Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-20 / 220. szám

NÉPFRONTESTEK 21 KÖZSÉGBEN Községfejlesztés - a lakossággal MÓDOSÍTANI KELL AZ ÉRTÉKELÉSEN a Zárt kocsiban érkezik Szemlén a pékcsemegék A túrái ÁBC-üzletben az ÁFÉSZ kér esére ezen a . héten sütőipari bemutatót tart a Pest megyei Tanács 2. számú Sütőipari Vállalatának aszódi üzeme. Októberben további bemutatóikra kerül sor Hévíz- györkön és Bagón. A túrái élel­miszerüzlet pékárurekeszei most sokféle pékcsemegével vannak tele: kérdés, hogy va­jon a bemutató után is bősé­ges lesz-e a választék. Az ÁFÉSZ többszöri kérésé­re két hete higiénikus körül­mények között történik a szál­lítás. A kenyér és a péksüte­mény zárt kocsikban érkezik. Értekezletre ültek össze a gödöllői Járási Hivatal és a Hazafias Népfront Járási Bi­zottságának meghívására a Hazafias Népfront községi bi­zottságai, valamint a községi tanácsok elnökei. A kedd dél­előtti tanácskozás elnökségé­ben helyet foglalt dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal el­nöke, Krizsár Miklós, a Haza­fias Népfront Pest .megyei Bi­zottságának politikai munka­társa, Hónig György, a HNF járási titkára, Hunyadi József, tx HNF járási elnöke, valamint Pásztor Béla, a veresegyházi nagyközségi tanács elnöke, a Hazafias Népfront járási el­nökségének társadalmi elnök- helyettese. Hunyadi József üdvözlő sza­vai után a napirendnek meg­felelően kezdődött e fontos ta­nácskozás, A veresegyházi példa Az 1974-es esztendő első fél­évi településfejlesztésének ér­tékelése és a második félév feladatai címmel Pásztor Béla tartott beszámolót. A többi között elmondta, hogy a tár­sadalmi munkának az utóbbi időben kiváltképpen jelentős szerepe van a településfejlesz­tésben. A társadalmi munka szervezése sok időt igényel. Sokat számít a népfront és a tanács példamutató együttmű­ködése. A tanácselnök felso­rolt néhány helyi veresegy­házi példát, a többi között az autóbuszváró kihelyezé­sét is. A nagyközségben a fiata­lokat is aktivitásra ser­kentik, bevonják őket a községfejlesztési felada­tokba. Akik például aktívan kiveszik részüket az építésben és be­kapcsolódnak az Utazz velünk mozgalomba, kedvezményes külföldi utazáshoz jutnak. A jó szervezés mutatja, hogy a veresegyházi fiatalok szép számmal és egymást túlszár­nyalva dolgoznak lakóhe­lyükért. Joggal mondhatjuk, hogy a gödöllői járás megyeszerte is­mert nagy számú és aktív tár­sadalmi munkásairól. A vég­zett munka talán még na­gyobb is, mint amennyit ki­mutatnak, hiszen az adminiszt­ráció nem pontos, sokszor hiányzik belőle a virágosítás, utcák csinosítása, vagy éppen­séggel az útszéli árkok társa­dalmi összefogással való kitisz­títása. A társadalmi munka „slá­gere” az óvoda- és iskola- építés. Vegyük sorra az idei esztendő je'fentös beruházásait: Erdő­kertesen 8, Galgamácsán 6, Pé- celen 4 tantermes iskola épí­tése, Dányban 50, és Pécelen 75 személyes óvoda építése, Szadán iskola- és könyvtár­felújítás, Versegen falumú­zeum, Galgahévízen orvosi ren­delő és Zsámbokon két tanter­mes iskolai napközi építése ... Utak 40 millió forintért Járásunkban az első félév eredményei alapján 14 telepü­lésben közel 5,5 millió forint társadalmi munkát végzett a lakosság. Mindez azt jelzi, hogy a közösség aktivitása szinte kimeríthetetlen, az em­berek szívesen és sokat tesz­nek lakóhelyük fejlesztéséért, építéséért. Az értekezleten is kimondták: az esztendő hátralevő ré­szében mozgósítani kell a lakosságot ott, ahol az szükséges, ahol kevés a társadalmi munkás, pél­dául Pécelen, Kistarcsán, Aszódon és Bagón. A beszámoló után számos hozzászólás hangzott el. Erdő­kertesen sok gondot okoz a belvíz, ugyanakkor nincs ivó­víz, ám az utcák külalakja sem megfelelő. Kerepesen pél­dául arra panaszkodnak, hogy az iskola és óvoda építéséhez jobban viszonyulnak az em­berek, mint a szemét eltakarí­tásához. Nagytarcsán a rejté­I. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM 1974. SZEPTEMBER 20., PÉNTEK lyes hulladékdombok okoznak sok bosszúságot: ismeretlen helyről ismeretlen emberek szállítanak szemetet a falu vé­gére. Vannak persze sokkal öröm­telibb példák is. Dányban a község vezetői megbeszélték a teendőket a lakossággal, akik szom­baton és vasárnap ki is veszik részüket a község csinosításában. Az óvoda építéséhez és a ta­nácsház bővítéséhez felkérték az iparosokat, a szakmunkáso­kat és a termelőszövetkezet szocialista brigádjait. Összesen 148 ezer forint értékű felaján­lás született. Valkón a műve­lődési ház rendbetételében se­gédkeztek az ifjúkommunis­ták, a gyógyszertár építésénél pedig a lakosság tevékenyke­dett. Felszólalt dr. Süpek Zoltán is és aláhúzta, hogy a jövőben módosítani kell a társadalmi' munka értékelését. Pécelen az új óvoda épí­tésének nyolcvan százalé­kát vállalták magukra a társadalmi munkások, vagy Bagón, az orvosi lakás építésénél a kimutatottnál lé­nyegesen aktívabb volt a la­kosság. Megemlítette, hogy bi­zakodva várja a Veresegyház és Erdőkertes közötti út felújí­tását. A járás területén a KPM több mint 40 millió forint ér­tékben épít, újít fel utakat. Öt éve kezdődött Utoljára Hónig György emelkedett szólásra, aki a jobb munkaszervezésről beszélt. A szünet után ugyancsak ő adott tájékoztatást az 1974/75-ös tö­megpolitikai év előkészítésé­ről. Járásunkban öt esztendeje rendez a Népfront TIT- előad ásókat. Az érdeklődés egyre nő, az új oktatási évben már 21 járási községben hangzanak el elő­adások. Az előadássorozat va­lamennyi községben a Nép­front-est címet viseli. Cs. J. Az idén talán az egyik leg­rangosabb esemény volt Gö­döllőn a Légszesz utcai CLASP általános iskola átadása. A tanítás rendben megkezdődött. Igazítani való persze azért ma­radt: a nyolcadik osztályosok serényen munkálkodnak a ko­sárlabdapálya építésén. (Fent) Nyolc óra, kezdődik a taní­tás. Tóti Erika 8/b osztályos tanuló a pedellus szerepében. (Jobbra) A fiúk kint az utcán tor­náznak. Persze nem lesz ez mindig így, mihelyt elkészül idebent a sportpálya, a tor­naóra is „odaköltözik”. (Lent balra) Nyelvtanóra a hetedik osztályban. A tananyag az új iskolában is ugyanolyan ne­héz, mint a régiben. (Lent jobbra) (Winkler Csaba képriportja) A hús, a kenyér és társaik... Pellengéren a közérdek Lapunk szeptember 5-i szá­ma egyik oivasónk levelét közölte: Hús és kenyér nél­kül címmel. Panaszosunk arra a kérdésre keresett választ, hogy augusztus 31-én, szom­baton délelőtt miért nem le­hetett húst kapni a város egyik hentesüzletében. Bosszú­sága hétfőn tetőzött. Délután hat órakor kenyeret szeretett volna vásárolni, de már nem kapott. Közérdekű panaszára nem­rég terjedelmes levélben vá­laszolt szerkesztőségünknek, a városi tanács termelés-ellátás felügyeleti csoportja. A fel­jegyzés összeállítója részletes kimutatáshalmazzal bizony­gatja, hogy a kérdéses napon a húsboltban igenis volt áru, sőt bőséges választékkal ren­delkeztek marhahúsból, me­leg- és mélyhűtött csirkéből, pecsenyekacsából, tyúkból, élő- és filézett halból is. Az adat ezután újabb számokkal folytatódik: pontos, elemző ki­mutatással arról, hogyan ala­kult az 1973-as év első fél­évéhez viszonyítva az idei év első félévének sertéshúsfo­gyasztása Gödöllő városában. Statisztika arról, hogy au­gusztus 26-a és szeptember 6-a között milyen képet mutatott a szóban forgó hentesüzlet sertéshúsellátása, és újabb számoszlopok arról, hogy az említejt két hétben milyen volt bizonyos kenyérfajták keresettsége az üzletekben. Kilogrammok, kenyér- és hús­fajták, darabszámok színesítik a kimutatást. A ÍBljegyzéS szerkesztősé­günk számára is tartogatott néhány meglepetést. Záró so­rait érdemes szó szerint idéz­ni: „A gödöllői oldalt rendsze­resen olvassa csoportunk, és nagyon sokszor kellett meg­állapítanunk, hogy a megje­lenő cikk írója egyedi esete­ket ragad ki, és ezekből pró­bál általánosítani. A cikkek nem fedik a valóságot, illet­ve tartalma, tárgyilagosságban hiányos. Csoportunk véleménye, hogy a gödöllői oldal nem azt a célt szolgálja, amiért létrejött, ha­nem pellengéroldallá vált, és nem a közérdekű problémák, és a város szervei és lakossá­ga közötti kapcsolat megte­remtője.” Dátum. Bélyegző. Aláírás. Ügy hiSSZÍik, nemcsak szer­kesztőségünk feladata az, hogy eldöntsük, milyen munkát végzünk, és mennyire sike­rült valóra váltani a hozzánk fűzött reményeket. Elvégzik helyettünk ezt maguk az új­ságolvasók. Érdekes lenne azonban elgondolkozni azon is —- ha már fölvetődött a közérdekűség kérdése —, hogy az ellátás-felügyeleti csoport szerint mi lehet közérdekűbb probléma annál, hogy Gödöl­lőn lehet-e húst és kenyeret kapni? Nem tudjuk azt sem, mi köze van a tavalyi eszten­dő húsfogyasztásának ahhoz, hogy egy hét végi napon üres cekkerekkel távoznak-e a hen­tesüzlet vevői, annál is in­kább, mivel a Pest megyei Hírlap szeptember 19-i szá­mának hetedik oldalán a vitát kiváltó levélhez hasonló pa­naszt vet fel dr. Kőszeghy Géza gödöllői lakos. Kőszeghy Géza nem volt rest a panasz­könyvet kérni, és beleírni bu- ját-baját. Bejegyzésére né­hány nap múlva meg is kap- t~ a választ, ami röviden így foglalható össze: Az említett napon volt a boltban vágott baromfi és karaj, sőt sertés­hús is. Ilyen válasz után az­után nem csoda, ha furcsa gondolatai támadnak valaki­nek, és ezeket így foglalja össze a lap hasábjain: „A vá­laszt nem értem, én ugyanis karajt és csirkét szerettem volna venni. Ha a levél tar­talma igaz, akkor a bolt dol­gozói eldugták az árut. Véle­ményem szerint ez a tény még nagyobb hiba, mint a késői szállítás.” A V3rOS ellátottságáról azon­ban nemcsak mi írunk gyak­ran. Ha szórványosan is, de előfordulnak panaszos hangú cikkek olyan tekintélyes heti­lapokban is, amilyen a Nők Lapja. Á képeslap legutóbbi, szeptember 14-én megjelent 37. számában rövidke cikk lá­tott napvilágot a Fenyvesi úti „egyszemélyes” élelmiszerbolt szegényes áruválasztékáról. A cikKiró így fogalmaz: „Sót kér az egyik vevő. Nincs. Cukrot a a másik. Nincs. Ecetet a har­madik. Nincs. Lehetetlen kí­vánság ez? Aligha. — Nem szállítottak a büdösök — men­tegetőzik az említett egyetlen eladó. — Hihető magyarázat? Aligha. Büdös azért van. Az üzlet bejáratánál jókora sze­métdombok.” Ügy hisszük, nincs értelme arról vitázni, hogy valódi gond-e az, amelynek megol­dására dühükben hárman is tollat ragadnak. Felesleges szócséplésbe bonyolódnánk akkor is, ha azt kezdenénk el feszegetni, hogy egyedi ese­tekről van-e szó, ha az ellátás bizonyos fogyatékosságait ál­lítjuk „pellengérre” ezeken a hasábokon. Moral! végül is annak tisztá­zása, hogy pellengéroldal-e a Gödöllő és Vidéke? Ennek helyes értelmezésére talán nem árt feleleveníteni azokat a politikai feladatokat, ame­lyek megvalósítására három hónappal ezelőtt létrehozták lapunkat. A mi dolgunk az is, hogy hangot adjunk közérde­kű, a járást és a várost egy­aránt érintő panaszoknak, és segítsünk abban, hogy ezekre végleges és megnyugtató meg­oldást találjunk. Ez tehát egyik feladatunk — és egyál­talán: ez általában a sajtó egyik feladata. És ha valamit sikerült ebből megvalósítanunk, úgy hisszük, nem hiába dolgoztunk. Berkó Pál ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Horváth Mihály és Kerékgyártó Margit: Ti- mea, Bugyi László és Gódor Erzsébet: Mária, Leitner Tiva­dar és Lukács Erzsébet Ro­zália: Mónika, Varga Vendel és Garai Ilona: Attila, Bencs Géza és Kállay Éva: Andrea, Bálint Gábor és Gavaldik Er­zsébet Angéla: Gábor, Gubek István és Szarka Ilona: Dian­na, Petrovszki Győző és Már­ton Rozália: Mónika, Valenti- nyi József és Udvardi Mag­dolna: Zsolt, Tanács Ferenc és Kovács Mária: Mária, Mersva József és Csányi Ró­zsa Karolin; Zoltán, Sörös Jó­zsef és Kópor Mária: Katalin, Németh Miklós és Katona Magdolna: Miklós, Németh Miklós és Katona Magdolna: Zoltán, Gódor Vendel és Ko- hajda Anna: Anna, Laczkó Péter és Witler Terézia: Pé­ter, Dolányi Péter és Váralyai Mária Magdolna: Péter, Se­bián Mihály és Szí%bó Mária: Gábor, Pók József és Jávor Aranka: Szilvia, Kobzi Sándor és Biró Margit: Katalin, Kálló János és Simon Ilona: Erika; Házasságot kötött: Bodó Jó­zsef és Varga Rozália, Ko­zák László és Szentpétery Ve­ronika Terézia, Horváth-Erdős József Lajos és Bátori Mária, Kovács József György és Szá­lai Éva Hedvig. Elhunyt: Balló Béláné Ko­vács Róza, Simonyi József, Szőke Péterné Blaskovics Ro­zália, Matuz Béla. Légszesz utcai pillanatok mm. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA INDUL A SZABADSÁG TÜZE Galambok hozzák a rádióparancsot Szabó Márta nyolcadik osz­tályos tanuló, a gödöllői 196-os számú Petőfi Sándor úttörőcsapat tagja szeptember 21-én, szombaton Battonyára utazik, de nem egyedül... Négy-öt postagalambbal. Másnap, szeptember 22-én, vasárnap, ugyanis elsőnek fel­szabadult településünkből in­dult útjára a Szabadság Tüze elnevezésű emlékstaféta, ame­lyet a Magyar Úttörők Szö­vetségének országos elnöksége szervezett. A Szabadság Tüze szigo­rú pontossággal — útvo­nalban és dátum szerint egyaránt — követi majd a felszabadító Vörös Had­sereg útvonalát. Szabó Márta városunk úttö­rőit képviseli majd a Szabad­ság Tüzének elindításánál. Az indulás előtt Lenin páncél­autójának másáról rejtjeles rádióparancsot küldenek az ország úttörőihez, ezért a gö­döllői pajtások is aznap ügye­letet fognak tartani, s a rádió­parancs vétele után rádiólánc segítségével továbbítják azt az őrsökhöz. Említettük: Szabó Márta magával vi­szi Bárdos István peda­gógus és postagalamb-te- nyésztő néhány galambját, vasárnap ezek is megér­keznek Gödöllőre, szár­nyuk alatt a rádióparancs teljes szövegével. A Szabadság Tüze decem­ber 12-én, a város felszaba­dulásának napján érkezik Gö­döllőre. GALGAMACSA Kijelölték a helyét Az áruellátás javítása ér­dekében új élelmiszerüzletet építenek Galgamácsán. Az üz­let helyének kijelölése az el­múlt napokban történt meg. A községi közös tanács is hozzá­járul az élelmiszerbolt létre­hozásához, ugyanis a tanács biztosítja a területet.

Next

/
Thumbnails
Contents