Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-22 / 222. szám

fp ff áFlg I tt i 1 A népesedéspolitikai határozat megvalósításáért I ||Ap IQ | Gondosabb felvilágosító munkát XVIII. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM 1974. SZEPTEMBER 22., VASÁRNAP Gazdálkodás, milliókkal Jé üfeíiiben lialaá a lakásépítés, a közművesítés Beszámoló a városi fanács végrehajtó bizottságának A városi tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályá­nak vezetője a legutóbbi vég­rehajtó bizottsági ülés elé részletes beszámolót terjesz­tett az idei költségvetési és városfejlesztési alapok első félévi alakulásáról. A költségvetés ez évi, módosított összege 136 millió forint. Legmagasabb összeggel gaz­dálkodik a szociális és egész­ségügyi, következik a kultu­rális, majd a gazdasági és végül az igazgatási ágazat. A bevételek összesítetten 55 százalékban befolytak, a ki­adás 48.3 százalék. Mindkét pénzalapból na­gyon jelentős feladatokat kellett megoldani az első félévben. A költségvetési gazdálkodás­ban iránymutatók voltak a Pest megyei Tanács pénzügyi osztálya tavalyi ellenőrzésének megállapításai. A fejlesztési alappal való jó sáfárkodás eredményeként, olyan jelen­tős létesítményekkel gazda­godik a város 1974-ben, mint a 255 személyes leánykollé­gium, a 16 tantermes alsó­JEGYZET Az utolsó mozielőadások A HÍR benne volt a levegő­ben, beszéltek, tudták róla, s mégis megütötte a közlés: ok­tóber elseje után már nem játszik a mozi, megszűnnek a filmvetítések az építők műve­lődési otthonában. Elsején még vetítik A vörös tulipánok völ­gye című szovj'et filmet, utána nem népesedik be többet a né­zőtér, nem hallatszik a gép­házból az ismert, monoton dú- ruzsolás. A gépház. Sasvári László gépész végighordozta tekintetét az alig pár négyzetméteres, alacsony mennyezetű helyiség­ben: ismerte minden talpalat­nyi részét, maga jelölte ki a vetítőgépek helyét, a filmte­kercsek polcait, behunyt szem­mel nyúlhatott a szerszámo­kért. HUSZONKÉT ESZTENDŐ. Számára az ezernél több pi­ros betűs vasárnap, ünnep sem jelentett munkaszünetet. Ak­kor is vetítettek. Néma csend­ben figyelték a nézők a gyor­san pergő filmkockákat, vagy behallatszott a kicsiny abla­kokon a felszabadult, jóízű nevetés. Milyen öröm volt, amikor a nyári tatarozások után meg­szépült a nagyterem! Vagy amikor az első. modern vetí­tőgép megérkezett! Ha meg­teltek a széksorok, jobban ment a munka. Ha jó volt a film, nem jelentett unalmat számára a negyedik vetítés sem. MEGINDÍTJA A GÉPET, lekapcsolja a villanyokat. — Október elseje ... októ­ber elseje — hallja érzékeny füllel az egyhangú gépzúgás- ból. * - v . Még egy jó hét, de ő már tudja, hogy ezek itt az utolsó mozi előadások. A megszokott fejmozdulat­tal kitekint az egyik kis abla­kon. Érdekes, ennyire távol­ról, ilyen homályosan még so­ha nem látta a Magyar Film­híradó képsorait. (papp) Orvosi ügyelet Vasárnap dr. Bucsek Tibor, hétfőn dr. Áfra Tamás, ked­den dr. Bénik Gyula, szerdán dr. Pap Miklós, csütörökön dr. Kovács Pál, pénteken dr: Bea János, szombaton és vasárnap dr. Áfra Tamás tart ügyele­tes orvosi szolgálatot Vácott, a Köztársaság útja 30. szám alatti központi rendelőintézet­ben. Az ügyeletes orvosok a 11-199-es telefonszámon is hívhatók. A beosztás közben megvál­tozhat. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Hevesi István és Fenyves Róza: Szabolcs, Pár­tos Csaba és Pintér Zsu­zsanna: Adrienn, Szűcs Gá­bor és Himmer Mária: Vik­tória, Boroncsok László és Tóth Klára: Edina, Mókus János és Demény Mária: Ber­nadett, Vida László és Bu- csányi Erzsébet: Zsolt, Ge­lencsér József és Csölle Edit: Erika, Márkus László és Fa­bók Mária: László, Szabó Károly és Koczor Julianna: Krisztina, Viski Béla és Tóth Mária: Béla, Hima Imre és Cseri Zsuzsanna: Imre, Ber- tók István és Vezseli Irén: István, Erdélyi László és Zelink Erzsébet: Róbert, Há­zi Árpád és Pazsitka Mária: Árpád, Jakab István és Szí­vós Julianna: Éva, Szalai Fe­renc és Lőrincz Éva: Katalin, Tömöri Gyula és Vizdák Erzsébet: Szilvia, Váradi Jó­zsef és Farkas Mária: József, Farkas László és Déri Gab­riella: Adrienn, Győrik Jó­zsef és Lassza Ilona: Ani-< kó. Molnár László és Horhi Julianna: Ildikó, Kalencsik László és Füstös Éva: Ádám nevű gyermeke. Házasságot kötött: Csepregi Károly és Sipos Jolán, Lat- la u. 64.) rovszki István és Fockter Má­ria, Dudás József és Fockter Edit, Bangó Gyula és Bi­ber Erzsébet, Stefanidesz Mi­hály és Formán Hajanalka, Varga Tibor« és Varga Ju­lianna, Berkes Tibor és Vár­szegi György, Nyári József és Lencsés Erika, Kendrich László és Kulich Györgyi, Ferencsik János és Heincz Mária, Králik István és Stark Beatrix, Nagy Ferenc és Kisparti Ágnes, Őri Gá­bor és Tóth Györgyike. Vácott hunyt el: Ulrich Já­nos (Vác, Rákóczi tér 1.), Bá­ba Elek (Göd, Nemes utca 1.), Molnár Jánosné Bartos Má­ria (Bernecebaráti, Hunyadi utca 5.), Szeri Mihály (Göd, Sallai u. 22.), Madaj István­ná Varga Lidia (Főt, So­mogyi u. 17.), Madár István­ná Madár Mária (Göd. Strom­feld u. 82.), Marinkás Ist­ván (Göd, Szeder u. 1.), Papp István (Göd, Ságvári u. 14.), Szenyéri József né Kládek Má- iria (Verőce, Szamos u. 40.), Herr Béla (Vác, Dózsa György u. 84.), . Garamvölgyi Tünde (Verőce). Unger Vilmos (Vác, Mártírok útja 44.), Kun Ta­más (Főt), Szodorai Gáborné Vitek Mária (Vác, Bacsó Bé­városi iskola, a Földvári té­ri tömbfűtőmű. A tervszerű és jó pénzgaz­dálkodás lehetővé tette a la­kásépítések ütemének tartá­sát, a közművesítéseket. Ala­pozzák az alsóvárosi rende­lőt. Jelentős összeget biz­tosítottak a kórház műszer­ellátására. ötszáz méteres, szilárd burkolatú út épül a gom- básl lakótelepen. Elkészült a Párta és a Cserje utca csapadékvízelvezető csa­tornája. Befejezéshez köze­ledik a Szabadság tér ren­dezése. Korszerű konyhát és tornatermet kap a deákvári iskola. Néhány kiragadott fejezet csak ez a végrehajtó bizott­ság elé került, 15 oldalas je­lentésből, a mellékletek sok- sok számoszlopából. Az is figyelemre méltó, hogy a lakosság adóján, a válla­latok és szövetkezetek befi­zetésein felül, államunk csak­nem 53 millió forintos .hozzá­járulással segíti Vác város- politikai terveinek megvaló­sítását. P. R. Orvosok, védőnők tanácskozása A városi tanács dísztermé­ben értekezletet tartottak a já­rás és a város orvosai, terü­leti védőnői, melyen a Pest megyei Semmelweis kórház­ból dr. Rigó János igazgató, dr. Bodnár János területi szü­lész főorvos, dr. Gyengési Ár­pád szülész főorvos, a váci városi kórházból dr. Kondér Gyula területi szülész főorvos, és dr. Ferenczy Iván, a cse­csemő—gyermekosztály veze­tő főorvosa vett részt, továbbá a Pest megyei Tanács egész­ségügyi osztályának vezető vé­dőnője, Csiza Ernőné, valamint Beszeda Ferencné Vác városi, Markóczi Sándorné és dr. Sán­dor Andrásáé járási vezető védőnő is, mintegy száz or­vossal és védőnővel. Dr. Ferenczy Iván beveze­tőjében ismertette a szülések és koraszülések, valamint az elhalálozások számát. Az adatok szerint, a városban és a járásban az elmúlt év első felében összesen 911, idén 1607 gyerek született, közülük halva született tavaly 3, az idén 8. A koraszülöttek száma 73- ban 114, 74-ben 136 volt. A koraszülöttek közül egy éve meghalt 34, most 26. Az ösz- szes halálesetek száma 48 és 37. — Mint az adatok is bizo­nyítják, a koraszülöttek elha­lálozási száma igen magas — mondta a főorvos. — Mit te­szünk, illetve tehetünk ennek a számnak a csökkenéséért? A körzeti orvosok és védő­nők ismertették az előfordult halálesetek okait. Dr. Kondér Gyula egyebek között a következőket mondta: — Nagyon sok járásunkban a koraszülő és a veszélyezte­tett terhes. Ennek leggyako­ribb oka a már akart terhes­ség előtti felelőtlen abortusz. Kimutatható számokban is, hogy a koraszülő vagy veszé­lyeztetett terhes nők nagyobb százalékának már volt egy'. esetleg több művi vetélése. Ezért nagyobb gondot kell a vé­dőnőknek és a körzeti or­vosoknak a felvilágosító munkára fordítaniuk. Majd így folytatta: — A terhestanácsadásokon minden panaszt meg kell hall­gatni, és adott esetben azon­nal szakorvoshoz kell utalni a rászorulót. Figyelembe kell venni a terhes nők értelmi képességeit is, és azoknak megfelelően kell őket érthető­en felvilágosítani. A beszámoló további részé­ben ezeket mondta: — Minden kis élet egy rej­tély. Újszülöttnek a csecsemőt 28—30 napig tartjuk. Ez idő ben a leggyakoribb a halál­esetek száma, főleg a kora­szülöttek között, de a veszé­lyeztetett kor egy évig tart. Nagy a védőnők, orvosok fe­lelőssége. A beutaláskor ve­gyék figyelembe a családi környezetet, mely szintén oko­zója lehet a betegségnek, pél­dául a rosszul vagy helyte­lenül tápláltság. A beszámolót vita követte, melynek során megbeszélték, hogy egyes esetekben mit le­hetett, kellett volna tenni, hogy életben maradhasson a gyerek A népesedéspolitikai hatá­rozat megvalósításáért, a csecsemőhalálozások csök­kentéséért még nagyon sok a tennivaló. A váci járásban és a város­ban a népességszaporulat az optimális 17 helyett csak 12 ezrelék. Természetesen a szülőknek, az anyáknak is mindent meg kell tenniük, mert az orvosok­nak a születési és elhalálozá­si számok csak statisztikai adatok, nullától a száz száza­lékig, de a családoknak min­den születés és halál száz szá­zalék öröm vagy szomorúság. Hajnal László Gábor VÁLASZ CIKKÜNKRE Még egyszer Váci Pálról Csankó Lajos értékes és ér­dekes írásait mindig nagy fi­gyelemmel olvasom, és nem szívesen szállók n szerzővel vitába. Most azonban úgy ér­zem, valamit mégis el kell mondanom. A Váci Napló szeptember 19-i, csütörtöki számában, Melyik Pál? című jegyzetében az alábbialiat olvassuk: „...vá­rosunknak sem szülötte, sem híres lakója nem volt eddig, akit így hívtak volna ...”, és később: „Tragor... a kódex egyetlen szavából próbálta Pál szerzetes váci voltát iga­zolni... a hoktalan (oktalan) szó eredetét tipikusan váci­nak mondta, mivel ezt az Tűzoltók a járműjavítóban A megelőző és mentő munkálatok eredményesek „Minden jutalomra való igény nélkül, tisztán a feleba­ráti szeretet kötelességének tudatában, a becsületes mun­ka szerzeményének a tűztől való megmentésére.. Széchenyi Ödön 1863-ban így fogalmazta meg a tűzoltók feladatát, amikor megalapí­totta az Első Magyar önkén­tes Tűzoltó Egyletet. Azóta sokat változott a tűz­oltó testület. Számosán akad­nak, akik hivatásuknak vá­lasztják a tűzkár megelőzé­sét. A tűzoltók feladatait nap­jainkban miniszteri rendele­tek szabályozzák. Mit tettek a tűzvédelemről és tűzoltóságról szóló új BM- rendelet megvalósítása ér­dekében a Dunakeszi Jár­műjavítóban? Országos statisztika sze­rint, évente 100 millió forint­nyi a tűz által okozott kár. Eddig a tűzvédelmi előírá­sokat, rendeleteket sok üzem nem kellőképpen hajtotta végre. A MÁV-nál 1970-ben egész­séges folyamat indult el, melynek hatására, a követke­zőképpen alakult a tűz által okozott kár összege: 1970-ben 19 millió, 1971-ben 12 millió, 1972-ben 5,6 millió, 1973-ban 3,5 millió forint. Ezek a szá­mok azt bizonyítják, hogy a megelőző, illetve a meTitő munkálatok eredményesek. Az üzem kis múzeumában megtalálható az Első Magyar Királyi Állami Vasutak fiu­mei tűzőrségének utasítása, 1912-ből. Az oklevelek hosszú évtizedek jó munkáját bi­zonyítják. Századeleji legény­ségi és tiszti sapkák is díszí­tik a vitrint. Remélhető, az utókor szá­mon tartja majd a mai tűz­oltók eredményeit is. Század eleji tűzoltósisakok. Háttérben az 1912-ből való Kovács Csaba tűzvédelmi utasítás. a szerző felvételei Ipoly vidéki palóc nyelvjárás szavának teszi." Abban igaza van a szerző­nek, hogy Tragor okfejtése nem bizonyít, azonban Váci Pálról, a híres Birk-kódex írójáról bizonyosan tudjuk, hogy váci volt, mert a kó­dexet sajátkezűleg így írta alá: Paulus de Vada, s ez a középkori szóhasználat sze­rint, egyértelműen azt je­lenti, hogy Vácon született. Az, hogy családja hosszabb ideje (több generáción ke­resztül) Vácon élt, és ő ma­ga is városunkban töltötte gyermekéveit, csak valószínű. A híres kódexíróimk tehát Vác mint szülővárosa állított emléket az utcanévvel. Van a közleménynek még egy vitatható mondata, bár ez már túlmutat Váci Pál személyén. A szerző azt írja: „... hol volt még 1474-ben, a kódex keletkezése idején a palóc nyelvjárás?” Nos, megvolt. Bár a nyelv­vel együtt a nyelvjárások is változnak, a palóc nyelvjá­rásban meglevő finn nyo­mok — például a -ni rag használata a -hoz helyett a kutatókat arról tájékoztat­ta, hogy a palóc nyelvjárás jóval korábbi a honfoglalás­nál. Dr. Stefaits István Gyakorlatozás közben Klubnap: kéthetenként A dunakeszi József Attila Művelődési Otthonban meg­alakult a dunakeszi autóklub. Az alakuló ülésen 150 gépko­csi-tulajdonos vett részt. Jelen volt Katona István, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára, Tö­rök Sándor, a nagyközségi ta­nács elnöke, valamint a járási autóklub elnöke és titkára. A jelenlevők közül ötvenket- ten léptek be. A klub elnöké­nek Solymosi Jánost választot­ták. Kéthetente egy alkalom­mal lesz klubnap. A belépni szándékozók Eckert Istvánnál jelentkezhet­nek, a tanácsházán. A belépés­kor évi 250 forint tagdíjat kell befizetni. (s. 1.) FELVESZÜNK MEÓSNAK kezdő technikusokat vagy érettségizett szakmunkásokat a sződligeti telephelyünkre, kétműszakos beosztásba. Jelentkezés: Váci Autójavító és Fémipari Vállalat Sződliget-Sződrákos (volt szeszgyár), naponta 8-tól 15 óráig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents