Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-15 / 216. szám

Távfűtésű lakásokkal Cegléden, a Kossuth Ferenc utca és a Kozma Sándor utca sarkán 120 lakásból álló épülettömb fogadószintjén dolgozik a Bács megyei Építőipari Vállalat. Az ötszintes épület lakásai távfűtésűek lesznek. Apáti-Tóth Sándor felvételei Intézkedés várható Védekezés a szúnyogok ellen PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 316. SZÁM 1974, SZEPTEMBER 15., VASÁRNAP Abony Egyesülési előkészületek Jövőre tízezer hektáros nagygazdaság Cegléden az utóbbi években, időszakonként figyelmeztető táblák jelentek meg az utcai fasorokban, tudatva á város lakóival, hogy az amerikai szövőlepke irtása végett per­meteztek, s hasonló irtásra felkérték a kertes házban élő­ket is. Ezen a nyáron el is maradt a szövőlepke-invázió. Volt viszont más rovarfajta, amely elszaporodott a nyáron: jókorára nőtt szúnyogok se­rege keserítette meg az em­berek életét. Senkit nem nyug­tatott meg az a bizonygatás, hogy ezek nem annyira veszé­lyesek, nem maláriát okozók, hanem „csak" szúnyogok. Napirendre került a kérdés, Kicsi iroda, alig fémek el falai közt a legszükségesebb bútorok. A polcokon ízléses, szép kötésű könyvek. A köny­vek között él, hozzájuk köti munkája. Kiváló népművelő. E címet nemrég kapta. Augusztus 20-a alkalmából adta át a kitüntetést Kányi Andrásáénak, a ceglédi váro­si-járási könyvtár vezetőjének a kulturális miniszter. Pest megyében ketten kapták meg, s egyikük városunkbeli. Igyekvő munkatársakkal — Nágyon meglepett, ami­kor megkaptam az értesítést. Budapesten, a Fészek Klub­ban következett be az ünne­pélyes pillanat. Mit is mond­jak? Ügy érzem, nem volt hiá­bavaló a munkánk, mert a ki­tüntetést nem magamnak kö­szönhetem. Kiváló könyvtá­rosgárdánk van, a szervező könyvtáros és a gyermek­könyvtáros most kapta meg A szocialita kultúráért kitünte­tést, nélkülük nem sikerült volna. Szerények a körülmé­nyek. Nagyon sokat kell küz- denünk minden apró eredmé­nyért. Huszonkét év a könyvért Kányi Andrásné régen in­dult a pályán. — Tizenkilenc éves voltam. Meg sem fordult a fejemben, hogy könyvtáros legyek. Más vonzott, orvos szerettem volna lenni. Nem sikerült az egye­temre jutnom. Még gimnazis­ta koromban sokat jártam a könyvtárba, mint olvasó, néha segítettem is a kölcsönzésben, lehetne-e módot találni a rendszeres nyári szúnyogir­tásra a városban? A permete­zéshez szükséges Phosfothion nevű vegyszer ára nem megfi­zethetetlen, a szövőlepke irtá­sát segítő permetezőket min­den valószínűség szerint erre a célra is használni lehetne. A ceglédi KÖJÁL, a váro­si tanács és a Városgazdálko­dási Vállalat megbeszélést folytat a szúnyogirtás lehető­ségének megteremtéséről, melynek eredményeként in­tézkedés várható. Remélhetően jövőre nem szervezésen és né­hány forinton múlik majd a szúnyoginvázió megfékezése. olvasnivalót ajánlottam. Érettségi után munkahelyet kellett keresnem, hívtak a könyvtárba. Ennek már hu­szonkét éve. — Megtaláltam a helyem itt is. Dolgoztam mint köl­csönző, majd mint szervező könyvtáros. Nehéz évek vol­tak. Akkor még hozzánk tar­toznak a ceglédi járásin kívül a monori és a nagykátai járás könyvtárai is. Művelődési autó, autóbuszjárat nem volt, ha távoli kisközségbe men­tem szakmai tanácsot adni, több napot is ott kellett töl­tenem. A környéket gyalog vagy kerékpáron jártam. Erős kötelék — Ezerkilencszázötvenhét­ben lettem könyvtárvezető. Aztán, már felnőtt fejjel, el­végeztem az egyetemet ma­gyar-könyvtár szakon. Nem látványos a népművelő mun­kája. Kárpáti Aurél szavait könytárosnyelvre fordítva mondhatom: aki Cegléden könyvtáros akar lenni, annak álmodni tudni kell. Bizony, megesett, hogy elkeseredtem. Már arra gondoltam, elme­gyek máshová. Mégis marad­tam. Valami mindig visz- szahúzott. Talán a sok apró eredmény. Ha ennyi si­került, reméltük, többet is el­érhetünk. Rendezvények, kapcsolatok A városi könyvtár az adott­ságokhoz képest valóban so­kai változott: az elsők között A három abonyi termelő- szövetkezet vezetői közös megbeszélést tartottak a nagy­községi pártbizottságon. Az eszmecserén részt vett Erdélyi Gábor, a járási hivatal elnök- helyettese is. Dr. Somodi István, a nagy­községi pártbizottság titkára, elöljáróban a nagyüzemi mező­gazdaság kialakulásáról be­szélt, külön kiemelve az 1950-es évek végének és az 1960-as évek elejének helybeli eredményeit, melyekkel a nagyközségben is megterem­tették a korszerű gaizdálkodás feltételeit. Az akkord helyes , helyzetfelismerésnek és a meg­felelő döntésnek köszönhető, hogy most három sikeresen működő gazdasága van a te­lepülésnek. A gazdasági és társadalmi haladást mindenképpen figye­lembe kell venni. A mezőgaz­dasági termelésben világjelen­ség az erők összevonása, az eddiginél is nagyobb táblák kialakítása, a hatalmas mun­kabírású gépsorok beszerzése és alkalmazása. A holnap gaz­dasága a korszerű technikai felszerelés birtokában képes csak kielégíteni a gyorsan nö­vekvő igényeket. A hozamok az átszervezés óta is jelentő­sen emelkedtek, ám az ered­ményeket a századfordulóág többszörösére kell növelni. Együttesen jobban hasz­nosíthatják fejlesztési alapjukat, meglevő esz­közeiket. Ha a három termelőszövetke­zet egyesül, kialakul a kívá­natos gazdaságméret. Abony- ban megvannak a tradíciók, tértek át a szabadpolcos rend­szerre, rendeztek be a gyere­keknek külön szobát. 1973-ig a könyvek száma ötszörösére emelkedett, az olvasók létszá­ma 1957-ben kétezer volt, 1973-ban már 4152-t számlál­tak. Az olvasók nemcsak a könyvek között válogathat­nak, 1957 óta újságokat is rendszeresen járatnak, most 167 félét. Tizenhat évvel ez­előtt 65 ezer kötetet kölcsö­nöztek, tavaly 121 797-et. — Nagyon fontosnak tart­juk a különböző rendezvé­nyeket. Igyekszünk, hogy a város minden korosztályának szervezzünk előadásokat. Jók a kapcsolataink a középisko­lásokkal, a zeneiskolával. Nagy érdeklődést váltott ki az általános iskolásoknak meg­hirdetett Petőfi-pályázat is. Sajnos, nincs előadótermünk, pedig a rendezvények itt, a könyvtárban lennének iga­ziak. Hogyan tovább? — Nem lehet megállni. Sze­retnénk, ha mielőbb új épü­letbe költözhetnénk. Ilyen városban, mint Cegléd, a könyvtárnak kulturális köz­pontnak kellene lennie, olyan helynek, ahová természetes, hogy az emberek délutánon­ként betérnek olvasgatni. Szeretnénk, ha mind többen éreznék létszükségletnek a könyvet, a művelődést. Ezért kell majd a peremkerületek­ben, az új lakótelepeken fiókkkönyvtárakat nyitni. , Dobozi Eszter az abonyiak példamutatóan jártak az élen az átszervezés időszakában, a járás többi községe előtt. A jelenlegi helyzetben is méltán lehet számítani rájuk. Mindhárom termelőszövet­kezetben szervező bizottság alakult, és papírra vetették az egyesüléssel kapcsolatos gaz­dasági számításokat. Rövide­sen tanácskozást tartanak a gazdaságokban, a gazdasági és pártvezetés szervezésében. Közös levelet fogalmaz és ír alá a három tsz vezetősége, amelyet eljuttat minden abo- nyi termelőszövetkezeti tag­hoz, természetesen a nyugdí­jasokhoz és járadékosakhoz is. Ebben megindokolja és java­solja a három szövetkezet 1975. január 1-i egyesülését. Nagy gondot fordítanak arra is, hogy mindenkivel elbeszél­gessenek, vezetők, középveze­tők és tagok egyaránt ismer­jék jövendő feladataikat, ke­reseti lehetőségeiket. Az a cél, hogy senki ne érezze munká­jában és jövedelmében hátrá­nyosnak az egyesülést. Minden gazdaságból az előnyös munkaszervezési, bérezési és szociális szem­pontokat veszik át. Októberben párttaggyűlése­ken foglalnak állást a kom­munisták ebben a fontos kér­désben, a párttaggyűléseket követik a közgyűlések, majd decemberben már összevont közgyűlésen hagyják jóvá az egyesült termelőszövetkezet aflapszabálytervezetét, és meg­választják a vezetőséget. Erdélyi Gábor, a járásban végbemenő átalakulást ele­mezve elmondotta, hogy né­hány éve még 34 közös gazda­ságot tartottak számon, ma azonban — az egyesülések és beolvadások nyomán — csak 17 van. Az egyesülési tenden­cia folyamatos, évek óta érvé­nyesül. Az abonyi tsz-vezetők és tagok jól teljesítették ed­digi feladataikat, mind politikailag, mind gazda­ságilag. A szakosítás és a specializáló­dás kezdeti eredményei már megmutatkoznak. A jövőben együttes erővel, fokozottabb ütemben jutnak előbbre. A továbbiakban megtartotta első ülését az előkészítő bi­zottság. Győré Sándor, a Ság- vári Tsz elnöke számolt be a közgyűlésre szánt anyag elő­terjesztéséről. Elmondotta, hogy mindenhonnan a kedve­ző tapasztalatokat veszik át. A tagok együttesen 1664-en lesz­nek, hozzájuk 141 alkalmazott csatlakozik. Az összes terület meghaladja a tízezer hektárt, ebből 8930 hektár lesz a szán­tó, 64 a szőlő, 59 a gyümöl­csös, 134 a rét és 734 a legelő területe. Az egyesülést köny- nyíti, hogy a vetésszerkezet majdnem azonos, a szakosítást elkezdték és folytatják, rend­ben halad a területrendezés és a táblásítás. A zöldség- termesztést továbbfejlesztik, belépnek a búzatermesztési rendszerbe, bővítik a kukorica teljesen gépi művelésű terüle­tét. Lényeges törekvés, hogy a növények többségét fel­dolgozva adják tovább. Erre nagy lehetőséget a ku­korica, a lucerna és a zöld­ségféle nyújt. Szarvasmarha kezdetben 1899 lesz, a követ­kező ötéves terv idején ötszáz férőhelyes szakosított tehené­szeti telep építését tervezik. Céljuk az évenkénti 3600 liter tehenenkénti tejmennyiség el­érése. A jövő évben 7000 hízót és 5000 negyven-ötven kilo­gramm súlyú süldőt értékesí­tenek. A juhállomány fejlesz­tésének lehetőségét még ele­mezni kell. A beruházási ter­vekben szerepel lucernaszárító keverő, pairadicsomfeldolgozó gépsor beszerzése, húszezer négyzetméteres fóliaitelep ki­alakítása és 600 vagonos mag­tár, szárító létesítése. A három gazdaság együttes álló- és fo- gyóeszíköz-vagyona 308 millió forint. Pásztor Pál, a József Attila Termelőszövetkezet elnöke az üzem- és munkaszervezésre vonatkozó javaslatokat dol­gozta ki. Elmondotta, hogy a jövőben szakosítottan termelnek és központi irá­nyítással folyik a munka. Nagy szakmai felkészültségre, rátermettségre és felelősség- tudatra van szükség. Vala­mennyi vezetőre számítanak a továbbiakban is, mindenki megtalálja méltó helyét. A jelenlegi elhelyezkedés meg­marad, ' de januártól a köz­ponti irányítás lép életbe. A vezetőtestületek után, most a termelőszövetkezeti tagságon a sor: kellő megfon­tolással, a tények ismeretében döntsön az egyesülés mellett, amely a népgazdaság, a ter­melőszövetkezet és az egyén érdekeit egyaránt szolgálja. T. T. Ma délután Pávakörök találkozója A jászkarajenői művelő­dési házban ma délután 2 órakor kezdődik a Röpülj, pá­va körök megyei találkozója, melyen ceglédberceli, törteli, abonyi, zsámbéki, érdi, ka- kucsi, maglódi és helybeli kö­rök szerepelnek. Tavaszi harmadik mérkőzé­sén a CVSE nagy lépést tett a bajnokság megnyerése felé: a vele azonos pontszámmal, roszabb gólkülönbségével má­sodik helyen álló Budaörsöt fogadta, s győzött, tehát nagy vetélytársával szemben két­pontos előnyt szerzett. Ceglédi VSÉ—Budaörs 11:8 (6:3) CVSE: Barna — Pecznik, Csendes József né, Kiss, Tóth A., Bálint, Orosz. Csere: Szelei — Tóth K., Zsarnóczki. Góllövők: Bálint (6), Orosz (4), Pecznik (1). Nagy izgalmak közepette kezdődött a találkozó. A CVSE kapott hamarabb lábra, játé­kosai türelmesebben adogat­tak, megpróbálták ziccerig játszani a labdát, következés­képp a vendégek csak sza­bálytalanság árán tudtak szerelni, ezért az első percek­ben három büntetőt is dob­hatott a csapat. 6:1 után sokáig nem sike­rült a gólszerzés, a második félidő első gólját is Budaörs Pompás paradicsomtermés Országos paradicsomter-. mesztési bemutatót tartottak az abonyi Vj Világ Termelő- szövetkezetben. A termelési eredményeket Mészáros Gyula tsz-elnök ismertette, majd Dó­ra Béla, a soroksári Vörös Ok­tóber Tsz elnöke beszélt az ál­taluk elterjesztett paradicsom­termelési rendszerről. Dobos Sándor, a Budapesti Mezőgaz­dasági Gépgyár vezérigazgató­ja, a növény ápolásához és be­takarításához konstruált gé­pek rendszeréről tartott elő­adást. A tanácskozás után az egy­begyűlt szakemberek, közöttük a konzervgyárak képviselői, megtekintették a határban a gépek munkáját és a tsz köz­pontjában a termésfeldolgo­zást. A bemutató bebizonyította, hogy megfelelő kemizálással, talajműveléssel és jól megvá­lasztott fajtákkal el lehet érni a hektáronkénti ötszáz' mázsás paradicsomtermést. Dicséret illeti a Gépkísérleti Intézetet és a Budapesti Mező- gazdasági Gépgyárat, amely a jól használható gépsort előállí­totta. Az abonyi esemény arra figyelmeztet, hogy több szín­vonalas szakmai bemutatóra van szükség, különösen a zöld­ségtermesztésben, hiszen a je­lek szerint ebben az ágazatban a közeljövő további sikereket ígér. (tamasi) Az első foglalkozás: kedden Azoknak, akik a ceglédi Bem József Szakmunkáskép­ző és Szakközépiskola 3 éves, dolgozók szakközépiskolájába jelentkeztek, az első foglal­kozás kedden, szeptember 17-én, délután 3 órakor kez­dődik, az iskola Hold üteg 17. szám alatti épületében. Árubemutató és ankét az ABC kisáruházban Hétfőn, szeptember 16-án, egész nap terített asztallal, jó falatokkal várják a vásárlókat a Cegléd és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat Rákóczi úti ABC kisáruházá- ban. A Nagykőrösi Konzerv­gyárral közösen, a vállalat ételkóstolót tart, hogy a gyár legújabb, fogyókúrát segítő, kalóriaszegény készítményeit bemutassa a vásárlóknak, s a közvéleménykutatás után rendszeresen árusítsa az üz­letben. Ugyanezen a napon az ABC- kisáruház mögött, a tanulóte­remben vevőankétot rendez­nek, hasonló bemutatóval egy­bekötve. Az ankéton a törzs- vásárlók véleményét kérik ki a kisáruház munkájáról: a megnyitás óta eltelt két évben mit tapasztaltak, és milyen ja­vaslatokkal segítenék a továb­bi munkát, amely a vásárlók érdekét szolgálja. lőtte, 6:4-re szépítve. Ekkor újra a Vasutas időszaka kö­vetkezett, 9:4, 11:5 volt a ja­vára, a hajrában kapott há­rom gól már csak szorosabbá tette az eredményt. Az okos taktikával, ügye­sen és nagy lelkesedéssel ját­szó Cegléd megérdemelten győzte le ellenfelét, amikor már csak két gól volt az elő­nye, újítani tudott: ez is mellette szól. A nagy tét ellenére is tap­solhattak a nézők több látvá­nyos megoldásnak, ilyen volt például Pecznik gólja: Pecz­nik a beállós pozícióból, a kapunak háttal állva lőtt a felső sarokba. A győzelemben mindenki jelentős részt vállalt, de kö­zülük is kitűnt Bálint, Barna, Csendesné és Orosz. A következő fordulóban idegenben, a Dunai Kőolaj el­len mérkőzik az együttes. Ifjúsági eredmény: CVSE—Budaörs 17:3 (10:1) Góllövők: Fddor (9), Katona (4), Zsilka (3), Kemencés (1). (u—ó) Kiváló népművelő Álmodni tudni kei! NŐI KÉZILABDA Győzelem a rangadón

Next

/
Thumbnails
Contents