Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-20 / 220. szám
2 1974. SZEPTEMBER 20., PÉNTEK ENSZ: napirendi viia A szocialista országok küldöttségvezetőinek találkozója A Gallup közvélemény-kutató Intézet csütörtök reggel nyilvánosságra hozta jelentését, amely szerint a Wilson vezette brit Munkáspárt jelenleg 8 százalékkal népszerűbb konzervatív ellenfelénél. Mint ismeretes, az angliai választásokat október 10-én rendezik. A megkérdezettek közül csak minden negyedik volt elégedett Heath ellenzéki vezetővel, s az ő népszerűsége 1967 márciusa óta most van a legmélyebb ponton. További megkérdezettek 55 százaléka úgy ^ vélte, hogy a közelgő választásból a Munkáspárt kerül majd ki győztesen, csupán 18 százalék jósolt konzervatív és 2 százalék liberális győzelmet. FÓKUSZ Ximenes atya lelkülete NEM KELL különösebb képesség ahhoz, hogy egy rövid hír jogos aggodalmat keltsen. Féltést és együttérzést mindazok körében, akik figyelemmel kísérik a portugál eseményeket Kiderült, hogy a fasiszták szervezkednek. LISSZABONBÓL érkezett a jelentés, hogy Portugália ideiglenes kormánya elhatározta: betiltja a Nacionalista Mozgalom elnevezésű szervezetet. Portóban alakult ez a fasiszta mozgalom — nevezhetjük bátran pártnak is —, mégpedig a rossz emlékű, hírhedt egykori légiósok soraiból. VILÁGOS A KÉPLET: Portugáliában április 25-én megdöntötték ugyan Caetano fasiszta diktatúráját börtönbe zárták az egykori titkosrendőrség jó néhány tagját, és a megbukott rendszer néhány főkolomposát ez azonban nem jelenti a fasizmus végleges felszámolását. Már eddig is jó néhány alkalommal megbizonyosodhattunk róla, hogy a portugál tavasz demokratikus intézkedéseit itt is. ott is igyekeznek elgáncsolni, hátráltatva a kibontakozást megnehezítve a fegyveres erők mozgalmának helyzetét. A SZÉLSŐJOBBOLDALI, nacionalista mozgalom alkalmas fedőszervnek kínálkozott minden rendű és rangú egykori fasiszta tömörítésére. Afféle faltörő kos szerepet szántak neki: a nacionalizmus demagógiája mögül kedvező hadállásokat lehetett volna kiépíteni a demokratikus intézmények, a portugál baloldal és a hadsereg csakugyan őszintén új utat kereső elemei ellen. NEMRÉG egy hazánkban járt, magát szocialistának valló portugál újságíró keserűen panaszolta: sokkal többen Vannak ma még Portugáliában olyanok, akik téglával verik a mellüket, bizonygatva balolda- liságukat, mint azok, akik csakugyan gyökeresen leszámoltak a fasiszta múlttal. A nacionalista mozgalom nem is titkolta céljait. Kétségtelen, hogy így könnyebben fel lehetett számolni, le lehetett leplezni. SZINTE RÁRIMEL a fentiekre Ximenes atya, Odemira plébánosának esete. Egy szónoklatában ugyancsak elavult tanokat hirdetett. Azt ajánlotta fiatal híveinek, hogy tanuljanak Salazar fasiszta diktátortól. A fasiszta nézeteiről közismert plébános még azt is hozzátette: lehetetlen, hogy a portugál nép ilyen rövid idő alatt „elvesztette volna lelkületét”. ALIGHA TÉVEDÜNK tehát, ha azt mondjuk: a jövő év tavaszán esedékes portugál választásokig még gyakran szembe kell nézni a demokratikus portugál közvéleménynek a Portóban most feloszlatott fasiszta szervezethez hasonló próbálkozásokkal, s a Ximenes atyáéhoz hasonló lelkülettel. Addisz Abeba Az első tüntetés Csütörtök délelőtt — a katonai hatalomátvétel óta először — tüntetés zajlott le az etióp fővárosban, Addisz Abe- bában. Több száz diák vonult a hadsereg 4. hadosztályának főhadiszállása elé, és követelte mintegy kétszáz bebörtönzött volt kormányhivatalnok és katonatiszt szabadon bocsátását. A rendőrség bottal támadt a tüntetőkre, és szétoszlatta az egybegyűlt tömeget. Szemtanúk szerint a tüntetők közül sokan megsebesültek. s a rendőrség számos fiatalt letartóztatott. Nagy-Britannia úgy határozott, hogy elismeri az új etióp katonai kormányt, amely megfosztotta trónjától Hailé Sze- lasszié császárt — közölték csütörtökön tájékozott londoni források. A brit külügyminisztérium várhatóan rövidesen bejelenti hivatalos döntését. Az ENSZ New York-i székháza előtt ünnepélyes keretek között felvonták a világszervezet három új tagállamának, Bangladesnek, Bissau-Guineá- nak és Grenadának zászlaját. A palota előtti zászlórudakon most már 138 állam zászlaja leng.' \ Szerdán, az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakának második napján megválasztották a főbizottságok elnökeit és a közgyűlés elnökhelyetteseit Az 1. számú politikai bizottság elnökévé a résztvevők egyhangúlag Carlos Ortiz de Rozast, Argentína állandó ENSZ-képviselőjét választották, a különleges politikai bizottság elnöke pedig, ugyancsak egyhangú szavazás alapján, Per Lind svéd diplomata lett. A résztvevők a közgyűlés jogi bizottságának elnökévé Milan Sahovicsot, a jugoszláv küldöttség tagját választották. Az ENSZ-közgyűlés általános ügyrendi bizottsága csütörtökön megkezdte a 29. ülésszak napirendi vitáját. Az ülésszak Csütörtökön ülést tartott Genfben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakaszának koordinációs bizottsága, és megvitatta a második szakasz további munkarendjét. A bizottság a szeptember 2-án befejeződött nyári szünet óta első ízben ülésezett. Dr. Matusek Tivadar, a koordinációs bizottság magyar elnöke méltatta az értekezlet első munkaévében elért eredményeket. A magyar küldöttség vezetője kifejezte reményét, hogy az eddigi bonyolult problémák megoldásának felgyülemlett tapasztalatokat fel lehet majd használni az eljövendő tanácskozásokon újabb eredmények elérésére. Ilyen eredmény lehet a konferencia harmadik, záró szakaszának megtartása a 35 részt vevő állam kormányfőinek részvételével. A koordinációs bizottság október közepéig hagyta jóvá az értekezlet munkatervét. ideiglenes napirendjén 113 napirendi pont szerepel.’ Tizenhárom napirendi pont tartalmaz új javaslatokat, amelyek az elmúlt hetek során érkeztek a bizottsághoz. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 29-ik ülésszakán részt .vevő szovjet küldöttség vezetője csütörtökön találkozott a testvéri szocialista országok — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK és Románia — ENSZ-küldöttségeinek vezetőivel. A találkozón jelen volt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság állandó megfigyelője is. Az ENSZ-közgyűlés általános ügyrendi bizottsága csütörtök délelőtti ülésén a tagállamok által előterjesztett 113 napirendi pont közül 95-öt javasolt a közgyűlésnek jóváhagyásra. Az általános ügyrendi bizottság csütörtökön délután, magyar idő szerint az éjszakái órákban folytatja a napirendi vitát. Diplomáciai körökben a munkatervet megfelelő alapnak tartják a biztonsági értekezlet záró dokumentumainak kidolgozását célzó munkálatok folytatására. A koordinációs bizottság tagjai a munkatervet a tanácskozások jelenlegi állásával összhangban dolgozták ki. Azokban az albizottságokban, ahol a munka lényegében már befejeződött, csökkentették az ülések számát. Így például végéhez közeledik a gazdasági kérdésekkel foglalkozó albizottság munkája, de más munkacsoportokban is hamarosan befejeződik a záró dokumentumok megszerkesztése. Az értekezlet részvevői másrészt hangoztatják, hogy a küldötteknek több lehetőséget kell adni nem hivatalos tanácskozások és megbeszélések folytatására, s ily módon meg lehet gyorsítani a még fennálló problémák megoldását. BÉCS Magyar felszólalás a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésén A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 18. közgyűlésének általános vitájában csütörtökön szólalt fel dr. Osztrovszki György, az Országos Atomenergia Bizottság elnöke, a közgyűlésen részt vevő magyar delegáció vezetője. A nemzetközi kapcsolatok új rendszere feltételezi a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését. Csak ilyen módon lehet megvalósítani valamennyi állam hatékony és kölcsönösen előnyös együttműködését a mi munkánkban is — mondotta felszólalásában a magyar küldöttség vezetője. A továbbiakban a nemzetközi életben végbement kedvező változásokra utalva kijelentette: az ügynökségnek feladata, hogy a tagállamok aktív közreműködésével ezeket a változásokat előnyösen használja ki. A változások hatása abban is megmutatkozik, hogy tovább erősödött az ügynökségen belül az univerzalitás elve. A magyar delegáció nevében örömét fejezte ki, hogy a jelenlegi közgyűlésen a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot felvették az ügynökség tagállamai közé. A feladatokról szólva dr. Osztrovszki György hangoztatta: A magyar delegáció a többi küldöttséggel együtt jó reményekkel néz a jövő elé. Sajnálatosnak tartjuk azonban, hogy vannak még országok, amelyek nem írták alá, vagy még nem ratifikálták az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását célzó szerződést, és nem tesznek meg mindent a biztosítéki rendszer hatékonyságának emeléséért. A magyar delegáció — folytatta — nagy jelentőséget tulaj donit a nukleáris biztonság és környezetvédelem, a nukleáris energetika és gazdaságosság, a nukleáris információs rendszer területén kifejtett ügynökségi tevékenységnek. Kormányunk az ésszerű, a növekvő program teljesítéséhez szükséges költségvetés emelését indokoltnak tartja és támogatja. Szerda délben gyorshírt re-1 pítettek világgá Londonból a hírügynökségek: Wilson kormánya a minisztertanács ülésén úgy döntött, hogy október 10-ére kiírja az általános választásokat. Harold Wilson péntekre már vissza is hívta a nyári szünetről Nagy-Bri- tannia parlamentjét, majd — az alkotmánynak megfelelően — a királynő feloszlató határozatának kihirdetése után a törvényhozás ismét befejezi tevékenységét. Alig több mint hat hónapig ülésezett jelenlegi összetételében a brit törvényhozás. A Munkáspárt már régóta kacérkodott az új választások kiírásával, s benfentes londoni körök szinte biztosra vették, hogy legkésőbb október második feléig ismét az urnák elé szólítják Anglia választóit. Wilson nem is titkolta, hogy abban reménykedik: az új választások meghozzák jártja számára az abszolút többséget. Ezzel megszűnnék a jelenlegi, meglehetősen nehéz helyzete a törvényhozásban, és a Munkáspárt szabad kezet kapna Anglia belpolitikai gondjainak gyökeres rendezéséhez, külpolitikájának dinamikusabb kifejtéséhez. Nem mintha eddig is — a rendelkezésre álló alig több mint fél év alatt — nem tettek volna egyet s mást a szigetország javára. Wilson kabinetjéhez fűződik például az előző, Heath-kormány munkásellenes intézkedésének, a hírhedt ipari kapcsolatok törvényének hatályon kívül helyezése. A brit szakszervezetek sztrájkjogát megnyirbáló törvény bevezetése annak idején egész Angliában példátlan méretű felháborodást keltett. Annak ellenére, hogy Nagy. Britanniában szokatlan méreteket öltött az utóbbi időben a drágaság, elvitathatatlan a munkáspárti kormánynak az az igyekezete, hogy az inflációnak gátat vessen. Bizonyos cikkek árát megpróbálták központilag ellenőrizni, elrendelték a lakbérek befagyasztását, emelték a nyugdíjakat, és a korábbinál jelentősebb támogatással siettették a szegényebb rétegek lakásépítési programját. Külpolitikailag a Wilson-ka- binet jóval szerényebb eredményt tud csak felmutatni. Nem lett úrrá, minden közvetítő kísérlete ellenére sem, a ciprusi válságon, adós maradt az elmúlt fél év alatt a szovjet—angol kapcsolatok gyökeres megjavítására tett lépésekkel, és csupán tétova kísérletek tanúi lehettek az angol választók a közös piaci tagság feltételeinek módosítása irányában. Azt jelenti-e mindez, hogy Harold Wilson jogos reményekkel tekinthet az október 10-i választások elébe? Aligha. Angliában minden lehetséges. Négy évvel ezelőtt például a nyári választásokon szinte bizonyosra vették a Munkáspárt diadalát. Ezzel szemben a toryk simán, nagy többséggel győztek. Meglehet, most is sokan jól emlékeznek azokra az esetekre, amikor a Munkáspárt hatalomra jutása után megfeledkezett korábbi ígéreteiről. A LENGYEL KORMÁNY meghívására szeptember végén hivatalos látogatásra a Lengyel Népköztársaságba utazik Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. GUSTAV HUSÁK, a CSKP Központi Bizottságának fótit- • kára, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke csütörtökön hazaérkezett Finnországból. GERALD FORD amerikai elnök csütörtökön a szenátus elé terjesztette ratifikálás végett a rakétaelhárító rakétarendszerek telepítését korlátozó megállapodást, amelyet Nixon volt elnök nyári moszkvai látogatása alkalmával írtak alá. Nézelődés a világban O A Foliban — Michel Gyarmathy, a folies Bergéres direktora? — kérdeztem a telefonba. — Igen. És ott — Az Invalidusok templomától, Napóleon vagyok, föltámadtam, pedig még nincs vége a világnak. — Ki bolondozik velem? János, te vagy? — Én. — Az ostoba tréfáiddal. — Jössz? — Vagyok. Afféle rosszcsontként szidott oda- vissza Michel, aztán beültem az előadásra. Ezt a parádés kiállítású, ezercsillogású revüt már többször is láttam; igaz, nem vagyok revükedvelő. Nem azért, mert „játszom az eszem”, mint sokan teszik, kispolgári • gőgből vagy egyszerűen ostobaságból fitymálják az efféle könnyű műfajt, miközben nincsen olyan tévélimonádé, amelyet ne néznének meg. Nem szeretem az ilyen pompát, ragyogást, mert kevés benne az életvalóság. Habár a finom francia kellemesség, diszkrét erotika, ügyes balett és akrobatika — elszórakoztatja a nézőt. A szünetben, az igazgatói irodán aztán Michel rákapott a zongorára: pörgött az ízes magyar nóta, akár egy zongoraórára fanyalodott cigányprímás produkálta volna magát — Ja, az ám! — állt föl a direktor, hogy verses kötetét átadja. Elhárítottam, mert a múltkor már egy dedikált példányt kaptam tőle. Inkább én mondok újságot, gondoltam, és nagyképűen közöltem, hogy a Nógrád megyeiek kiadtak egy antológiát; kik, milyen költők éltek, jártak arra az utóbbi másfél században. S Madách, Petőfi és sok jeles régi és mai költő társaságában ott vannak Michel Gyarmathy versei. — Abból is adok, ha akarod —, s előhúzott a fiókból vagy öt darab könyvet. — Megküldték. Igen rendes fiúk! A témánál voltunk. Majd’ ötven esztendeje került el onnan ez a Michel. Érettségizett és elment világgá. Balassagyarmat képe most is úgy él benne, mint amilyen akkor volt, gyerekkorában, s — szerintem — azért nem mer hazajönni, mert fél, hogy elveszti ezt az erős lelki kapaszkodót — Kis fogadás volt a követségen, Mód Péterrel tereferélgettünk — térítette el a témát, miközben régen eltelt a szünet, sőt, az előadásnak is vége lett. Közben három magyar jött be, s megköszönték az ingyenjegyeket. — Még mindig lesed az otthoniakat, Michel, osztogatod nekik ingyen a drága jegyeket? Nem ilyennek képzeltem a párizsi milliomosokat Jársz-kelsz ezzel a vállravetős, erdőkerülő táskáddal, és fogod a magyarokat ... — Ügy örülök, ha találkozom velük — mondja szomorúan. Szegény magányos _ gondoltam el ennek a dúsgazdag, közismert párizsi figurának a sivár sorsát. Mert hát a 41 bis, rue de Cha- zelles alatti palotaféle is inkább a gazdagság és az érték rideg-hideg aranymúzeuma, mint egy bensőséges, jó családi meleget árasztó lakás. — Gyerünk vacsorázni! — szede- lőzködik. — Hogy van a Szófi? Olyan szép, mint volt? — Szófi változatlanul a legszebb párizsi színésznő. — Emlékeztet nagyon valakire, de hiába töröm a fejem, nem jövök rá, ki az otthoni képmása. — Nagy a drágaság nálunk — fordít újra a szón, miközben csöndesen bandukolunk az utcán. — Tudom. Estére befejeztem a beszélgetéseimet a CGT főtitkárával, George Segnivel. Egészen pontosan tudom, hogy méregdrága ország lett a tiétek. De az egész Nyu- gat-Európa. Ügy nézem, a tőkésvilág elérkezett a nagyobb megrázkódtatások küszöbéig. — János, én nem politizálok. Nem értek ehhez a mesterséghez, de aminek nagyon örülök az, hogy mindenki olyan jókat mond a hazáról. S mennyien jönnek, úristen ... Hanem a pálinka ... /Elfelejtett megkínálni a csongrádi kisüstivel. Egy téesz-elnök ; hozta neki onnan, ajándékba. Megnyugtattam, hogy nincsen semmi baj, én még a nagyüstit sem iszom meg. Romlik az ízlésem. Éjszaka is mozgalmas a belváros, éppen olyan nehéz taxihoz jut-’ ni, mint nappal. Tízet is leintünk a sarkon, míg a tizenegyedik szabad. Tolonganak az emberek, mintha vecsernyés korzót járnának. — Mikor alszanak ezek? — kérdeztem. — A legtöbbje külföldi. Mindenki valami párizsit keres. Amit meg is talál. — Ja, értem. Értem. — Dehogy érted. A francia nők a világon a legtisztességesebbek. Otthon egy nőt leszólíthatsz, de itt vagy rád se néz, vagy kapsz egy pofont. — Ne bolondozz! — Csak art mondom, ami van. Ismerem őket, negyven esztendeje velük dolgozom. Van egy ostoba közhiedelem, amelynek e tekintetben sem felel meg a francia valóság. Csak itt kevésbé nagyképűek a nők és a férfiak. — Ez nemzeti karakter nálunk. — A fene tudja, de majd kinőjük. Ezután néhány nagyképűség! eset következett, amelynek záró fejezetei kitartottak a vacsora végéig. Egy híres rendezőnk Michelt a díszletezők, kulisszatologatók társaságában, déli szendvicselés közben találta. Megkérdezte, hogy mi ez a közösködés, bratyi ezekkel az emberekkel Mire azt felelte: „£n ezekből élek, a munkájukból Bevándorolt vagyok, hát hogyne alkalmazkodnék hozzájuk. Meg szeretem is őket, mert jól és sokat dolgoznak. Igaz, elég jól megfizetem őket.” A főrendező elképedt. Máskor meg országos nevű irodaimárkánk kápráztatta el az ebédelő társaságot Kanadai, amerikai magyarok voltak ott együtt ebéden, s ez is beesett a bolyba. Mindjárt azzal kezdte, hogy alig tartózkodik Pesten, fél év London, fél év Párizs, s micsoda. isteni golfpályák. „Megállt a kezemben a kanál — mondja —, mert tudtam, hogy kétheti kiküldetésekkel jár, s a szállodai szobában szalámit eszik, hogy a napidíjból maradjon egy kis ajándékra való.” De amikor elkezdte mondani, hogy a balatoni vityilló körül mi újság van, s éppen most cserélte ki a kocsiját, olyan csudálkozás és értetlenség lett úrrá, hogy egészen megfagyott a levegő. Ilyesmi itt nem téma, mert akiknek valóban volna hencegnivalójuk, természetesnek veszik a vityillót, autót, éppen úgy, mint az inget, gatyát. — Ez a polgári proccolás, vagy a vidéki dzsentri utánzása, de igazad van, majd a harmadik, negyedik nemzedék kinövi. — Maradjunk ebben. Látlak még? — Nem. Reggel indulok haza. SIKLÓS JÁNOS (Következik a befejező rész: Halsütés a vadonban.) Genf Munkaterv október közepéig Wilson kísérlete