus ungaricis-1 elejétől végig ismertetni, egye­dül csak hézagos életrajzra és a bennünket, ceglédieket ér­deklő parasztháborúra gon­dolunk. Senki olyan talá­lóan nem jellemezte a forra­dalmár ceglédi Lőrinc papot, mint történetírónk: „A Ceg­léd mezővárosából való Lőrinc pap, aki Györgynek már rég­től fogva személyes jó barát­ja volt, nem mulasztott el semmit, hogy őt rábeszélve és komoly szóval buzdítva, állandóan ne tüzelje és in­gerelje az övéiken elköve­tett jogtalanságok megbosz- szulására és a nemesség gőg­jének megfékezésére, a ne­mesek, meg a tiszttartóik is, ezek a legelvetemültebb em­berek, erőszakoskodnak ve­lük s gyalázatot követtek el ellenük. Nincs az a kapzsiság, nincs az a kegyetlenség, ami ismeretlen volna előttük. Higyje el, hogy a jóságos is­ten azért bocsátotta le őt a földre, hogy a nyomorult nép­nek erőt és módot adjon ar­ra, hogy oly sok és nagy, ma­gánál a halálnál is súlyosabb gyötrelmeit megszüntesse és azokát könyörtelenül meg­bosszulja. Lőrinc lelke termé­szeténél fogva is szilaj s újí­tásokra vágyó volt.” [ Istvánffy Miklós ma az--------------:------------- egyik le golvasottabb történeti mű, amely tárgyilagosságát a leg­több helyen érvényre juttat­ja, hiszen ő a túloldalon állt, a nemesség, még pedig a falukat és pusztákat szerző, eszközökben nem ’ válogató birtokgyarapítók oldalán. Ma­ga sok ezer hold gazdája­ként hunyta le szemét. Néhány éve szobrot kapott Szigetváron, benn az erdőben, árnyas fák alatt, a török dzsámi falainál. Cegléden is megérdemelne egy utcanevet. Hídvégi Lajos KISIPAROSOK KONGRESSZUSI VÁLLALÁSA A KIOSZ ceglédi területi iro­dáját több kisiparos keresi fel ezekben a napokban, hogy csatlakozzék a kongresszusi, valamint a felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaver­senyhez. A kisiparosok pa­naszmentes munkára, a jótál­lási idő meghosszabbítására és munkaszüneti napokon tar­tandó ügyeletre tettek felaján­lást. Az első jelentkezéseket július 1-én fogadták, a ver­seny jövő év március 31-ig tart. Ismét megnyílt Cegléden, a Gubody utcában ismét megnyílt az ÁFÉSZ ke­zelésében a hatósági húsbolt, mely minden nap nyitva. Ve­zetésével Kamocsai László hentest bízták meg. Gomba a piacon ­Az őszre fordult időt az is jelzi, hogy a ceglédi piacon is­mét megjelent a friss erdei gomba, melyet a városkörnyé­ki erdőkből hoznak a gomba­gyűjtők, és vizsgázott szakér­tő gondos ellenőrzése után kí­nálnak a vásárlóknak. A száraz ősz érződik a ter­mésen: kevesebb van, és ki­sebbre nőttek az erdei gom­bák. Ezúton mondunk köszönetét mind­azoknak, akik drága jó testvérünk, Strázsi Julianna temetésén meg­jelentek, sírjára virágot, koszorút helyeztek. Csuka és Danka család«

Next

/
Thumbnails
Contents