Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-21 / 221. szám

£v *jll' I f A városunkban állomásozó \ rí A171 AT fg A 8 ACJ I Á 11A katonáknak, hozzátartozók ­UÍUt ICl UCtl Cl) 1/(1111/ nak és a város lakosságának v szovjet katonai kultúregyüt­tes színvonalas kultúrműsort mutatott be. A katonaegyüttes ízelítőt adott a szovjet dal- és tánckultúra jelenlegi helyzetéről. Nagy tetszést aratott a magyar és szovjet katonák barátságát bemutató táncjáték is. Balalajka- és tangóharmonika-bemutatók csattanója a „Lánykéré; ' táncjáték volt. Fleischmann János felvételei mm A PESTME CrY E I HÍRLAP KI A DA SA XVIII. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM 1974. SZEPTEMBER 21., SZOMBAT Év ford u lókra készü Ive... Emberségből vér — vérből élet A Kinizsi Sportotthon egy napra valóságos minikórházzá alakult át. Már reggel 8 óra­kor teljes létszámban megje­lent a véradásra a rendőrség, de eljöttek a Szabadság és a Hunyadi tsz, az ITV, a kon­zervgyár és a szociális otthon dolgozói is. Igen örvendetes, hogy sokan felismerték a vér­adás jelentőségét, többen je­lentkeztek véradásra az elmúlt évekhez viszonyítva. Érdeklőd­tünk a főorvostól, hányán je­lentkeztek az idén véradásra. — A városi térítésmentes véradáson részt vevők száma első alkalommal emelkedett 200 fölé, összesen 295-en jelentkeztek és 82 liter vért vettünk le. Egyre többen ismerik fel a véradás jelentő­segét a városban, és ha azt számítjuk, hogy egy szívmű­tétnél 20 liter friss vérre van szükség, elmondhatjuk, hogy majdnem négy ember életének megmentéséhez elegendő vért adtak Nagykőrös lakói. Az emberek mindinkább félre teszik a véradással kap­csolatos tévhitüket, hogy az fájdalommal jár, és szívesen jönnek. Puszta Jánosné példá­ul, a városgazdálkodási válla­lat dolgozója félve jött, de mosolyogva távozott a vér­adásról; Tóth Imréné, a Rá­kóczi iskola tanára is most adott először vért. Dr. Faith Istitánné, a Vö­röskereszt városi titkára öröm­mel vette tudomásul, hogy a városban ilyen sokan Ismer­ték fel a véradás jeléntőségét, és szívesen jöttek segíteni be­teg társaikon. Ezúton köszöni meg a város lakosságának, üzemeinek, tsz-einek áldozatos segítőkészségét. B. L. Néhány hét választ már csak el bennünket november másodikától, Nagykőrös fel- szabadulásának 30. évforduló­jától. E jelentős esemény megünneplésére hasonlóan az előző évekhez, szorgalmasan készül a város fiatalsága. Az ünnepségek, megemlékezések mellett számos sport- és kul­turális rendezvényre is sor kerül majd. A kommunista fiatalok sportvetélkedőjén” a labdarúgók már befejezték mérkőzéseiket, és véget ért a lövészek versenye is. Hamaro­san az asztalit.eniszezők is ősz. szemérik tudásukat, november 3-án pedig az összetett hon­védelmi verseny indulói küz­denek az elsőségért. Az Arany János Múzeum­mal közösen rendezi meg a KISZ városi bizottsága azt a szellemi vetélkedőt, amelyen a részvevők arról adnak szá­mot, hogyan ismerik Nagykő­rös felszabadulásának történe­tét s az azóta eltelt 30 év eseményeit. Még ebben a hónapban or­szágos rendezvényen is részt vesznek a nagykőrösi fiatalok. Szeptember 23-án lesz 30 éve, hogy a pusztító háború után felszabadult az első magyar település, Battonya. Ebből az alkalomból ott 21-e és 23-a között háromnapos országos megemlékezést rendeznek, melyre az ország valamennyi városa és járása, így Nagykő­rös is, elküldi képviselőjét, egy-egy úttörőt. A találkozón tábortüzet gyújtanak, a Sza­badság Tüzet, amely Battonya után az ország minden ré­szébe eljut. Nagykőrösön szeptember 23-án az Arany Jáinos Általános Iskola udva­rán fogadják ünnepélyesen a Szabadság Tüzét hozó fáklyát, amely 29-éig marad a város­ban, majd továbbviszik a ceg­lédi járás községeibe. A Kossuth Lajos Általános Iskola udvarán rádió adó-ve­vő , készüléket helyeznek üzembe, mellyel a Battonyán levő lenini páncélautó rádiós­központjával tartják a kap­csolatot a pajtások. Onnét hangzik el vasárnap délben az országos úttörőelnökség na­piparancsa, amelyet hangszó­rón hallhatnak majd az isko­lában összegyűlt úttörők. A napiparancsban elhangzó fel­adat végrehajtását még aznap este 7 óráig rádión jelentik a Battonyán levő központnak. Sok száz, békét jelképező ga­lamb is útnak indul az alföl­di községből az ország messzi tájai felé, s mindegyik egy- egy levelet is visz, melyben az országos úttörőelnökség üzenete áll. Intézkedési terv készült a KISZ városi bizottságán ha­zánk felszabadulása 30. év­forduló jának méltó megün­neplésére. E történelmi évfor­duló tiszteletére a KlSZ-alap- szervezetek felszabadulási be­számolókban rögzítik azokat az eredményeket, amelyeket a mozgalmi munkában 1 elértek. Az Alkotó ifjúság című pá­lyázaton pedig szakdolgoza­tokkal, szakmai ismereteiket bizonyító mestermunkákkal indulhatnak a fiatalok. A be­érkező pályamunkákból a KISZ Pest megyei bizottsága megyei kiállítást rendez, a leg­sikerültebb alkotásokat elkül­dik a moszkvai és lipcsei nemzetközi kiállításra. Az év­forduló tiszteletére az MSZMP városi bizottsága és a Haza­fias Népfront városi bizottsá­ga közösen képzőművészeti pályázatot is hirdet. „Felsza­badult hazánkról szóljatok szép szavak” címmel szavaló­versenyt rendeznek, melyre várják az érdeklődő fiatalok jelentkezését Már korábban hírt adtunk arról, hogy a KISZ központi bizottságának felhívásához csatlakozva Nagykőrös fiatal­jai vállalták, hogy 150 ezer forint értékű munkával, il­letve ennek 20 százalékos túl­teljesítésével járulnak hozzá egy, a Vietnami Népi Demok­ratikus Köztársaságban fel­építendő szakmunkásképző is­kola költségeihez. Sok helyütt AZ ARANY JÁNOS GIMNÁZIUM MÚLTJA (2) Az első a Duna—Tisza közén MiljCn lehetett az a régi épület, amelyben kezdetben mű­ködött az iskola? Nyilván nem valami hatalmas emeletes épület volt, hanem egyszerű, hosszú nádfedeles ház állott a telek keleti szélén, a mai tornaterem táján. Az 1830-as évek­ben ezt a 200 éves vályogépületet lebontották, és helyébe a mai Petőfi iskolának helyet adó emeletes házat emelték. A templomot várszerűen koszorúzó kerítés kőanyagát használ­ták fel erre a célra. Ez volt az első tekintélyes iskolaépület a Duna—Tisza közén. Hamarosan híressé vált az iskola. A szá­zad végére aztán szűkösnek bizonyult ez a masszív épület, s a mai kétemeletes nagy épületet emelték 1902-ben. Az ere­deti tervrajzon azonban még nem szerepelt a karcsú kupola. Azt az egyik lelkes irodalomtanár, Mészöly Gáspár követelé­sére építették. Régi magyar vezéri sátrat jelképez, tetején a bizánci stílű koronával. A toronyszerkezet többe került, mint az egész második emelet. AZ iskola szellemi irányát elsősorban a tanárok határoz­ták meg. Az 1500-as évek tanári karának egyik tagja, Veres­marti Mihály is dicsérőleg emlékezik meg egyik könyvében környezetéről. Bősházi Mártont 1637-ben már a város küldte külföldre „illendő költségekkel”. Amint a város fennmaradt első jegyzőkönyveiben feljegyezték, emlékezetes e korból Lo- sonczi István rektor professzor ténykedése, ki hivatalát Má­ria Terézia egész uralkodása alatt betölti. Hármas Kis Tükör című munkáját még a 48-as időkben is használták. Benne még a földrajzot is hangzatos magyar versekben tanította. Pest megyéről például így kezdte mondókáját: „Ha fordulsz Pest, Pilis és Solt vármegyére, itt akadsz Pest-Buda, Vácz és Szentendrére. Margit — Nyulak — Csepel híres szigetére. Hol épült Ráczkeve, Árpád emlékére. Itt Vein Czegléd, Abony, Kőrös. Kecskeméttel. Gazdag három város, vörös bor szürettel, Kalocsa, Solt, Dömsöd, a Kiskun helyekkel. Melyek bővölködnek telt búza vermekkel.” A francia forradalom idején jeleskedik Nánási Fodor Gerzson, aki a Habsburgok börtönét is megjárta. Síremléke ma is épen áll a református temetőben, mellette áll Háló Kovács József sírja, aki vele együtt okította Csokonai Vitéz Mihályt a debreceni kollégiumban. Az iskola igazi virágkora azonban akkor kezdődött, amikor Arany Jánosék kerültek ide. Emlékmúzeumunkban ma is csodálkozva állnak meg a látogatók a hat akadémikus tanár képe előtt: mert rajta kí­vül itt tanított a szabadságharc utáni nehéz időkben Szász Károly, Szigeti Warga János igazgató, Silágyi Sándor, Sala­mon Ferenc, Szabó Károly. Említünk még kettőt, akik ugyan nem lettek akadémiai tagok, de beírták nevüket a magyar tudomány és költészet történetébe; Mentovich Ferenc és Lo- sonczi László. „A fiastyúkiban nincs annyi csillag, mint akkor Nagykőrösön volt!” — mondta Jókai Mór. A következő időszakban is sok jeles tanára volt intéze­tünknek, közte Benkó Imre, Arany első nagykőrösi történet­írója. A művészek közül kiemelkedik Biczó Géza, aki még diáik korában lerajzolta Arany harmadik lakóiházát, amelynek képe bejárta az országot, valamint Bakos Tibor, a nagynevű s akvarellista. Reméljük, soruk az új időkben is folytatódni fog! Az iskola színvonalát a mesterek mellett a tanítványok is mutatják. Itt ebben sincs hiba. A régi latin anyakönyvek megőrizték a beiratkozott diákok aláírását, s röviden utalnak későbbi sorsukra is. Az újabb időkben akadt olyan osztály, melyből öt egyetemi tanár került ki. Diákjaink mindig részt vettek az önkormányzatban. Ve­zérük a sénior volt, neve öregebb diákot jelent. Tagja volt a tanári karnak is, melynek gyűlésein a diákérdekeket kép­viselte. Két helyettese a. contrabenek voltak. Amikor nem volt még írógép, ők írták gyöngybetűkkel a felterjesztéseket, adták az engedélyeket a kimaradásokra. Mert szigorú volt a nevelés szelleme: kora este bezárták a kapukat, lélek az aj­tón se be, se ki. Vigyáztak erre a vigilek, a diákőrök, akik két-két héten át virrasztottak a kapu mellett, akárcsak ma a táborban az őrök. A vidékről jövő diákok, mintegy negyve­nen, az iskola területén épített kunyhókban lakhattak, s kiket szerény egyenruhájuk is megkülönböztetett a városi sihede- rektől. Latin szóval tógának nevezték ezt, pedig inkább dísz­telen szűr volt, mely megakadályozta a divatversenyt, s eltakarta az alatta levő szegényes ruházatot. A szegény diá­kok a városbeli, önként vállalkozó családoktól kaptak naponta főtt ételt. A szakács tisztét viselő diák értesítette az előző nap a következő főzetőt. A -dárdások (szolga diákok) rúdon hozták be a kétfülű nagy fazekat. Így is megtörtént, hogy sürgős mezei munkák idején ebéd nélkül maradtak a szegény diáitok. Ezért később az iskolától egy-egy cipót is kaptak naponta. Végezetül hadd kössem tanárok és diákok lelkére azt a gyönyörű mondást, amivel a 400 éves jubileumon a Magyar Tudományos Akadémia képviselője, Bóka László fejezte be beszédét: „Kis diák, aki belépsz ebbe az iskolába, ú.gy nézz a ka­tedrán ülő tanárodra, hogy nem tudod: talán Arany tanár úr ült ott a katedrán — és te, tanár, aki lehajolsz az öreg betű­ket vető, könyvével crak most ismerkedő kisdiák fölé: gondolj arra, hogy talán Tolnai Lajos ül előtted.” ' Dr. Törös László (Vége) hozzáláttak már a vállalás tel­jesítéséhez, s eddig is számos szép eredmény született. A munkahelyi KlSZ-szerve- zetek tagjai csatlakoztak a XI. pártkongresszus tiszteleté­re korábban meghirdetett munkaversenyhez. A szorgos- kodást hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulójáig folytat­ják. Ugyancsak korábban váL laltak védnökséget a város kommunista fiataljai a meg hirdetett húsprogram fölött. E munkában komoly feladat vár például az állami gazdaság, az Arany János Termelőszövet­kezet KISZ-szervezetére. A munkahelyi s városi szparta- kiádok megrendezésével, ‘ az azokon való részvétellel pedig a fiatalok nagy tömege vállal nem kis részt az országos sportnapok előkészítéséből. A tanulmányi versenyeken való sikeres szereplésre szólítja föl a KISZ városi bizottsága a tanuló fiatalokat. A helyi, já­rási, megyei tanulmányi verse­nyeken, a Szakma kiváló ta­nulója címért folytatott vetél­kedőn elért eredményeik jel­zik készülődésüket a történel­mi évfordulóra. m látunk ma a moziban Az aranyláz + Kutyaélet. Charles Chaplin nagy sikerű burleszkfilmjének felújítása. Kísé-rőműsor: A hazámat szolgálom. ÉJSZAKAI ELŐADÁS Ion kapitány nyila. Előadás kezdete: este 10 órakor. Kiállítás a művelődési házban Újabb képzőművészeti kiál­lítás nyílik szeptember 22-én, vasárnap 11 órakor az Arany János Művelődési Központ ki­állítótermében. Ezúttal Platthy György pécsi festőművész tár­latát rendezik meg, melyet dr, Losonczi Miklós művészettör­ténész, lapunk kritikusa nyit meg. A kiállítást szeptember 22-étől október 6-áig tekinthe­tik meg. Motorsokk? Városunkban is állandóan növekszik a közúti forgalom. Úgy látszik, hogy ezzel pár­huzamosan „bátorodnak” a kétkerekű járművek vezetői is. Sok kerékpáros okoz forgalmi akadályt városunk útjain is szabálytalan közlekedésével. Újabban a motorkerékpáros fiatalemberek „mutatványai” szinte hajmeresztőek, amilyen sebességgel és szinte az el- fekvésig bedőlve szedik a ka­nyarokat, nemcsak a gyalogo­sok és mások, hanem saját épségüket is veszélyeztetve. Vagy ezt tartják sikkesnek? Nagyon veszélyes bravúrosko­dások ezek, s jó lesz, ha le­szoknak erről. Szükséges ez a közrend érdekében is. A süteményt is csomagolják... A konzervgyár ABC-bolt péksütemények részlegében reggelenként sok a zsörtölő- dés. Az első műszakba menő dolgozók a reggelihez való sü­teményeket szabadon válogat­ják. Sokan kérik, hogy az el­adók papírba csomagolva ad­ják ki a péksüteményeket, ez higiéniai szempontból is hasz­nos lenne. * SPORT Őszi birkózó idénynyitó A tervezett két nap helyett már egy nap befejeződött Bu­dapesten az Újpesti Dózsa or­szágos I. osztályú kötöttfogású birkózóversenye, amelyre a Ganz-MÁVAG sporttelepén került sor 19 sportkör 62 ver­senyzőjével. Az idénynyitón az Nk. Kinizsit Sárosi Tibor kép­viselte, aki 57 kg-ban (8 induló volt) 2—2 tusgyőzelem és pon­tozásos vereség — utóbbiakat az első két helyezettől szen­vedte el — után a 4. helyen végzett. Az úttörők a ceglédi orszá­gos szabadfogású versenyen szerepeltek, városunkból ha­tan. A 16 egyesület 80 ver­senyzője között jó néhány fő­városi fiatal is szerepelt, s így az Nk. Kinizsi versenyzőinek helyezése igen értékes. 35 kg- ban (14 induló) Strázsi Gyula lett az első, s az újonc Mécs István a negyedik. 41 kg-ban (13-an voltak) Pákozdi Béla a második helyen végzett. 45 kg- ban (14 induló közül) Apró Balázs minden ellenfelét le­győzte, s súlycsoportja győzte­se lett. Serdülő labdarúgó-sorsolás A labdarúgósport átszerve­zésével az 1974/75-ös bajnoki évben először indul vidéken rendszeres serdülőbajnokság a legnépszerűbb magyar sport­ágban. A körösi fiatalok a Pest megyei déli csoport küzdel­meiben vesznek részt, s ez az őszi programjuk a serdülők között: Szeptember 22.: IM Vasas Iklad—Nk. Kinizsi, 29.: Nk. Kinizsi—Bem SE (Cegléd). Október 6.: Nk. Kinizsi—Pi­lisi KSK, 13.: Maglódi KSK— Nk. Kinizsi, 20.: Nk. Kinizsi— Aszódi Építők, 27.: Monori SE —Nk. Kinizsi. November 3.: Nk. Kinizsi— Albertirsai VSE. Baráti együttműködés Az MHSZ nagykőrösi rá­diósklubja segíti az MHSZ Nk. Kinizsi modellezőit. Jó példa a baráti együttműködésre, hogy a rádiósok miniatűr ezüstcink akkumulátor töltéséhez szük­séges akkumulátortöltőt szer­kesztettek és készítettek. A mindössze két dekagramm sú­lyú miniakkumulátor nagy örömet okozott a modellezők­nek, mert a kereskedelemben nem lehet kapni. A villanymo­tor meghajtású hajómodellek- hez az őszi versenyeiken már tudják Is használni. KISZ-es sportmegmozdulások A KISZ az ősz folyamán asztalitenisz-bajnokságot ren­dez a város fiataljai részére. November 2-án és 3-án, Nagy­kőrös felszabadulásának 30. évfordulója keretében kultu­rális és sportmegmozdulásokra is sor kerül. Szombati műsor Atlétika. Budapest: Magyar- ország—Románia női váloga­tott viadal. Kézilabda. Csávoly: OKISZ Kupa mérkőzés. Kosárlabda. Sportotthonud- var, 15: Nk. Pedagógus—Nagy- kátai Vörös Meteor női ifjúsá­gi, 16: férfi ifjúsági megyei bajnoki mérkőzés. Sportlövészet. Tormási lőtér, 8.30: Konzerv Kupa vetélkedő. S. Z. Köszönetét mondunk a rokonok­nak, munkatársaknak, ismerősök­nek, akik szeretett gyermekünk, férjem és testvérünk Kereki Fe­renc temetésén megjelentek, sírjá­ra koszorút vagy virágot helyez­tek, ezúttal mély bánatunkon eny­híteni igyekeztek. A gyászoló csa­lád.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents