Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-18 / 218. szám

I Még több könyvbarátot Ülést tartott tegnap a mo­nori járási könyvbarát bizott­ság, amely elsőként alakult meg Pest megyében. Pásztor Antal, a járási könyvtár igazgatója, a községi könyvbarát bizottságok muró­kájáról adott tájékoztatást, majd felkérte a már működő könyvbarát bizottságokat, hogy igyekezzenek minél több tagot szervezni, ahol pedig még nem alakult meg, minél előbb hozzák létre a községben tevékenykedő társadalmi szer- yek a könyvbarát bizottságot. Várkonyi Gábor, a járási népfrontbizottság titkára mint a járási könyvbarát bizottság elnöke, ismertette Az olvasó népért, illetve Az olvasó mun­kásért mozgalom eddigi ered­ményeit, végül pedig a megyei klubkönyvtárak működéséről hangzott el tájékoztatás. A garázdák ellen Jól mutat Üllő közepén, a buszmegálló közelében, az újonnan tatarozott is­kola, mogyorószín, friss va­kolatával, a zöld ablak­szárnyak alatti könyöklők fényes bádogborításával: aki elhalad arra, mindenki megáll, s egy pillanatra el­gyönyörködik benne. Az ötöm azonban egy reggelre szomorúsággá vál­tozott: az éjszaka vala­mennyi ablak csillogó le­mezborítását feltépték, összegyűrték. A község lakosságát mélységesen megdöbbentő és felháborító garázdaság tetteseinek kézrekeritése a bűnüldöző szervek soron kívüli feladata, mert ma­holnap a néhány, kapukat rongáló-eltorlaszoló, fákat kitépő, betongyűrűket tör­delő, virágtartókat felborí­tó garázdától sötétedés után esetleg az utcákon a közlekedés is veszélyessé válhat. (—SS—) TANÁCSÜLÉS VECSÉSEN Tovább javult a közbiztonság, gondok a vízellátás körül ÜTEMTERV A BESZÁMOLÓKRA Vecsés tanácsa ülést tartott. A napirendi pontok között a nagyközség közbiztonsága, közegészségügye, valamint a tanácstagok tavalyi tevékeny­sége és idei programja szere­pelt. Somogyi Lajos tanácselnök tájékoztatót tartott a lejárt ha­táridejű határozatok végrehaj­tásáról, s elismerését fejezte ki a Cegléd és Környéke Élel­miszerkiskereskedelmi Vállalatnak, az üllői ÁFÉSZ-nak, valamint a Budapest környéki TÜ- ZÉP Vállalatnak, amiért a lakosság ellátásáról jól gondoskodott. A tanács meghatározta Vecsés nagyközségben a szennyvíz- csatorna és pormentes közút létesítésekor kiszabható köz­műfejlesztési hozzájárulást, mely lakótelep esetében 6000, illetve 3000 forint. Vatai Sándor rendőr cso­portparancsnok beszámolójá­ban elmondta, hogy a közbiz­tonságban, az 1973-as évhez viszonyítva, lényeges javulás tapasztalható. Csökkent a tár­sadalmi tulajdont károsító lo­pások száma, kevesebb a ga­rázdaság, és nem fordult elő ittas vezetés, ami talán annak is köszönhető, hogy állandó járőrszolgálatot szerveztek, közlekedési és járőrgépkocsi­val. A közúti ellenőrzéseket nagyban segíti az önkén­tes rendőrök igen aktív közreműködése. Külön kiemelte Erős Károly és Varga László önkéntes ren­dőrök tevékenységét. Dr. Nagy Lajos körzeti orvos a közegészségügyi és járvány­ügyi helyzetről számolt be. A községben sok helyen beveze­tik a vizet, de a szennyvíz el­vezetéséről nem gondoskod­nak, sőt, a szennyvizet többen a használaton» kívüli kútba juttatják, járványveszélynek téve ki a környező lakókat, akik még esetleg ásott kútból biztosítják vízszükségletüket. A vízellátás sem a legmegfe­lelőbb, mivel az új lakótele­pek használatba vétele folytán, a vízmű kapacitása már elég­telen. Célszerű lenne, ha az OTP- lakóielepen saját víztá­rolót építenének, hogy a lakók a nyári napokban vízhiányt ne szenvedjenek. Az új hulladéktárolóra elen­gedhetetlenül szükség van, jár­ványügyi szempontból is. Janovics József né tanácstit­kár a tanácstagok beszámoló­ja alapján tájékoztatta az ülés résztvevőit a múlt évi ered­ményekről, egyebek között ar­ról, hogy községszerte szemét- gyűjtőket helyeztek el, s hogy új autóbuszvárót építettek a Besztercei és Szamuely út sar­kán. Az ülés résztvevői megismer­ték az idei tanácstagi beszá­molók megtartásának ütem­tervét is. Bánföldi Zsuzsa KISZ-klub a tsz-ben Monoron, a Kossuth Tsz-ben eredményesen dolgozik a nem­régiben megalakult KISZ- alapszervezet. Tagjai tervbe vették, hogy a helyiséget, me­lyet a közös gazdaság vezető­ségétől kapnak, klubnak ren­dezik be. MEGYEI TANÁCSTAGOK FOGADÖÖRÄI Prekler Jánosné ma, szep­tember 18-án, 9-től 12 óráig a gyömröi, dr. Fördös István holnap, 19-én, 9-től 11-ig a Pé­teri és 30-án 9-től az üllői tanácsházán fogadóórát tart. MŰSOR MOZIK Maglód: Dodeskaden. Mo- nor: A fej nélküli lovas. Nyáregyháza: Hangverseny Bangladesért. Űri: Átkozottak vagyunk, Irina. Vecsés: Ne hagyd magad, Pitkin! MŰVELŐDÉSI HÄZ Gyomron, 14-től 19 óráig: bélyegkiállítás. Bizakodva, tervekkel Katedrán A monori József Attila Gimnázium és Szakközépisko­lában a most kezdődött tan­évben három új pedagógus kezdte meg a munkát: Csor­dás Ilona, Kürtös Annamária es Hégely Gábor. Megkérdeztük tőlük, milyen érzésekkel jöttek Monorra, milyen terveket szeretnének megvalósítani ? o Kürtös Annamária: . — 1972-ben végeztem az ELTE-n, az orosz—francia szakon. Másfél évig általános iskolában tanítottam, a fővá­rosban, a József Attila lakóte­lepen. Utána a KISZ központi iskolájába kerültem, ahol is­kolai kulturos, osztályfőnök- helyettes, majd osztályfőnök lettem. Persze, teljesen más ér­zés olyan diákokat tanítanom, akik fiatalabbak nálam, a KISZ-iskolában ugyanis a „di­ákok” .velem egyidősek vagy még idősebbek voltak. — Nagy örömmel jöttem Monorra, hallottam már jó hí­rét ennek a középiskolának. S külön öröm számomra, hogy rámbízták a pártösszekötő ta­nári beosztást is. Szeretem a gyerekeket, a pedagógiai mun­kámon túl, szeretném, ha az iskolai KISZ-szervezet is szép eredményeket érne el már eb­ben a tanévben. Biztató szá­momra, hogy a nyári építőtá­borokban derekasan helyt áll­tak a monoiji tanulók. — Nem fárasztó a napi in­gázás? — A Népszínház utcában lakom, a Nyugatiból járok Monorra. Nem érzem a vona­tozást terhesnek, még mindig jobb, mintha autóbuszon utaz­nék. A vonaton ugyanis lehe­tőség kínálkozik az olvasás­ra, amit én ki is használok. A férjem sem ellenezte, hogy ide­jöjjek. Ö egyébként hajómér­nök. — Ügy érzem, már az első napokban közel kerültem a gyerekekhez. © Fehér köpenyben fogad Csordás Ilona, aki Mezőtúrról került Monorra. A csinos pedagógusnő így vall pályafutásáról: — Mezőtúron, a városi ta­nács költségvetési üzemében dolgoztam adminisztrátorként. Olvastam a pályázatot, amely­ben az iskola gyors-gépíró tanerőt keres. Felvettem a kapcsolatot az igazgatósággal, és sikerült Monorra kerülnöm. — Evégeztem azt a tanfo­lyamot, amely az állás betöl­téséhez kellett, szeretnék azon­ban továbbtanulni, és a ma­gyar szakot is elvégezni né­hány év múlva valamelyik egyetemen. — Persze, nekem sokkal ne­hezebb beilleszkednem, mint a helyben vagy a fővárosban lakó tanároknak. Manor telje­sen *ismeretlen számomra, al­bérletben lakom, nem messze a gimnáziumtól, de optimista vag^>k. a tanárok, a diákok is szeretettel fogadtak, s úgy érzem, a krízisen már túl va­gyok. — Már egy-két tanuló ne­vét is megjegyeztem, mindkét osztályból. Szurkolok én is a diákjaimnak, ugyanis hamaro­san szakmai gyakorlatra men­nek a másodikosok. Szeretnék sokáig Monoron tanítani, re­mélem, a jövőben is minden segítséget megkapok a mun­kámhoz. © Szakállas, rokonszenves fia­talember Hégely Gábor, az egyetlen új férfitanár. Eger­ben, a Ho Si Minh Tanárkép­ző Főiskolán, az idén végez­te el a magyar—ének szakot. — Én is albérletben lakom egyelőre, de októberben meg­kapom az egyik szolgálati la­kást. A feleségem, matemati­ka—rajz szakon, jövőre végez, szintén Egerben. Szeretném, ha ő is Monorra jöhetne tanítani. — Nehéz dolgom van, ezt már a3 első napokban tapasztal­tam. Azt ugyanis már tudom, az éneket nem nagyon szere­tik a monori diákok. Pedig mennyi szépség van az ének­lésben! Elölről kell kezdenem mindent, hogy a gyerekekkel megszerettessem az éneket. Tervezem, hogy iskolai kórust szervezek, amely különböző ünnepségeken is majd fellép. — Jólesett hallanom, amint az egyik énekóra után egy harmadikos fiú így szólt tár­sához: „Jaj, de jó énekóra volt ez a mai!’’ Bizakodva, szép tervekkel léptek fel a katedrára a mo­nori középiskola új pedagógu­sai Mindhármójuk szerint az első napokban szeretettel fo­gadták őket a tanárok, a diá­kok egyaránt, s szeretnék, ha az elkövetkező hónapokban eredményes pedagógusi mun­kát tudnának kifejteni. Gér József Össze sem lehet hasonlítani a régivel Verssel, tánccal és persze, könnyekkel búcsúztak el a böl­csődétől az üllői háromévesek, akik tegnaptól kezdve már óvodások. Novak Ferenc felvétele A pilist állomástól pár lé­pésre megállunk. — De szép! — mondja va­laki. Valóban szép az új egész­ségház. Friss színeivel, a fe­hérre lakkozott ajtókkal, im­pozáns külsejével megállásra készteti azokat is, akik min­dennap látják, hát még az idegent... Idővel mindenki megszokja majd, természetes lesz, hogy Pilisen egészségház van. Mint ahogy természetes is. De még új, mint az öröm, amit át­adása szerzett. Minden feltétel biztosított — Hogy mit jelent? —kér­dez vissza a fiatal, fekete gyermekorvosnő. — Nagyon sokat! Én ugyan csak most kerültem ide, de tudom, hogy amíg nem volt egészségház, nem volt gyermekrendelés, ad­dig a körzeti orvosokhoz hord­ták a gyerekeket. Ott várakoz­tak velük, ahol a felnőtt bete­gek is megfordultak, s ha kel­lett, a körzeti orvos beutaló­jával utaztak Monorra, a gye­rekgyógyászatra. — Az anyukák nagyon örül­nek, mondják is nekünk, de jó, hogy itt vagyunk! — teszi hozzá Kürti Károlyné asszisz­tens. — A doktornő Török- szentmiklósról jött, én a mo­nori szülőotthonból. Jó itt, hi­szen minden feltételt biztosí­tottak ahhoz, hogy dolgozhas­sunk. — Egy a baj — mondja dr. Madarász Rozália —, nincs or­vosírnokunk. Illetve Van, de csak kölcsönbe kaptuk. Ha el­megy, ketten maradunk, pe­dig egyikünknek sincs ideje negyven-ötven beteg kisgyerek gyógyítása közepette még a napi adminisztrációval is fog­lalkozni. beszélgetésünket . kopácso- lás szakítja félbe: szerelik a telefont. A váróban Szluka Lászlóné nyolchónapos Laci fiát vetkőz­ted: — Csak azt mondhatom, na­gyon örülünk az új egészség­háznak, a gyerekrendelésnek. Csodálkozó tekintetek Mindenkinek jut hely, aki le akar ülni, s járkálás közben sem ütköznek eg’ymásnak a várószobában a betegek. Nem hiszek a fülemnek, mert szép csendben beszélgetnek, nem vitatkoznak, ki jött előbb, ki később... — Ilyen felülvizsgálat is akad — gondolom, és feled­ni igyekszem másutt szerzett, kellemetlen tapasztalataimat. Dr. Czinder Bálint körzeti orvos: — Nagyon jó, hogy meg­épült ez az egészségház. Is­merte a régi állapotokat? Ak­korka váróterem volt, hogy a betegek fele be sem fért. Nem lehetett jóformán kezet mos­nunk sem, nem volt illem­hely ... Hatvan-nyolcvan em­ber megfordult naponta a ren­delőben, télen még annál is több. Aki most jön, nem mite­ket néz, hanem a fejét kap­kodja a csodálkozástól: köz­ponti fűtés, rend, bősége* hely! Amikor kicsodálkozta magát, akikor kezdi csak mon­dani, mi a panasza... Sima Jánosné orvosímok és Dombai Józsefné védőnő mo­solyogva bólogatnak. Egyál­talán: itt ma mindenki mo­solyog. Tartós az öröm, nem múlt el rögtön az átadás után, bi­zonyítékként: az igazán be­cses „ajándék” megváltoztat­ja a napok, a munka hangu­latát. Szép kívülről, belülről A pilisi egészségház több mint kétmilliós beruházással épült. Két körzeti orvosi ren­delő s egy gyermekrendelő ka,r pott helyet a földszinten, az emeleten két orvosi és egy vé­dőnői szolgálati lakás. Minden van: vetkőzőfülkék, kiszolgá­ló helyiségek. Szép kívülről, belülről. A védő, mentő or­vosi munkának olyan helyet teremtettek Pilisen, amilyet megérdemel. K. Zs. Pályaszéli jegyzet Négy gól és két kapufa Mintegy hatszáz néző előtt kezdődött meg a Monor—Pi- lisvörösvár megyebajnoki lab­darúgó-találkozó. A vendégek indították az első támadást, egymás után vezették a szebb­nél szebb akciókat, de lövéseik rendre célt tévesztettek: Déri II., majd később Déri I. ha­talmas lövése süvített el a ka­pu mellett, a 10. percben Kecs­kéi 1. lőtt centiméterekkel mellé. Állandósult a hazaiak fölénye. A 16. percig a ven­dégcsapat még egy lövést sem küldött Kalocsa kapujára, mert az erőtlen vendégtáma­dásokat Petries, Simonovics, Gergely és Paput már a tizen­hatos vonala előtt ártalmat­Búcsú a bölcsődétől lanná tette, és jó labdákkal küldte támadásba a csatáro­kat. A 36. percben Déri II. szé­pen húzott előre, de közelről a kapu mellé lőtte a labdát. Szünet után, az 50. percben Kalocsának kellett tisztáznia a vendégcsatár elől. Ezekben a percekben a vendégek is ve­zettek támadásokat, de a ha­zai védelem jól hárított. Az 52. percben Dodog a jobbszé­len vezette a labdát, beadásá­ra Kécskei I. jól helyezkedett, és megszerezte a monori csa­patnak a vezetést. Pár perccel később Kécskei I. adott jó lab­dát László Gy.-nek, aki nem hibázott, 2:0. A sorozatos ha­zai támadás után, Déri II. volt eredményes, 3:0. A 78. perc­ben Déri I. hatalmas kapufája vágódott vissza a mezőnybe, majd a 84. percben László Gy, lőtt gólt, 4:0. Nem sokkal ez­után Gergely 25 méteres erős lövése csattant a kapufán. Burján Sándor edző ismét több fiatal játékost szerepelte­tett a csapatban: betegség és egyéb okok miatt Szabó, Za­kó, Kécskei L. helyett, Dodog, László Gy. és Kiss Gy. ját­szott. Teljesítményük alapján még több edzéssel, hasznos tagjai lehetnek a csapatnak. A tavasszal még NB Ill-ban sze­repelt Pilisvörösvár csapata nem késztette teljes erőbedo­básra a tartalékos hazai csa­patot, amely ilyen arányban is megérdemelten győzött. Jók: Dodog, Déri I., Petries, Simonovics, Paput és Kecs­kéi I. Monori ifi—Pilisvörösvár! ifi 1:0 Góllövő: Juhász. Az ificsapatból Rimóczi, Be- leki és Gáti érdemel dicsére­tet. (vitéz) Gyömrői és kávai üzemünkbe varrni tudó . szakmunkásokat és betanított munkásokat FELVESZÜNK Gyakorlatlanokat betanítunk. GYOMRÖI RUHAIPARI SZÖVETKEZET Gyömrő, Steinmetz kapitány útja 69-71.

Next

/
Thumbnails
Contents