Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

Közlekedési szakemberek 19 megyéből Országos értekezlet 3-án A MÁV Budapesti Igazgató­sága szervezésében országos értekezletet tart Gödöllőit a Közlekedéstudományi Egyesü­let. Az ülés szeptember 3-án, kedden délelőtt 9 órakor kez­dődik a járási hivatal díszter­mében. Eredetileg az egyete­men került volna sor e jelentős értekezletre, ám amint azt hí­rül adtuk, 2-ától az Agrártudo­mányi Egyetemen a FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgaz­dasági Szervezete tartja nem­zetközi konferenciáját. A közlekedési tanácskozás résztvevői foglalkoznak a köz­lekedés helyzetével, a további fejlődés, fejlesztés lehetőségei­vel. A tanácskozás jelentős és közérdekű témaköreiről beszá­molunk olvasóinknak. A gödöllői Légszesz utcai is­kola tanévnyitójára hétfőn nem 10.30, hanem 9.30-kor gyülekezzenek az új iskola ta­nulói. A PEST sSU&MNr» I. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM 1974. SZEPTEMBER 1., VASÁRNAP Egyharmada szilárd burkolatú Tűnik a vendégmarasztaló sár Ha az ember fölkapaszko­dik a péceli dombkoszorú va­lamelyik lejtőjére, áttekintheti a völgyteknőben fekvő váro­Reggeltől délutánig: 68 liter Egy véradó a sok közül: a szerszániműhely dolgozója. . (Szadinak Attiláné felvétele) 1974. augusztus 27-én, a Ganz Műszerművek Árammé­rő Gyárából félóránként szál­lították a véradókat a helyi Vértranszfuziós Állomásra. Reggel fél nyolctól délután , fél négyig 198 fő adott vért, ősz- szesen 68 litert! A beszállítás autóbusszal, szervezetten és folyamatosan történt. Nagy se- i gífcságet nyújtottak ehhez a munkához a nőbizottság és a Vöröskereszt aktívái. Köszö­net minden véradónak, akik hozzájárultak embertársaik- életének megmentéséhez. Fodor Istvánné Ganz Műszerművek Árammérő Gyár Vöröskereszt-titkára sias arcú nagyközséget. Fölül- i ről szép látvány Pécel, de a községgazdáknak az ezeréves télepülés elhelyezkedése nem gyönyörködtető panoráma, ha­nem gondszülő vidék. A nagyközség úthálózata harminchat kilométer hosszú: ennek csak egyharmada szi­lárd burkolatú. Évszázadok alatt a gyakran lezúduló víz keményre döngölte az utakat, de az utóbbi évtizedben vég­zett közművesítés; a víz-, csa­torna- és gázvezetékek miatt föl kellett lazítani a talajt. Sok helyen az agyagos réteg került fölülre. Egy-egy nagyobb égszaka­dás után az eső nem tö­mörítetté az utakat, hanem a felső agyagrétegből ven­dégmarasztaló, kocsikerck- törő kátyúkat csinált. — Mi nem tehetjük meg azt, amit Pesten sokszor lát­ni: hogy építünk mondjuk harminc méter járdát, és két év múlva felbontjuk. A lakos­ság nagyon figyeli a munkán­kat. A gazdaságosság is azt követeli, hogy a víz-, a csa­torna- és a gázvezetékeket egyszerre fektessük le. Ezért halad nálunk lassan ez a mun­ka, ugyanis hol ilyen, hol olyan csövet nem kapunk. Igen nehéz például megfelelő gáz­vezetékhez jutni — mondta Pócsik József tanácselnök. — A lakosság is megérti, hiszen a „maga lábán tapasz­talja”, hogy utakra, járdákra van szüksége a nagyközség­nek. Sok épült társadalmi munkában — lapozta fel a nyilvántartást Bagó Pdlné ta­nácstitkár. Tavaly a Wesselé­nyi utca készült el, az idén pe­dig az Erzsébet sétány, a Bar- toshegy utca és a Felsősor ut­ca kap szilárd burkolatot. A páceliek társadalmi mun­kájukkal a járdákat gyarapít­ják. A múlt évben indult meg egy akció, a tanácstagok szer­vezésével. A 27-es tanácstagi körzet a Táncsics és a Huszár utcában épített járdát, mely­nek értéke 68 és fél ezer fo­rint, ehhez a tanács 15 ezer forintot adott. A 3-as körzet a Mihály Dénes utcában épített 71 ezer forint értékű járdát, 6 ezer 300 forint tanácsi támo­gatással. A 25-ös körzet lakói a Bem utcában dolgoztak, a ta nács csak tizenkét köbméter sóderrel járult hozzá a mun­kákhoz. Még tavaly kezdett hozzá a munkához a 29-es kör­zet a Bacsó Béla utcában. A 30—40 ezer forint értékű jár­da egyik szakaszán még most is dolgoznak. Négyszáz ember él az Új­telepen, ahol a 2-es tanács­tagi körzet lakói egy kilo­méter hosszú járdát épí­tenek — ennek értéke körülbelül 60 ezer forint lesz. A nagyközsé­gi tanács saját erejéből keve­sebbet tud fordítani járdaépí­tésre a kelleténél. —őr— Zongorára gyűjtenek így üzem — egy iskola Aszúdon Az országosan megindult Egy üzem — egy iskola moz­galom szép eredményeket ért el az elmúlt tanévben, s ilyen tapasztalatokat szereztünk Aszódon is, hol Burián János, az 1. sz. Általános Iskola igaz­gatója a következőket mond­ta el: — Az elmúlt tanévben is­kolánk és úttörőcsapatunk a Pest megyei 4. sz. Szövetke­zeti Közös Építőipari Vállalat­tal, az egyik honvéd alakulat KISZ-szervezetével, valamint az Ipari Műszergyár egyik szocialista brigádjával kötött együttműködési szerződést. Ennek érteimében ezek a szer­vek támogatták pályaválasz­tási munkánkat, elősegítették tanulóink nyári foglalkoztatá­sát, segítséget nyújtottak hon­védelmi nevelőmunkánkban s igen sok társadalmi munka­órát fordítottak iskolánk, út­törőotthonunk fejlesztésére, szépítésére, korszerűsítésére. — Hasonló kitűnő eredmé­nyekkel bizonyíthatom én is a mozgalom sikerét — kap­csolódik beszélgetésünkbe Asztalos István, a 2. sz. Álta­lános Iskola igazgatója. — Is- ] kólánk és úttörőcsapatunk az Ipari Műszergyár hat szocia- j lista brigádjával, valamint a i honvédaiakulat KlSZ-szsrve- zetével kötött szocialista szer­ződést. Nagy segítséget jelen­tett ez a kapcsolat, mert igen sok szemléltető eszközt készí­tettek iskolánknak, gyár- és laktanyalátogatást szerveztek, amely nevelőmunkánkat tá­mogatta. Nyáron kifestették és kitakarították az iskolát és a napközi otthonunkat, az így megtakarított pénzből egy zongorát szeretnénk venni. — Az elmondottakat hall­gatva kicsit egyoldalúnak tűn­nek ezek a szerződések. — Igen, mert csak a szer­ződések és teljesítések egyik feléről beszéltünk — mondja Burián igazgató. A másik ol­dal — bár nem ilyen gazdag — ugyancsak említést érde­mel. Mindkét iskola növendé­kei rendszeresen műsort biz­tosítottak a különböző állami ünnepeken, névadó ünnepsége­ken. A pedagógusok ismeret- terjesztő előadásokat tartottak, s az iskolák sportlétesítmé­nyeiket a fenti szervek sport­egyesületeinek a rendelkezésé­re bocsátották. — Milyen terveket szeretné­nek az 1974—75-ös tanévben megvalósítani? — Az Ipari Műszergyár hat szocialista brigádjával és a helyi honvéd alakulat KISZ- szervezetével megújítani, a Calga-völgyi Víz- és Csator­namű Társulattal pedig kibő­víteni együttműködésünket — válaszol Asztalos igazgató. — Mi a meglévő kapcsola­tainkat ugyancsak szeretnénk elmélyíteni — folytatja Burián igazgató. Abban remén5,,ke­j dünk, hogy az együttműködés még gazdagabb, még eredmé­nyesebb lesz, mint az elmúlt esztendőben. S. N. Ők nyolcvanon Előkészületek a parkban, a konyhán A Gödöllői Agrártudományi Egytem területére a miskolci 3-as útról érkeztünk. A köz­úti átjárón áthaladva már messziről látni a szorgos mun­kásokat. A tenisz- és röplab­da-pályákat elválasztó magas kerítést új hálóval cserélik: Csóré András és Balogh János dolgozók. Beljebb a sport- kombinátban kaszások vágják a fiivet a kosárlabda és kézi­labda pályák körül. Néhány szót váltunk Kovács István és Szekeres József kaszásokkal. Szeressük a szemetest (2) Az óriás műtétre vár A betolakodó babakocsi és társai A szemetes emberek fiziku­mát egyre jobban igénybe ve­vő munka és az a tény, hogy az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására mind nehezebben lehet munkáskezeket találni, egyértelműen a gépesítést, az ésszerűsítést állítja középpont­ba. Ám az új módszerek be­vezetése és a korszerű beren­dezések megvásárlása egyben pénzkérdés is. Hogy mennyire az, azt a Városgazdálkodási Vállalat kommunális osztálya vezetőjének, Jeney Lászlónak szavai bizonyítják, akinek egé­szen friss adatok állnak ren­delkezésére. Másfél hete Győr­ben a Köztisztasági Tudomá­nyos Egyesülés konferenciáján hallotta az alábbi árakat: — Egy korszerű, ezer liter hulladék befogadására alkal­mas konténeres szállítógépko­csi ára 28 ezer dollár — tájékoz­tat az osztályvezető. — Egy 93 M—GAZ—51 típusú, négy és fél köbméteres tartállyal felszerelt tehergépkocsié 153 ezer forint. Egy NDK-gyárt- mányú önfelszedő rendszerű tartályos utcaseprőgépé 890 ezer forint, egy 110 literes zár­ható kukatartályé pedig hat­ás nyolcszáz forint között van. A jövő mindenképpen a gé­pesítésé. De ez nem lesz olcsó mulatság. Térképen a büdünerdő A fejlődés érdekesen, fele­másan köszöntött be Gödöl­lőn. Pormentes, úgynevezett „kuka”-szemétgyűjtő járműve nincs a városnak, az 582 sze­métgyűjtőedény fele ugyanak­kor kukatartály. A tervek sze­rint a városközoont összes há­zát ilyen szemétgyűjtőkkel lát­ják el a közeljövőben, bár még nem eldöntött kérdés az, hogy az ezzel kapcsolatos költsége­ket magára vállalja-e a ta­nács, vagy áthárítják a tartá­lyok leendő tulajdonosaira: a lakókra. A jövő tehát a zárt rendszerű hulladéktárolásé és szállításé, de ez ügyben a vá­ros ma még félkarú óriásként imbolyogva vonszolja magát műtétre várva. Bableves a surrantóban A korszerű módszer beveze­tése azonban nemcsak pénz kérdése, hanem legalább any- nyira az igényeké is. Ezek tisztázására kezdi meg a vál­lalat az elkövetkező hónapok­ban azt a nem kis munkát, amit a szemét „feltérképezése” jelent, majd számukra. A sze­métgyűjtő-munkások heteken keresztül figyelik majd a ház­tartásokat, és kimutatást ké­szítenek arról, honnan, hány köbméter hulladék kerül ki. Ezeknek az adatoknak, a .tényleges igényeknek msgfé- lelően dolgozza ki a vállalat a gépi beruházások ütemtervét. Ma húsz forint havi szemét­díj fejében heti két alkalom­mal üríti ki a vállalat egy-egy háztartás hulladékgyűjtő bö- döneit — függetlenül attól: hányán élnek ott és mennyi szemetet „termelnek”. A friss adatok birtokában tesznek majd javaslatot a tanács ve­zetőinek arra. hány és milyen rendszerű szemétszállító-gép­kocsira van szüksége a város­nak és milyen szeméttarifa megállapítását javasolják. És ha már szóba került az ésszerűsítés gondolata, úgy feltétlenül ki kell térnünk a toronyházakkal és a lakótele­pekkel kapcsolatos vállalati gondokra is. Kevés olyan lakó­ház található Gödöllőn, ame­lyik előtt reggelenként elő­írásszerű rendben, a járdasze­gély mellett sorakoznak em­bereinkre várva a hulladékkal telt tartályok. Sok helyütt ész- szerűtlen a szeméttároló el­helyezése is. A kis helyiáégek nyolc, gyakran tíz méterre vannak az úttól, egy-egy lakó­házban tehát hat-nyolc szeme­tes edényt is végig kell von­szolniuk a szemeteseknek ezen az útszakaszon. Tíz méterszer nyolc kukászor nyolcvan kiló. Szép kis súly. De vannak cifrább esetek is. A Munkácsy úti lakótelep kukatároló-kamráiban babako­csik és kerékpárok pihennek, az alsóparkiaknak pedig „mindössze” a szemétleöntő csatornák, — a „surranok” — használati utasítását felejtették el megmagyarázni. Így kerül­hetett sor arra, hogy a költöz­ködés után feleslegessé vált csomagolóanyagokat, papíro­kat, léceket belegyömöszölték a leöntőbe, amitől az eldugult. Érdekes módon senkinek nem tűnt fel a környéken, hogy napokon keresztül üresen áll­nak a földszinten a leöntő szá­jához illesztett kukás edények. Néhány nap múlva azután a lakók — amikor már nem fért több a csatornába — piszkál­gatni kezdték a szemetet, ami a nógatásra útnak is indult. Jött ott minden, krumplihéj, szakadt ing, több napos bab­levesmaradék. Kabátok, rossz cipők — A korszerű berendezés tehát nem minden — mondja Jeney László. — Szakszerű kezelésre is szükség van. Kü­lönösen akkor, ha tudomásul vesszük, hogy az elszállításra váró szemét napról-napra nő. A térképen jól kijelölhetők azok a körzetek, ahol a la­kosság áttért az olajtüzelésre. Hétköznap reggel az Agrártudományi Egyetem környékén. Az üz­letház mögött, az út szélén szeméttároló edények, az árokban pedig a „maradék” ... Papp Lajos felvétele Gödöllővel együtt nő á sze­mét jelentette gond is. A fej­lődés velejárója mindez. Széles József, a Köztisztasági Egyesü­lés főtikára a napokban vá­rosunkban járt. A városi ta­nács vezetőivel és a Városgaz­dálkodási Vállalat szakembe­reivel Gödöllő szemétgondjai­ról tárgyalt. Az ezzel kapcso­latos feladatok korszerű meg­oldást és gyors intézkedést sürgetnek. A hangsúly tehát a korszerűn és a gyors-on van ... Berkó Pál Azelőtt, amíg fával és szénnel tüzeltek a kályhákban, minden eléghető szemét tüzelőnek szá­mított. A levált talpú cipő éppúgy, ahogy a kopott téli­kabát és a régi újság. Ezeket régebben félretették azzal: jó lesz majd télire — begyújtani. A központi fűtéses lakótelepe­ken, az olajkályhával felsze­relt lakásokban kinek jutna eszébe ilyesmi? Ezekben a háztartásokban egyszerűbben oldják meg a dolgot: minden megy a szemétbe! A gyarapodó, terjeszkedő Az egyetemi parkban már nem tudjuk jegyezni a dolgo­zók nevét, mert egész név­sort kellene felfektetni. Gon­dozzák a hatalmas parkot, ame­lyet minden érkező megcsodál. Benn az épületekben ünnepi a hangulat, a 2-án kezdődő FAO-ülésére készülnek, no és a 16 -án kezdődő egyetemi megnyitóra. Körbe járVa az egyetem ha­talmas konyhájában és az ét­teremben kötünk ki! Nagy sürgés-forgás van. Festés és mázolással végeztek az iparo­sok, folyik a nagytakarítás. A csupa üvegfalú konyhában már csillog a 12 főzőüst, egy gáz és egy villanytűzhely, 6 villanyzísámoly. „Erős nyarunk volt” — mondja Sándor János üzletvezető — „hiszen a tanév alighogy befejeződött, ismét benépesült az egyetem.” Hát igen: Tessedik kézilab­da torna, sportiskola, pedagó­gus konferencia, KlSZ-építő- tábor hazai és külföldi részt­vevőkkel, Pest megyei KISZ- vezetőképző, cseregyakorlat NDK-beliekkel és SZOT-üdül- tetés három turnusban — ez állandó nagy munkát követelt. A kilencnapos „szünetet” hasz­nálták ki a belső rend- és tisztaság további biztosításá­nak megtételére: 2-án indul a részleges, 16-a után a telje; üzeni a konyhán? amikor 3000 személyre sütnek, főznek, sőt a saját cukrászat ezen felül hat büfé számára eladásra ál­lít elő termékeket. Cs. J. x • _/ ' ' • OLVAS ÓINK FÓRUMA^'* 4‘ A 1 Rézfúvósok Aszódon Tizenhetedik éve működik zenei tagozat az aszódi I. szá­mú általános iskolában. A ta­nulók a gödöllői Állami Ze­neiskola szervezésében — melynek aszódi fiókiskolája szintén ebben az iskolában ka­pott helyet — hangszeres ze­neoktatásban is részt vehet. Eddig zongora, hegedű, cselló és fuvola között választhattak, az új tanévtől azonban rézfú­vós hangszereken is tanulhat­nak a növendékek. A nagyköz­ségi közös tanács 50 ezer fo­rintot biztosított hangszervá­sárlásra, és a rézfúvós tanár­nak szolgálati lakást adott. így a három település lakói — és a környék zenei érdeklődésű közönsége — bekapcsolódhat az új hangszeres oktatási for­mába. Honig Antal Aszód

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents