Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-09 / 185. szám

1974. AUGUSZTUS 9., FENTEK %MAw> 160 ezer Af W-os energiarendszer A Vinnyica—Albertirsa távvezeték megépítésével Tegnap Miskolcon megkez­dődött a Magyar Elektrotech­nikai Egyesület 21. vándor- gyűlése. A tanácskozáson a hazai villamosenergia-ipár KGST-kapcsolatait, s ezzel összefüggésben az ötödik öt­éves terv villamoshálózat­fejlesztési feladatait vitatják meg. A megnyitón Szili Géza ne­hézipari miniszterhelyettes a villamosenergia-iparunknak a szocialista gazdasági integrá­cióban elfoglalt szerepével foglalkozott. Szólott arról, hogy az ötéves tervben meg­építik — sokoldalú megálla­podás alapján — a Vinnyica— Albertirsa közötti hétszázöt­ven kilovoltos szuperfeszült- ségi távvezetéket. Így 1980-ra kialakul az a mintegy száz­hatvanezer megawattos együttműködő energiarend­szer, amely a világ egyik leg­nagyobb rendszeregyesülése lesz. Elmondotta azt is, hogy a szocialista integráció eredmé­nyeként, egyebek mellett a szocialista országokból szár­mazó villamosenergia-import révén, hazai viszonylatban mintegy tizenhárom-tizenöt- milliárd forinttal kevesebb beruházásra volt szükség. Ezt az összeget a •»népgazdaság más ágainak fejlesztésére le­hetett fordítani. Bcdő Albert-dij A dányi tsz erdőmérnökének Tegnap Egerben tartotta meg idei vándorgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület. Dr. Madas András mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, az egyesület elnöke köszöntötte a résztve­vőket, közöttük Vaskó Mi­hályt, a Heves megyei Párt- bizottság első titkárát és Ko­vács Istvánt, a MEDOSZ fő­titkárát. A vándorgyűlés központi témája a termelőszövetkezeti erdőgazdálkodás helyzete és fejlesztése. Az ezzel összefüg­gő feladatok fontosságát mu­tatja az, hogy a termelőszö­vetkezetek kezelésében levő erdők területe kereken egyne­gyed részét alkotja az ország erdőterületének. A vándor- gyűlés megnyitóján adták át az idei Bedő Albert-díjakat. A kitüntetettek egyike Rimler László erdőmémök, a dányi termelőszövetkezet szakveze­tője. Zacskóragasztással kezdődött Akik a papírból élnek A papír megannyi formájá­ban (könyv, füzet, nyomtat­vány, jegy stb.) életünk elma- radhatalan kelléke. Fotón mintegy háromszáz embernek több egyszerű használati tárgynál — munkaalkalmat ad a papír. A helyieknek so­kat jelent a Papírfeidoigozó Ipari Szövetkezet, hiszen a nagyközségben nem hemzseg­nek a munkalehetőségek. Ahol állunk, néhány évvel ezelőtt még hulladékdomb volt, nem túlzás állítani: most minden igényt kielégítő kor­szerű üzem. A munkafegyelemért Weiner Gyulát, a szövetke­zet elnökét kérem, beszéljen a kezdetről. — Valamikor az a néhány zacskóragaszíó asszony jelen­tette a szövetkezet fóti „rész­legét”, akik eleinte otthon vé­gezték ezt a nagyon egyszerű műveletet. - Láttuk, hogy érde­mes komolyabban is építeni ezekre az asszonyokra, hiszen nagyon pontosan lelkiismere­tesen dolgoztak. A következő állomás az volt, hogy kibé­reltük nekik az egyik ven­déglő különtermét, hadd dol­gozzanak ott, majd egy másik üzlethelyiséget is. Amit itt lát — mutat körbe az elnök — három és fél éve kezdtük el építem. Kint az udvaron, a gondo­zott virágágyások mögött most építik az autóparkolót, amit a tervek szerint később majd be is fednek. Mondják a he­lyiek: rövidesen sok autótu­lajdonos lesz a szövetkezet fóti dolgozói között. Kiala­kult egy állandó gárda, meg­szűnt a fluktuáció. Aki ma­radt, jól keres. — Való igaz — mondja Weiner Gyula — a kezdet kezdetén nagy volt a vándor­lás, kész átjáróház voltunk. Termelni nem lehet fegyel­mezetlenül. „Mi ez, fegyenc- telep?” — hangzott el sokak szájából annak idején a vá­daskodás. Éppen azok mond­ták ezt, akik nemcsak hogy beilleszkedni nem tudtak a termelésbe, de másokat is rossz irányba befolyásoltak. Gyakori volt az igazolatlan mulasztás, olyan is volt, hogy a kért segélyt nem adtuk oda a férjnek. Behívattuk a fele­ségét, hogy ő vegye át Csempe a mennyezetig Mindez a múlté. De igaz is. kinek volna kedve elmenni ebből a nagyszerű üzemből, ami ráadásul helyben is van. ENSZ-segííség a tisztább Dunáért Az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO megbízásából és jelentős anyagi támogatásával az Országos Vízügyi Hivatal szakemberei méréseket végeznek, hogy elsőként a Dunán és a Sajón vízminőségvédelmi minta területet alakítsanak ki. Az itt szerzett tapasztalatokat más, erősen szennyezett vizeken is hasznosíthatják majd. A nagyszabású környezetvédelmi mun­ka jelenlegi szakaszában kijelölik az automatikusan működő vízminőségjelző állomások helyét. A KSzép-Dunavülgyi Vízügyi Igazgatóság laboratóriumának műn- Utársai mintát vesznek a Duna vizéből a budapesti szakaszon. Körbe sétáljuk az üzemet. Ahány munkaterem, annyi fé­le színű csempe a falakon, kétméteres magasságig. Az öl­tözőkben, mosdókban, zuha­nyozókban természetesen a mennyezetig ér a burkolat. Megtámadhatatlan az elnök érvelése: „Egyszer kerül pénz­be, tisztán tartható és szép”. Az üzemszervezésre nagyon korán, már a gépek felállítá­sánál gondoltak: sorrendben helyezték el őket. Az egyik helyen bekerül a nyersanyag, s az folyamatosan végighalad­va az üzemen, készáruként ér­kezik a másik kijárathoz. A gépek még ugyancsak vegye­sek, van közöttük a legmoder­nebbtől a jó pár éves kiszol­gált masinákig minden. „A ré­gi gépeken termeljük meg az újak árát” — mondja Borbély Jenő műszaki vezető. Egyéb­ként az ő nevéhez fűződik a legmodernebb gépük vásárlá­sa, beszerelése. Az 1972-es BNV-n látták meg az egyik olasz cég négy műveletet vég­ző La Pietra papírfeldolgozó gépóriását. Megvásárolta a szövetkezet, majd a műszaki vezető irányításával beszerel­ték a helyére. Mire megérke­zett az olasz szerelőgárda, a gép már működött. Milosevits István rotációs vonalazó kezeli a gépet. Mint mondja, a gép ötven ember munkáját végzi. Nem könnyű a kezelése. Kell hozzá más­fél év, hogy valaki minden apró rezdülését kiismerje. Persze, attól is függ, hány átírótömböt képes egy mű­szak alatt készíteni, hogy mi­lyen minőségű a papír. Finom kézzel Az átírótömbökön kívül sok egyebet gyártanak még Fo­ton, a szövetkezet telepén. Itt készülnek az iskolai okta­tási segédanyagok: betűtar­tók az első osztályosoknak, fűzőlapok, kifestőkönyvek, szögmérők, számolókorongok, évente mintegy 10 millió fo­rint értékben. Egyik termé­kük az indigó nélküli máso- . lópapír, számlák készülnek belőle. A fóti üzem bérmun­kát is vállal: a hazai élel­miszeripar címkéit lakkozzák az egyik műhelyben. Meg­tudom: a telexhengerpapírokat a Nyomtatványellátó Válla­lat a közelmúltban is még importból szerezte be. Az idén két, a szövetkezet dolgozói ál­tal konstruált géppel teljes egészében ki tudták elégíteni a hazai piacot. Jelentős devi­zamegtakarítást jelent ez a népgazdaságn ak. Simon Jánosné egyike azok­nak, akik a telextekercseket csomagolják, háromszázat egy műszak alatt. — Finom kéz kell ehhez, nem csinálhatja bárki, mert ez a termékünk nagyon érzé­keny. Ezért kell többször be­pólyázni a hullámpapírba, ne­hogy szállítás közben megsé­rüljön. Kiss Lászlóné már a bedol- gozásos időszakban kapcsolat­ba került a szövetkezettel, 1968-ban kezdte zacskóra­gasztással. — Jobb most? — Ötnapos munkahéttel dol­gozunk. Amikor bedolgozó voltam, az egész család be volt fogva. Aztán utazni a nyersanyaggal, kész munká­val, mindez időt rabolt. Most pedig átírótömbök összeállí­tása a feladatom. Ülőmun­ka, nem fárasztó. Otthon nem szemetelek, nem vacakolok, egyszóval sokkal jobb üzem­ben, mint bedolgozni. „Házasság" a településsel Kalma Jánosné a konyha ve­zetője. Tanácstag, ö mondja: — Negyedik éve vagyok itt, a szemem előtt lett a semmi­ből ez a telep. Állandóan gaz­dagodik, szépül. Van büfé, reg­gel itt vásárolhatnak tejet, kenyeret, péksüteményt, kon- zervet, csomagolt árukat az asszonyok. Mind'-- műszak dolgozói egy-egy alkalommal feketekávét kapnak. Nagyon jó a nagyközség és a szövet­kezet kapcsolata. Szocialista brigádjaink patronálják a Garay János általános isko­lát. Társadalmi munkában bitumennel vonták be az is­kola udvarát, felcsiszolták a tornaterem padlóját, majd vi- lupálréteggel vonták be. De olyan is volt, hogy az egyik brigád kommunista műszakjá­nak jövedelmét ajánlotta fel. A szövetkezet mindenben igyekszik segíteni a község­nek. A szomszédban a PIÉRT- tel közösen egy óvodát ter­veznek a szövetkezet veze­tői. Igaz, az a mondás, mi­szerint a szövetkezet „házassá­got kötött” Fóttal. A fiatal párttitkár, Galam­bost Béla szerint elsősorban a' tulajdonosi szemléletet, a szövetkezeti demokráciát kell még erősíteni. A jelenlegi eredményeket meg lehet ha­ladni, de ahhoz kevés a fej­lett technológia. Szép tervnek látszik, hogy a helyi általá­nos iskola vezetősége vállal­ta a fóti telepen dolgozó, ál­talános iskolát nem végzet­tek továbbtanulásának meg­szervezését. Huszonötén van­nak, és teljes számmal sze­retnék pótolni a hiányzó osz­tályokat. Egy másik tervük szerint megkezdik a papíripari szakmunkásképzést, ami első ilyen volna Magyarországon. Milliókat hozhat A helyi pártszervezet egyik határozata szerint kinyomat- ták a szövetkezet a lapszabály­zatát. A díszes kis könyvecs­két mindenki megkapta, és a legelső termelési tanácskozá­sokon rendre napirendre került: mik volnának a tagság jogai, kötelességei. Ezeken a terme­lési tanácskozásokon különbö­ző ötleteket adnak a tagok. A központi, 7 ezer négyzet- méter alapterületű üzemcsar­nok mellett új raktárépület magasodik. — Gondolunk a jövőre. Épít­kezünk, hogy minél több em­bernek legyen itt munkaal­kalma. Hely van, területünk összesen hét hold. Ha beugrik egy új profil, az milliókkal megnövelheti a termelést. Ké­szülnünk kell rá. Érdemes. Fehér Gyula Elhunyt Kaszás Ferenc Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Ka­szás Ferenc elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, nyugállományú vezérőrnagy és honvédelmi miniszterhelyettes, hosszan tartó betegség után, szívinfarktus következtében csütörtökön elhunyt. Temetése katonai tiszteletadás mellett augusztus 14-én, (szerdán) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmoz­galmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk harcostársai, munkatársai és barátai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Budapest, 1974. augusztus 8. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága A Honvédelmi Minisztérium Kaszás Ferenc 1922. decem­ber 10-én, Hajdúszoboszlón született, munkáscsaládból. Eredeti foglalkozása vaseszter­gályos volt. A háború alatt megszökött a Horthy-hadse- regből, s a szovjet hadsereg­nél önként jelentkezett a né­met fasiszták elleni fegyveres harcra, és egy híradózászlóalj­jal együtt részt vett Ausztria felszabadításában. 1945-ben lett tagja az MKP-nak. Az új­jáépítés éveiben vasesztergá­lyosként dolgozott a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyá­rában, s onnan a párt javasla­tára került a néphadseregbe. 1972-től a pártközpontban dolgozott, ahol éveken át al­osztályvezető volt. Az ellenfor­radalom idején fegyverrel a kézben védte a munkáshatal­mat. A következő években a Központi Bizottság osztályve­zető-helyetteseként, majd osz­tályvezetőként tevékenykedett. 1961. júniusában vezérőrnagyi rendfokozattal, miniszterhe­lyettesi rangban a Honvédelmi Minisztériuín személyügyi fő­csoportfőnökévé nevezték ki, s nyugállományba vonulásáig ebben a minőségben dolgozott. Az MSZMP IX. és X. kong­resszusa a Központi Ellenőrző Bizottság tagjává választotta, melynek elhunytéig tevékeny tagja volt. Sokéves pártmun­kás tapasztalatát jól hasznosí­totta a Központi Ellenőrző Bi­zottságban. Munkatársai, be­osztottjai és felettesei szeret­ték, becsülték elvhűségéért, szerénységéért és szorgalmáért. Számos kitüntetésben része­sült, 1953-ban megkapta a Ma­gyar Népköztársasági Érdem­érem arany fokozatát; tulajdo­nosa volt a Munka Érdem­rendnek, a Kiváló Szolgálatért Érdeméremnek, a Szabadság Érdemrendnek és a Munkás­paraszt Hatalomért Emlék­éremnek. 1973-ban ismét a Vö­rös Csillag Érdemrenddel tün­tették ki. Halálával a szocializmus ügyének következetes harcosa, kiemelkedő személyisége távo­zott el. Az úttörőmozgalom új feladatai A napokban a világ leghí­resebb úttörőtáborában, a Fe­kete-tenger partján levő szov­jet Artek úttörőtáborban 11 szocialista ország úttörőszer­vezetének országos vezetői konzultatív tanácskozáson vi­tatták meg a kommunista szellemű gyermekszervezetek újszerű nevelési feladatait. A tanácskozásról Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Szövetsé­gének főtitkára nyilatkozott az MTI munkatársának: — Az Artekben lezajlott eszmecserén egyöntetű véle­mény volt, hogy a mozgalom további nemzetközi méretű fejlődésének fontos előfelté­tele az egymás közötti kap­csolatok fokozottabb ápolása és a szövetségek, szervezetek egységének erősítése. Célja­ink, feladataink közösek, ame­lyekhez a legmegfelelőbb for­mákat és eszközöket a moz­galmak a maguk helyzetének és sajátosságainak megfele­lően választják meg. KERMI-mérleg az első félévről Tizennégyezer reklamáció Jók a tejtermékek — Legtöbben a cipőt Ez év első felében 14 100 ve­vő árureklamációját vizsgálta meg a Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet, 19 százalék- ital több bejelentést, mint a múlt év azonos időszakában. Az anyagok minősége és gyár­tástechnológiai hibái miatt emelt kifogások 70 százalékát találták indokoltnak. Különösen sok volt a jo­gos panasz a cipők minő­ségére. összesen 8 359 láb­beli ellen emeltek kifogást a vevők. S az intézet a panaszok 72 százalékát találta alaposnak. Elsősorban a talp és a sarok felerősítésének hibái okozták a panaszokat, de még mindig sok kifogásra adott okot a ci­pő kérgének deformálódása, a lakkbőr kitöredezése, a cipő vízállósága. A korábbinál több volt a panasz más ruházati termékek minőségére is. Sokan kifogásolták a jersey kelmék kopásállóságát, a férfiingek és pizsamák mosás utáni méret- változását, színtartósságát, a fésűs szövetből készült öltö­nyök gyűrődékenységét. Az előzőeknél lényegesen többen reklamálták a kötött felsőru­házati termékek hibáit. Indo­koltan kifogásoltak a vásárlók egyes finom női harisnyanad­rágokat, különböző méretelté­rések, gyártási eredetű szem- pattanások, szálhúzódások miatt. Az intézet egyébként az el­ső félévben műszerekkel és la­boratóriumi eszközökkel össze­sen 41 208 termék és árumin­ta minőségét ellenőrizte. A megállapított súlyos hibák miatt a termékek 10 százalé­ka, 138 hazai, és 125 import­cikk nem kerülhetett a keres­kedelmi forgalomba. A forgalomban található ter­mékek minőségét 659 fővárosi és 234 vidéki kereskedelmi egységben ellenőrizték az ér­dekelt tanácsok, kereskedelmi felügyelőségek, és népi ellen­őrzési bizottságok munkatár­saival közösen. Megállapítot­ták, hogy ebben a félévben a forgalomban levő termékek minősége számottevően nem változott. Minőségromlást csak szórványosan, egy-egy eset­ben állapítottak meg de még mindig több árucsoportra volt jellemző a hibás minőség­ben vagy az inokoltnál maga­sabb minősítéssel forgalomba került termék meglehetősen magas aránya. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek többsége megfelelt a követelményeknek. Kisebb mértékben javult a húsipari termékek minő­ségének színvonala, de még mindig nem úgy amint elvárható lenne. A tejtermékek minősége vál­tozatlanul jó volt, az üzletek­ben viszont több esetben áru­sítottak lejárt szavatosságú árut. A forgalomba hozott zöldség, gyümölcs, déligyü­mölcs nagy része kielégítette a követelményeket, de az ellen­őrzött tételek mindegy tíz szá­zalékban a friss termék gyen­ge minőségű vagy romlott áru­val keveredett. A vendéglátó- iparban különösen sok eset­ben állapította meg az intézet, hogy italokból, ételekből és hi­degkonyhai készítményekből az előirt adagnál kevesebbet szolgálnak fel. A kereskedelmi vállalatok egyébként az előző félévinél 32 százalékkal több, összesen 12 755 vevő reklamá­ciójának esetében kérték az intézet szakvéleményét. A tartós fogyasztási cik­kek közül az előző évek­hez képest számottevő a javulás a televíziók és a rádiók minőségében, megfeleltek a követelmények­nek a hűtőszekrények, a gáz­tűzhelyek, és a korábbinál ke­vesebb kifogásra adtak okot a mosógépek, a centrifugák, az olajkalybák a vas-műszaki cikkek többsége. Sajnos még változatlanul sokvhibás bútor került forgalomba. A forgalomba hozott termé­kek minőségének hatósági el­lenőrzése alkalmából, a vásár­lók érdekeinek védelmében, az intézet mintegy 800 esetben megtiltotta vagy meghatáro­zott feltételekhez kötötte a nem megfelelő minőségű vagy minősítésű termékek árusítá­sát. A vásárlók tájékoztatását, eligazodását segíti, hogy mind­jobban terjed a KERMI tanú­sító védjegy (KTV) címkéjé­nek felhasználása. E címkéről ugyanis a vevő megállapíthat­ja, hogy a választott termék főbb jellemzője milyen minő­ségi szintnek felel meg. Az el­ső félévben az intézet a forga­lomban megjelent valamennyi KTV-címkés terméket ellen­őrizte, s megállapította, hogy megfelelnek a korábban jelzett minősítéseknek.

Next

/
Thumbnails
Contents