Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-14 / 215. szám

1974. SZEPTEMBER 14., SZOMBAT mSem f K-Jtjmtm 7 Tartsák be a szerződési fegyelmet! Mikor jó a hízott sertés? Megszűnik a keveredés Néhány héttel ezelőtt a Pest-Nógrád megyei Állatfor­galmazási és Húsipari Válla­lat igazgatója, mint lapunk­ban is hírül adtuk — elmon­dotta, hogy megyei vállalataik, feldolgozó üzemeik bőséges választékot kínálnak tőkehús­ból és felvágottakból egyaránt. Megírtuk azt is, hogy a nyá­ron volt egy rövid, de válsá­gos időszakuk, áruikor a vágó­sertéseket olyan mennyiségben szállították részükre, hogy azokat biztonságosan elhelyez­ni nem tudták. A rend hama­rosan helyreállt, a felvásárlás szervezettebbé vált. Hogy az említetthez hasonló eset ne is­métlődhessen meg még egy­szer, a jövőben megkövetelik a vágósertés értékesítési feléte­leinek szigorú érvényesítését. A PENOMAH felvásárlási osz­tályvezetőjétől, Holczer Mik­lósáétól érdeklődtünk, hogy milyen változtatások, módosí­tások lépnek érvénybe? — Lényegében nincs szó a sertésértékesítési szerződés- kötéseknél változtatásokról, de elejét kívánjuk venni a ter­melői kínálat egyenetlenségei­nek, az esetleges torlódások­nak, amelyek azután a hul­lámzó munkacsúcsokhoz ve­zetnek. Az örvendetesen fel­lendült termelői kínálat egyenletes levezetése csak ak­kor lehetséges, ha a szerződési fegyelem a jelenleginél szilár­dabb lesz. Az illetékesek meg­felelőnek találták a jelenleg is érvényben levő jogszabályi rendelkezéseket, de ezek kö­vetkezetes érvényesítését írták elő. A szerződésben foglalt változatlan feltételeket mind­két félnek pontosan be kell tartania. — Melyek ezek a szerződési feltételek? — A legfontosabb: a szerző­déskötéskor a felek megegyez­nek a pontos átadási határidő­ben. Eddig is előírtuk a 90 napos tartási időt, azonban nem követeltük meg elég szi­gorúan. így gyakorlatilag az év bármely időszakában lehe­tett az átvételi-e számítani, ezért alakulhattak ki olyan torlódások, amelyeket imént példaként felhoztunk. Most tehát a legkorábbi lejárati időpont a szerződés megköté­sétől számított három teljes naptári hónap után válik ese­dékessé. Például az 1975. feb­ruár havi teljesítésre az érté­kesítési szerződést legkésőbb október végéig, a márciusra vonatkozót pedig november végéig lehet megkötni. — A sertésértékesítési szer­ződés teljesítése mikor a leg­előnyösebb a szerződő fél szá­mára? — A legkedvezőbb árat ab­ban az esetben kapja a ter­melő, ha az élő állatot 95—110 kg közötti súlyban adja át. Ez az az optimális súly a serté­seknél, amikor kevesebb raj­tuk a zsír és több a hús. Ezt a feltételt, természetesen szem előtt kell tartaniuk, figyelem­be kell venniük a szerződések kötésekor. — Sor kerül-e más, az érté­kesítési feltételekben szereplő pont szigorítására? — A termelőszövetkezeti ta­gok háztáji vágósertés-értéke­sítése a szövetkezetek közvetí­tésével történik. Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy a közös állomány és az egyéni gazdák által nevelt sertések eladásánál keveredés történt. A jövőben a szerződés megkötésekor, illetve teljesíté­sekor elkülönítetten kell ke­zelni a kétféle vágósertést. Ez azt jelenti, hogy a közös állo­mány élő állataira kötött szer­ződést nem lehet a háztájiból kikerülő sertésekkel teljesíteni és fordítva sem lehetséges. A háztájiban hizlalt sertések ér­tékesítési feltételeit tehát szer­vezettebben, pontosabban hajtjuk végre. Ebben az eset­ben elszállításukról, feldolgo­zásukról idejében gondoskod­ni tudunk. Ez pedig a vállalat és — közvetve a lakosság kö­zös érdeke! S. Zs. ! Nyár végi divat I CJjvonalú csíkos mellény ke. Nap­sütéses szeotemberben még jól ki­használható. Kék színű anyagból, fehér csi­kókkal díszített ruha, napsütéses szeptemberi üdüléshez, kirándulás­Kékfestő anyagból készült hosz- szú szoknya — a nyár slágere — át­tört csipkeblúzzal. (Az Iparművészeti Vállalat mo­delljei.) CSALÁDBAN ­HÁZ KÖRÜL Ősz—tél 74 — a BNV-n is Az idei őszi—téli divatbemutatón a Fővárosi Kézműipari Vállalat ál­tal készített modelleket láthattuk. A hűvösebb időjárás kedvez a hosszított formáknak: a kabátok, szoknyák és ruhák gyakran a láb­szár közepéig érnek. Nagy szerep jut a nadrágos öltözetnek, az új­donság csak annyi, hogy a nadrá­gok szára rendkívül bő, szinte szok­nyaszerű formát mutat. A kabátok is bővülő szabásvonal­lal készültek, „midi” hosszúságban, jellemzőjük a széles váll, a nagy gallér. Bemutattak alkalmi ruhákat is, amik a kalocsai szövőasszonyok kelméiből készültek, új színvariá­ciókkal és az eddigieknél is gazda­gabb motívumokkal. A gyermekruhatervezők gondol­tak a réteges öltöztetésre. Divatos a kucsmaviselet és kisebb gyerme­keknél a kapucnis kabát. A női ruhákat különféle kiegészí­tőkkel — stóla, kiskabat, horgolt vállkendő, kalap — mutatták be. A divatszínek: krómoxid, zöld és meggypiros. Továbbra is kedvelt a barna, a drapp, az okkersárga, a rozsdaszín, a szürke és a lila ár­nyalatai. Az anyagok közül vezet a jersey. Felhasználtak még gyűrtelenített szöveteket, „téliesített” farmer­anyagot, tweed hatású nehezebb szöveteket, valamint bőrt és mű­bőrt. Másnap délelőtt a Hungarotex tá­jékoztatta a sajtó munkatársait, és vonultatta fel az exportra és ha­zai boltokba szánt termékeit. A vállalat a nemzetközi kereske­delmi fejlesztésben és a forgalom növelésében elért eredményéért eb­ben az évben megkapta Rómában az „Arany Merkúr” díjat. Gyümölcs és s Nincs kellemesebb dolog a kerttulajdonosok számára, mintha télen is a saját ma­guk termesztette gyümölcsből és csemegeszőlőből fogyaszt­hatnak, s ezzel kínálhatják ámuló vendégeiket is. Mindezt könnyen megva­lósíthatjuk szakszerű táro­lással. Ehhez azonban feltétlenül tudnunk kell, mikor szedhet­jük le a tárolásra alkalmas gyümölcsöket, ugyanis van­nak utóérő és nem utóérő tí­pusúak. Az alma és a körtefé­lék például utóérőek, azaz a teljes érés előtt leszedhetek, mert tárolva is beérnek. Sőt ajánlott is ezeket korábban le­szedni, mert akkor jobban el­tarthatok. A téli körték (Har- denpont, Téli esperes, Serres Olivér stb.) akkor a legkelle­mesebb ízűek, zamatúak, ha kellő ideig utóérleljük őket. Az őszi körtefajtákat akkor szedjük le, ha halványzöld az alapszínük és a sárga szín is kissé kezd megjelenni. A csemegeszőlők közül rak­tározásra a nagyszemű, ke­ményebb állományú, erős, vastag héjú fajták alkalma­sak, de vigyázzunk, mert a szőlő nem utóérő. Tárolásra csak egészséges, teljesen hibátlan, száraz gyü­mölcsöt és ép bogyójú szőlő­fürtöket válogassunk ki. Még kis hibás gyümölcsöt se tárol­A bemutatott ruhákat a nagykő- zönség a BNV-n láthatja, majd „utaznak” Bécsbe. ahol szeptember végén rendezik meg a magyar he­teket. Mindkét bemutatón azonosak voltak a magyaros motívumokkal díszített ruhák. De azonos volt még az is, hogy a bemutatott ruhákat csak a ma- nekeneknek, vagy a hozzájuk ha­sonlóan vékony nőkre tervezték. Az árukat viszont a nagyon vas­tag pénztárcájú vásárlókéhoz. Pedig mindkettőből elég kévé* van nálunk. H. L. Q. 'ölő — télire junk, mert rövid idő alatt a többit is tönkreteheti. A raktározásra fagymentes, jól szigetelt, kis ráccsal ellá­tott ablakú, könnyen szellőz­tethető, sötétíthető — hogy az érés lassúbb legyen — pince vagy kamra a leg­alkalmasabb. Az almát és körtét polco­kon, rekeszekben és nem túl mély ládákban tárolhatjuk, esetleg fólia takarással vagy fóliazacskóban, ugyanis a fólia lassítja az érés és a bomlás folyamatát, csökkenti a táro­lási veszteségeket. , A szőlőt tárolhatjuk aggat­va. a fürtöket fejjel lefelé ló­gatva, fűrészporba fektetve, ládában, de csak egy sorban, mert különben összeérnek a fürtök, ami a romlás terjedé­sét segíti. A megfelelő hőfokot — 1—5 C fok között — hő­mérőn ellenőrizzük és ha szükséges, a hajnali vagy késő esti órákban, szel­lőztetéssel csökkentsük. A pá­ratartalmat úgy állandósíthat­juk, ha a tárolóba vízzel telt széles szájú edényeket helye­zünk el, vagy a közlekedő uta­kat fellocsoljuk. A gyümölcsöket 2—3 heten­ként feltétlenül alaposan vizs­gáljuk át, a romló és romlott példányokat azonnal távolít­suk el. Szent-Miklóssy Ferenc BUDAFLAX-MÁRKA EXPORTÁRUK HAZAI PIACON • • Oi földrész ötven orszá ffában A Lmeszter, az Eszterlen és a Szemperlen fantáziane­vek külföldön már nem isme­retlenek. Itthon azonban ke­vesen tudják, hogy ezek a nevek praktikus, magyar gyártmányú divatanyagokat jelentenek. A lenből, szinteti­kus szál bekeverésével előál­lított ruhaanyagok csak mos­tanában kezdenek elterjedni a hazai fogyasztók körében, jól­lehet külföldön már régóta keresettek. Ebből a nagyon is hagyo­mányos. természetes textil­ipari alapanyagból — a len­ből — olyan textíliákat lehet készíteni, amelyek minden tekintetben felveszik a ver­senyt a kizárólag szintetikus szálból készültekkel. Külsőre éppen olyan szépek, tetszető- sek, színüket, mintájukat többszöri tisztítás és mosás után is megtartják, és vasa­lást sem igényelnek. Ami ugyancsak fontos: megtartot­ták a természetes szálak ere­deti tulajdonságait, jó nedv­szívók és a legnagyobb meleg­ben is kellemesen hűvös vi­selési érzetet keltenek. Mindent egybevetve: kor­szerű termékek. Ne szégyel- jük bevallani, hogy e téren kissé elmaradtunk a környező országok divatjától, ahol már évek óta fontos szerepük van a ruházkodásban a természe­tes anyagoknak, köztük éppen a lennek. Hazánkban a len termeszté­sének és feldolgozásának év­százados hagyományai van­nak. A házi fonást és szövést már régen felváltotta a kor­szerű nagyüzemi gyártás. A Lenfonó- és Szövőipari Válla­lat gyáraiban készülnek azok a világszerte ismert — és el­ismert — lenszövetek, ame­lyek BUDAFLAX márkával kerülnek forgalomba bel- és külföldön egyaránt. A Lineszter, az Eszterlen és a Szemperlen elsősorban női és leánykaruha készítésé­re alkalmas textília, bár né- hányuk mintázata lehetővé teszi, hogy blúz, szoknya, férfi- és gyermeking, könnyű nyári blézerek készülhessenek belőlük. Ezek az anyagok a színek és minták sokféle, vál­tozatában kerülnek a fogyasz­tókhoz. Ez biztosítja azt, hogy minden korosztály megtalálja közöttük a neki megfelelőt, és a legigényesebb vásárló is tudjon belőlük választani. Ez a sokféle szín és minta szinte lehetetlenné teszi, hogy két ruha „találkozzék”, tehát min­denki egyéniségének és ízlé­sének megfelelően öltözköd­het. A magyar lenipar készíti a közkedvelt farmerek és sza­bad idő ruházati termékek alapanyagának jelentős há­nyadát Hogy milyen sikerrel, arra á fiatalok ezrei válaszol­hatnak A korszerű és divatos farmerruhák iránti kereslet fojvamatosan nő, és nemcsak a fiatalok, hanem az időseb­bek -is mind szívesebben vi­selik. A szabad idő növekedé­sével mind több idő jut ker­tészkedésre, kirándulásra és sportra. Az ebhez szükséges öltözékek anyagait is megta­lálhatjuk a Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalat termékei kö­zött. A több szabad idő egyben azt is jelenti, hogy több lehe­tőség van a lakás, az otthon szépítésére, csinosítására, is. A BUDAFLAX márkajelet viselő lakástextíliák — fény­záró és fényáteresztő függö­nyök, bútorszövetek és -huza­tok, asztali garnitúrák, abro­szok és konyhai törlők — több mint ezerféle szín- és mintaváltozatban kerülnek forgalomba. Ez a gazdag vá­laszték lehetővé teszi, hogy a modern otthonokban épp­úgy harmonikusan és ízlése­sen felhasználhatók legyenek, mint a hagyományos bútor­zattal ellátott lakásokban. A korszerű konyha- és az étkezési kultúra nélkülözhe­tetlen kellékei az asztali és konyhai textíliák. A tarkán­szőtt, festett és filmnyomott kivitelben előállított abro­szok, garnitúrák nemcsak dí­szítik a konyhát, de meghitt, családias hangulatot is adnak az étkezéseknek. És egy igen figyelemre méltó adat: a ha­zai szállodák és vendéglátó­ipari egységek ágy- és asztal­neműinek 90%-át a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat készí­tette. A reprezentatív szállo­dák, éttermek vendégei a legnagyobb elismeréssel nyi­latkoznak ezekről a termé­kekről. Aki a természetjárást, a turisztikát és a kempingezést kedveli, az is megtalálja a kedvteléséhez szükséges anya­got a BUDAFLAX termékei között. A Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat készíti a nyug-, ágyvásznakat, a kempingszé­kek textíliáit és a turistasát­rak anyagait. Ezek az anya­gok kitűnően ellenállnak az időjárás viszontagságainak, a heves napsütésnek és a ned­vességnek egyaránt. Ezek a termékek nagyon keresettek Kanadában, az észak-európai államokban és a Közel-Kele­ten élő, kempingezést kedvelő vásárlók körében. BUDAFLAX márkajelű ter­méket jelenleg több mint 50 országba exportál a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat. A len­ből szintetikus szál bekeveré­sével előállított, női divat­anyagból készült ruhákat pél­dául évről évre növekvő mennyiségben vásárolják a ja­pan kereskedők. Függönyök­ből, lakástextíliákból, filmnyo­mott abroszokból és törlőkből sok milliós tételek indulnak útra minden évben az Egye­sült Államokba, a Német Szö­vetségi Köztársaságba, Svéd­országba, Angliába, Svájcba és még igen sok fejlett tőkés országba. A vállalat ponyva-, sátor- és kempinganyagai a tőkés országokon kívül a Szovjetunióban és a szocialis­ta államokba is eljutnak. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat túlnyomóan hazai nyersanyagot használ fel ter­mékeihez. Termelési célkitű­zéseinek megvalósításában a jövőben is a hazai lenterme­lésre kíván támaszkodni. Ép­pen ezért széles körű mező- gazdasági kutató, feltárásfej­lesztő és -elemző tevékenysé­get folytat, a Textilipari Ku- 1 tató Intézettel és más szer­vekkel közösen annak érde­kében, hogy a divatos és ma­gas használati értéket képvi­selő lenszövetekhez a szüksé­ges kiváló minőségű lenfajta termesztése hazánkban meg­honosodjék. Hogy mit ért el a magyar lenipar. milyen sokféle és milyen korszerű terméket ál­lít elő — erről ad szemléltető bemutatót a Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalat az őszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron, a fogyasztási cikkek nagy nemzetközi seregszemléjén. A kiállításon minden érdeklődőt szívesen látnak az .^’’-pavi­lonban. (x)

Next

/
Thumbnails
Contents