Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-21 / 221. szám
1 1974. SZEPTEMBER 21., SZOMBAT / r 's Készülődés a kongresszusra A határozatok megvalósításával A Z MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA — mint ismeretes — 1975 márciusára hívja össze a párt soron következő XI. kongresz- szusát. Ennek megfelelően a különböző szintű pártbizottságok és pártszervezetek már hozzáfogtak a tervszerű előkészítő munkához. Megyénk valamennyi pártszervében, alapszervezetében a hátralevő időben is a X. pártkongresszus, valamint a megyei, járási, városi pártbizottságok határozatainak megvalósítása a legfőbb tennivaló. A társadalmi, politikai élet valamennyi fő területén a kor követelményének megfelelő, végrehajtásra váró határozatok vannak érvényben. Hogy csak néhány legfontosabbat említsünk: a munkás- osztály társadalmi szerepéről, a gazdaságpolitika végrehajtásáról, a közművelődés fejlesztéséről, a kádermunkáról, a párttagság növekedéséről, a szakszervezetekről, az ifjúság és a nők körében szükséges munkáról. E határozatok alapján hozott helyi intézkedések eddigi eredményeit kell áttekinteni valamennyi pártszervezetben, és meghatározni a további tennivalókat, hogy majd a sorra kerülő beszámoló taggyűléseken, küldöttértekezleteken megfelelő tartalommal számot adhassanak munkájukról. E bből következik, hogy a XI. kongresszusig nem új határozatok meghozatala a cél, nem vizsgálatok szervezésére van szükség, hanem az érvényben levő párthatározatok lehető legteljesebb végrehajtására. Erre kell összpontosítani a vezetőségek irányításával a párttagság munkáját. Figyelemmel kell kísémiök ezt a pártszervezeteknek és a szakszervezeti. a KISZ-szervekkel együtt megfelelő erkölcsi elismerésben kell részesíteniük a kongresszusi munkaversenyben kimagasló eredményeket elérő dolgozókat, brigádokat, munkáskollektívákat, támogatniok kell azt a sokszínű kezdeményezést, ami kibontakozóban van Pest megye ipari és mezőgazdasági üzemeiben. A munkaverseny-mozgalom során erősödő, széles politikai bázist is fel kell használni a párt politikájának ‘ ismertetésére, a X. kongresszuson kitűzött célok megvalósítására. Egészséges folyamat van kibontakozóban a párt Központi Bizottságának a munkásosztályról szóló határozata alapján, amely a vezető osztály tagjainak politikai képzésében, szakmai iskoláztatásában, közéleti tevékenységének növelésében és a munkások vezető testületekben, arányuknak megfelelő képviseletében nyilvánul meg. Ez a kezdeti kedvező tapasztalat a pártve- zetőség-választások belső káderelőkészítő munkája során észlelhető. Egyre inkább megértik a párt vezető testületéinek tagjai, hogy itt nem statisztikáról, hanem a munkás- képviselet érdemi javításáról van szó. A munkások nagyobb arányú képviseletére — üzemi, járási, városi pártbizottságoknál, s munkabizottságaiknál — a feltétel adott, hiszen az elmúlt kongresszus óta is számtalan jó szakmunkás, fizikai dolgozó bizonyította felkészültségét, elkötelezettségét a párt, a szocializmus ügye iránt, és hozzáértését a döntésele meghozatalában, a párt alsóbb választott vezető testületéiben. Miközben a pártbizottságok a határozatok végrehajtásán munkálkodnak, feladatuk, hogy a pártvezetőség-válasz- tásokig értékeljék az irányításuk alá tartozó pártszervezetek munkáját. A pártalapszer- vezetek vezetőségei a pártcsoportok, a pártcsoportok pedig az egyes párttagok munkáját hivatottak értékelni. J ÖL BEVÁLT az elmúlt három évben az év végi beszámoló taggyűlések rendszere, melyet a párt X. kongresszusa határozott el. Ezeken a taggyűléseken a pártalapszervezetek vezetőségei számot adtak a párttagságnak éves munkájukról, az irányító pártszervek pedig értékelést adtak az alapszervezet vezetőségének és tagságának munkájáról. A most sorra kerülő választást megelőzően tehát a pártszervezetek birtokában vannak az elmúlt három év értékelésének, dokumentumainak, és ismei'ik az irányító pártszervek véleményét is. Az tehát a feladat, hogy a pártcsoportok tartsák meg üléseiket, és az idén októberben értékeljék az egyes párttagok munkáját. Akikor járnak el helyesen, ha kritikusan és őszintén mérlegelik ennek a kis közösségnek a' munkáját. Ha azt értékelik, hogy az egyes párttag hogyan teljesítette pártmegbízatását, mennyiben tett eleget a tagsággal járó kötelezettségeknek, hogyan képezte magát a pártcsoport egy-egy tagja a politikai, vagy állami oktatás keretében. Megvizsgálhatják azt is, hogy mennyiben járult hozzá a pártcsoport munkahelyén a párt politikájának megvalósításához, hogyan segítette a gazdasági vezetést a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek elérésében. Az a teendő, hogy levonják a megfelelő tanulságokat, és azok birtokában határozzák meg a pártcsoporton belül az egyes párttagok feladatait, majd értékelésükről tájékoztassák a pártvezetőséget. A Z ALAPSZERVEZETEK vezetőségeinek támaszkodniuk kell a pártcsoportok értékelésére, vezetőségi ülésén erősítsék meg a pártcsoportbizalmiakat tisztségükben, a bizalomra méltatlan pártcsoportvezetők helyett pedig javasolják új bizalmi megválasztását. A pártalapszervezetek vezetőségei a munkát kollektíván értékeljék. mégpedig úgy, hogy valamennyi reszort vezetője írja le a véleményét,- értékelje saját területének munkáját, és a pártvezetőség ülésén döntsön az értékelésről. A titkár, feladata a munkában részt venni, és a vezetőség véleményét figyelembe véve összegezett beszámolót elkészíteni, s majd a taggyűlésen előterjeszteni. Érdemes a pártvezetőségeknek gondolniuk arra, hogy a Politikai Bizottság 1972. november 21-i határozata ma is érvényben van. Ez előírja a párttagsággal szembeni követelmények növelését. Az idén is tehát él kell beszélgetni a feladatukat, a párttagsággal járó kötelezettséget nem eléggé teljesítő tagakkal, s véleményüket meghallgatva egyénileg kell elbírálni munkájukat, ha indokolt, türelmi időt adni, megfelelő, ellenőrizhető pártmegbízatással ellátni őket. F ONTOS RÉSZ a pártvezetőség beszámolójában a pártépítő tevékenység, a pártmegbízatások teljesítése és a pártból kikerültek sorsa. A községi, üzemi, hivatali, intézményi pártbizottságok és csúcsvezetőségek irányítása alá tartozó alapszervezetek munkájának értékelését e szervek végrehajtó bizottságai, illetve csúcsvezetőségei elé kell írásban beterjeszteni és jóváhagyni. Az alapszervezet taggyűlésén a végrehajtó bizottság, illetve a csúcsveze- tősér egy tagja ismerteti a testület véleményét. Akkor hasznos ez, ha az értékelések reálisak, érdemiek és irányt mutatóak a további munkához. Ezért jó, ha megfelelő helyet kap a tartalmi kérdések értékelése, a határozatok végrehajtása, a párt politikájának helyi adaptálása, az ezzel összefüggő gondok, a szervezeti élet, a propaganda és művelődési munka, a nevelő tevékenység, a pártalapszervezetek gazdaságellenőrző munkája és a tömegszervezetek pártirányítása. A járási jogú pártbizottságok hivatottak értékelni saját testületi ülésükön, írásban előterjesztve a községi, üzemi, hivatali, intézményi pártbizottságok és csúcsvezetőségek munkáját. Az elfogadott értékelést a járási, városi pártbizottság megbízott tagja ismerteti a községi, üzemi pártértekezleten, csúcsvezetőség esetéber. az összevont taggyűlésen. A járási jogú pártbizottság irányítása alá tartozó alapszervezetek munkáját, értékelését a végrehajtó bizottság megbízása alapján az apparátus tagjai, a területfelelőssel egyetértésben végzik, és a végrehajtó bizottságot véleményükről tájékoztatják. Alapszervezetek esetében a járási jogú párt-végrehajtóbizottságok csak indokolt esetben foglalkozzanak az értékeléssel és hozzanak területi döntést. E zzel a módszerrel elérhető, hogy valameny- nyi páriszerv és alapszervezet munkájáról érdemi értékelés kerüljön a párttagság elé. Számolva a párttagság aktivitásával, minden bizonnyal egészséges feladatmeghatározásra kerül sor valamennyi pártszervezetben. Az értékelésnél mindig figyelemmel kell lenni az alapszervezet jellegére, sajátos működési területére. Ennek megfelelően kell értékelni és meghatározni a feladatukat. Miközben saját munkájukat és a tagjaik munkáját értékelik a pártbizottságok és pártalapszervezetek, helyes, ha szem előtt tartják, hogy a XI. kongresszusra akkor készülnek. a legeredményesebben. ha erősítik politikai szervező munkájukat és az érvényben levő, saját területükön végrehajtásra váró határozatokra összpontosítják erejüket, mozgósítják a párttagságot. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei bizottságának osztályvezetője Ülést tartott az MSZBT ügyvezető elnöksége Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZBT elnökének vezetésével pénteken ülést tartott az MSZBT ügyvezető elnöksége. Az ülésen megvitatták egyebek közt az MSZBT-tagcsopor- tok helyzetéről szóló tájékoztatót, valamint a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségével és a Szovjet—Magyar Baráti Társasággal 1975-re kötendő együttműködési tervet. A jövő évi együttműködés homlokterében felszabdulásunk és a magyar—szovjet barátsági mozgalom megindulása 30. évfordulójának méltó megünneplésének jubileumi rendezvénysorozata áll, Nemzetközi útügyi konferencia Budapesten Szeptember 22—27 között Budapesten rendezi meg a Nemzetközi Útügyi Szövetség az ez évi európai regionális útügyi konferenciát — jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszter- helyettes. A konferencián több mint hatszázan vesznek részt, sokan érkeznek a szocialista országokból, és az európai tőkés államokból egyaránt, de jó néhány résztvevőre számítanak a tengerentúlról is. A konferencia mintegy 100 előadása hét munkaülésen hangzik majd el. Megvitatják az úthálózatfejlesztés, a közlekedésbiztonság, az útügy- és útépítési technika aktuális kérdéseit Látogatás egy hadgyakorlatra készülő egységnél Pénteken Veszprém megyei gyakorlóterén hazai újságírók látogatták meg az egyik dunántúli gépesített lövészezredet. A közelgő, nagyszabású hadgyakorlatra készülő egység munkájáról, a hadgyakorlat előkészületeiről Gőcze István alezredes tartott tájékoztatót. Elmondotta, hogy a távoli helyőrségből hatalmas mennyiségű gépjárművet, harci és technikai eszközt, anyagot szállítottak a gyakorlat színhelyére, és jelenleg a harckocsik, a páncélozott szállító harci járművek, úszó harckocsik előkészítése és a terepgyakorlatok folynak. . A katonáknak, járművezetőknek .a meleggel, a porral és a nehéz tereppel is meg kell küzdeniük, jellemző, hogy a felszíni akadályok leküzdésére hídvető harckocsikat is bevetnek. A látogatás során a hazai újságírók megtekintették az egység várakozási körletét, a katonák elhelyezését, a terep- gyakorlatokat, és a törzsben folyó szorgos, szervező munkát Nagy részvéttel temették el Kun Bélánét Pénteken a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában gyászolók sokasága vett végső búcsút Kun Bélánétól, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének özvegyétől. Koszorúkkal borított ravatalánál díszőrséget álltak a Központi Bizottság és az Elnöki Tanács tagjai, lerótták kegyeletüket a család gyászában osztozó barátok, egykori harcostársak, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága és a Kun Béla nevét viselő belügyi tisztképző iskola, úttörőcsapatok, különböző társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Ott voltak a végtisztességnél, az 1919-es harcostársak! a Tanácsköztársasági Emlékérem sok kitüntetettje. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Friss István, a Központi Bizottság tagja emlékezett az elhunytra. A munkásmozgalom kimagasló alakjának özvegyét temetjük — mondotta. 1913-ban lett Kun Béla felesége, s ettől kezdve — 24 éven át — részese volt minden rossznak, jónak, megpróbáltatásnak, sikernek. Emlékeztetett arra, hogy tudta, milyen nyugtalan sorsot választ, amikor életét Kun Bélához fűzte, ám éppen e kapcsolat, életszövetsége révén vált igaz emberré. A sokszor nehéz körülmények — az első világháborús katonaévek, a fogság, majd a fehérek és az intervenciósok elleni harc, a magyarországi letartóztatás, a Tanácsköztársaság dicső napjai, majd az emigrációs évek örömei, gondjai, megpróbáltatásai, keserűségei — ellenére harmonikus, boldog családi életet éltek. 1959-ben tért vissza Magyarországra, s megadatott neki látni, hogy férje elfoglalta méltó helyét a forradalmi munkásmozgalom, a Magyar Kommunista Párt történetében. Halála egy harmonikus, teljes, harcos, igaz életet zárt le — mondotta befejezésül. Családtagjainak és barátainak gyászát Tölgyesi László- né, a győri Kun Béla iskola igazgatója tolmácsolta. Kun Béláné koporsóját a munkásmozgalmi panteon sírkertjében, az Internacio- nálé hangjai mellett helyezték örök nyugalomra. Dr. Maróthy László előadása a KISZ Pest megyei Bizottságán Dr. Maróthy László, a KISZ központi bizottságának első titkára tegnap délután előadást tartott a KISZ Pest megyei Bizottságán. Előadásában azokra a hozzá előzetesen írásban eljuttatott kérdésekre válaszolt a KISZ központi bizottsága áprilisi határozatának végrehajtásával kapcsolatban, amelyeket a KISZ megyei apparátusának tagjai fogalmazKielégítő a vetőmagellátás Pest megyében Tervszerű a fajtafelújílás Tegnap a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat pestvidéki központjának vezetői a vállalat monori székházában az őszi vetőmagellátás helyzetéről tájékoztatták'' a legnagyobb szaporító—termelőgazdaságok képviselőit. A tapasztalatcserévé szélesedett tájékoztatón — amelyen ott volt Tunyogi András, a megyei tanács szakfelügyelője is — Jó- nis Sándor igazgató elmondta, hogy a vállalat a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok számára ötven vagon fémzárolt őszi árpa és kilencven vagon rozs vetőmagot szállított, amely összesen 7800 hektárnyi termőterület felújítására elegendő. Október elsejéig valamennyi gazdaság számára biztosítani szeretnék a kért 590 vagon búza vetőmagot, amely a' tervek szerint 19 750 hektár területen kerül a földbe. Előreláthatóan a búza vetőmagvak kiszállításánál némi késéssel kell számolni, mert a minősítések elkészítése nem fejeződik be mindenütt szeptember utolsó hetében. A biológiai szempontból magasabb értékű felújított — vagyis szaporulati fokát tekintve fiatalabb — vetőmagvak megfelelő fajta- választékban állnak rendelkezésre. A 12 féle búza közül a legkeresettebbek változatlanul a jól bevált szovjet Bezosztája 1-es, a Kav- káz, az Auróra, intenzív, bőtermő búzafajtáik, de újabban duplájára növekedett az igény a Jubilejnaja 50-es iránt. Ebből az új búzafajtából nem tudnak eleget adni, mert a vetőmagtermeltetésben az ugrásszerű keresetnövekedést csak 1—2 éves késéssel lehet követni. A terméshozamok növelése érdekében a fajtafelújítás mellett fontos kérdés az „üstökösként” feltűnő újdonságok elterjesztése. A Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem tangazdaságának képviselője, Pethes Sándor azonban arra figyelmeztetett, hogy a fajtaváltást csak fokozatosan célszerű megvalósítani. Az utóbbi évek enyhe időjárása ugyanis nem tette lehetővé, hogy biztonsággal megállapíthassák, vajon az új búzafajták is ugyanolyan el- Ienállóképesek-e, mint a Be- rosztája. Négy-öt év tapasztalataira van ahhoz szükség, hogy a termelők megalapozottan alkalmazhassák nagyobb területen például a nagyhozamú olasz Libelullát vagy e Jubilejnaját. Szó volt arról a megbeszélésen, hogy rövidesen — szeptember 25-től — megkezdődik a vetőbur- gonya forgalmazása is. A vállalat mintegy 1000 vagon vetőgumót ad a gazdaságoknak s ebből majd 100 vagon holland importból származó Desireé és Astilla fajta. Ezek kétszer-háromszor annyit teremnek, mint a magyar burgonyafajták. Nem kerül forgalomba egyébként az idén rózsa és gülbaba vetőgumó, mert vírusos fertőzés érte az ültetvényeket. Az import szaporítóanyagból elsősorban a társulások kapnak, de jut más termelőszövetkezeteknek, valamint az ÁFÉSZ-eken keresztül a háztáji gazdaságoknak is. Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy akik még az ősszel igényelnek vetőgumót, minden mennyiségben kaphatnak, tavasszal azonban már csak nehezen — s ha tartós fagyok lesznek — késéssel szerezhetik be szükségletüket. Jó az ellátás egyéb vetőmagféleségekből is: napraforgó, mustár, repce, bükköny, borsó, here, lucerna és egyéb fűfélék vetőmagvai- ból a gazdaságok igényeinek megfelelő mennyiséget szállít a monori vetőmagtermeltető vállalat. — A vetőmag-szaporító gazdaságok többségével már az 1975. évi terveket is egyeztettük, s így a jövő évben hasonlóan jó ellátásra számíthatnak a megye közös gazdaságai — fejezte be tájékoztatóját Jónis Sándor igazgató. K. Gy. A. tak meg. Ennek megfelelően az előadást a városi, járási, nagyüzemi KISZ-titkárok és a KISZ megyebizottságának munkatársai hallgatták végig. Részt vett az előadáson Jámbor Miklós, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára is. A KISZ központi bizottságának első titkárát és a résztvevőket Árpási Zoltán, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára üdvözölte, majd dr. Maróthy László előadásában részletesen elemezte az áprilisi határozat jelentőségét. Mint egyebek közt hangsúlyozta, a határozat legfőbb célja, hogy erősítse az ifjúsági szövetség kommunista vonásait, politikai jellegét, s a párt vezetőszerepének egyértelmű biztosításával növelje a KISZ fegyelmezettségét, ütőképességét. Előadása után a KISZ központi bizottságának első titkára válaszolt több szóbeli kérdésre is. Főiskolai rangra emelték az orvostovábbképzőt Rendkívüli tanácsülés az Akadémián Az Elnöki Tanács egyetemi jellegű főiskolai rangra emelte az Orvostovábbképző Intézetet. Ebből az alkalomból pénteken rendkívüli tanácsülést tartottak a Magyar Tudományos Akadémián. Az Elnöki Tanács határozatának felolvasása után dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter üdvözölte az OTKI újonnan megalakult egyetemi tanácsát, valamint az ünnepi esemény részvevőit. A tanácsülés külföldi — szovjet, lengyel, NDK-beli és csehszlovák — vendégei és a hazai orvosegyetemek, egészségügyi intézetek képviselői köszöntötték ezután az új főiskola megalakulását, majd dr. Fa- rádi László, az OTKI rektora tartott ünnepi előadást.
