Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-15 / 216. szám

xJfhlan 1974. SZEPTEMBER 15., VASÄRNAP Devizamegtakarítástól bevételig Űj irodagépek Nagykőrösről Emlékszünk-e még a kurb­lis, csattogó számológépekre a közértekben? Azokra az ezüstözött rézcsodákra, me­lyek a kar megtekerése után kiadták az összeadandók vég­eredményét? Hol van ez a masina már! Mindenütt vil­lamos gépek dolgoznak, s a jövő már ezeket is háttérbe szorítja, jönnek az elektro­nikus berendezések. Nem a sóvárgás, a nosztalgia kezdet­te így velem ezt az írást, ha­nem hogy bemutatható le­gyen a fejlődés, az ügyvitel fejlődése. Ugyanis az Iroda- géptechnikai Vállalat fel­adata ezeknek a készülékek­nek a hazai reparálása, sőt az utóbbi években már készítése is. Lindmayer Edét, a vállalat műszaki igazgatóhelyettesét arról faggatom: mi késztette őket arra, hogy modern, több mint tízmillió forintért épült telepükön, Nagykőrösön a hat­vanas évek végén belefogja­nak a kis irodagépek gyártá­sába? Calcorex-szel kezdték — Mondhatnám: az önző érdek, ugyanis annyi fajta, féle berendezéssel volt dol­gunk, ahányat csak vállala­taink importból beszereztek. Fő profilunk, hogy a gépeket karbantartsuk, javítsuk. Kép­zelje, mennyi alkstrészt kel­lett raktároznunk, hány típu­sú készülékhez kellett műsze­részeinknek értenie, hogy jó munkát végezhessünk! Szinte lehetetlen volt olyan szerviz- tevékenységet folytatni, mely megfelelt volna az igények­nek, mely kielégítette volna a megrendelőt, hiszen hol az al­katrész, hol a megfelelő tudá­sú szakember hiányzott. Kicsit egységesebbé tenni az itthoni irodagépparkot — ennyi volt „önző” célunk, hogy mun­kánkat színvonalasabban és szervezettebben láthassuk el. Természetes, hogy megfele­lő kereslet és felkészültség nélkül nem mertünk volna ekkora vállalkozásba kezdeni. De Nagykőrösön minden ad­va volt: korszerű épület, amelyben könnyen megvaló­sulhat a szalagszerű terme­lés, elegendő munkaerő, s a ki tudja, mennyi készülék ja­vításán „nevelkedett” szak­embergárdánk, akiknek kép­zettségében bízhattunk. Az pedig, hogy az ipartelepítés folyamán a beruházások mér- föLdes léptekkel gyarapodnak, bizonyossá tett minket arra nézve, hogy ezzel lépést kell tartania az ipari adminisztrá­ciónak is. S mivel irodagépe­ket csak külföldről szerez­hettek be vállalataink, intéz­ményeink, megtakarítást ered­ményez, ha mi .megpróbálko­zunk ezek gyártásával. — önálló gyártásra gondol­tak? — Nem, ahhoz kevés volt a tapasztalat. A zágrábi vásár idején ismerkedtünk meg egy számológépeket gyártó jugosz­láv céggel, s ennek vezetőivel kezdtünk tárgyalásokat, mi­lyen lehetőségek nyílnának valamiféle kooperációs terme­lésre. A megállapodás lét­rejött, a jugoszláv cég al­katrészeket szállított Nagykő­rösre, ahol elkezdtük a leg­egyszerűbb asztali számoló­gépnek, a Calcorexnek gyártá­sát. Több tízezer darab ké­szült ebből, s gyorsan gazdára talált. — Azonban biztos perspek­tívát a piacon ez a készülék nem jelenthetett... — Pontosan az előbb el­mondottak miatt nem gon­dolhattunk arra, hogy mi eb­ből évekig megélünk... Az ipar nemcsak a műhelyekben, az irodákban is fejlődik ... Nem rendezkedhet be egy vál­lalat arra, hogy csupán ma­nuális irodagépekkel szolgálja ki ügyfeleit. A jugoszláv cég­gel még készítettünk egy má­sik, nagyobb típusú számoló­gépet, de távolabbi terveink­ben már szerepelt: villamos számológéppel is meg kellene próbálkoznunk. — Így találtak, rá 1969-ben ti világon jól ismert irodagép­gyárra, az olasz Olivettire ... — Nagy jelentőségű volt a velük való megállapodás. Hi­szen készülékeik márkája, színvonala kielégítette a leg­kényesebb igényeket, s szak­embereink is a kapcsolat se­gítségével lépést tudtak tarta­ni az irodagépek fejlődésével. Termelési tapasztalatunk, képzettségi szintünk ugrássze­rűen nőtt azáltal, hogy koope­rációs gyártásba kezdtünk az Olivettivel. Az együttműködés hasonlatos volt a korábbihoz, Olaszországból alkatrészekben vásároltuk meg a villamos számológépet, melyet Nagykő­rösön állítottak össze a be­tanított munkások, műszeré­szeink irányításával. Így de­vizát takarítottunk meg az or­szágnak, hiszen amit eddig drágábban, készen vettünk, azt ettől az időtől kezdve jó­val olcsóbban, alkatrészekben kaptuk. Igyekeztünk az évek során egyre több munkát el­végezni, — Nemcsak ebben próbál­tak előrelépni, hiszen újabb és újabb típusok készültek Nagykőrösön.., — Elsőnek a villamos ösz- szeadógépet kezdtük szerelni, aztán jött a kétműveletes be­rendezés, majd a jói bevált Quanta, melyből összesen há­rom év alatt 4 és fél ezer da­rabot adtunk el ügyfeleink­nek. 1972-ben úgy éreztük, ké­pesek vagyunk műszakilag arra, hogy elvállaljuk a Dup­lex nevű könyvelőgép körösi összeállítását is, majd jött az első saját fejlesztés, mérnö­keink ezt a berendezést ösz- szekapcsolták az úgynevezett IMO-val, mely a lyukkártyá­kat lyukasztja, azaz progra­moz. Ebből a komplett beren­dezésből még a Videoton gyár is vett tőlünk. 1972 végén pe­dig kihoztuk az első négymű- veletes villamos számológé­pet, a Divisummát. Visszavásárolta — A kooperációs termelés tapasztalatban, műszaki fej­lődésben sokat adhat egy vál­la'atnak. Azonban az igazi fejlődés sokat sejtető mér­földköve az, mikor az együtt­működő gyár már vissza is vásárol terméket. Sor került-e errt az Irodagéptechnika Vál­lalat és az Olivetti között? — Inkább jelen időben fo­galmazhatnék: igen, s való­ban ezt annak köszönhetjük, hogy műszakilag olyan állo­másra jutott az ITV, hogy o gépek minősége megegyezik a szállító cégnél készült beren­dezésekével. Az Olivetti 1975 végéig csaknem 18 ezer da­rab Divisummát vásárol visz- sza félmilliárd líra térítés el­lenében. S amiről eddig nem beszéltünk — a Kores nevű osztrák céggel kooperációban már évek óta készítünk író­gépszalagokat, mely az első időben szintén arra szolgált, hogy így egységesítsük a pia­cot — ne annyiféle szalaggal legyen dolgunk, mint koráb­ban. A Kores-sel folytatott tárgyalások szintén ered­ményre vezettek: nekik is — igen nagy mennyiségben — szállítunk az itt dobozolt sza­lagokból. Azaz: az Irodagép- technika Vállalat történetében =7 az első esztendő, hogy nemcsak devizamegtakarítás* hoz munkánk, hanenh deviza- bevételt is. — Az Olaszországba szállí­tott négyműveletes számoló­gép gyártása nagy felelősséget ró a nagykőrösiekre. Milyen termelésnövekedésre gondol­tak az ITV vezetői? — Üjabb szalag áll üzembe Nagykőrösön, felveszünk né­hány új dolgozót, átcsoporto­sítást végzünk, s a munka- és üzemszervezésnek is köszön­hetően nő a kapacitás. Míg eg - hónaoban eddig egy sza­lagról száz darab Divisum- ma került le összeszerelve, addig ezután 1400. Ehhez az olaszoktól robotgépeket ka­punk, amelyek az ellenőrzést, a meót hivatottak segíteni. — Egyre több az úgyneve­zett zsebkalkulátor, amely ko­runk egyik nagy találmánya, a számítógév kicsimiített má­sa. s úgyszólván teljesen meg­szünteti a szellemi rutinmun­kát. Érdekes adat: míg ezek­ből a mini számítógévekből 1964-ben Javán 600 darabot készített, addig 1971-ben már .? milliót. S a 65-ös árak is tizedére csökkentek. Elkészült hazánkban is már az első zsebkalkulátor — a közeljövő sorozatterméke. Nem szorítja ez ki az ipari bürokráciában is a villamos számológépet? — Minden valószínűség szerint néhány esztendőn be­lül igen. Ezért minket nem is annyira a kereslet hiánya noszogat újabb és újabb pró­bálkozásokra, hanem a tech­nika fejlődése, amely egysze­rűen lesöpri az elavult ké­szülékeket a piacról. Minél előbb szeretnénk az elektro­nikus berendezések irányába fejlődni, s ennek adott is a lehetősége — szintén koope­rációban az Olivetti-vel. Fénymásoló, slenciles sokszorosító — Ügy tudom azonban, hogy már más cégek felé is „kacsintgat” az ITV, sőt más típusú berendezések gyártását is megkezdi. — Még ebben a hónapban két új készülék kooperációs el őállításába fogunk. Az egyik az OCÉ—1250-es típusú elektronikus fénymásoló be­rendezés, amelyből háromszáz darab készül el idén. A hol­land Van der Grinten-céggel közösen gyártjuk ezeket az eddig importból beszerezhető gépeket. Előreláthatólag 57 ezer forintba kerül majd, ami eddig a vevőnek devizában több mint 64 ezer forint ki­adását jelentette. Nagykőrös is új területen próbálkozik. A Gestetner 425 típusú stenciles sokszorosító Angliából érke­ző alkatrészeit az alföldi vá­rosban szerelik majd össze: 1974-ben 400 darabot. Most folynak a betanítások, a sza­lagok fölállítása. Volt szó író­gépek készítéséről is, de mi­vel egy másik hazai cég — az IGV — megállapodott egy svájci vállalattal a kooperá­ciós termelés ügyében, mi megváltoztattuk tervünlcet — nem gyártunk írógépet. — Elérkeztünk hát addig a fejlődési pontig, mikoris az Olivetti az ITV-től a hazánk­ban elhelyezett gépmennyi­ségnek tizennyolcszorosát vá­sárolja vissza. Ott tartunk, hogy az ITV több mint száz­húszmillió forintért gyárt kü­lönböző kisirodagépeket — kooperációban. Nem hátrál­tatja-e éz a munka az eredeti alapítólevélben lefektetett cél*: a hatékony szerviztevé­kenységet? — Nem, sőt segíti. Műszaki­lag felkészültebbé teszi mű­szerészeinket, áttekinthetőb­bé raktárkészletünket. Most is első kötelességünknek tekint­jük a hazai irodagéppark karbantartását, javítását. Azonban, mivel a fejlődés na­gyon gyors, arra nem rendez­kedhetünk be, hogy özönvíz előtti írógépek javítását vé­gezzük. Egyébként ebben az évben újabb szolgáltatást ve­zettünk be, az úgynevezett komplett szolgáltatást — el­vállaljuk gépeinkre az ügyvi­tel szervezését is, Tamás Ervin A MÉM rendelete az energiatakaráosságró! A fokozottabb energiataka­rékosságról az év elején ho­zott kormányhatározat alapján a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter — a TOT-tal egyetértésben — rendeletben kötelezte a tárca felügyelete alá tartozó vállalatokat, mező- gazdasági tsz-eket és állami gazdaságokat éves energiata­karékossági intézkedési terv összeállítására. A rendelet — amely előírja, hogy a takarékossági intézke­dési tervet évenként, az éves tervvel egyidejűleg, első íz­ben 1975-re kell elkészíteni — felhívja a vállalatokat, gazda­ságokat: gondoskodjanak első­sorban a folyékony energia- hordozók felhasználásában el­érhető megtakarítás, valamint az üzemanyag-veszteségeket okozó tényezők megszüntetésé­nek feltételeiről. Burgonyakombajn A szobi Űj Barázda Tsz határában szedik a burgonyát. Az idén 72 hektáron termesztettek kisvárdai rózsa, holland De­siree és csehszlovák Csajka fajtájú krumplit. A termést nagy teljesítményű burgonyaszedő és -válogató kombájn segítségé­vel takarítják be. Alkohol!!! 31eff8ssúrta fiút Idősebb Illés János szep­tember 3-án este, előzetes szóváltás után mellbe szúrta a vele egy házban Szadán, a Dózsa György út 15-ben lakó fiát, akit a mentők az Orszá­gos Traumatológiai Intézetbe szállítottak. Ifjabb Illés János sérülése életveszélyes. A kés olyan mélyen behatolt a mell­kasba, hogy egy centiméter híján a szívet érte. A 71 éves Illést szeptember 6-án letartóztatták. „Tanúskodom” Idősebb Illés Jánosné ön­ként vállalta, hogy tanúvallo­mást tesz a férje ellen. Szak- nyelven: érdekelt tanú. — Megértettem, hogy nem vagyok köteles vallani, mivel a férjemről van szó, de kije­lentem: nem kívánok törvény- adta jogommal élni... Ötvenegy keserves év — a házasélet — sorakozik a 72 éves asszony mögött. Az 53 éves Galambos Sándor, Illések szomszédja, nyolcéves korától emlékszik a szomszédból át­hallatszó csetepatékra, pa­rázs veszekedésekre: — Napirend«! voltak a sú­lyos jelenetek — mondta. — Hol késsel, hol vasvillával kergette a feleségét Illés Já­nos. Nemegyszer mások sze­me láttára ütötte, rúgta. Foly­ton ivott, és valahányszor be­rúgott, tört, zúzott, rombolt. — Egyszer baltával vert szét maga körül mindent — így Seres Gábor, a szemközti szomszéd. — Néhány éve István fiát akarta leszúrni. Nagykéssel várta az ajtóban. A fiatalabb Illés csak úgy tudott haza­menni, hogv szólt a rendőr­nek. az kísérte be a lakáséba — tönreng a múlton ismét Ga­lambos Sándor. FIATALOK! Vár Benneteket o Szellőző Művek légtechnikai berendezések gyártására. Felveszünk: általános iskolát végzett fiatalokat gepiforgácsoló. vas- es témszerkezeti lakatos szakmában tanulónak.- Kollégiumról gondoskodunk.- Havi ösztöndíj: 260 Ft-tól 600 Ft-ig.- Évente egy alkalommal 2 hetes ingyenes üdülés.- Térítesmentes étkezés.- A közép- és felsőfokon továbbtonulókot (esti. illetve levelező tagozat) támogatjuk- A tonulrrányi eredménytől főggően részesülnek tanulóink pénzjutalomban.- Kezdő szakmunkás-órabér 8.50 Ft-tói 10 Ft-ig. Jelentkezés: SZELLŐZŐ MŰVEK Budapest XI., Építész u. 8-12., o vállalati agronómusnál. Telefon: 251-27S. Az öregember, ha ivott, márpedig teljes napokat a kocsmában töltött, az egész családot félelemben tartotta. Többször hívtak rendőrt se­gítségül. Idősebb Illést két­szer vitették elvonókúrára. Hasztalan. Kijelentette: „Ital nélkül boldogtalan...” Egy házban, de külön — János fiam, a legidősebb, együtt él velünk. Mivel a fér­jem ilyen, én teljesen a fiam­ra voltam utalva — pityeredik el idősebb Illésné. — Tulaj­donképpen már régen egy házban, de valójába® külön­élünk az urammal. Én ugyan mostam, főztem rá, mégis el­különültünk. Néhány éve a vejem készített egy kis helyi­séget a ház előtt, a folyosón. A fiam sokszor éjszakás, gon­doltuk, ha későn ér haza, ott lefekhet anélkül, hogy zavar­ná a családot. Az uram elfog­lalta a helyét. Beköltözött. Talán ez nem volt baj. Ha­nem, ha berúgott, akkor az­tán jött, erőnek-erejével. Hiáb^ zártam magamra az aj­tót, betörte. Többször kellett a szomszédokhoz menekülnöm, nemegyszer az ablakon át, úgy hogy most már öreg ko­romban majdnem belesántul- tam. Ha a fiam otthon volt, a pártomra kelt. De az apja őt sem kímélte. Azzal támadta meg, ami éppen a keze ügyé­be esett; vasvillával, gereblyé- vel... A végpont Galambos Sándor érkezett elsőnek a véres dráma színhe­lyére. Segélykiáltást hallott. Futott. Az ifjabbik Illés mell­kasából bugyogott a vér. Idősebb Illés ott állt a közelé­ben, kezében a 14 centiméter hosszú pengéjű, fanyelű kony­hakéssel. — Ettem körtét és belebök­tem a fiamba — mondta majdnem közönyösen. Aztán, hogy letette a kést, és látta, hogy a fiát hordágyra emelik, gyűlölködve hozzátette: — Dögöljön meg! — Én nem ittam akkor egész nap — tagadta az öreg­ember a rendőrségen. — A fiam jött nekem. Megvert. Védekeztem. Szeptember 3-án alkonyat- tájt az 52 éves férfi valóban arcul ütötte a 71 éves apát Idősebb Illés János — hiába tiltakozik, tanúk igazolják — aznap ugyanúgy berúgott, mint máskor. És alig tette be a lábát a kapun, már röpköd­jek is feleségére az illetlen, mocskos szitkok. Az asszony tudta, megtanulta: ilyenkor helyesebb hallgatni. Szó nél­kül bevitte hát férje lakosz­tályába a vacsorát. Az.öreg­ember különösen ingerült, kö­tekedő kedvében volt. Egyik tányérból a másikba löttyint- gette az ételt, aztán az egész kotyvalékot kivitte a kutyá­nak. Közben szünet nélkül szidalmazta feleségét. Ifjabb Illés János betelt ez­zel az élettel. Anyja iránti sajnálatát és saját keservét adta bele abba az egy pofon­ba. Emberileg nem több és nem kevesebb a vád idősebb Illés János ellen, mint hogy egy nagy család egész életét po­kollá tette alkoholizmusával. A Pest megyéi Rendőr-főkapi­tányság 71 éves korában elkö­vetett emberölési kísérlet — fia súlyos, életveszélyes meg- sebzése — miatt javasolja vád alá helyezni. Pless Zsuzsa üzemi, gyári és külső szerelési munkákra FEL VESZÜNK épületasztalos, ép ü/e t/a ka tos, műköves, faipari gépmunkás, b e ton elemgyártó, vasbetonszerelő szak- és betanított munkásokat, valamint segédmunkásokat. Jelentkezés és felvétel: a * 43. SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 8-as termelőegységénél Budapest X., Mázsa tér 7. (a Kőbánya-alsó pályaudvartól 1 perc)

Next

/
Thumbnails
Contents