Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-08 / 184. szám

Vasárnap délután Ceglédberceli népi táncosok a televízió műsorában Évek kitartó, lelkes munká­ja kellett ahhoz, hogy megala­kulása után helyet és nevet szerezzen magának a népi együttesek közt a ceglédberce­li német népművészeti tánc­csoport. Hagyományok felújí­tásával állították össze bemu­tatkozó műsorukat, a berceli báránytáncot és a lakodalmast, felelevenítve a már-már fele­désbe ment szokásokat, a szí­neiben és anyagában pompás népviseletet. A ceglédberceli népművésze­ti tánccsoportot vasárnap, au­gusztus 11-én az egész ország láthatja: a televízió Kalocsá­ról közvetíti, 18 óra 25 perc­kor, a IV. Duna-menti folklór- fesztivál I. gálaestjét, melynek műsorában a ceglédiberceliek is szerepelnek. Bővül a napközis konyha Törteién az Aranykalász Termelőszövetkezet építőbri­gádja bővíti a helybeli napkö­ziotthon konyháját, mely kor­szerű felszerelést is kap: tá­gas ebédlőben várják a terí­tett asztalok ősszel a gyereke­ket. Budai úti vidám napok Cegléd külterületi, Budai úti iskolájának árnyas udva­rán, hangulatos környezetben töltik napjaikat a városi nap­közis tábor lakói. Változatos programról, vidám nyári fog­lalkozásról minden napra gon­doskodtak számukra, pedagó­gus ügyel fel rájuk. A környéken tett séták se­gítenek abban, hogy a gyere­kek még jobban megismer­kedhessenek az alföldi tele­pülés történetével. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE6ufeD VÁROS RfeSZgRE XVIII. ÉVFOLYAM, 184. SZÄM 1974. AUGUSZTUS 8., CSÜTÖRTÖK Érettségi után Ismerkedés a munkával Akiket nem vettek fel, ismét megpróbálkoznak A nyári hónapokban ug­rásszerűen megnő az ál­lást kereső fiatalok szá­ma. Az idén érettségi­zett középiskolások ilyenkor kerülnek ki az iskolapadból: néhányan szakmát tanulnak, mások azonnal munkába áll­nak. Talán a gimnazistáknak a legnehezebb, hiszen ők sem­milyen képzettségre nem tesz­nek szert középiskolai tanul­mányaik során. Irodában A ceglédi Kosshth Gimná­zium most Végzett IV. c osztá­lyából néhányan már megta­lálták helyüket. Elsőnek Kis- györgy Csilla kezdett el dol­gozni. Még az érettségi előtt felajánlották neki leendő fő­nökei az állást: a Ceglédi Ál­lami Tangazdaság cifrakerti kerületének irodájában afféle titkárnői munkakört. — Előny számomra, hogy az iroda lakásomhoz közel van. Adminisztratív munkát vég­zek. Sajnos, nem tudok gép­írni, ezért a lehető legrövi­debb időn belül szeretném megtanulni. Azt hiszem, mint kezdő, elégedett lehetek mun­kahelyemmel. Fizetésem 1200 forint. Gyógyszertárban A kórház sokféle munkale­hetőségével vonzza a fiatalo­kat. Szűcs Katalin — szintén a gimnáziumból — ott dol­gozik, a gyógyszertárban. — A gyógyszerkészítést na­gyon érdekesnek találom. Munkám, természeténél fogva, rendkívüli pontosságot, figyel­met igényel. Olyan gépekkel dolgozunk, melyek kapcsolása másodpercnyi pontosságot kí­ván. A gyógyszerkészítésben elengedhetetlen az óvatosság, hiszen nem egy esetben erős savakat, például sósavat, más­kor mérgeket vagy éppen ká­bítószereket használunk fel. Szeptembertől, két éven át, heti két alkalommal Buda­pestre járok iskolába, mely gyógyszerésztechnikusi vég­zettséget ad. Elvégzése után szülésznővé szeretném átkp­• • Örömöt, élményt adó utak Egy életen át fiatalok között Sok utánjárással pezni magam, csak hathónapos tanfolyamot kell majd elvé­geznem. A , kezdő fizetésem 1400 forint. Jól érzem 'magam, annak ellenére, hogy naponta járok át Abonyból. A IV. c osztály diákjainak nagy része felvételét kérte va­lamilyen felsőfokú oktatási intézménybe. Sokuknak csa­lódniuk kellett reményükben. Óvodában Hau Katalin óvónőképzőbe jelentkezett, de nem vették fel. — A sikertelen felvételi nem keserített el, talán azért, mert szeptember 1-től a központi óvodában fogok dolgozni, és azt a munkát végezhetem, amit szeretek, gyerekekkel foglalkozhatom. Jövőre ismét felvételizek. Erős Hajnalkának sem sike­rült az idén a felvételi. — Debrecenbe jelentkeztem, tanítóképzőbe, könyvtáros szakra. Sajnos, nem vettek fel, s egyelőre még nekem tetsző állást sem találtam. Olyan helyen szeretnék dol­gozni, ahol választott pályám­hoz hasonló munkát végezhe­tek. Szeretném ezt az évet hasznosan eltölteni, s jövőre újra megpróbálni a felvételit. Illés Judit Kiránduláson ismertem meg az alacsony, idős asszonyt. Reggel még mindenki friss volt, de dél felé már elpilledt a társaság, ő azonban a fiata­lokat is megszégyenítően vi­selte az autóbuszutazás min­den fáradalmát, a füllesztő, levegőtlen hőséget. Nagyváradtól Ceglédig Gámán Rózsa családja Er­délyből került Magyarország­ra. — Édesanyám pedagógus volt, én is az lettem. Nagyvá­radon szereztem meg az ok­levelet. Győrbe kerültünk, de ott nem kaptam tanítónői ál­lást. A törvényszéken dolgoz­tam öt évig, majd Kiskundo- rozsmára mentem: óraadó let­tem a gazdasági népiskolában. Értettem a mezőgazdasági munkákhoz, hiszen édesapám­mal sokat jártam a határt, megismertem a munka min­den csínját-bínját. — Cegléden később a gaz­da- és gazdasszonyképző is­kola igazgatója lettem. Köz­ben elvégeztem a gazdasági szaktanárképzőt. 1949-től a Hunyadi utcai, a mostani Táncsics islxüában biológiát tanítottam. A szoba falán bekeretezett kép: a havas iskolaudvaron gyerekek hógolyóznak, közöt­tük ő is. — Az utolsó osztályom volt. Szerettem a fiatalok közt len­ni. 1966-ban nyugdíjas lettem, de még öt évig bejártam az iskolába korrepetálni. Most már csak itthon vagyok. Vaskos füzet A nyugdíjas tanárnő egye­dül él. — Persze, csak itthon, a házban vagyok magam — mondja. — Ha kilépek az ut­cára, nyomban akad beszél­getőtárs. A szomszédaim ked­ves emberek, a városban sok az ismerősöm. Negyven év alatt sok ceglédi gyereket ta­nítottam. Tanácstag is vol­tam: négy évig a városi, ki­lenc évig a megyei tanácsban \ képviseltem közös ügyeinket, ha kellett, sok utánjárással. A szekrényből iratcsoma­gok, hivatalos levelek, jegyze­tek kerülnek elő. Vaskos, ke­mény kötésű füzetet lapozgat: a tanácstagi munkával kap­csolatos jegyzeteket őrzi ben­ne. — Sokan fordultak hozzám gondjaikkal, ha tudtam, segí­tettem. Közben tanítottam persze. Nekem sosem volt lyukas órám, még az isfcolá- ban is felkerestek az emberek. Ceglédet tulajdonképpen így szerettem meg. Nemcsak külföldre A kirándulásra emlékezte­tem, utazásairól kérdezgetem. — Az utazások? 1925-ben kezdődtek, akkor lettem önál­ló kereső. Azóta, ha tehetem, útra kelek. Jártam Jugoszlá­viában, Bulgáriában, Olasz­országban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, de nem­csak külföldre megyek, szíve­sen járom szép országunk tá­jait is. Mostanában a ceglédi postásokkal tartok, együtt voltunk a Mecsekben, a Sal- gó völgyében és Szegeden. Legközelebb a vadregényes Bakonyba készülőik, örömöt, élményt, csodálatos jó érzést ad egy-egy kirándulás. Dobozi Eszter A turisták is Sok látogatója volt az el­múlt napokban Benedek Pé­ter festőművész ceglédi, gyűj­teményes kiállításának. A Kos­suth Múzeumot a városon át­utazó turisták is sokan felke resték, hogy gyönyörködhes­senek az idős mester életmű vében. Az első forduló után Bajnoki mérkőzés a labdarúgó NB ill ban Ceglédi l/SE—Szegedi VSE Megkezdődött az új, átszer­vezett Nemzeti Bajnokság. A ceglédiek a Délkeleti csoport­ba kaptak beosztást. A CVSE az első fordulóban Budapesten, az Erzsébeti Sp. MTK ellen mérkőzött. A csa­pat a második félidő első per­ceitől eltekintve, a mezőnyben jó teljesítményt nyújtott. Mindkét oldalon több helyze­tet hibáztak el a játékosok, az utolsót Kresják, aki több csel­lel tisztára játszotta magát, majd lövését a kapus menteni tudta; 2:2-re végződött a ta­lálkozó. A ceglédiek valamivel talán közelebb álltak a győ­zelemhez. A Szegedi VSC a Szegedi Dózsa ellen kezdett, s 1:0 arányban legyőzte ellenfe­lét. A CVSE—SZVSE összecsa­pás a Vasutas sporttelepen, ABONYI KRÓNIKA Fokozott érdeklődéssel Tanácstagok, választók, közügyek Az. ügyintézés meggyorsításáért Legutóbbi ülésén a tanácsi 1 munka pártirányításáról tár- J gyalt Abony nagyközség párt- bizottsága. Egyebek közt meg­állapították, hogy az új ta­nácstörvényt követő időszak­ban tovább fejlődött a párt­irányítás a tanácson, tovább fokozódott a pártszervek ér­deklődése a tanácsi apparátus tevékenysége iránt. Abonyban a területi pártszervezet és a hivatali alapszervezet egyaránt segíti, hogy a ta­nácsi munka mind ered­ményesebb legyen, természetesen tiszteletben tartva a tanács önállóságát. Az elvi és politikai irányítást helyesen értelmezik, irányító és ellenőrző tevékenységük ré­vén, a tanács és szervei ered­ményesen látják el feladatu­kat. A 'községi pártértekezlet 1970-ben a tanács feladatául jelölte meg, hogy a tanácsta­gokat és a választókat mind jobban vonják be a közügyek intézésébe, szélesítsék a ta­nácsi demokratizmust, gyor­sítsák az ügyintézést. Az abo- nyi tanács az eltelt években a megjelölt feladatokat folya­matosan és eredményesen el­végezte, s továbbra is elvég­zi. Abonyban a tanácstagok több mint fele párttag. Ta­nácstagi teendőiket lelkijsme- rettel, pártmegbízatásként lát­ják el. A kommunista tanács­tagok munkáját, alkalman­ként, külön a részükre tartott tanácskozás segíti, megbíza­tásuk teljesítéséről beszámol­nak alapszervezeti taggyűlé­sükön. * A tanácselnök évente kü­lön megbeszélést is foly­tat a tanácstagokkal, és módszertani segítséget ad tevékenységükhöz. A település párt- és gazdasági vezetői évente, gondosan meg­tárgyalják a rájuk háruló, a községet érintő politikai és ál­lami munkával összefüggő feladatokat. A tanács hivatali pártszer­vezete eredményesen segíti a párt politikájának helyi meg­valósítását, megkönnyítve a nagyközség előrehaladását a politikai és a gazdasági fej­lődés útján. Gy. F. Üdülőtábor Salgóbányán Elkészült a vízvezeték, faházakat vettek Társadalmi munkások segítenek Sokat változott az abonyi úttörők salgóbányai üdülőtá­borának képe. Az érdem töb­beket is megillet, a helyi ta-. Dózsásokkaí a nagyközségi sportpályán Döntetlenül végződött a találkozó Jó edzőpartnerként Az abonyi TSZSK labda­rúgói és az Újpesti Dózsa lab­darúgó-szakosztálya között jó kapcsolat kezd kibontakozni: az NB I-es csapát ifijátéko­sai már korábban jártak Abonyban, az abonyiak pedig Budapesten találkoztak ve­lük. Legutóbb Abonyban, Szent- mihályi Antal, a bajnokcsapat kiváló kapuvédője vezetésé­vel, az országos ifjúsági Dó- zsa-csapat lépett az abonyi felnőttgárda ellen pályára. A vendégcsapatban a Szekszár­di, az Egri, a Pécsi és az Új­pesti Dózsa legjobb ifjúsági labdarúgói kaptak helyet, és 0:0-ás félidő után, eldöntet­lenül végződött a mérkőzés. A helyi csapat a következő összeállításban lépett pályá­ra: Nagy, Károlyi, Makai, Molnár, Gulyka, Retkes S„ Kósik, Makai II., Diószegi, Sárkány, Cigler. Tartalék Retkes F„ Knelser, Récsi és Sulyok volt. A külföldi turnéra készülő Dózsa-válogatott számára jó edzőpartnernek bizonyult a végig lelkesen játszó abcmyi együttes. A csapatjáték még helyenkint ugyan akadozott, de a Szolnokról visszatért já­tékosok friss lendületet vittek a küzdelembe. Különösen jól játszott Makai M., Gulyka és Hagy, a kapus. vasárnap, 16.30 órakor kezdő dik. A szegediek három hete jártak Cegléden: a Vasutas Totó Kupáért mérkőztek, s bi­zonyították harcosságukat, hi­szen a CVSE már 2:0-ra veze­tett, de végül a vendégek győztek, 3:2 arányban. Játéko­suk, Tóth mesterhármast ért el, rá a ceglédi védőknek megkülönböztetett figyelem­mel kell ügyelniük. Nagy harc várható. Remél­hetőleg a ceglédiek okultak a legutóbbi vereségből, s ha igen, a győzelmet is megsze­rezhetik. Délután fél háromtól elő- mérkőzés lesz: a megyei baj­nokságra készülő Bem SE a CVSE II. csapatával találko­zik. (ungureán) nácsot, néhány helyi üzemet,1 a KISZ járási bizottságát, va­lamint a fiatalok egy népes csoportját. Elkészült a tábor 14 méter hosszú, négy helyiségből álló konyhaépülete, melyet belül­ről csempével borítottak, és hideg-meleg vízzel láttak el. A- építéshez 70 ezer . forinttal járult hozzá a tanács, továb­bá 6 ezer forint összegben ágyneműt vásárolt, és fekvő­helyekről is gondoskodott, a tanácsi szakszervezeti bizott­ság mintegy kétezer forint értékben, egyéb felszerelése­ket vett. Az épülő tábor vég­legesen vizet és villanyvilágí­tást kapott. A KISZ járási bizottsága támogatásával vásárolták meg a faházakat, melyek alapozá­sáról az Építőipari Ktsz mű­köves brigádja, szereléséről az asztalosbrigád gondoskodott, mindkettő társadalmi munká­ban. A téglagyár 30—30 tagú brigádokkal, két ízben, egy­napos munkával járult hozzá a tábor építéséhez, és még eg” alkalommal, hasonló lét­számmal közreműködik. A József Attila Nevelőott­hon ugyancsak társadalmi munkában készítette el a tá­bor vaskerítését és kapuját, továbbá megépíti azt a 14 méter hosszúságú teraszt is, amelyhez "anyagot a tanács ad. A nevelőotthon most tízna­pos építőtábort nyitott. Au­gusztus 1-én a művelődési ház ifjúsági klubja, két pe­dagógus irányításával, egy­hetes munkára utazott Salgó- bányára. Ugyancsak a KISZ járási bizottsága támogatásával ké­szül el az ebédlő és fürdőépü­let, melynek alapterülete 166 négyzetméter. Az építési és szerelési munkálatokat a he­lyi József Attila Termelőszö­vetkezet vállalta, részben tár­sadalmi, részben bérmunká­ban. Az önzetlen segítség és tá­mogatás még a község és já- rár határain túlról is meg­nyilvánul: a salgótarjáni vá­rosi tanács ugyancsak társa- dalr-: munkában készítette el a táborhoz vezető utat, a tá­bor területén pedig játszótér- alkalmas területet alakí­tott ki. úttörőtábor év június jól sikerült abonyi támadás. Gyuráki Ferenc felvétele A salgóbányai megnyitását jövő 15-re tervezik. (gyif) i

Next

/
Thumbnails
Contents