Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-07 / 183. szám
xMiao 1974. AUGUSZTUS 7., SZERDA Szlovák nemzetiség Pest megyében A kultúra cselekvő formálói A magyar lakosság Pest megyében évszázadok óta együtt él a szlovák nemzetiséggel. A felszabadulás előtt — a szándékos szembeállítás ellenére is — egymásra találtak a társadalmi igazságtalanság elleni harcban. A fel- szabadulás után, elvi politikánknak megfelelően, erősödött a megyében a más-más nyelvet beszélő lakosok igazi együttélése. Nemzetiségeink élet- és munkakörülményei, szociális helyzete azonos a magyarokéval. — Figyelemre méltó a szlovák ajkúak társadalmi aktivitása, s elmondható, hogy kulturális érdeklődésük szinte sohasem volt ilyen élénk, mint napjainkban — mondta lapunknak Such János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára. — A nemzetiségi kultúra legaktívabb ápolói a pávakörök. A pávakörmozgalom — Területi, megyei, országos vetélkedőik minden alkalommal nagy érdeklődés és figyelem közepette zajlanak le. Hosszan sorolhatnám azokat a helységeket, Maglód, Csornád, Csővár, Püspökhatvan, Nagytarcsa, Galgagyörk, melyek pávakörükkel, tánccsoportjaikkal, kórusaikkal kivívták a közösség megbecsülését, tiszteletét. Fellépéseik, előadásaik nemcsak szőkébb pátriájukban, hanem a szomszédos és távolabbi helységekben, sőt határainkon túl is rangos kulturális eseménynek számítanak. A maglódiak 50 tagú együttese rendszeresen — és nagy sikerrel — turnézik csehszlovák területen, a szomszédos testvéri szocialista országban. Ebben az együttesben három nemzedék alkot kiforrott művészi csoportot, mutatva a mozgalom erejét és hatását. — A pávakör mozgalom nemcsak a hagyományokat ápolja, tartja ébren, hanem új kötődéseket és kapcsolatokat is teremt: az együttesek kölcsönös, baráti látogatásokat szerveznek egymás falujába, ahol a fellépések, előadások után — anyanyelvükön beszélik meg a közösség ügyesbajos dolgait, időszerű teendőit. Ezt a remek akciót még tavaly kezdeményezte három község: Szód, Csornád és Maglód. Örömmel mondhatom, hogy a folytatás éppoly sikeres, mint a kezdet volt. Szlovák ajkú együtteseink, nemcsak az itthoniakkal, hanem a szlovákiaiakkal is tartanak kapcsolatokat. A kölcsönös vendégszereplések nemcsak a barátságra, a műélvezetre, az anyanyelvi színház élményére adnak alkalmat, hanem elősegítik az élő, az irodalmi nyelv jobb megismerését is. Anyanyelvi oktatás — Pest megyében régi szokás — folytatja a főtitkár —, hogy a közművelődési tervek és műsorok összeállításánál mindig figyelembé veszik a nemzetiségiek igényét. SzáCEGLÉD, Szabadság CEGLÉD, Kamara NAGYKŐRÖS SZENTENDRE, Terem SZENTENDRE, Kert ABONY BUDAÖRS DABAS DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FŐT GYAL K1STARCSA MONOR NAGYKÁTA PILISVOROSVAR POMAZ RÁCKEVE SZIGETSZENTMIKLÓS VECSÉS AUGUSZTUS 8-TÖT. AUGUSZTUS 14-IG 8—12: Koncert szőlópisztolyra 13—14: Égő hó 8—11: Az elveszett kutya 12— 14: Lépj olajra! S—11: Saint Tropezbe költözünk 12: Kihívás 13— 14: Farkashorda 8—11: A betörés 12: Vadászjelenetek Alsd-Bajorországban 13—14: Ki van a tojásban? 8—11: Napszúrás 12—14: Átkozottak vagyunk, Irina!» 8— 9: Az aranyember 10— 11: Az audiencia* 12—14: Saint Tropezbe költözünk 8— 11: Sötét Torinő 12— 14: Az elveszett kntya 9— 10: Életünk legszebb napja 11— 12: A sárga Fiat három utasa 13— 14: Mackenna aranya 8— 9: Ki van a tojásban? 10—11: Szerelem a tengeren 12— 13: Kamaszkorom legszebb nyara* 8: Jöttem, láttam, lőttem 9— 11: Farkashorda 12—14: Két bal láb az ezredben 10— 12: Elátkozottak** 14— 15: Csárdáskirálynő 8—11: Ruszlán és Ludmilla I—n. 12—13: Bakaruhában* 8—10: Hárommilliárd lift nélkül 11— 12: Szikrázó lányok 8— 9: Facsemeték 10— 11: Elefántkirály 12— 13: Y 17 8— 9: Mici néni két élete 10—11: Égő hő 12—14: Az audiencia* 8— 11: Hangverseny Bangladesért 12—14: A vizsgálat lezárult, felejtse el! 9— 11: Kabaré* 12—14: A törökfejes köp ja 8— 9: Átkozottak vagyunk, Irina!* 10— 11: Idegen arcok 12—16: Apacsok 8—11: Apacsok 12—13: Elefántkirály 8— 9: Ordasok között 10—11: Féltékenység és orvostudomány 12—13: Az aranyember 8—11: Kamaszkorom legszebb nyara* 12—14: Sötét Torinő •Csak 16 éven felülieknek! ••Csak 18 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZlOZEMI VALLALAT mos hagyományos alkalom — a szentendrei járási napok, a szobi, a dunabogdányi napok, s az idén Pomázon a megyei találkozó szolgálja a nemzetiségiek szórakozását, együtteseik fejlődését. Kiváló, lelkes ' népművelői vannak a nemzetiségi kultúrának, s közöttük szép számmal vannak magyarok; a barátsághoz, az együttműködéshez nem feltétlenül szükséges a nemzetiségi nyelv ismerete. — Az utóbbi években, főleg IV. kongresszusunk óta számos kedvező változás történt, ami régebben gondot okozott. A legörvendetesebb — megszűnt az anyanyelvet tanulók számának korábbi nagyarányú csökkenése, s ami rendkívül fontos, a gyerekek számával párhuzamosan, és jelentősen javult az oktatás személyi, tárgyi feltétele, s ezzel együtt növekedett a tartalmi munka színvonala. Anyanyelvi oktatásunk fejlődésében nagy szerepe van a Művelődésügyi Minisztériumnak, a megyei párt- bizottságnak, valamint a megyei tanácsnak. Megszaporodtak o kétnyelvű feliratok, sőt intézményeket, utcákat, tereket, könyvtárakat jelentős szlovák személyiségekről neveztek el. A rádió és a televízió az utóbbi idő!?en gyakrábban közvetít szlovák nemzetiségi műsorokat, ezek elősegítik a nemzetiségi kultúránk értékeinek terjedését, s növelik a nemzetiségi öntudatot. A rendszeres szlovák nyelvű rádióadás ez év áprilisában kezdődött. Klubok, fiataloknak ■— Mindezek szép eredmények — mondta befejezésül Such János —, de gondjaink, tennivalóink is bőven vannak. Több helyen — Maglód, Püspökhatvan stb. — létesítettünk anyanyelvi klubokat a felnőttek anyanyelvi műveltségének emelésére, de ez idáig nem váltak a nyelvművelés hatékony műhelyeivé. Akinek szántuk, a 14—24 éves korosztály — kivéve a gimnazistákat —, általában kívül marad nemcsak a nyelv- művelés eme fórumain, ha nem a közművelődés keretéin is. Nem máradunk tét lenek, akcióprogramot dolgoztunk ki, hogy az előbb említett korosztályt bevonjuk nemzetiségi közművelődésünk munkájába, azt akarjuk, hogy ne passzív szemlélők, de cselekvő formálói legyenek nemzetiségük kulturális életének. Acs Jenő Kiállítótér mekben Kitekintés a világba A fővárosi képzőművészeti tárlatokon ezúttal tágasabb kitekintést, is nyerünk: hazai alkotótól, á szomszédos szlovákiai művészekig és Tunéziáig terjed a kör. A jelenkori szlovák képzőművészet értékes alkotásai a Műcsarnokban kaptak helyet. Eszmei elkötelezettség, időszerű társadalmi problémák jellemzik a kiállított szobrokat, festményeket. 1 A formát illetően egyensúlyt érzékelünk a közízlés és az egyéni' szabadság irányában, a művek égyaránt figyelembe veszik a személyiség és a társadalom indítékait. Sok alkotás foglalkozik a szlovák nemzeti felkelés és a felszabadulás 30. évfordulójával — a hegyi tájak, a nemzetközi szolidaritás és a szlovák hétköznapok eredeti hangvételével Bednar Stefán, Knil Jaroslav, Romanek Peter, Szabó József és különösen Lőrincz Gyula, aki a csehszlovákiai magyar festők kimagasló alakja. Az oldaltermekben Simon Béla és Nagy■ Sándor Zoltán festőművészek alkotásaival és Cs. Kovács László szobraival ismerkedhetünk meg. Három jó felkészültségű, más-más élmények után igazodó művész teljesítményét mérhetjük le. Simon Béla festményeiből tüzel a nyár, a hamisítatlan baranyai hangulat. A kék és vörös színek szinte csatáznak, olyan örvénylést támaszt velük a festő. Kiemelkedő a Cigánytemetés, mély együttérzésről tanúskodik, a festészet humánus indítékairól. Nagy Sándor Zoltán más alkat. Precíz és míves, mértékkel kísérletezik, elvont és köz- megegyezéses formákat ötvöz, mely a Nagy ünnep sokszorozott rózsaalakzatában érvényesül. Ugyanezen érettség és műgond jelentkezik Cs. Kovács László szobrain, ahol minden szinte a végletekig tökéletes és kellemes egyúttal. Az esztétikai erőegyenleg mértékpontos- sága hatja át fából faragott Alföldjét is, mely tárlatának legerőteljesebb alkotása. Olyan mű, mely majdnem elementáris. A kidolgozás Cs. Kovács László fő erénye — nem a megdöbbenésig fokozott élmény. Utóbbi Simon Béla festményeinek erőssége, ahol viszont ez jut nem mindig optimális túlsúlyra. Mindez csak annak bizonyítéka, hogy a művészi alkotás folyamatában mindenkinek van tanulnivaló- ja egymástól, s ha okul, ha van ereje szigorú önismeretre, akkor közelítheti meg egyre inkább a klasszikus értéket A Szépművészeti Múzeumban a tunéziai tárlat: felismeréseket sugalló meglepetés. Bcdnar Stefan festménye a szlovák tárlaton.' Történelemóráink nyomán, a karthágói harangokról szóló Kozma Andor-ve rs indítékai alapján tudatunkba vésődött; sóhintő Scipió népet és kultúrát szüntetett. Nem egészen így történt, s hogy nem, arról nem Flaubert Salammbója, hanem a most bemutatott nagyszerű mozaikok és műkincsek győztek meg. Antik mozaikok és műkincsek Tunéziából Afrikai Rómát, megszelídült impériumot látunk a házak padlótöredékeiben, s arra gondolunk, még afrikaibb Európa lenne a kontinens művelődés- története, ha a harmadik háborúban a punok győznek az i. e. II. században. Ami további meglepetés; a műtárgyak egyenletesen magas minősége. Olyannyira egyenletesen művesek e szőnyegszerűen gondozott padlómozaikok, hogy mindez, a művek tömeges mennyisége révén, általánosan fejlett kultúrára utal. Minket is figyelmeztet ez a tény; félre minden művészkedéssel, történelemtartósító művészet létrehozásán szükséges fáradoznunk. Az antik századok hétköznapjainak és eszmevilágának eseményeit hordozó mozaikok a tudat, a képzelet és a valóság indíttatásai nyomán örökítik meg magas formakultúrával tengeri szörnyeket, kocsiversenyt, vadászjelenetet. A dráma innen sem hiányzik, a madarat marcangoló kutyák igazolják, hogy az emberi élet az ókorban többszörös veszélynek és állandó, megfeszített küzdelemnek volt kitéve. A kiállított edénycserepek és az Antonius Pius korában divatossá vált mozaikpadlók a római, egyiptomi és a karthagói kultúrkörnyezet termékei, több irányú forrással rendelkeznek. „Az oroszlánvadászat lovon” olyan karthagói mozaikpadló, melyet a dermechi pályaudvar mellett találtak 1965-ben. A Hazaszeretet, hősiesség új könyvek lapjain A katonai kérdések, honvédelmi ismeretek, háborús visszaemlékezések kedvelői igen sok figyelemre méltó művet találnak a Zrínyi Katonai Könyvkiadó újonnan megjelent művei között. Memoár, életrajz, szépirodalom éppúgy helyet kapott a kiadványokban, mint a kato-' nai képzéssel, neveléssel, a korszerű haditechnikával, hadtörténelemmel, a tudomány általános elméleti tudnivalóival foglalkozó művek. Az alábbiakban két, magyarul először megjelent művet ismertetünk. HARCRÓL HARCRA P. N. Lascsenko, volt lö- vészhadosztály-paranosnok a memoárirodalomban szokásos leírásoktól eltérően a fő hangsúlyt nem a nagyszabású hadműveletek részletezésére, a politikai-történeti helyzet elemzésére helyezi, hanem az' egyszerű emberek, a harcosok, alparancsnokok tetteire. Mintegy arra a kérdésre válaszol: „Hogyan születik a hősiesség?”. A kérdésre adott válaszban a mindennapi katona életére figyel , és figyeltet elsősorban. Mert tudja, hogy mindennapjaikban, baráti és bajtársi viszonyaikban születik a hősiesség. Lascsenko 33 éves, amikor átveszi a 322. lövészhadosztály parancsnokságát és alig egy év múlva, sebesülése miatt meg kell válnia alakulatától. Ennek az egy évnek története ez a könyv, követve a nagy és kis eseményeket, harcról harcra. A 322. lövészhadosztály ezredéi helytállásukkal kiérdemelték a megtisztelő Zsito- miri elnevezést, kitüntették a Vörös, Zászló Renddel, valamint a Szuvorov Érdemrenddel. Megtörtént példák leírásával érzékelteti a szerző a harcok előkészítésének, a harcra való pszichikai felkészítésnek, a harc előtti politikai munkának fontosságát. A könyv szép és tanulságos olvasmány a szovjet katona hazaszeretetéről. KATONAI DIDAKTIKA Jan Bogusz a hagyományos és a legmodernebb oktatási elvek egységét sikeresen valósítja meg könyvében. Különösen hasznosak a koplex- aktivizáló módszerekkel, a probléma-kiindulású oktatással, a tanulással, a programozott oktatással és a korszerű didaktikai eszközökkel foglalkozó fejezetek. Ezt a témakört részletesen ismerteti., A módszerekkel foglalkozó rész a különböző oktatási eljárások osztályozását, valamint a szóbeli szemléltető, gyakorlati és komplex eljárásokat mutatja be. A tanulást a pszichológia és a pedagógia egységében tárgyalja, mindenki számára köny- nyen érthető, szaknyelvi kifejezéseket feleslegesen ' nem alkalmazó stílusban. Az oktatás szervezeti formáival és kereteivel, politikai oktatással, és a többi, itt nem említett anyagokkal kiegészülve a mű tartalmazza o katonai didaktika teljes törzsanyagát. Egészében véve a szerző elemzi a katonai didaktika lényegét, feladatait, fogalomkörét, a didaktikai folyamat ismeretelméleti alapjait, a katonai oktatás tartalmát és az oktatás alapelveit. Dubay Orest grafikája (szlovákiai tárlat). vadász már elvesztette egyensúlyát, az oroszlán a lóra támad. Témában, megoldásban e mű átmenet, előzménye a ni- nivei dombormű, folytatása Leonardo, Rubens, Delacroix drámai küzdelemre utaló oroszlánvadászata. A kimagasló értékű tunéziai tárlat legfőbb tanulsága, hogy az általánossá váló minőség nem kórhoz kötött kincs csupán, hanem az emberi kultúra szerves része, olyan nem lezárt folyamat, melynek esztétikai energiáit századunk is felhasználja. Szemethy Imre A budapesti Stúdió Galéria augusztusi kiállítója — így mondhatjuk — úton van. Egyéni világot teremt, egyéni eszközökkel. Még nincs kész, készülődik. Tartalmasán, nyugodtan, méltósággal, mint aki érzi; az idő, a születő idő az ő szövetségese. Tényleg az, mert a rajzot nemcsak ábrázolásra, hanem töprengésre, elemzésre, kutatásra, egy szóval gondolkodásra használja. Ezért Szabados Árpád, Sáros András Miklós, Banga Ferenc, Gy. Molnár István, Sziráki Endre mellett ő is az a grafikus, akinek nem múltja telített, hanem jövője nyitott. Losonci Miklós Előkerült az aranykorona Szabadtéri múzeum az ősvárosból Ismét megindult a régészeti feltárás Európa egyik jelentős ősrégészeti lelőhelyén, a kőszeg-hegyaljai Velem-Szentvi- den. A szombathelyi Savaría Múzeum szakembereiből alakult munkaközösség kutatja a dombtetőn állt hajdani kisváros emlékeit. Már igen számottevő bronz- és vaskori eszközanyag került elő. Több mint ezer öntőminta, fújtatok és más tárgyi emlékek bizonyítják, hogy két évezreden át bronz- és vasöntéssel foglalkoztak az itt lakók. Sáncokkal erősített törzsi központ volt ez a hely, ahol uralkodó is lakott. Jelvénye, az aranykorona, szintén előkerült. Az elképzelések szerint szabadtéri városmúzeumként mutatják majd be a látogatóknak az ősváros maradványait.
