Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-11 / 212. szám

\. Ml lesz, ha hó lesz? Omlanak a falak. A képen (balról) Pócsik József tanácselnök és Kalocsai László ács. Nehéz tanévet zárt a péceli L-kola a nyáron, de még ne­hezebbnek ígérkezik az 1974— 75-ös tanév. Életveszélyessé vált a Kálvin téri iskolában három tanterem, és bontócsá­kánnyal kell fejteni az öreg tornatermet is. Az épület egy­re kevesebb, és a gyerek egyre több lesz. A tavalyi negyvenhárom tanulócsoport­tal szemben az idén negyven­öt csoport kezdte meg a ta­nulást. Még az elmúlt tanév elején roggyant meg a három tanterem, s ideiglenesen föl­ei űcolták. Ennek pótlására az idén átadnak egy négy tanter­mes iskolát. Tanulásra tehát lesz hely, igaz szűkösen, mert az alsótagozatos kisdiákok to­vábbra is váltott műszako­sok lesznek. Ennél nagyobb gondot okoz a tornaterem megszűnése. — Tizenhat felsős osztá­lyunk van. Az elhelyezésük­re tizennégy tantermünk és egy politechnikai helyiségünk — mondta Lehoczky Éjidre, a péceli általános iskola igaz­gatója. — Iskolánkban kabinet­rendszerű oktatás folyik. A tizenöt osztály elfér a tan­termekben és a politechnikai helyiségben, a tizenhatodik­nak pedig a tornaterembe kel­lene menni. - • — Es most hová mennek? — kérdeztem az igazgatót. Ta­nácstalanul tárta szét a ke­zét. — Most volt tanévnyitó ér­tekezlet, de nem találtunk megfelelő megoldást. Amíg jó idő lesz, az udvaron fognak tornázni. De ha bejön az esős idő és leesik a hó, csak az ebédlőbe mehetnek. Oda is csak tizenegy óráig, ugyanis akkor kezdődik az étkezés. Mozgalmas testnevelési órá­ról persze, itt szó sem lehet, csak „elméleti” oktatásról. Az iskola tornaszerei o pin­cében vannak. Talán 1975-ben elkezdik építeni az új torna­termet, és ki tudja, mikor lesz kész. A tantermi előírás ki­mondja, a heti kötelező há­rom tornaórát, de sajnos, Pé- celen ezt (még egyet se) „el­méleti” órákkal sem tudják megtartani. Kalocsai László ács bontja a régi termet. A csákány vas­csőre alatt mint a friss po­gácsa, úgy omlik a százados fal. A kollégái, más kisipa­rosok magára hagyták. Fél­nek, hogy rájuk dől a tor­naterem. A nagyközségi ta­nács reménykedett, hogy a bontott anyagot majd másutt felhasználják: de minél töb­bet bontanak, annál kevesebb erre a remény. A masszívnak látszó vörös tégla percek alatt elolvad a vízben, a hosszú mestergerendák pedig elpor­ladnak az ember kezében. A volt uradalmi istálló sor­sa beteljesedett, de vajon mi lesz a sorsa az 1300 tornate­rem nélkül maradt kisdiák­nak? I örszigethy A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1974. SZEPTEMBER 11., SZERDA Miért kicsi a burgonyaterület? Őszi munkák a járásban — Készül a második víztározó Hogy sportkifejezéssel él­jünk: immár befejeződött a mezőgazdaság nagy sprintszá­ma, az aratás, nyugodtabb, ám nem kevésbé dolgos és szorgos napok következnek. Járásunkban ezekben a na­pokban készítik elő szántással a földet az őszi vetésekhez. Az összes vetésterület mint­egy 10 ezer 670 hektárnyi, en­nek felén már elvégezték a szántást. Hasonlóképpen tart az őszi mélyszántás, összesen 12 ezer 100 hektárnyi területet készítenek elő a tavaszi ve­tésekhez. A tervek szerint egyébként az őszi vetéseket legkésőbb október végére be­fejezik, mintegy 700 hektáron egyébként már el is készültek vele. A kukorica törése, valamint a cukorrépa szedése még nem vette kezdetét, előreláthatólag a hónap végén, október elején kezdik majd. Utoljára hagytuk a követ­kező hírt: javában tart vi­szont a burgonya szedése az összesen 363 hektárnyi termő­területen, .. Novak Lászlóval, a járási hivatal mezőgazdasági osz­tályvezetőjével beszélgetünk a burgonyáról — a fenti hir Ürügyén., 0 Jájta fői .fiz glábbi ■érdekes adatokat. — Nyolc esztendővel ez­előtt, 1966-ban 1290 hektárnyi volt járásunkban a burgonya termőterülete. A csökkenés ŐSZI—TELI ELŐZETES Modellek az aulában Zsúfolt aula, feszült vára­kozás és a kezdést megelőző szokásos szorongás. Ez jelle­mezte hétfőn este a gödöllői Agrártudományi Egyetem au­láját. Már későre járt, amikor kezdetét vette a műsor és azután gyorsan követték egy­mást az események. Szebbnél szebb, az új magyar divatot bemutató kabátok, kosztü­mök, komplék és alkalmi kol­lekciók váltották egymást a páston. Az OKISZ mérték­utáni osztálya és a Szövetke­zeti Divattervező Vállalat szervezésében megrendezésre került divatbemutatón az őszi és téli divatot mutat­ták be Várnai Zsóka művé­szeti vezető irányításával a részt vevő vállalatok. A divat- bemutató során összesen 72 modellt vonultattak föl, ame­lyek mindegyike a Gyomai Ruhaipari Szövetkezet ügyes kezű szabóinak és varrói­nak munkáját dicsérte. A divatbemutató jelentette színpompás látványosságra a FAO gödöllői szimpozionjá- nak résztvevői is ellátogat­tak. A nagyszerű szervezés és az elegáns modellek egy­formán nagy tetszést arattak a delegátusok körében. Winkler Csaba és Suttá József felvételei 1968-ban következett be, ek­kor 1028 hektárra, majd 1969- ben 766 hektárra fogyott a te­rület, annak ellenére, hogy abban az esztendőben volt az utóbbi tíz év legnagyobb bur­gonyatermése. Ennek hatása érződött is, mert rá egy év­vel újra növekedett a termő- terület, azonban 1971-től újra csökkent, s jelenleg mindössze 363 hektáron terem járásunk­ban a burgonya. Jellemző minderre, hogy a cfányi gazda­ságnak 1966-ban 370 hektár­nyi burgonyása volt, két esz­tendeje pedig még egy négy­zetméternyi sincs. Mindennek több oka, több magyarázata is van. Elsősor­ban az, hogy járásunk talaj­viszonyai nem éppen a leg­kedvezőbbek a krumpliter- mesztéshez. A burgonya alap­vető tulajdonságai közé tar­tozik, hogy nem viseli el á forró talajt, s szereti a sok vi­zet. vagyis öntözésre van szükség. Márpedig járásunk földje sokfelé homokos, tehát forró, s vízben sem' bővelke­dünk. Ha pádig a burgonya termésátlagai nem érnek el egv bizonyos szintet, termesz­tése gazdaságtalanná, ráfize­tésessé válik. — A korábbi esztendők ter­mésátlagai a már említett 1989-es rekordterméstől elte­kintve nagyon alacsonyak vol­tak. Járásunk gazdaságai, amikor néhány esztendővel ezelőtt áttértek a korszerű technológiákra, gyakorlatilag befejezték a krumplitermesz­tést, amelynek az említett okokból nem is volt megfele­lő bázisa. Mert 368 hektár egy járásban majdnem semmi! A jelenlegi burgonyaterület 40 százaléka egyetlen gazda­ság, a gal-gahévízi Rákóczi Termelőszövetkezet tulajdo­nában van, a maradék hét szövetkezet között oszlik meg. A Rákóczi Termelőszövetke­zet már épített egy nagy víz­tározót, ezt a zöldségfélék ön­tözésére használják. Várható­an hamarosan elkészül a má­sik hatalmas tározójuk, s amennyiben ezt a burgonya­földek öntözésére is használ­ják, még növelni is lehet termőterületet. F. B. Kis emberei; nagy sikerei A fesztiválra készülnek Alig egy éve alakult Aszó­don a 2-es számú általános iskola bábcsoportja, de Varga Rozália, tanítónő irányításá­val már eddig is több sike­res szereplést tudhattak ma­guk mögött a pajtások. A saját iskolájuk első, és második osztályos tanulói­nak megtartott előadás után az ikladi Ipari Műszer­gyár szervezésében megren­dezésre került gyermeknapi műsorban is felléptek a kis bábosok. A lelkes csoport a járási kulturális seregszemlén má­sodik helyezést ért el, és a kisdobosok részt vettek a III. dunántúli bábjátékos feszti­válon, ahol bemutatott (műso­rukért dicsérő oklevelet kap­tak. A kis művészek most a harmadik Galga menti Népi Fesztiválra készülnek. H. A. Maradtak a „GÖDRÖK" Július 18-i, Gödöllő és Vi­déke Olvasóink Fóruma ro­vatában, „GÖDRÖK” címmel már megjelent egy írás arról, hogy „A télen kábelt fektetett a posta, vagy az elektromos művek a gödöllői Táncsics ut­cában”, ám a munkaárkot niem temették be tisztessége­sen a Kossuth és a Kőrösfői utcák torkolatánál. Emiatt változatlanul bal­esetnek, esetleg tengelytörés­nek nézhetnek elébe az arra közlekedő gépjárművek. Az útburkolatot ugyanis azóta sem tették rendbe. Lehet, hogy a két nevezett intézmény egymásra várt eb­ben? E sorok írójának hibá­ja, hogy annak idején nem derítette ki: közülük tényle­gesen a posta vagy az elekt­romosok hagytak-e rangúk után gödröket? Mindegy is. Aki az árkot nem temette be rendesen, az sem jelentkezett. A vétó ideje azonban lassan, de lejárt. Ä fontos az, hogy akinek a fent nevezett gödre a gödre, már ne is jelentkez­zen, temesse be. Fehér István Gödöllő ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Dallos Pál és Varga Jolán: Tibor, Moór Ferenc és Juhász Ilona: Krisztina, Varsányi István és Búcsú Zsuzsanna: Ildikó, Hajzer József és Her- czeg Irén: Erika, Kovács Gá­bor és Fekete Rozália: Kor­nélia, Kamarás Sándor és Bit­ter Terézia: Róbert, Pacs Ist­ván és Gáli Zsuzsanna: And­rea, Ujmor László és Hruskó Olga: Andrea Brigitta, Dal­los Ferenc és Kiss Mária: Noémi, Billinger Lajos és Fe­hér Margit: Attila, Kelemen Barnabás és Halász Gizella1 Zoltán, Baán Jenő és Búzás Anna: Gábor, Pogácsás Jó­zsef és Kékesi Piroska: Jó­zsef, Schiffer István és Ke­lemen Mária Éva: Károly, ] Hasznosi Mihály és Pajor Er- ' zsébet: Csaba Mihály, Juhász János és Illés Erzsébet: Már­ta, Kiss László és Gyebnár Erzsébet: László Imre, Bittner András és Tóth Mária: And­rás, Boda Lajos és Ferjcsik Julianna': István, Makó * Jó­zsef és Kamhal Zsuzsanna Ágnes: Anita, Juhász Deme­ter és Gazsó Mária: József, Liwa László és Cseke Erzsé­bet: László Attila, Márton Dezső és Munkhárt Anna: Mónika, Ficze Sándor és Cser­mák Anna: Sándor, Czibulya Lajos és Pakó Veronika1 Zol­tán Péter, Rezsucha István és Balogh Borbála: Farkas. Házasságot kötött: Hernyes József és Skotnyár Mária, Bohács Lajos és Soós Erzsébet, Berze István és Zsigri Erzsébet, Hrágyel Pál és Strausz Zsuzsanna Erika, Gallyas Attila László és Ke­rék Erzsébet. Elhunyt: Gaszmanh Vilmos, Hanzl Jánosné Bán Rozália, Ujszá- szi Sándorné Holka Mária, dr. Enyedy Jenőné Elekes Irén, Szabó Ferenc. Kupaszüret Galgamácsán Négy forduló — 150 versenyzővel Szombaton a galgamácsai községi művelődési központ színháztermében tartották meg az Összefogás Kupa’ 74 sport­esemény-sorozat záróünnepsé­gét. Az elnökségben helyet fog­lalt Bencze Imre, a községi pártszervezet csúcstitkára, Tóth András, a községi tanács vb-titkára, Pintér András, a galgamácsai Összefogás ter­melőszövetkezet elnöke és Gyulai Sándor, a művelődési központ igazgatója. Gyulai Sándor megnyitója után Bencze Imre méltatta a tömegsport rendezvénysorozat jelentőségét és beszélt arról, hogy a szabad idő kulturált, egészséges eltöltésében sokat jelentett a környező községek lakosai számára ez a négyfor­dulós kupaverseny. A hallga­tóság soraiban a mintegy 150 benevezett versenyzőn kívül megjelentek még azok család­tagjai is. Beszéde végén Ben­cze Imre megköszönte a ren­dezőbizottságnak lelkes és odaadó munkáját, amivel je­lentősen hozzájárultak a kö­zel egy hónapon át tartó mér­kőzések zökkenőmentes lebo­nyolításához. Ezután ismertet­te a verseny végeredményét. Az Összefogás Kupa ’74 ver­senyeiben első helyen a Gal- gamácsa SE végzett 230 pon­tos eredményével. A második helyre a Galgamácsa Központ csapata került 190 ponttal, a harmadik helyet pedig a Vác- egres csapata szerezte meg 180 pontos eredményével. Negye­dik helyen végzett a verseny­ben a Váckisújfalu együttese 120 pontos eredménnyel. Ez­után Bencze Imre átadta a szépmívű kupát Barna István sportköri elnöknek, a Galga­mácsa SE csapatkapitányának. Ugyancsak kupát kapott a má­sodik helyezet Galgamácsa Központ csapata is, nevében Valkó Károly csapatkapitány vette át az értékes díjat. A harmadik helyezett Vácegres csapata nevében Pásztor Gyu­la, a csapat kapitánya lépett az elnöki asztalhoz. A verseny­ben negyedik helyezést elért Váckisújfalu csapatának kapi­tánya, Kiss Gyula vette át az oklevelet. A négyfordulós mérkőzés­sorozat, amelynek sikerében rendkívül nagy szerepe volt a A szombati díjkiosztó ünnepségen Bencze Imre, a községi pártszerve­zet csúcstitkára értékelte beszédé­ben a csapatok küzdeni akarását és az összefogás Kupa ’74 rendez­vénysorozatának jelentőségét. Farkas Tibor felvétele rendezőbizottság lelkiismeretes munkájának, az összefogás Termelőszövetkezet, a galga­mácsai tanács, a pártszervezel és a művelődési ház odaadó segitségének, késő estig tartó műsorral zárult. B. L

Next

/
Thumbnails
Contents