Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-16 / 191. szám

Havonta százezer kapcsolás Dalolva jött a postás... Senkitől nem szeretek ma­gától értetődő dolgokat kér­dezni, de most mégsem árt mindjárt az elején tisztázni bizonyos fogalmakat. Tudják ugye, mit jelent az a szó: pos­tamunka? Fontos, halasztást nem tűrő teendőket látunk el ezzel a jelzővel, vagyis olya­nokat, amelyek gyors és pon­tos elvégzéséhez érdekünk fű­ződik. Van azonban a szónak egy másik jelentése is. Annak az intézménynek a munkáját értjük ez utóbbi alatt, ame­lyik levelek, csomagok és pánzküldemények továbbítá­sával, telefonbeszélgetések le­bonyolításával foglalkozik. S ha már szóba került a két ki- j fejezés kapcsolata — megéri ez a véletlen, hogy elidőzzünk mellette egy kicsit. Megéri — mondom —, mert minden bi­zonnyal másokban is — az át­kozódókban, a szentségeik­ben, a telefont szidókban is — felmerült már a kérdés: vajon postamunka-e a gödöllői pos­ta munkája? Mert a panasz temérdek. Késve kézbesített táviratok címzettjei, és a délelőtt tízkor még újságjukra váró hírlap­előfizetők tucatjai szidják nap mint nap a gödöllői postahi­vatalok munkáját — tegyük hozzá gyorsan: nem minden ok nélkül. Van egy sajnálatos hátulütője is ezeknek az in­tézmény—ügyfél vitáknak, és ez a megrendülő bizalom. A postával kapcsolatos pana­szokról olvasóink levelei, szó­ban elmondott gondjai és sze­mélyes tapasztalataink alap­ján beszélgettünk el Nagy Ist­vánnal, a gödöllői 1. számú postahivatal vezetőjével. Házak — szám nélkül A posta élete reggel ötkor kezdődik — mondja Nagy Ist­ván. — Ilyenkor érkeznek meg a fővárosból tehergépko­csin a város és a környező községek küldeményei. A te­hergépkocsi rakományát há­rom csoportra osztjuk: közön­séges küldeményekre — azaz levelekre és hírlapokra —, könyvelt küldeményekre és csomagokra. A teherautó ra­kománya egy átlagos napot alapul véve, 50—60 zsák. A kavarodás általában már reg­gel elkezdődik. Szűk a külde­mények szétosztására szolgáló hely, az emberek szinte egy­mást zavarják. Nem csoda, ha egy-egy küldemény elke­veredik a forgatagban és más postahivatalhoz irányítják, mint ahová mennie kéne. A levelek és csomagok bolyon­gása tehát reggel ötkor kezdő­dik és folytatódik a kézbesí­téssel. A város szaporodó la­kótelepei — így a Kazinczy és Munkácsy útiak — nap mint nap úi feladatok elé állítják kézbesítőinket. Az úi lakóhá­zak mellett sokhelyütt állnak még a régi házak, ewiken- másikon három számtábla is van. De ez még a szerencsé­sebb eset. mert az új házak között "ákadnak olvanok is, amelyekben „mindössze” a kézbesítőszekrénykéket felej­tették el felszerelni az építők. Az Alsó-parki lakótelep kivé­telével nem megoldott a vá­rosban a lakók egységes név­tábla „ellátása” sem ... A posta hely-, házszám- és egyéb objektív gondjai mellett azonban jócskán találunk szubjektiveket is — és ez az ital. Egyik olvasónk levelé­ben azt írta például, hogy kör­nyékükön ittasan járt szolgá­latba a kézbesítő. A Dinnyés­fél e kocsma környékének la­kói a kocsmaaitóban várják a postást — az italboltból ki­jönni. Magyari Béláné — a gödöllői városgazdálkodási vállalat főkönyvelője — a kö­zelmúltban pedig azt pana­szolta el, hogy háromszor jött ki irodájukba megjavítani az elromlott telefont a szerelő. Mindháromszor ittasan . .. — Tudunk a gondokról — mondja Nagy István —, hoz­zánk még ezeknél furább ese­tek is befutottak. A közel­múltban szereztünk tudomást arról, hogv Máriabesnyön ez egvik kézbesítőik ittasan, da­lolva, kerékpárját maca után húzva szedte a hMaodíjat. A férfi azóta elvonókúrán van, ahonnan néhány nap mú’va tér vissza. Amint tm’nkába áll, új körzetbe helyezzük át. A férj igazolást kér Kínálja magát az alkalom, hogy elmélyedjünk a külde­ményeket dalolva kikézbesítő postás látványának elemzésé­ben — elgondolkodva egyút­tal azon is: vajon miféle ha­tással lehetett a fent leírt eset a szemtanúk postáról alkotott véleményére — ez azonban nem a mi dolgunk. És egyéb­ként is: elvégezték helyettünk ezt a munkát a környék la­kói, akik jelentették a furcsa közjátékot a posta vezetőinek. A nnál is inkább érdemes túl­lépni a hallottakon, mert a posta munkájával kapcsolatos punaszok sora ezzel még nem ér véget. Feltétlenül ezekre a hasábokra kívánkozik a tele­fonszolgáltatás szánalmas vol­tának ismertetése. Az ezzel kapcsolatos panaszok — ha lehet — még szélesebb árkést hömpölyögnek. Mi magunk is írtunk már zsörtölődő kis tör­téneteket a telefonról, mun­kaidőnk jelentős részét lekö­tő „kis szörnyetegünkről”. Ok­kal nevezzük így, mert ren­getegen lehetnek városszerte azok a magánelőfizetők, gyá­ri, vagy hivatali ügyintézők, akik e rafinált szerkezet áldo­zataiként eredménytelenül kí­sérleteznek — naponta eset­leg órákon át. Vajon miért? — A postahivatalban a te­lefonhívások forgalmazása egy régi típusú, kézi kapcso­lású S00-as CB központtal történik — hangzik a válasz. — A központ telített, s hogy új előfizetőket is bekapcsol­hassunk a hálózatba, nemrég egy kis teljesítményű, auto­mata közoonttal házasítottuk össze a 800-ast. A házasság rosszul sikerült. Az automata megbízhatatlan, gvakran dög- lik be. és mee’ehetősen ma­gas h’'baszá?a'ékkal dolgozik. A tréfás kedvű berendezés anekdotáiból íme egy: A ta­nács adóügyi osztálvána1.- ecvik munkatársa nemrég ? családjukban dűlő pernatvsu elsimításához kérte segítsége­met. Igazolnom kellett őt mert a felesége nem akarta e'h!r,ni neki. hogv a moCTálla podásuk szerinti időpontban a férje kereste őt telefonon. Az történt, hogy a központ ismét bedöglött és nem szólalt meg a lakás telefonkészülékének csengője. A férj igazolást — szakvéleményt — kért. Hát ilyen tréfát űz a központ a te­lefonálókkal. Gondjainkat csak egy alapos korszerűsí­tés, új telefonközpontok üzembehelyezése oldaná meg. Ehhez azonban egy korszerű postaépületre is szükség len­ne. Egy minden igényt kielé­gítő postahivatal ára 30 mil­lió forint körül van, egy olyan telefonközponté pedig, ame­lyik kényelmesen és korsze­rűen szolgálná ki a városi igé­nyeket, 90 milliót kóstál. Már­ciusi felméréseink alapján havonta több mint százezer hívást bonyolítanak le a pos­ta munkatársai. Egyre nő azoknak a száma, akik tele­fonigényléssel keresik fel hi­vatalunkat. így a jövőben az új előfizetőkre is gondolnunk kell. Az említett száztíz mil­lió forinthoz olyan „aprósá­gok” is hozzájönnek még, mint amilyen a kábelfektetés és az időközben elmaradhatat­lan felújítások, korszerűsíté­sek. Hogy ezek mennyibe ke- rídnének? Jobb, ha nem is mondom... Lehetőségek és teendők A posta tehát igen komoly gondokkal küzd, és segítséget várnak ezek megoldásához. Pénzt, de társadalmi támoga­tást is. Megértést, azt, hogy a lakók egyértelmű névtáblákat szereljenek fel portáikon, és azt: legyenek türelemmel, ha egyszer-egyszer tréfát űz ve­lük a telefonközpont. A meg­oldás ugyanis nem hetek, vagy hónapok kérdése ebben az esetben, hanem éveké. Ha minden jól megy, 1980-ban korszerű postahivatalba köl­tözik a gödöllői posta. A hivatalhálózat fejlesztését azonban addig sem hanyagol­ják el: befejező szakaszukhoz érkeztek egy új, a Munkácsi úti lakótelepen megnyitandó hivatallal kapcsolatos tárgya** lásaik. Az új fiók bútorai már raktáron vannak, és a posta vezetői csak az értesítést vár­ják: mikor költözhetnek be. Nem tudjuk, mennyiben se­gítenek az- új postahivatalok megoldani a daloló postásé­hoz hasonló esetek megszün­tetését, de egy bizonyos: eh­hez egyfajta szemléletválto­zásra is szükség lesz a posta berkeiben. Nemcsak az ügy­felek miatt, hanem e nagy- multú intézmény régi tekinté­lyének visszaszerzése érdeké­ben is. Berkó Pál A PEST MEGYE« HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 16., PÉNTEK Százhafvankilenc társadalmi munkás Kartaliak öröme Új posta, korszerű óvoda Két hónappal ezelőtt még munkaruhás asszonyok pucol­ták a bontott téglát az öreg tüzoltószertár helyén, Karta­lon. Az óvodások még szalad­gáltak a folyosón, és csak az alapjai álltak a régi óvoda mellett épülő vizesblokknak. Két hónap alatt sok minden történt a kartali építkezésen. Az új posta falai már állnak, és készítik az óvoda toldalék­épületének tetőszerkezetét is. — A gyerekek most az isko­lában vannak — mondja Ső- regi János tanácselnök. — Ki kellett őket egy rövid időre köl­töztetni, mert nemcsak épí­tünk, hanem átalakítunk is. Ebben a háromszor hármas helyiségben hatvan gyerek, két csoport mosakodott. Most, hogy felépítjük a vizesblokkot, sikerült úgy kialakítaná, hogy kis bővítéssel ez a helyiség egy csoportnak az öltözője lesz. Sőregi János végigvezet az épületen, s örömmel mutatja, hogy minden egyes csoportnak külön foglalkozási terme és öltözője lesz. Az egyik hely­ről kiköltöztették az irodát, hogy a gyerekek terét bővít­hessék. A hosszú épület végé­ben építik a gyerekeknek és az óvónőknek a mosdókat, mellékhelyiségekét, zuhanyozó­kat. A tanácselnök elmondta, hogy a ház teljes hosszában húzódó nyitott folyosót is beépítik, hogy az óvodások ne fázzanak meg, ha télen, hideg­ben a mosdókat akarják hasz­nálni. — Szombaton már meg­kezdődhet a foglalkozási ter­mekben a meszelés. Újra csi­:áif m * Két hónappal ezelőtt még téglát pucolták. „Kovács László felvétele KISIPAROSOK A KONGRESSZUSÉRT Vállaiások - a lakosság szolgálatában szoljuk a parkettákat és taka­ríthatnak is az asszonyok. Jö­vő hétre várjuk a vizeseket és I a villanyszerelőket. Késő délután van, de a munka nem állt meg az épít­kezésen. Egyre-másra jönnek a munkások. Most az ácso­kon van a sor. — Vettem 30 kiló százas­szöget, ha keil, hozzám gyer­tek érte — szólal meg az el­nök, majd hozzám fordulva magyaráz. — Nagyon lelkiis­meretesek a munkások, ragasz­kodnak ahhoz, hogy amit ma­guk kezdtek el, ne adják át másoknak. — Mennyi társadalmi mun­kát végeztek itt a kartaliak? — Várjon csak. Ezt ponto­san a legjobb társadalmi mun­kásunk, Szőke Istvánná tud­ja megmondani. Itt lakik a szomszédban. Ö tartja nyilván a végzett társadalmi munkát — társadalmi munkában —, ő az építkezések anyagkönyvelő­je is. Az elkövetkező hetekben és hónapokban, a járás és a vá­ros területén egyre több kis­iparos műhelyének, üzletének a kirakatában tűnnek majd fel a kék formanyomtatvá­nyok: a vállalási lapok. A KIOSZ Országos Központja és a megyei titkárság felhí­vásának nyomán a gödöllői, aszódi, péceli és veresegyházi csoportokhoz tartozó kisipa­rosok — több mint 1300-an — csatlakoznak a XI. párt- kongresszus és a hazánk fel- szabadulásának 30. évfordu­lója tiszteletére indított mun­kaversenyhez. Vállalásaikban — a háromfajta vállalási lap­nak megfelelően — különféle felajánlásokra, újszerű szol­gáltatásokra nyílik alkalom. Ezek között felajánlást tehet­nek a lakossági igények pa­naszmentes kielégítésére, vagy — ahol arra mód van —, jót­állást ajánlhatnak fel. A járási körzethez tartozó autó-, rádió- és televíziószere­lő kisiparosok vállalták pél­dául, hogy a munkaszüneti és ünnepnapokon ügyeleti szol­gálatot tartanak. A kongresz- szusi munkaverseny kereté­ben a gödöllői kisiparosok ezer óra társadalmi munkát aján­lottak fel az óvoda- és bölcső- iebővítéssel kapcsolatos, szak­ipari munkák elvégzésére. Az isaszegiek felajánlása ugyan­csak az óvodaépítés köré cso­portosult. míg a zsámbokiak a művelődési ház felépítésé­nél vállaltak társadalmi mun­kát. Pécelen és Veresegyházon már komoly hagyományai van­nak a kisiparosok társadal­mi munkaakcióinak, s ezt most a község vezetőivel kö­tött megállapodás alapján a községek szépítésében kama­toztatják majd. A munkaversenybe bekap­csolódó kisiparosok célja — a napi feladatok lelkiismere­tes ellátása mellett — az is, hogy fokozzák a politikai tá­jékozottságot. Ennek érdeké­ben az eddigi TIT-előadások mellé augusztus végén a KI- OSZ-klubban előadásokat, vi­taesteket és ankétokat szervez a KIOSZ körzeti titkársága. A közelmúltban indult kong­resszusi munkaverseny 1975. márciusának végén zárul. A szervezet célja az, hogy elér­jék: kisiparosaik az eredmény- hirdetés után is úgy dolgoz­zanak, mintha a vállalási la­pok még akkor is kint függ­nének az üzletek, boltok ki­rakatában. Négy háromszobás, négy garzon Műszaki átadás - hiba nélkül Korábban már hírt adtunk a nyolclakásos aszódi peda­gógusház építéséről. Augusztus 6-án megtörtént a műszaki át­adás: és a jegyzőkönyv sze­rint az aszódi nagyközségi kö­zös tanács költségvetési üze­me jelesre vizsgázott. Az át­vételen jelen lévő szakem­berek a négy háromszobás és a négy garzon lakásban, va­lamint a két garázsban sem­miféle hiányosságot nem ta­pasztaltak. A költségvetési üzem munkájára — mint dr. Kertész Zoltánná, a járási hivatal előadója elmondta —, a korszerű, pontos kivitele­zés jellemző. Az átadásra ke­rülő épületben nemcsak a mű­szaki megoldások voltak ki­fogástalanok, hanem a lakások tisztaságával és az alapos ta­karítással is elégedett volt az átvevő bizottság. Az alsófokú oktatásban dol­gozó nevelők három tálcást kaptak: egy háromszobást és két garzont. A többi öt la­kásban az aszódi Petőfi Sán­dor Szakközépiskola és Gim­názium épülő politechnikai műhelyének tanárai kapnak majd helyet. Eddig két álta­lános iskolai nevelő családja költözött be.* Bár az építkezés végszámlája még nem készült el, de az előzetes számítások szerint a nyolc lakás költsé­ge mintegy 1 millió 800 ezer forint. Szókéné két szőke apróság édesanyja, a postánál dolgozik, de most gyermekgondozási szabadságon van. — Az összesítést még nem csináltuk meg — mondta a fiatalasszony, miközben fölia- pozta a gondosan rubrikázott füzetet. — Külön tartjuk nyil­ván, hogy szakmunkát, vagy segédmunkát végeztek a je­lentkezők és azt is, hogy sze­mélyenként hány órát dolgoz­tak. A sorszám alapján egye­lőre csak azt tudom megmon­dani, hogy augusztus 4-ig 169- en dolgoztak az óvoda bővíté­sén és a posta építésén. A tanácselnök elmondta, hogy két hét múlva már új­ból itt lehetnek a gyerekek. Augusztus 25-e körül szeret­nék átadni a mosdókkal bő­vített és átalakított óvodát. A jelenlegi helyzet alapján Ső­regi János úgy látja, hogy szeptember végéig a posta építkezése is befejeződik. Örszigethy SPORT + SPORT + SPORT 4- SPORT VASARNAP SORSOLNAK Két osztály a járásiban MEGERŐSÍTIK A BIZOTTSÁGOKAT Szerdán ülést tartott Gö­döllőn a járási és városi test- nevelési felügyelőség labda­rúgó szövetségének elnöksége. Erdősi Antal, a szövetség el­nöke bevezetőjében vázolta a jövő feladatait, és beszélt az 1974/75. évi bajnokság sikere érdekében elvégzendő mun­kákról. Határozatot hoztak a nagy számú nevezés, valamint a színvonal érdekében. Dönté­sük értelmében két osztályba sorolták a csapatokat. A járási I-be 14, a járási II-be pedig 9 csapatot osztanak be. Vasárnap — 18-án — dél­után három órakor a szövet­ség Gödöllő, Kossuth Lajos u. 25. szám alatti helyiségében rendezik a sorsolást. Ezután az elnökség Szilágyi Gábornak, a túrái Vörös Me­teor játékosának eltiltási ügyével foglalkozott. Az összes körülmények figyelembevétele mellett Szilágyi Gábor bün­tetését egyévi próbaidőre fel­függesztették, és az elnökség a játékjogot augusztus 15-ével visszaadta neki. Az elnökség ezután úgy határozott, hogy sportszerűségi versenyt ír ki. A győztes a bajnokság végez­tével kupát és egy meccslab­dát kap jutalmul. Az elnökség ezután a váro­si kispályás labdarúgó-baj­noksággal foglalkozott. A tö­megsport számára nagy lehe­tőségeket nyújtó versenyfor­ma — mint azt megállapítot­ták — beváltotta a hozzá fű­zött reményeket. Ezért úgy határoztak, hogy újra kiírják a versenyeket, sőt őszi-tavaszi fordulós rendszer alapján ren­dezik meg őket. A zavartalan munka érdekében a bizottsá­got megerősítik László László és Molnár András elnökségi tagokkal, akiket teljhatalom­mal ruháznak fel a szervezési munkák intézésében. A ver­senybe, amelynek nevezési lapjai a szövetségnél vehetők át, üzemek, intézmények és egyéb szervek nevezhetnek be, olyanok, ahol önálló sportkör nem működik. Az elnökség határozatot hozott arról, hogy hétfő lesz a mérkőzések nap­ja, csütörtökönként pedig szövetségi napot tartanak, amikor a szövetség képvise­lője várja a kispályás labda­rúgó-szakosztályok képvise­lőit ügyes-bajos dolgaik meg­oldására. Csiba József

Next

/
Thumbnails
Contents