Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-11 / 212. szám
4 xMhw 1974. SZEPTEMBER 11., SZERDA Könyvtáros és pedagógus Új kollégium Vácott Lekerültek ugyan az állványok az új kollégium épületéről Vácott, ám a beköltözésre még várni kell, mert a szakipari munkák nem fejeződtek be. Koppány György felvétele Képzőművészeti pályázat Röpülj púvá Megyei találkozó Jászkarajenőn Vasárnap jeles esemény színhelye lesz a jászkarajenői művelődési ház. Itt r^nak randevút egymásnak a megye legjobb Röpülj páva körei. A délután két órakor kezdődő programban színpadra lép a ceglédberceli, a törteli, az abo- nyi, az érdi, a jászkarajenői és a maglódi művelődési ház, valamint á zsámbéki ÁFÉSZ és a kakucsi Lenin Termelő- szövetkezet Röpülj páva köre. Utoljára éppen egy esztendeje, Űjhartyánban találkoztak a megye Röpülj páva köréi. Kár, hogy az idei találkozón nem vesz részt a megye elsőként alakult tápiószecsői Páva köre. Konferencia a honvédelmi nevelésről A Magyar Pedagógiai Társaság hazafias és honvédelmi nevelési szakosztályának és a Békés megyei Tanács művelődési osztályának közös rendezésében kétnapos honvédelmi ' rajverseny-bemutató és országos tanácskozás kezdődött Békés megyében. A tanácskozás részvevői kedden délelőtt a mezőhegyesi 614. számú ipari szakmunkásképző intézetben tekintették meg a tanulók honvédelmi bemutatóját, majd beszámolót hallgattak meg az iskola ez irányú tevékenységéről. A tanácskozás szerdán elméleti konferenciával folytatódik. Az iskolában találtam rá Papp Jánosnéra, Szigetszent- márton könyvtárosára, aki egyúttal a magyar nyelv és irodalom oktatója a felső tagozat három osztályában, de most itt az iskolában is éppen könyvekkel foglalatoskodik. Az iskolai könyvtár gondját is viseli. Mégpedig kerek negyedszázad óta, és ezért nemrég a megyei könyvtártól emlékplakettet kapott néhány más, ugyancsak huszonöt éve könyvtárt vezetőkkel. Családi hagyomány Hogyan lett községi könyvtáros? — 1949-ben helyeztek a szi- getszentmártoni iskolába. Az akkori igazgató Ray Rudolf — ma már nyugdíjas —, szívügyének tekintette a népművelést. Nagy érdeme van a községi művelődési ház megalapításában, s abban is, hogy a művelődé? igénye a községben kifejlődött. Most szép művelődési házunk van, de akkor, a kezdet kezdetén egy volt kocsma épületében nagyon szerény keretek között talált otthont a művelődés. Volt abban a házban egy kis kőpad lós helyiség, az lett a könyvtár és nem is volt szűk, a nagyon kevés kötethez. Az igazgató megkérdezte, hajlandó lennék-e elvállalni a könyvtárosságot. Első szóra igennel feleltem. Látni rajta, érzi, gyors elhatározását meg kell magyaráznia. — Az egész családom pedagógus. Már a nagyapám is az volt, Kispestien tanított, az apám pedig Dánszentmikló- son, ahol születtem. A nővérem Érden tanít, a húgom pedig itt óvónő, és mondanom sem kell talán, hogy a férjem szintén pedagógus. Két fiam van, az idősebbik kertész- mérnök és pár hete lettem nagymama. János, a fiatalabb fiam harmadik gimnazista Ráckevén. Vegyész akar lenni. Egyszóval elütnek a családtól, nem a nevelői pályát választották. Nos, a családtörténet mindig érdekes, érdeklődéssel is hallgatom, de .ezúttal arra vagyok kíváncsi, miért vállalta el első szóra a kétgyermekes családanya, akinek az iskolával Is elég sok a dolga, még a könyvtáros tisztét is. — Apámnak kétezer kötetes könyvtára volt otthon, nekünk pedig, a három lánynak minden családi és más ünnepre kapott könyvből külön-külön megvolt a saját kis könyvtárunk. Kicsi koromtól fogva belém nevelődött a könyvek szeretető, de erről Ray Igazgató nem tudott. Talán csak megérezte, mennyire szeretem a könyveketi Odahaza megtanultam a rendszerezést is, később azután alapfokú könyvtárosi képesítést szereztem. Megszázszorozódott állomány Miből állt huszonöt éve a községi könyvtár? A megyei könyvtár adott 40—50 könyvet, letétbe, ^ztán itt volt a levente-könyvtár, az azonban még 30 kötetből sem állott, és azoknak is több mint a felét tartalmuk, reakciós szellemük miatt ki kellett selejtezni. Ma pedig 4500 kötet az állomány. Állandóan vásárol új könyveket, van miből, a községi tanács évente 15 ezer forintot ad, ami nemcsak a tanács megértésére, hanem bőkezűségére is vall. Mindössze 1500 ember él Szd- getszentmártonban, vagyis fejenként tíz forint jut könyvre egy esztendőben. — És az 1500 lakosból hányán olvasnak rendszeresen? A nyári hónapokban mindig kevesebben, most 270 tagja van a könyvtárnak, de ezek egy része is üdülő. Viszont amikor nincs már munka a házikertben, megnő a számuk 300 fölé is, ezzel pedig elégedettek lehetünk. Annál is inkább, mert hiszen a családnak többnyire csak egy tagja iratkozik be, a hazavitt könyvet azonban a családtagok is elolvassák. A nyomtatott betű felismerésére tanítani kell az embert, de ha már jártas benne, meg kell tanítani olvasni is, és ez a nehezebb. Különösen a faluban, ahol régebben könyvet nemigén vett kezébe felnőtt ember. A szentmár- toni községi könytárban is eleinte főleg az iskolásgyerekek fordultak meg. Egyikmásik szülő aztán a gyermekétől kapott kedvet. Házhoz is elviszik — Ha pedig egyszer valaki elkezdte az olvasást, nem hagyja abba soha többé — jegyzi meg a könyvtáros. Arról azonban, hogy hosszú évek során fáradthatatlanul gyűjtötte az olvasókat, nem sokat beszél, csupán annyit mond, akivel csak bárhol találkozott, akár az utcán is, a könyvekről, az olvasás gyönyöréről beszélt. Aztán technikai és mezőgazdasági könyvekkel is gyarapodott a könyvtár. Ezekre ugyanígy hívta fel egyenként az emberek figyelmét. — Persze, ismerek mindenkit, tudom ki mivel foglalkozik. Aszerint kínálgattam a szakkönyveket. Sokan kertészkednek a ház körül, ilyeneknek kertészetről szólót nyomtam a kezébe. Később már magiak kérték, mert sok hasznos újat találtak a könyvekben. Házhoz szállító könyvtár különben a szigetsaentmár- toni. Fáradt, beteg, idős embereknek a könyvtáros a lakásukra küldd az olvasnivalót. Tanítványai segítik ebben, hozzák, viszik a könyvet. A 30. tanév A könyvtáros gondjai kerülnek szóba. Hogy a kocsma- épület kis szobájából tágasabb helyre, a művelődési házba került könyvtár is kinőtte már a helyiségét. — Megintcsak szűkösen vagyunk, jóformán nem tudom leültetni az olvasókat, azaz a kölcsönzőket. Nem is járatok folyóiratokat, pedig azokra is lenne igény. Terjeszkedési lehetőség? Sajnos nincsen. Arról beszél, hogy a könyvtárban nincs vakációja. Csak úgy mehet üdülni, hogy ezalatt az édesapja helyettesíti. Fárasztó munka a könyvtárosé? Néha annyira, hogy elhatározza, lemond. — Csakhogy — teszi hozzá elgondolkozva —, tanítani nem lehet könyv nélkül az irodalmat. Nem kettősség a tanárság'meg a könyvtárosság, sőt annyira egy... — A könyvtáros is kölcsönöz a könyvtárból? — Hogyne, minden megjelenő könyvet nem vásárolhatok meg magamnak, de az irodalom fejlődésével lépést kell tartanom. Az a baj viszont, hogy kevés az idő az olvasásra. Ezek után felesleges megkérdezni tőle, a tanárit vagy a könyvtárosit tekinti-e főállásának. Mind a kettő kétségkívül a hivatása. De azért a búcsúzáénál büszkén ezt mondja: — Most kezdődött a harmincadik tanévem. Vecsési Sándor festményeinek kiállítása, amely a Műcsarnokban nyilt meg, hétfő kivételével naponta 11-től 19 óráig tart nyitva, szeptember 29-ig. VECSESI ERÉNYEI a legfőbb adottságából születtek, s ez nem más, mint emberi-festői következetessége, ahogy útját, saját útját, mindig a magáét járja. Tájai nem egyszerűen a környezet tükörképei, hanem emlékezések és felismerések az ifjúkor és művészi érettség kettős idejéből. Más lenézni a kubik- gödröt, szikes mezőt, beomlott partszakaszt — a lenézett látvány az ő kincse, műveinek biztos forrása és nyersanyaga. Csak az a vidék és motívum érdekli, mely föltámasztja élményeit — nem a fa, hanem a görcsös törzsben az öregség, a pusztán táncoló karókban a tavasz megújhodása. Másik titka az, hogy szereti az őszi délután hangulatait, a napot néző gyerekeket és a vadrepcét, s mivel szereti az ordasi öreg fát, a sárga jalú parasztszobát és a bujkáló holdat — ezért képes megörökítésükre úgy, hogy mindez bennünk nemcsak esztétikai jóérzést kelt, lianem új tapasztalatot, érzelmeink gazdagodását. MŰVÉSZETE költői enciklopédia — Vásárosnaménytól A magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnöksége és a Magyar Képzőművészek Szövetsége pályázatot hirdetett a magyar nép haladó történelmi hagyományait, forradalmi múltját, internacionalista kapcsolatait, szocializmust építő munkájának eredményeit, valamint a magyar néphadsereg mai életéi, a haza védelmében betöltött szerepét ábrázoló képzőművészeti alkotások létrehozására. Pályamunkákat a következő képzőművészeti ágakban várnak: festészet (csak táblaképek), grafika (egyedi és sokszorosító technikájú képgrafikák), szobrászat (kisplasztikák és plakettek). A pályaművek a Magyar Néphadsereg Központi Klubjában adhatók le 1974. november 30-ig. A beküldhető művek száma mindhárom kategóriában korlátlan. A beérkezett műveket a Képző- és iparművészeti Lektorátus álFélegyházáig és Dömsödig terjed. Aranyfedezete a népi múlt és jelen alapos ismerete és az állandósult festői gondolkodás. Számba veszi a magyar tájak számára fontos látomásos szögleteit — melyek sokszor nem többek vadvizek hálózatánál, gyökérroncsoknál — és biztos rajzzal, érzékeny színkezeléssel dúsítja festői szerkezetekké. Kincse, ajándéka ugyanaz; töretlen egészsége — még a kopjafás temetőből felszökő „öreg tölgy”-ben is az életerő diadalmaskodik. Szemlélete hitelesen derűs életfilozófián alapul, mely akkor sem hagyja el, ha fájdalom éri, és festményben búcsúzik el édesapjától. Skálája gazdag, képei rendszere könnyed hangulatoktól mély drámáig terjed — félegyházi kálváriát vált az aranyszőke dömsödi ősz. Átélt színtömbjei, rajzolt színvonulatai családias érzelmeket hordoznak, ahol a levendula, „Időmart ház”, a „Zöld hold” is családtag, nemcsak a „Tejeskannás kislány”, egyik kedves festői szonátája. A vadrepce, a bíborberés is otthona, szülei, festőfelesége is, akiket oly sokszor — tárgyilagos megindultsággal idéz. tál összeállított szakmai bíráló bizottság zsűrizi, s dönt a díjak odaítéléséről is. A kiválogatott alkotásokból még ez év végén nyilvános kiállítást rendeznek a Magyar Néphadsereg Központi Klubjában. Ä kiállításon szereplő legjobb alkotásokat a Honvédelmi Minisztérium pályadíjakban részesíti: kiadnak- egy 25 000 forintos első díjat és hár. rom — 15 000—15 000 forintos — második díjat. Ezenkívül a Kulturális Minisztérium 20 000 forint, a KISZ Központi Bizottsága 15 000 forint összegű külön díjat oszt ki. A kiállítás legjobb műveit a Honvédelmi Minisztérium megvásárolja. Akik részt kívánnak venni a pár lyázaton, legkésőbb szeptember 20-ig közöljék szándékukat a Magyar Képzőművészek Szövetségének titkárságával. Az érdeklődőknek a Honvédelmi Minisztérium tematikai javaslatokkal, csapatlátogatás szervezésével nyújt segítséget a pályázatra való felkészülésben. tereit, magányos házait másmás nézőpontból, a varázslatos zöld-kék tónusokban újjászülető „Kiserdő”-t és az „Esős tavasz”-1, mely egyik legújabb és szerkesztésben legerősebb alkotása. Ügy érezzük, hogy képein a fasor, a nagy víz saját önarcképét sugallja, színekkel. Festészetében a világ összetartozó otthon, ahol növény és ember nem képi motívum, hanem portré — még akkor is, ha a vizuális alakzatok tájjá bővülnek. Pontos, nagyvonalú és töretlenül őszinte. Apjának életkorszakait a halálig kíséri, s az egyes portrék lassú átmenetekkel jelzik a testi megrokkanást. A születésükre váró, világhordpzó színek hűséges írnoka Vecsési Sándor, aki a fák piros, kék izmairól tesz vallomást, „Leányka” ruháján sorakoztatja fel a nyár- színözönét, és pompázatos árnyalatokkal jegyzi fel a Dömsödön ÁtS élt „Forróság”-ot. Dömsöd elmélyítette. A természet tündöklése hatja meg, nádas, és virágokkal pöttyö- zött vízpart, „ölelkező fák” és „Kórók” — melyet ezen a tájon Petőfi versei vettek utoljára észre. Különös tény, de igazság, hogy Vecsési Sándor Petőfi költészetének utódja — képekkel folytatja azt a dömsödi tájtól ajándékba kapott megrendültséget, melyet a nagy Előd versekkel abbahagyott. Mindez még akkor is jellemző Vecsési művészetére, ha Dömsöd festői feltárásában Edvi Illés Aladár, Szobotka Imre, Bor Pál ■— s közelebbi eszmetársai, V. Bazsonyi Arany és Patay László is igen komoly részt vállaltak. MAGABIZTOSAN szerkeszt Vecsési Sándor, a szíve, az esze, a tudása és elhivatottsága egyszerre és mindig a helyén van.' melyet a Munká- csy-díj és a szófiai nemzetközi elismerés is fémjelez. Ennél még több az a hatás, mely hatalmába keríti művészetének barátait — képeinek átható érintésétől még inkább szeretünk élni, és boldoggá tenni másokat. r „„ ___. .. Lo sonci Miklós SZEPTEMBER 12-TÖI, SZEPTEMBER 18-IG CEGLÉD, Szabadság 12—15: Aranyláz + Kutyaélet 16—18: Az utolsó száguldás CEGLÉD, Kamaro 12—15: A harmadik tettes 16—18: Hószakadás NAGYKÖRÖS 12: A fej nélküli lovas 13—18: Alfredo, Alfredo SZENTENDRE, Terein 12—15: Ne hagyd magad, Pitkin! 16—18: önző szerelem SZENTENDRE. Kert 12—15: Fogadó a Törött Patkóhoz ABONY 12: A vizsgálat lezárult, felejtse . 13—15: A fej nélküli lovas 16—18: Arányláz + Kutyaélet BUDAÖRS 12—13: Koncert szólópisztolyra 14—15: János vitéz 16—18: Bob herceg DABAS 13—14: Bakaruhában9 15—16: Te és én 17—18: Az ördög fogadója DUNAHARASZTI 12—13: Bob herceg 14—17: Koncert szólőpisztolyra DUNAKESZI, Vörös Csillag 12—13: Egy srác fehér lovon 14—15: Átkozottak vagyunk, Irina* 16—18: La Mancha lovagja ÉRD 12: Csendesek a hajnalok I—II. 14—16: A nagy zsákmány 18—19: Kamaszkorom legszebb nyári FŐT 12—15: A rendőrség megköszöni* 16—17: Dacolva élni GYAl 12—14: Apacsok 15—16: A fekete herceg KISTARCSA 12—13: Dacolva élni 14—15: Az Angyal vérbosszúja 16—17: A harmadik tettes MONOR 12—13: Csendesek a hajnalok I—II. 14—15: Bob herceg 16—18: A fej nélküli lovas NAGYKATA 12—15: Kettős bűntény Hamburgban 16—18: A kör bezárul PILISVORGSVAR 13—14: A kétéltű ember 15—16: Csendesek a hajnalok I—II. 17—18: A lovag végakarata POMA2 12—15: Két bal láb az ezredben 16—17: János vitéz RÁCKEVE 12—13: Katonazene 6 14—15: Így látták ők 16—17: Két bal láb az ezredben SZIGETSZENT. MIKLÓS 12—13: Így látták ők 14—15: Keresztesek I—II. 16—17: Francia kapcsolat* VECSES 12—15: Francia kapcsolat® 16—18: Ne hagyd magad, Pitkin! •Csak 16 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT ÜJ HAZÁJA DÖMSÖD. Évek óta vizsgálja a Kiskunság árSárga falú szoba Szokoly Endre Dömsödi tájak a Műcsarnokban Vecsési Sándor festményeinek kiállítása /
