Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-08 / 184. szám

A PE STMEGY El HÍRLAP KÜLÖNKIADÁS A XVI. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 8., CSÜTÖRTÖK 1 AulóbuszforduSót adtak át, megjavítják a közutakat Nyáregyházán nemrégiben adták át a Mátyás király úti új autóbuszfordulót, ebben a hónapban felújítják az Ady Endre és a Mátyás király utca kereszteződésében levő közku- takat, s tervbe vették az óvoda bekerítését is. A gyömrői tanácsülés tárgyalta Tanév-előkészítés — a tavalyi eredmények és tapasztalatok értékelésével Ezekben a hetekben a mo- rnori járás valamennyi köz­ségében tanács- vagy. végre­hajtó-bizottsági ütésen érté­kelik a múlt év eredményeit, összegezik a tapasztalatokat, és azok alapján intézkedéseket tesznek a következő tanév elő­készítésére. A legutóbbi gyömrői ta­nácsülésen Bognár Mihályné, a tanács oktatási és művelő­dési bizottságának elnöke, jelentésében elsőként az' óvo­dák helyzetével foglalkozott. Gyomron két napközi ott­honos óvoda működik. A háromszáztizenöt gye­rekkel tizenegy képesí­tett és három képesítés nélküli óvónő foglalkozik, kilenc dajka segítségével. Munkájukat nemcsali az ne­hezíti, hogy egyre növeked­nek a feladatok, hanem fő­leg az, hogy a gyermekek lét­számához viszonyítva, keve­sen vannak, a járási átlagtól is kevesebben. Az óvodában a dolgozók fő törekvésüket — a gyermekek közösségbe szoktatását, elő­készítését az iskolára —, meg­valósították, ahhoz a feltéte­lek általában biztosítottak voltak. Gyomron is felvetődött a kérdés, amely szinte minden egyes községben elhangzik: helyes-e a szellemileg fejlet­len gyerekek közösségben tar­tása, együtt nevelése az egész­ségesekkel? A választ Bognár Mihályné így adta meg: — Ajánlatos lenne a szel­lemileg fejletlen gyerekeket külön óvodai csoportba von­ni, és külön foglalkozni ve­lük, persze, alkalmas szakem­ber segítségével. A szép és tiszta környe­zetet valamennyi óvodá­ban megteremtették. — A pedagógusok körében — kezdte az általános iskola munkájának értékelését Bog­nár Mihályné —, lényeges fluktuációt nem észleltünk. Az ezerkilencvenhat tanuló okta­tása biztosított volt, és lesz Magunk körül Alakok O 1 Kis bőröndjével nap mint nap megjelenik a reggeli bu­szon. Monorra : ytazik: „az. ügyvédekhez’’. Nem múlt el év, hogy ne pereskedett volna legalább háromszor az albérlő házaspárral, melyet valósággal üldözött. A férj meghalt, az asszony egy nap arra ment haza, hogy a tulajdonos bedeszkázta az általa lakott szoba ajtaját: az­nap éjjel ismerősöknél aludt. Az idős, kilencvenedik éve. felé haladó ember szereti a pereskedést. Azt mondják, már minden pénzét arra for­dította. Jobb és bal oldali szomszédjával is haragban van. 0 Idősebb férfi lép be a ve- gyes-iparcikkboltba, japán ■inagnetofcmt szeretne vásá­rolni. — Talán az unokának ve­szi? — kérdezik tőle. — Nem, nekem kell. A szomszédommal hadilábon ál­lok. Ha hallanák, hogy miket kiabál rám! De most ráfizet. Elhelyezem a masinát a ke­rítés mellett, s felveszem a szitkozódásait. Aztán majd tár­gyalhatja az ügyet a bíróság. — Ki is próbálhatjuk a magnót? — tudakozódik az üzletvezetőtől. — Természetesen — hang­zik a válasz. Az idős férfi egészen mesz- szire húzódik, beszél, majd néhány másodperc, és viszont­hallja az iménti szöveget. Nem habozik tovább. Hóna alá veszi a magnót, kifizeti a négyezernyolcszáz forintot. — Lehet, hogy már holnap hasznomra lesz — mondja tá- voztában. 0 Hat-hét év körüli kisfiú vá­sárol a trafikosbódéban. Alig éri fel az ablakot. Amikor fizetni akar, rémül­ten veszi észre, elveszett a pénztárcája, 55 forinttal. — Biztosan az a bácsi vitte el, aki itt állt mellettem — mondja megszeppenve. Utána is rohan, de a férfi hevesen tiltakozik. Másnap a meggyanúsított a trafikosnak töredelmesen be­vallja, hogy valóban ő lopta el a pénzt, a tárcával együtt. Vesz egy ugyanolyan tárcát, mert a másikat eldobta, bele­teszi az ötvenöt forintot, s ar­ra kéri a trafikost, adja oda a kisfiúnak, de ne mondja meg neki, hogy ő volt a tolvaj. G. J. Nem lehelne szelídekben? Repül a borospalack A pilisi Sirály Vendéglő termei gyakorta hangosak. Némely vendég harsány ének­szóval ad kifejezést széles jó­kedvének, de akad olyan is, aki bősz ordítozással igyek­szik magára terelni mások' figyelmét, abban a hiszem- ben, hogy ő is énekel. Nos, ez még úgy, ahogy el­viselhető, de amikor nem az emberi hang a túláradó han­gulat kifejezője, méltán el­gondolkozik a józan földi ha­landó. \z egyik júliusi este fele­ségem és én, a vasútállomás felől jövet, békésen halad­tunk a Rákóczi utca bal ol­dalán. Ütünk a Sirály Ven­déglő felé, de nem oda veze­tett. A nyitott ablakokon ék­telen lárma, zaj tódult ki a s-abadba. Néhány másodperc­re megtorpantunk, s akarat­lanul is betekintettünk a ki­világított belső terembe, de egyszercsak elsuhant két-há- rom fénylő tárgy az orrunk előtt, ki a nyitott ablakon. Borospalackok voltak, melyek a keskeny betonjárdán száz meg száz darabra törtek, a já­rókelők szeme láttára. Felkerestem a vendéglő ve­zetőjét, Debreceni Istvánt, aki méltatlankodásomra széttárta a kezét: — No, mondja már! Mit te­gyek? Ilyesmi megesik. És nyugodtan mérte to­vább a szeszféléket a mulato­zó fenegyerekeknek. Méltatlankodásom azonban nem volt egészen hiábavaló, mert végezetül annyit elér­tem, hogy az egyik felszol­gálónő, unva jelenlétemet, sep­rűt ragadott, dühösen az ut­cára rohant, s az árokba ta­karította a villanyfényben s^porkázó üvegcserepeket. Rakovszky József a következő ,tanévben is. Űj feladat: el kell érni, hogy csök­kenjen a következő évek­ben az egyes tantárgyak­ból bukott, de főleg az osztályismétlésre utasított tanulók száma, mely az elmúlt tanévben ma­gas volt. (A tanulók hat szá zaléka bukott meg és három százalékának kell osztályt is­mételnie.) Javítani, és főleg bővíteni kellene a napközi otthonok felszerelését, befogadóképes­ségét. A bizottságok jelenleg csak a tanulók tíz százalékát képesek elhelyezni a napközi otthonokban. A következő években, hang­súlyozta a tanácsülés, a fizikai dolgozók gyer­mekeinek legalább nyolc- van-kilencven százalékát napközi otthonokban kell elhelyezni. A szülőkkel tovább kell ja­vítani a kapcsolatot, egyebek között azért is, hogy az isko­lai mulasztások száma csök­kenjen. Az általános iskolát végzett diákok, egy-kettő kivételé­vel, továbbtanulnak, de a me­zőgazdaságban továbbra sem szívesen helyezkednek el, leg­többen az iparban akarnak szakmunkás-bizonyítványt sze­rezni. A kormány népesedéspoli­tikai intézkedéseinek hatása Gyomron is mérhető: valamennyi iskolában több elsős lesz, mint amennyien az elmúlt tanévben végez­tek a nyolcadik osztály­ban. A beszámoló az iskolai gya­korlókért helyzetével, a poli­technikai oktatás mezőgazda- sági tagozatának tárgyi felté­teleivel is foglalkozott, majd elhangzottak a tanácstagok hozzászólásaira adott vála­szok, és a határozati javas­latot a tanácsülés elfogadta. Kovács György Új utcák Menden A mendei tanács Xjj-Szent- istván-telepen, ahol az OTP gyömrői fiókja nemrégiben 22 újonnan parcellázott telket adott el, a még névtelen ut­cákat Gagarin, Sziklai Sán­dor és Domb utcának nevez­te el. Ivóvízhálózat- bővítés A mendei lakosok vállalták, hogy a Fő utcában és a Hősök terén, a tervezett ivóvízháló­zat-bővítés elősegítésére, a nyomóvezeték lefektetéséhez szükséges árkokat társadalmi munkában ássák ki, 40 ezer forinttal csökkentve a 300 ezer forintos beruházási költséget. Az Országos Vetőmagtermel- tető és Ellátó Vállalat Pest vi­déki termelési központjának dolgozói Monoron az elsők kö­zött kapcsolódtak be a XI. pártkongresszus és a hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lója tiszteletére indított mun­kaversenybe. A termelési központ gazda­sági és társadalmi k vezetői, a dolgozókkal egyetértésben, ar­ra törekednek, hogy a verseny elsősorban a párt politikájá­nak és a vállalat gazdasági feladatainak megvalósítását segítse. Elhatározták: csak konkrét, értékelhető, illetve mérhető felajánlások tehetők, melyek az éves terv teljesíté­sével kapcsolatosak, javítják az eredményeket és a termelés gazdaságosságát. /V dolgozók vállalták, hogy az ipari tevékenység értékét az idén 11 százalékkal növelik, melynek következtében a ta­valyi érték összegénél 10 mil­| iió forinttal magasabb lesz az I idei, az egy személyre jutó ter- I melési érték eléri a 3 millió i 77.3 ezer forintot. A takarékosság érdekében, I az anyag- és fogyóeszközkész- j let összegét 2 százalékkal, 86 ezer forinttal csökkentik. A termelési központ dolgo­zói 1898 társadalmi munkaórát is felajánlottak, az alábbiak szerint: az ifjúsági klub építé­sére 960 munkaórát, 10 650 fo­rint értékben, parkosításra 658 munkaórát, 6170 forint érték­ben. a monori Ady Endre úti iskola javítására 200 munka­órát, 2800, a tápiószelei öregek napközi otthona felújítására 80 munkaórát, 880 forint érték­ben. Az összes társadalmi munka értéke 20 ezer 500 fo­rint. A kongresszusi és a felsza­badulási versenyben, mintegy száz taggal, tizenhárom brigád vesz részt, közülük három már elnyerte a szocialista címet. Hörömpő Jenő Készülődés az almaszüretre Bőséges termés ígérkezik Export a Szovjetunióba és az NDK-ba A Monori Állami Gazdaság Nyáregyháza és Dános közötti, 250 katasztrális holdnyi gyü­mölcsösében szépen fejlődik az alma. Acsády Árpád körzeti igaz­gató elégedetten tekint szét a kincset érő fák birodalmában. — Ha minden jól megy — mondja —, most még bősége­sebb szüretre lesz kilátás, mint tavaly volt. •— Lehet-e majd számítani elegendő emberre, aki eljön ide almát szedni? — Reméljük, a pilisiek, a nyáregyháziak meg a dánosiak most szeptemberben is jelent­keznek. — Tavaly hányán szüretel­tek, válogattak? — Körülbelül ötszázan le­hettek. — Lesz-e elegendő ládájuk? — Monori faipari üzemünk rövidesen nekilát a hiányzó lá­dák gyártásának. A faanyag már gúlába rakva, ott van az üzem tágas udvarán. — És ki lesz majd a szüret közvetlen irányítója? — Csakis egy olyan valaki, aki szakember az almater­mesztésben. Valószínűleg Er­dős József brigádvezetőt bíz­zuk meg vele. Ö irányította a szüretet tavaly is, továbbá Ra- dóczi Irén szaktechnikus és Ferencz Sándor almaminősítő sem marad ki a vezérkarból. — Az almaszüretelők mi­képpen jutnak majd ide a kör­nyékről? — A gazdaság több gépko­csija szállítja őket nap mint nap a munkahelyre és haza. — Mennyi keresetre számít­hatnak előreláthatólag? — A nyolc-kilenc órás do­logidőben, mint tavaly, az idén sem keresnek kevesebbet 140—160 forintnál. Persze, olyan szedő, válogató, illetve osztályozó is lesz, aki 200 fo­rintnál többet visz majd haza naponta. — Kinek adják el a leszedett almát? — Az első és másodosztályú goldenek, jonatánok a Szov­jetunióba és az NDK-ba kerül­nek, mintegy ötszáz-ötszáz va­gonnal, de természetesen a hazai fogyasztóközönségről sem feledkezünk meg: az or­szág nagyobb városaiban és a pesti piacokon egyaránt kínál­tatja majd magát a Monori Állami Gazdaság jó minőségű almája. R. J. MŰSOR MOZIK Gomba: Pókháló. Monor: Mici néni két élete. Űri: Pál és Paula. Vecsés: Kamaszko­rom legszebb nyara. MŰVELŐDÉSI HÁZ Vecsés, 10—12-ig és 17—19 óráig: a Nagy István képző­művészeti csoport kiállítása. Bírságok - gyorshajtásért A Monori Járási Rendőrka­pitányság a közelmúltban több közlekedési szabálysértő ügyé­ben hozott határozatot. O. Ferenc péteri lakos egy hét alatt kétszer is túllépte motorkerékpárjával a megen­gedett sebességet: 2500 forint bírság megfizetésére kötelez­ték. ★ Trabant gépkocsijával letért az úttestről, veszélyeztette sze­mélyi és vagyonbiztonságát, könnyen balesetet okozhatott volna B. Sándor úri lakos: 1500 forint bírságot róttak ki rá. ★ L. Károly gombai lakos az általa vezetett tehergépkocsi­val 30 kilométerrel lépte túl a megengedett sebességet, lakott területen: ezer forint bírságot kell fizetnie. Hasonló cselekedetért Sz. László üllői lakost másfélezer forint bírság megfizetésére kö­telezték. A jurták vendégeként Négy hónap Mongóliában Felépült a modern húskombinát tettem. Reggel nyolc órakor kezdtük a munkát, és egy­órás ebédszünettel, délután öt óráig dolgoztunk. Sajnos, or­szágjárásra nem jutott idő, pedig jó lett volna látnom Mongólia más területét is. — Kintjártakor felkeresett bennünket Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter, s előadást tartott az időszerű, politikai kérdések­ről. ' — Barátságos, vendégszere­tő emberek élnek az ázsiai szocialista országban. Elvit­tek bennünket a jurtákból ál­ló városrészbe, s megvendé­geltek speciális étel- és ital­féléikkel. Jutott időnk mű­velődésre is: önálló könyv­tár állt rendelkezésünkre. El­jutott hozzánk a hazai sajtó is, igaz öt-hatnapos késés­sel. — Darhan kétarcú város. Az új városrész mellett épült fel a húskombinát, amely az el­ső ilyen létesítmény Mongó­liában. Nemcsak magyarok dolgoztak ott, hanem NDK- beli, cseh és szovjet szakem­berek is. — A húskombinát felava­tásáról már itthon értesül­tem. Jó érzés volt olvasnom a sorokat, hiszen egy kicsit a magaménak is érzem azt az üzemet. (é-) Nemrégiben avatták fel a mongóliai Darhanban a ma­gyar segítséggel épült mo­dern húskombinátot, amelynek befejező munkálataiban részt vett Majzik János gyömrői lakos is, aki a közelmúltban érkezett haza. ★ — Nagyon örültem, amikor megkaptam az engedélyt, hogy én is elutazhatok Mongó­liába, és részt vehetek Dar- han egyik legnagyobb üzemé­nek építésében. Február 3-án ültünk vonatra, és egyhetes Munkába indul a magyar csoport. A háttérben a posta­hivatal és az új arcú Darhan. utazás után érkeztünk meg. Már az út során megcsodál­hattuk a szép tájakat, a Baj- kál-tavat, a hatalmas kiter­jedésű erdőségeket. — Mennyivel más kép foga­dott, amikor Mongóliába ér­keztünk! A hegyek kopa­szok, a növényzet szegényes, mégis volt valami varázsa annak a tájnak is. — Nagy szeretettel fogad­tak bennünket a már ott dol­gozó magyarok. Szobafestő vagyok, természetesen a hús­kombinátban is falakat fes­Régi darhani városrész Az elsők között Felajánlások a pártkongresszus tiszteletére Száz taggal, tizenhárom brigád

Next

/
Thumbnails
Contents