Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-22 / 222. szám
v/feill« 1974. SZEPTEMBER 22., VASÄRNAP A propagandisták kérdeznek - a vezetők válaszolnak Tegnap fejeződött be az MSZMP Pest megyei Bizottsága oktatási igazgatóságán a kulturális kérdések tanfolyama propagandistáinak hétfőn kezdődött egyhetes előadássorozata. A zárást az erre az alkalomra szervezett megyei közművelődési fórum tette kivételessé és jelentőssé. A tanfolyam befejező foglalkozására, a fórumra öt megyei vezető látogatott el, hogy válaszoljon hatvan hallgató, jövendő propagandista kérdéseire: Balogh László, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Sófalvi Zoltánná, az SZMT titkára, Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára, Berla Ferenc, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára, és Hargitai Károly, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Az élénk, izgalmas — néha közvetlen beszélgetéssé alakult — tanácskozás négy és fél órán át tartott, s áttekintette Pest megye közművelődésének legfontosabb, legidőszerűbb kérdéseit Szoros kapcsolatiraa az élettel ha ennek az 50 százaléknak a fele negyven év körüli, hiszen ez nem magas kor. Riasztó az a szám is amelyet Hargitai Károly közölt a hallgatósággal a jóval fiatalabbak helyzetéről: a 25 éven aluliaknak 21 százaléka nem fejezte be áz általános iskolát. A tanköteles korú gyerekek közül pedig évenként átlagosan 9 százalék hagyja abba a renszeres tanulást. De néhány reménytkeltő adatot is közölt a dolgozók továbbtanulásáról Sófalvi Zoltánná. Mint mondotta, több esztendős, elég hosszúra nyúlt stagnálás után e tekintetben bizonyos mozdulás, előrehaladás tapasztalható. Ha lassan is, de az utóbbi években növekszik a dolgozók iskoláiba járó munkások száma. A jó példát adó üzemek közül néhányat meg is említett, többek között a Mechanikai Műveket, a gödöllői Árammérőt, a Csepel Autógyárat. Tehetséges vagy tehetségtelen fiatalok? •Ehhez a támakörhöz kapcsolódtak azok a kérdések is, amelyek z szakmunkásképzés helyzetérői kértek felvilágosításokat. Erre is, mint jó néhány más kérdésre, többen is válaszoltak. Balogh László elmondotta, hogy ha a múlthoz vagy a korábbi képzéshez hasonlítjuk a szakmunkások mai iskoláztatását, feltétlenül előrehaladásról, fejlődésről beszélhetünk. Ha viszont a követelményekhez és a jövőhöz mérjük, látnunk kell, hogy még sok a tennivalónk. A Pest megyei pártbizottság közoktatással foglalkozó határozata ezért hangsúlyozta, hogy az általános iskola és a szakmunkásképzés az oktatásügy két kulcsterülete. Itt legtöbb a tennivaló. Kérdések hangzottak el ez ügyben arról is, hogy szakmunkástanulónak elsősorban a gyengébb, a tehetségtelenebb fiatalok mennek. Erre válaszolva Hargitai Károly azt fejtegette, hogy a most már szerencsére eltörölt átlagosztályzat miatt alakult ki ez a hibás kép a közvéleményben a tehetségről. Aid az elméleti munkában gyengébb, az még nem biztos, hogy gyengébb a termelésben, s főképpen egyáltalán nem biztos, hogy erkölcsben, emberi magatartásban is gyengébb. Lehet valaki kitűnő manuális, ha tetszik, „termelési” képességekkel a tanulásban esetleg közepes is. Így felfogva a dolgokat egyálr talán nem igaz, hogy szakmunkás-tanulónak a „tehetségtelen fiatalok mennek. De nem igaz ez azért sem, mert a munkások között ma már vannak érettségizettek, szak- középiskolát végzettek is. Az ifjúság aktivitása Természetesen szóba kerültek a tanácskozáson az ifjúság életének általánosabb kérdései is. Többek között, hogy mennyire aktív a fiatalság a kulturális életben, s hogy milyen intézkedéseket tervez a KISZ a közművelődési munBalogh László válaszol a propagandisták kérdéseire. A képen (balról jobbra) Hargitai Károly, Berla Ferenc, (a válaszadótól jobbra) Sóíalvi Zoltánné és Kovács Antalné. Koppány György felvetelel Nagyobbak és szebbek az eredményeink a művelődési házak úgynevezett közös fenntartásában. E tekintetben sok minden történt a megyében már évek óta, s ez főképpen annak köszönhető, hogy' sikerült beláttatnunk, nemcsak egyszerűen anyagi kérdésekről van itt szó, hanem tartalomról. Ugyancsak a közművelődés és közoktatás szoros kapcsolatait szimbolizálta az a tény is, hogy a fórumon részletes tájékoztató hangzott el a megye iskolapolitikájáról. Többek között az óvodákról, a fellendülő építésről és a szakképzett óvónők ezzel járó hiányáról, amely az idén átlendült a 40 százalékon, a tudományos-technikai forradalomról, a permanens továbbképzésről-. Több — szóban is felvetett — kérdés az iránt tudakozódott, miképpen lehet az, hogy bár a pedagógushiány igen nagy, mégis sok pedagógusfiatal hagyja el a pályát más foglalkozások kedvéért. Válaszában Hargitai Károly bizonyos egymásnak feszülő érdekek összeegyeztetésének fontosságát hangoztatta. A matematikaszakról például a számítógépprogram sok fiatalt elhódított. Jó dolog ez? Az iskolaügy szempontjából semmiképp. Onnan nézve ez veszteség. A számítógépprogram végrehajtása szempontjából viszont nyereség. Ezt a programot is mi dolgoztuk ki, méghozzá saját érdekünkben. A gondon csak az segíthet, ha a képzés nagyságrendje megfelel e kettős célnak is. Azaz több pedagógust képezünk, hogy jusson a számítógépek, de jusson az iskolapadok mellé is. Ezzel kapcsolatban már most fontos változásokról beszélhetünk, több pedagógus képzésére vaa lehetőségünk, de ennek gyümölcseit majd csak évek múlva élvezhetjük. 'ógiai kérdés szólva egyébként elmondotta, hajlamunk van arra, hogy mindazt, ami nem kívánatos jelenség a társadalmi életben és az emberek magatartásában, kispolgárinak nevezzünk. Holott nem erről van szó. Ebben pontosabbnak kell lenni, hogy az emberek világosan értsék, mit akarunk. Sokan azt hiszik, a kispolgár egyszerűen kispolgárt, azaz kisembert jelent, s úgy gondolják, ha a kispolgárt szidják, a kisembert, tehát őket bírálják. Pedig egy más politikai magatartást bírálunk ilyenkor. A kispolgáriságot, amely fél a forradalomtól, a fegyelemtől, amely kiegyensúlyozatlan, csak a saját érdekét nézi, ingadozó stb. A pártszervek tennivalói A propagandisták egyhetes tanfolyamán a Központi Bizottság márciusi határozatának megvalósításával kapcsolatban külön előadás tárgyalta a pártszervek feladatait De a fórumon mégis ismételten szóba kerültek ezek a kérdések. Balogh László egyebek közt elmondotta, nem szervezeti intézkedésekben kell keresni m lényeget. Az a fontos, hogy a pártszervek szemléletében, állásfoglalásában forduljanak újszerűén a közművelődés problémáihoz, s minél rövi- debb idő alatt váljanak a terület gazdáivá. A szervezeti intézkedések csak ezután vagy ezzel kapcsolatban születnek meg. A fontos, hogy a pártszer- veK a cél felé forduljanak. Ökrös László Aki persze, a közművelődés, vagy ahogyan régebben neveztük, a népművelés hagyományos fogalma felől közeledett volna ehhez a tanácskozáshoz, csak egy bizonyos idő Után ismerte volna föl, hogy a vitában valóban a közművelődésről van szó. A résztvevők, s nemcsak a válaszadók, hanem a kérdezők is, viszonylag kevesebbet beszéltek azokról a tevékenységi formákról és alkalmakról, amelyekről még nem is olyan régen azt hittük, teljesen kitöltik a népművelés fogalmát. Kevés szó esett például a műkedvelésről, az amatőr- mozgalomról és a művészeti ismeretterjesztésről. A vita résztvevői — az MSZMP Központi Bizottsága fiárciusi határozatának mondanivalójához így is alkalmazkodva — azt tartották egyik legfontosabb feladatuknak, hogy a kultúra és a művelődés szőkébb értelmezésétől eltávolodva, vizsgálódásaikban szemügyre vegyék a szocialista életmód, életforma és magatartás kialakulásának helyzetét, eredményeit, gondjait és feladatait is. Ily módon ez nem hibája; hanem éppen erénye volt a tanácskozás- tűik. Ebben a fel fogásban -sze! - lemben, született a kérdések nagy része is. Az egyik hallgató — írásban kereken rá- is kérdezett e problémára, afelől érdeklődvén, hogyan hat például a szocialista brigádok kulturális vállalásainak teljesítése az életmód-életfelfogás és a fhagatartás alakulására. A kérdésre válaszolva Sófalvi Zoltánná példák seregével bizonyította, hogy az összefüggés létező és valóságos. Sok olyan kezdeményezéssel találkozhatunk Pest megyében is, amelyeknek az a célja, és eredménye, hogy a munkások egyre alkalmasabbá válnak az aktív közéleti szereplésre. Ehhez a problémához kapcsolódva Balogh László azokra a kételyekre válaszolt, amelyek a közvéleményben itt- ott már megfogalmazód talc. A KB márciusi határozata kiemeli, hogy a munkásság művelődésében elsősorban a szocialista brigádokra kell építeni. De van-e a brigádok tagjaiban aktív művelődési igény, amelyre valóban építhetünk. A megyei, tapasztalatok szerint a válasz: határozott igen. Sokszor bíráljuk ugyan a szocialista brigádokat ezért vagy azért, legtöbbször talán a kulturális vállalások formális teljesítéséért. Ez a kritika azonban nem mond ellent a lényegi igazságnak. Másrészt azt is figyelembe kell itt venni, hogy több helyen az üzemi vezetők maguk sem törődnek — vagy legalább eddig nem törődtek — a brigádok kulturális vállalásaival. Csak a termeléssel ne legyen semmi baj, a többi mellékes — mondják ezek az üzemi vezetők. Gyakran nem vagyunk elég érzékenyek a brigádokban a kulturális munka tényleges eredményei iránt. Ha egy munkás például azt mondja, elmentem a kiállításra, de csak azért, mert a többiek is elmentek, elolvastam egy könyvet, de csak azért, mert a többiek is elolvasták, mi bírálunk és azt mondjuk, lám, mennyire formálisak az eredmények. Holott ezekben és a hasonló esetekben is valójában dicsérni kellene. A közösség formáló hatását kell itt meglátnunk, a húzóerőt, ami új utak felé indít egy vagy több munkást már egyetlen brigád keretei között is. Riasztó számok — reményt keltő adatok Már az eddigiek is mutatják, hogy a medrei fórum rendkívül nagy figyelemmel, mondhatnánk, kiemelten foglalkozott a munkásművelődés ügyével. Ez a figyelem az egész tanácskozáson végigvonult. Valamilyen . szállal jóformán minden felszólalás — vagy egyszerű közbeszólás, mert ilyen is elhangzott —, kapcsolódott a munkásélethez. Ugyanilyen figyelemmel és érzékenységgel vette szemügyre a tanácskozás a fiatalok művelődésének, életének, magatartásának gondjait is. Joggal mondhatta zárószavaiban Balogh László, hogy a tanácskozás a tartalmát és lényegét tekintve, munkás- és ifjúságcentrikus volt. Még szinte felsorolni is lehetetlen azokat a kérdéseket, amelyek ebben a tárgykörben elhangzottak, a dolgozók iskoláitól kezdve az ingázó munkások nagy gondjain át egészen a szakmunkásképzés új formájáig. Természetesen nem minden probléma szerepelt azonos súllyal, s ezek közül a nagyobb nyomatékot kapott kérdések közül talán első helyen a dolgozók továbbtanulásának, általános iskoláinak ügyét említhetjük. Riasztó számok hangzottak el ezzel kapcsolatban: a munkások 50 százalékának nincs meg az általános iskolai végzettsége, s ez még akkor is nagy gond, A hallgatóság: a kulturális kérdések tanfolyamainak megyei propagandistái. vita épp azzal kapcsolatban bontakozott ki, mennyire és mennyiben nevezhetők a javasolt akciók kísérleteknek. Lényeges új ugyanis sem a tartalomban, sem formában, sem módszerben nem, fedezhető fel bennük. Arról van szó — a javaslatok szerint —, hogy az agglomerációban intenzívebben, nagyobb hatásfokkal kell csinálni mindazt, amit másutt. De ez semmiképpen sem nevezhető köz- művelődési kísérletnek. Az erők összefogása —» r Nagy szerepet kapott a tanácskozáson a különféle művelődési intézmények összhangja, munkájuk egységes cél felé való koncentrálása, hatékonyságuk fokozása. Legrészletesebben és legbehatóbban talán Hargitai Károly beszélt erről, sok más fontos kérdést érintő felszólalásában abból kiindulva, hogy a közművelődés és a közoktatás ezer és ezer szállal kapcsolódik egymáshoz. Valóságos tendenciákat, folyamatokat erősítünk tehát, amikor az együttműködést szorgalmazzuk. A lehetőségek szinté magától értetődőek. Nyilvánvaló, hogy például egy Iskola szemléltetőeszköztára — nagyon kis példa ez, de a dolog lényegét jól mutatja — ha csak iskolai célokra használjuk fel, kevésbé hasznos és hatékony, mintha a közművelődés feladatainak megoldásához is igénybe vesz- szük. Ehhez persze az kell, hogy az iskola és a művelődési ház közel legyen egymáshoz, esetleg éppen egy épületben kapjon helyet. Ez persze építési, telepítési kérdés is, s ebben Pest megye még csak a kezdet kezdetén, jóformán a tennivalók felrajzolásánál tart. Néhány ideo. Néhány ideológiai kérdés is szóba került a közművelődési fórumon. Az egyik kérdés arra a problémára kért feleletet, miért engedünk be nyugatról válogatás nélkül mindent? Balogh László kifejtette, hogy különösen az ellenséges, a bur- zsoá ideológiát terjesztő eszméket, műveket bíráljuk fölül. A kapcsolatok fejlesztése azonban a békés egymás mellett élés elveiből és gyakorlatából természetszerűen következik. Mi nem félünk ezektől a kapcsolatoktól. Szilárd meggyőződésünk, hogy a mi eszméink jobban hatnak ott, mint az övéké itt. Eközben azonban egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy az ideológiai harc fokozódik. Munkánkat eszerint kell végeznünk. Ami a hozzánk érkező külföldiek olykor előforduló ellenséges magatartását illeti, ném tűrjük el még a békés egymás mellett élés tiszteletben tartása mellett sem. Egy másik kérdés a kispolgári magatartás lényege iránt érdeklődött. Több más hozzá kapcsolódó kérdésre válaszolva Balogh László elmondta, hogy a szocialista magatartást bátrabban, erőteljesebben kell propagálnunk. Nem pontokba szedett szabályok, hanem a meggyőződés, a gondolkodás- mód, az életszemlélet, amely magatartássá válik, mondja meg végül is az embernek, hogy bizonyos helyzetekben mit kell tennie. Jellemnevelésre van szükség, s ennek szolgálatába kell állítani a szocialista magatartás propagandáját is. A kispolgári magatartásról Fórum a közművelődésről ka fellendítésére. A kérdésekre Berla Ferenc szinte külön előadásban válaszolt. Bevezetésül a fiatalok öltözködéséről beszélt — mert ilyen kérdések is felvetődtek a tanácskozáson — hangoztatva többek között, hogy ebben a szélsőségeket nem rendeletekkel, különféle intézkedésekkel kell megszüntetni, hanem a fiatalok nevelésével) műveltségének ' erősítésével. Ami a fiatalok közművelődésben való részvételét illeti, azzal kapcsolatban azt mondotta el a KISZ Pest megyei bizottságának titkára, hogy az eddigi részvétel ebben a munkában nem volt elég céltudatos. De már hozzákezdtek ahhoz, hogy a KISZ, mint szervezet, tagjai révén hatékonyabban épüljön be a közművelődés rendszerébe. Ugyanígy tervezi a KISZ megyei bizottsága az ifjúsági klubok munkájába — 150 ilyen klub dolgozik a megyében, bár ezeknek csak egy- harmada fejt ki rendszeres tevékenységet — beleszólni. A KISZ megyei bizottságának titká/a a fiatalok továbbtanulásáról is szólott Üj akciót indítanak — jelentette be többek közöt — amelynek az a célja, hogy ne legyen olyan KISZ-tag, aki nem végezte el az általános iskolát. A szakmunkástanulók ügyében pedig megszervezik az úgynevezett patronáló mozgalmat Fefadat és kísértei Mint minden olyan tanácskozáson, ahol a megye kulturális életének kérdései szóba kerülnek, a szombati fórumon is felvetődött az agglomeráció, és hozzá kapcsolódva az ingázó munkások művelődésének problémája. A kérdés, amely ezzel kapcsolatban elhangzott, azt kutatta, milyen eredményekkel járt az a közművelődési kísérlet, amelyet az agglomerációs övezet több községében a Hazafias Népfront vizsgálatai után tavaly kezdődött meg. A kérdésre válaszolva Kovács Antalné egyebek közt elmondotta, hogy a népfront Pest megyei bizottságának kulturális bizottsága megvizsgálta 44 Pestkörnyéki település helyzetét és javaslatot tett, hogy kísérleti jelleggel dolgozzák ki néhány községben a közművelődés intenzívebb előrehaladásának feltételeik Azóta kiderült, hogy a javaslatokat pontosabban kell kimunkálni. Közbevetett szóbeli kérdésre elmondotta még, hogy a kulturális bizottság javaslatait kísérletként emlegették. A
