Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-07 / 183. szám
— társadalmi munkában Monoron a lakosok eddig mintegy 500 folyóméter járdát építettek társadalmi munkában. Az anyagot a tanács adta. Az idén, hasonló módon, egy kilométerre növelik a járdák hosszát. MŰSOR MOZIK Maglód: Volt egyszer egy vadnyugat. Monor: A legutolsó nap. Nyáregyháza: Mindenki szép, mindenki kedves. Űri: Pál és Paula. Vecsés:Egy bolond Párizsban. MŰVELŐDÉSI HÄZ Vecsés, 10—12-ig és 17—19 óráig: a Nagy István képző- művészeti csoport kiállítása. Olvasónk írja Öt helyett — három deka A'napokban a monori tejboltban vásároltam, egyebek között zsemlét. Amit az eladó elém tett, minden volt, csak zsemle nem. Mint egy gombóc, szó szerint. mert úgy festett, mint amit kézzel összegömbölyítettek. Kértem az eladót, mérje le. Darabonként 3 dekát mutatott a mérleg nyelve, a kötelező 5 dekával szemben. Az eladó szégyenkezett, ök nem tehetnek róla, mondta, amit én el is ismertem. De van, aki tehet, vagy akik tehetnek. Elsősorban a Sütőipari Vállalat, az előállító és azok. akiknek ellenőrizniük kellene a minőséget, a meny- nyiséget. Ha egy-egy súlyhiányos, még hagyján. De, hogy mindegyik az legyen?! Oláh Gyula MONOMIltfEE Á P E ST-MEGYEI HÍRLAP KÓLÓNK I A 0 A 5 A XVI. ÉVFC LYAM, 183. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 7., SZERDA Eredmények — félidőben Teljesítette tervét a mendei téglagyár Zavartalan a termelés a kánikulában is Kedvező eredményekkel zárta a félétet az Épületkerámiaipari Vállalat mendei téglagyára, rrelynek vezetőjétől, Szabó Józseftől megtudtuk: 200 ezer forinttal több bevételt értek el a tavalyi év hasonló időszakához képest, továbbá nyers- és égetett téglagyártási ^el vüket is túlteljesítették, jórészt a szervezett munkának köszönhetően. Áprilisban a szokásos karbantartás utá í kezdődött meg a kemencékben a tégla égetése. A legnehezebb hónap a május és a június volt. A vállalat egészét figyelembe véve is jó eredménnyel dicsekedhetnek a mendeiek: az egy személyre eső termelési érték például 3 ezer forinttal lett több a tavalyinál, következésképp lehetőség nyílt a munkások fizetésének négy százalékos emeléséire. Évről évre kevesebb az üzemi baleset a nendei gyárban: tavaly hat hónap alatt száznegyven hárorr napot hiányoztak baleset következtében a dolgozók, az idén mindössze tizenhét napct. Akik vezetői beosztást töltenek be, ezért a kedvező változásért jutalomban részesültek. BARAT A BORKOSTOLOBOL' Balszerencsés bevásárlás D. LÁSZLÓ monori kisiparos tízezer forintot csúsztatott zakója belső zsebébe, s felruccant a fővárosba, hogy bizonyos nyersanyagokat vásároljon apadó készlete felfrissítésére. A bevásárlás nem teljesen sikerült, a pénz fele megmaradt. A fülledt levegő és a töméntelen fáradozás hatására a kisiparos bágyadozni kezdett, betért hát az útjába eső első borkóstolóba, és mivel ott a híres egri vöröst mérték, három decit kért belőle, aztán sort kerített a második pohárra, is, majd benyúlt belső zsebébe, hogy előrántson egy kisebb címletű bankót. A mozdulat azonban balszerencsésen sikerült, mert a pénzköteg és D. László személyi igazolványa kipenderült a padlóra. A kisiparos lehajolt a pénzért, míg az igazolványt egy hozzá hasonló korú férfi emelte fel. — Te, Laci ! — nyújtotta át örvendezve a könyvecskét az idegen —, hiszen mi ismerjük egymás tN Az iparos nagyot nézett: — Tulajdonképpen, izé ... Kicsoda maga? — No, ne marháskodj, öreg fiú! Hiszen együtt szolgáltunk Pécsett, a hadseregben! — Bocsánat, ön összetéveszt valakivel. Én soha nem voltam katona. — Kisapám, te részeg vagy. Hát nem D. Lászlónak hívnak? A kisiparossal forogni kezdett a világ: honnan ismerheti őt ez a férfi? — Kérek abból az egriből kétszer három decit, szép hölgyem! — rendelkezett a csupa mosolyú valaki, s fél perc múlva együtt ittak a nem várt találkozás örömére. — Voltaképpen kicsoda vagy te? Minek hívnak? — Kovács Péter a becsületes nevem! — hangzott harsányan a felelet. — Hát én nem emlékszem rád, pajtás. — Mondtam már, hogy együtt voltunk katonák, te balfácán! — Hát hallod... az meglehet, pedig vakuljak meg, ha valaha is viseltem honvédségi egyenruhát. AZ ILLETŐT nem nagyon izgatta, hogy D. László volt-e katona, vagy sem, inkább arra ügyelt, i írüljön a másik pohár, és, bizony, el is ázott hamarosan a monori kisiparos. Az állítólagos Kovács Péter aztán udvariasan felemelte a két súlyos csomagot, s kikísérte rogyadozó cimboráját a közeli Nyugati pályaudvarra, ott megváltotta neki a menetjegye , hosszadalma- san megölelgette őt, felültette a vonatra, sőt, csomagjaival együtt, egy éppen Monorra utazó, idősebt vasutas gondjaira bízta. D. László békésen végig- aludta a háromnegyedórás utazást, csak, akkor ébredt fel, amikor az idős vasutas megrázta ,a vállát. OTTHON, A FELESÉGE azzal fogadt;., hogy miért kellett az összes pénzt elvinnie, beállított a villanyszámlás, és egy huncut fitying sem volt a házban, a szomszédasszony adott kölcsön. — Itt van, vidd át neki! — nyúlt zsebébe a kisiparos, de csupán személyi igazolványát emelhette ki belőle. — Biztosan kizsebeltek! — kiáltott rá magából kikelten az asszony. D. László ekkor már teljesen józan volt. Rámutatott a csomagokra: — Ne lármázz már, ezekben van a pénz. Mind a ketten elhallgattak. A KŐVETKEZŐ PILLANATBAN az asszony végigdőlt a reka nién és csöndesen zokogni kezdett. Rakovszky József Jelentősen csökkent a selejt az első félévben, a termelékenység színvonala pedig emelkedett. A nyári kánikula sem akadályozza a termelést. A munkások részére biztosítják a hűsítő és védőitalt. A vállalat értékelte a kongresszusi felajánlások eddigi teljesítését, s megállapította: a gyáregységek között a mendeiek, akik húszezer téglát gyártottak társadalmi munkában, az épülő új körzeti rendelő építkezéséhez, az első helyen ál Ina In A második félév is biztatóan indult: júliusban több mint egymillió nyers- és hatszázezer égetett tégla készült el a mendei üzemben. <—r,j—) Megbecsült, elégedett Hatpercenként a jelzőtárcsával Az éjszakák nyugalmasabbak Ha esetleg a vezető elszunyókál a több ezer lóerővel szaladó mozdonyon a megálljt parancsoló piros jelzőlámpa mellett, a biztosítóberendezés pár méter után automatikusan megállítja a szerelvényt. Szolnoktól Üllőig már ilyen tökéletes. biztonságot nyújtó berendezések vigyázzák az utasok épségét: az üllői vasútállomás forgalmi irodájában kaptuk e tájékoztatást. Vibrálnak a zöld, sárga, piros fények, cseng a telefon, és Pásztor János forgalmista máris emeli az ajtó mellé akasztott jelzőtárcsát. Tizenkét órás szolgálati idejében átlag hatpercenkcnt teszi meg a 20 lépésnyi utat a vasúti sínekig, hogy az átrobogó vonat vezetőjének megadhassa a szükséges jelet, nem csoda hát, hogy mire végez, elfárad. Harmincöt éve vasutas, Üllőn a 18. évet tölti. Ennyi idő mindenütt sok, hát még ott, ahol nincs sosem teljes nyugalom, minden perc felelősségteljes, mert az automatika is akkor a legtökéletesebb, ha nem hiányzik az ember hibátlan, cselekvő keze sem. Háromszoros kiváló dolgozó Pásztor János, s vezetője a vasútállomás többszörösen kitüntetett Petőfi szocialista brigádjának. A frissen festett falakon hét díszes oklevél bizonyítja az állomás huszonhárom dolgozójának jó munkáját. Az eredményben benne van a forgalmista szorgalma, igyekezete is. A szolgálat, mint írtuk, nem könnyű, éjszaka azonban, mikor a sápadt arcú . holdat kö- rülállják a csillagok, nyugod- tabban telik el, mert, bár a forgalom talán nagyobb, 110 —120 vonat halad át az állomáson, de a mindig kíváncsi utasok nem nyitogatják únos- úntalan az iroda nyikorgó ajtaját. Szabad idejében, Albertirsá- sától Vecsésig, száznyolc vasúti dolgozó kívánságának, panaszának. sérelmének intézését vállalta, lévén a terület szakszervezeti titkára is Pásztor János. Megbecsült, elégedett ember. Kiss Sándor Már a húszas években Tai/ózgatás Járásunknak már az 1920- ás években önálló lapja volt: Monoron szerkesztették és nyomtatták, a Popper-féle nyomdában. Néhány, 1925-ös évből maradt PESTVIDÉKI HÍREK, „A monorí járás hetilapja” fekszik előttünk. Tallózgatunk bennük. * Örökzöld fámák „Pénzkölcsönt közvetítő ügynökök szélhámoskodnak a környéken .. A minap egy üllői ismerősöm panaszkodott, hogy meg- szorultságában pénzkölcsönt kért az egyik iparostól, s az adott is neki 10 ezer forintot, de uzsorakamatra: havonta minden ezer forint után 100 forintot kellett fizetnie. „... rengeteg émbert megkárosítottak. A becsapottak azonban nem tesznek feljelentést.” Az ismerősöm sem tett. • „Pesti potyalakók ellepik Monort és környékét...” Ha manapság nem is lepik el, a várótermekben és az állomásokon veszteglő helyi járatok fülkéiben akad néha- néha egy-egy potyalakó. „... Különösen a Petőfi út járdája rossz, ahol sok mono- ri vasúti bejáró késő este ugyancsak bukdácsol...” Jelenleg szilárd burkolatú a járda, de állapota nem a legjobb, tehát a vasúti bejáróknak nem kell bukdácsolniuk, de azért botladozgatnak. Vonatfütty, sportnap „Vjra fütyül a vonat — olvasható az 1925. május 17-i számban. — A MÁV-igazgatóság visszatért a legrégebbi békekorra, és kiadta a parancsot, hogy a mozdonyok fütyüljenek, ha az utolsó őrháza' elhagyva, bejárnak az állomásra.” Gőzmozdonyok a monori vonalon már nem járnak, csak Diesel-masinák, melyek fütyülés helyett sípolnak, méghozzá mekkorákat! S nem örülnek neki a környékbeliek. Ügy látszik, a régi rendelet még mindig érvényben van. Kár. Fejeseäik a káposzta Érik, fejesedik a káposzta a vecsési Ferihegy Tsz-ben. A jó fermcsáitlag elérése érdekében állandó és rendszeres gondozás kell a fiatal növényeknek. Képünkön: Tóth Ferenc, Csende István, Monger János, Scheiling István és Krausz József 25 holdon ekekapál. Ifj. Fekete József felvétele Zacskók, borítékok Ha műhelyt nyithatnának... Szállítás Egy évvel ezelőtt értesültek az üllői asszonyok a munkalehetőségről : zacskóragasztásra lehet jelentkezniük. A tennivalókat sokan megtanulták, de végül csak húsz vállalkozó maradt. Ma több mint hetvenen dolgoznak a Papírárukészítő Szövetkezet üllői kirendeltségének: a kész zacskókat ezres kötegekben szállítják be kerékpáron, kétkerekű kiskocsin. * Molnár Lászióné telepvezetővel és Bodor Lászlónéval beszélgettünk. — Szívesen foglalkoznak zacskóragasztással az asszonyok, idősek és fiatalok egyaránt. Könnyű munka, és jól lehet keresni vele,, Nemcsak hetven dolgozó van tulajdonképpen. hanem sokkal több, mert a ragasztásban a szomszédok is segítenek, esténkénti beszélgetés közben. Persze, ők is megkapják a munkadíj arányos részét, ötszáztól kétezer forintig terjed a kereset, attól függően, milyen a boríték és milyen tempóban dolgoznak. Munkát bárkinek tudunk adni, fogadjuk, és megtanítjuk teendőikre a jelentkezőket. Húszfajta borítékot lehet ragasztani: a dísztávirat-borítékokat a postának, a többit vállalatoknak szállítja a szövetkezet. — Azt szeretnénk, ha a bedolgozóknak a községben mű- naponta helyt nyitnának: "akik nem tudnak Pestre bejárni, abban készíthetnék a zacskókat, mert az SZTK különbséget tesz ellátásában a bedolgozó és az üzemi dolgozó között. Huszonöt embert könnyen verbuválhatnánk, akik nemcsak ragasztanának, de szabni is megtanulnának — mondták a beszélgetés közben érkezett asszonyok. ★ A kívánságot csak abban az esetben tudná a szövetkezet teljesíteni, ha megfelelő épülethez jutna. A jelenlegi helyiség szűk: egy helyen tárolják a feldolgozandó anyagot és a kész borítékokat is, ezért a központ naponta kénytelen szállítani. (érift Új létesítményt adnak át Megszépült óvodák Maglódon augusztus 17-én, 14 órakor, ünnepélyes keretek között adja át rendeltetésének a tanács a három orvosi rendelőt. A két óvoda felújítására 150 ezer forintot fordítanak. Az 1-es óvoda már elkészült, a másik munkálatai a befejezéshez közelednek. lyeztek el a takarékszövetkezetben és az OTP-fiókban. „Felveszünk ügyes lapkihor- dókat” — hirdette a monori posta. Akárcsak a minap. „A 25 éves monori sportkör súlyos anyagi gondokkal küzd”. Súlyos anyagi gondjai ma nincsenek, de anyagi nehézségei igen. Pláne, ha ahogy most, úgy szerepel továbbra is a csapat. „A MAC sportnapot rendez Monoron — adja hírül a július 19-i szám. — Augusztus 9-én az ország legkiválóbb atlétái versenyeznek az MSE (Monori Sport Egyesület) pályáján”. Ilyen esemény manapság nem fordul elő. Változások „A Monor és környéke gazdatársadalom helyzete mindinkább rosszabbodik, ijesztő módon eladásodnak — írják a vezércikkben február 15-én. — Az 1924. gazdasági év után pénze nincs, termése már a nyáron elkelt...” Az idei tavaszi zárszámadások után a tsz-tagok több mint egymillió forintot heSzámos gyilkosságról, rablótámadásról, még több lopásról számol be á lap. És még néhány címszó: „Segítsük a szegény gyerekek nyaraltatását”, „Ingyenes szegény gyerekek felruházása”, „Színpadot létesítettek az üllői Göbölyösék a kocsmájukban”, „Mesterségesen szorítják le a búzaárakat”, „Árverési hirdetmény”, „Magas kitüntetést kapott az üllői Koezó József áldozatkész gyámsági tevékenységéért”, „Mit kell tenni a tojáshozam érdekében?”, „Közlemény: Üllőn 5 házhelyet kiparcelláznak”. A június 28-i számból kivett. szó szerinti idézettel fejezzük be rövid tallózásunkat (nem a hirdetésrovatban jelent meg): „Azon boldog monori tulajdonos, ki folyó hó 17-én egy fehér kacsát, annak akarata ellenére óljába zárt, és azóta fogva tartja, kéretik, hogy a bizonyos kacsát bocsássa szabadon, hogy az születési helyére térhessen, mert ellenkező esetben, a két tanú állítása alapján — akik a kacsabe- fegást látták —, 8 napon belül jelentés tétetik a királyi járásbíróságnál.” Kovács György
