Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-31 / 203. szám

I. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT A tanévnyitók időpontjai Vakációfinálé TIZENKÉT ELSŐ OSZTÁLY Az utolsó vakációs hét vége következik az iskolásoknak. Szeptember 3-án országszerte indul a tanítás; az ország ál­talános iskoláiban összesen 1 millió 34 ezer fiatal oktatását kezdik meg. Közöttük 156 ez­ren lesznek most első osztályo­sok. Ez utóbbiak közül 385-en Gödöllő városában kezdik el iskolai tanulmányaikat. Ör­vendetesen emelkedett az el­sősök száma, hiszen az elmúlt tanévben csak kilencet, az idén már 12 első osztályt kellett vá­rosunkban indítani. Ahogy mondani szokták: minden elő van készítve, kö- vethezhet a rajt, az évnyitó. A városi tanács művelődés- ügyi osztálya kéri azokat a felsősöket, akik a 3-as mflút- tól Isaszeg felé laknak (bele­értve a Stromfeld Aurél sé­tányt és az Agrártudományi Egyetemet is), hogy szeptem­ber 2-án, hétfőn 10.30-kor az új L égszesz utcai iskolánál gyülekezzenek. Ugyancsak ide jöjjenek azok az alsó tagozato­sok, akik az elmúlt tanévben az alvégi iskola tanulói vol­tak. Eme intézkedésekre a jobb tantermi elhelyezés, az arányosabb létszámalakítás miatt volt szükség. Kivétel persze akad: a fent említett új körzet nyolcadikosai kö­zött is ákad olyan, aki to­vábbra is a régi iskolájába fog járni. Ök írásos értesítést kap­tak erről. A Légszesz utcai is­kola tanévnyitója — mint er­ről már hírt is adtunk — egy­ben iskolaavató ünnepség is lesz, amely 2-án 10 órakor kezdődik. j A többi iskola tanévnyitójá­nak időpontja szeptember 2- án: Munkácsy úti iskola: 18 óra, Imre utcai iskola: 17 óra, Besnyői iskola: 8 óra, kisegítő iskola: 9 óra. A tanévnyitó ünnepségekre természetesen a szülőket is szeretettel várják. A felkészülés jegyében Ülésezett a technikai személyzet Gödöllőn az Agrártudomá­nyi Egyetemen szeptember 2-a és >l-e között nemzetközi szövetkezetfejlesztési konfe­renciát tartanak, amelyen 40 ország, 46 nemzetközi szerve­zet közel 100 küldötte vesz részt. A szövetkezetfejlesztés a fejlődő országokban címmel nyílik a konferencia, amely­nek megnyitójára az egyetem aulájában kerül sor. A tech­nikai előkészületek megtörtén­tek, ár. Triegel Károly kollé­giumi igazgató elnökletével ülésezett a technikai személy­zet, hogy a részvevők számá­ra zavartalan, otthonos ellá­tást biztosítsanak. A megnyi­tó helyén, az aulában elhe­lyezték a tolmácsberendezés­hez szükséges fülkéket. Három nyelven ('angol, francia és magyar) fordítanak. A meg­nyitót követő FAO-szimpozio- nok ugyancsak az egyetemi előadókban kerülnek meg­rendezésre. Valamennyi ven­dég és a FAO magyar vezér­kara az egyetemen nyer el­szállásolást. Csiba József Irány a Gizella-malom A gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságának Gödöllőn termelt búzáját a Palotakert mögötti csonka vá­gányon rakják vagonba. Mag­felhordó gép szállítja és tölti a vagonokat, ez ideig össze­sen 20 vagon ment el, és még 50-et raknak meg. A kenyér- gabonát Budapestre a Sorok­sári úti Gizella-malomba to­vábbítják. A tangazdaság és a MÁV jó kapcsolata révén zavartalanul folyik a beszállí­tás. Menetrendváltozás Az új tanév kezdetekor, szeptember másodikán módo­sul az autóbuszmenetrend. Is­kolai járatnak számít az az autóbusz, amely 6 óra 50-kor indul Gödöllőről Veresegyhá­zon át Csornádra, ugyanis az őrbottyáni központi iskolába viszi a esomádi tanulókat. Több változás az isaszegi helyi járatok menetrendjében is. Az isaszegi vasúttól 6 óra 20-kor és az autóbuszforduló­tól 6 óra 30-kor induló jára­tok szeptember 2-án csak szombati munkanapokon köz­lekednek. A fordulótól 4 óra 50-kor és a vasúttól 4 óra 58- kor induló autóbuszok minden munkanapon közlekednek. Az isaszegi fordulótól induló esti járat 18 óra 5-kor indul és 18 óra 25-kor érkezik Gödöllőre. A vasút érintése nélkül 11 óra 12-kor indul Gödöllőről egy járat, ami 11 óra 32-kor ér az isaszegi fordulóhoz. Üj járat indul az isaszegi vasúttól. — Hétfőtől péntekig közlekedik — 6 óra 10-kor, 12 óra 20-kor és 17 óra 25- kor. A fordulótól 6 óra 20-kor és 12 órakor induló járatok hétfőtől péntekig, a 12 óra 30- kor és a 17 óra 40-kor induló autóbuszok pedig minden munkanapon közlekednek. Hosszú volt a kálvária Üzemszervezés a Zöldmező Tsz-ben Beszélgetés az elnökkel — Mikor sikeres a tsz­egyesüíés? Mint kívülálló úgy gondolom, hogy akkor, ha a tsz-tagok felismerik és elisme­rik az egyesült gazdaságban rejlő erőket. Érzik, látják, a maguk bőrén tapasztalják a jobb körülményeket. — Téved. Az egyesülés iga­zából akkor jó, ha a tsz-tagok nem érzik és nem tapasztal­ják, hogy egyesült termelőszö­vetkezet tagjai — válaszolt Kovács László, a vailkói egye­sült Zöldmező Termelőszö­vetkezet elnökhelyettese. — Persze, amíg eddig eljutunk, sok időnek kell eltelnie. Sok múlik a vezetésen. Mindegyik jól fizetett — Mindhárom téesz a jók közé tartozott. Jól fizetett, és r^idelkezett olyan gazdasági erővel, hogy minőségi szak­embereket alkalmazzon — be­szélt az 1974. január elsejei egyesülésről Furulyás János, a Zöldmező Tsz elnöke. — Már az első hónapokban na­gyon kellett ügyelni arra, hogy a vezetők között össz­hang legyen, és a belső viták­nak ne a gazdaság és ne a tagok igyák meg a levét. A téeszelnök elmondta, hogy a kezdéskor, év elején első­sorban az egységes irányításra törekedtek. Elkészítették a közös alapszabályt; egységesí­teni kellett a három téesz gazdálkodási, szervezeti rend­szerét. Például a vaikói és a vácszentlászlói gazdaságban az egyesülés előtt is azonos rendszer szerint fizettek bért, de Zsámbokon másképpen; 1974 elején egységes bérsza­bályzatot alakítottak ki. Vácszentlászlón és Valkón 400—460 forint közötti járadé­kot kaptak a nyugdíjasok. Elő­zőleg Zsámbokon a téesz ezt az összeget 700 forintra egészí­tette ki. Az új alapszabály ki­mondta. hogy az esvesülésből egv tészenek sem lehet hátrá­nya: ezért állapították meg az új gazdaságra egységesen a 700—750 forintot. A kezdéskor nemcsak egy­séges alapszabályzatot kellett készíteni, hanem egységes gaz­dálkodási, fejlesztési tervet is. Ehhez pedig a meglevő adott­ságokat vették számba. Ez történt például a szarvasmar­ha-tenyésztésben is. Jelenleg Zsámbokon 400, Valkón 500 és Vácszentlászlón 300 férőhe­lyes szakosított tehenészet működik. Mindegyik üzem­egység mellett van egy-egy korlátozott teljesítményű ta­karmánykeverő üzem. Az ága­zat fejlesztésére 1980-ig elké­szítették a közös tervet. Eszerint a gazdaság kialakít egy 500—600 férőhelyes, mo­dern, kötetlen tartású tehené­szetet, egy 100 férőhelyes nö- vendékmarha-telepet borjúne­velővel. Az innen kikerülő ál­latok egy részét teljes tejhasz­nosítású rendszerben tartják, más részét pedig tej- és hús­hasznosításúra „állítják be”. Hasonló rendszerben fej­lesztik - a takarmányellátást is. Korszerű lucernaszárítókait építenek, és a meglevő vác­szentlászlói szemestermény­szárítót továbbfejlesztik, bő­vítik a raktárt is. — Az egyesítés után na­gyobb területen és több pénz­ből lehet gazdálkodni. A kü­lönböző területeket a szakoso­dási lehetőségek szerint ala­kíthatjuk; ezért vezettük be az ágazati irányítási rendszert — mondta Furulyás János. — De a téesz nemcsak tervezge­tő agrármérnökökből és veze­tőségből áll: elsősorban a ta­gok gazdasága. Az volt az ér­zésünk, hogy eltávolodtunk az emberektől, a földtől. — Szerencsére ez az érzés nem hatott a gazdálkodás eredményeire, de jó előrejel­zés volt arra, hogy máshogy kell folytatni. A szakterületek átgondolt irányítása mellett fontos az emberekkel való foglalkozás. Ne fellegvár le­gyen a központi vezetés! Egy téeszben három egység — Az érzésen kívül gya­korlati dolgok is késztettek a változtatásra. Ugyanis ha egy téesztagnak akárcsak húszfo­rintos bérproblémája is van, hosszú kálváriát kell bejárpia, míg rendezik az ügyét. A fentiek miatt döntöttünk úgy, hogy már most, az őszi veté­sekkor — hivatalosan 1975. január 1-től bevezetjük a te­rületi irányítási rendszert. A zsámboki, a vácszentlász­lói és vaikói gazdaság kap egy-egy üzemegység-vezetőt. A szakterületeket központi nö­vénytermesztő és állatte­nyésztő hangolja össze, a ter­melési elnökhelyettes irányí­tása alatt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az üzemegység­vezetők elkészítik egységük termelési tervét, amelyet a gazdaság távlati fejlesztési tervének megfelelően egyeztet a központi vezetőség. Furu­lyás János kiemelte, hogy a Kovács László elnökhelyettes mellett dolgozó két főmezó- gazdász nem utasíthatja az üzemegység-vezetőket, csak az elnökhelyettes adhat ki ren­delkezéseket. Az elnöik azt is hangsúlyoata, hogy a terüle­tekre való lebontás egyáltalán nem jelent három külön gaz­daságot. Számos területet köz­ponti szervezetek fognak ösz- sze. Központi beruházási előadó felelős a fejlesztésekért, az építkezésekért. Központi lesz a szállítási csoport, az anyag­raktár, a műtrágya- és nö- vényvédőszer-raktár. A nagy­javításokat is egy közös mű­helyben végzik. Az egyes gaz­daságokban csak futójavítá­sokra, tmk-munkákra lesz le­hetőség. Az egyesült Zöldmező Ter­melőszövetkezet vezetőségi ülése már megbeszélte és ki­osztotta a feladatokat. Az új területi irányítási rendszer el­mélete, s az ennek alapján kialakított szervezet jónak látszik. Közhely ugyan, de végső soron csak azt lehet monda­ni: az elmélet próbája a gya­korlat. Az elkövetkezendő hóna­pokban dől el, hogy megfelelő helyre megfelelő ember ke­rült-e, és a volt három téesz tagsása vajon elfelejti-e, hogy es vési tett gazdasághoz tarto­zik. Örszigethy Ma, szombaton délelőtt, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságának fe­nyőharaszti üzemegységében a gazdaság 35 traktorosa méri össze tudását a reggel hét óra­kor kezdődő szántóversenyen. A verseny, amelyen a nemzet­közi előírásoknak megfelelően és az ilyen versenyeken ér­vényben levő pontozási rend­szer alapján mérik a beneve­zettek teljesítményét, kilenc­tagú zsűri, a nagy gombosi, a gödöllői és a kartali üzemegy­ségek műszakijai és szakembe­rei értékeli a harmincöt induló munkáját. A verseny célja, hogy a szakszerű ismeretek megszer­zése mellett gyakoroljanak is a gépkezelők. A délután három órára tervezett eredményhir­detés során az első helyezett három-, a második helyen végzett versenyző kettő-, a har- I madik pedig ezerforintos díj- I ban részesül. Szeressük a szemetest (1) Nem a lavóroké a jövő A légy fiókák hetente születnek A futurológusok borúlátóak, a környezetvédelem nemzetközi szaktekintélyei úgyszintén. Azt mondják: példa nélkül álló az az iram, amivel az emberiség a közeli veszély felé rohan. Ráadásul az újságok is azt szajkózzák: még néhány boldog évtized és civilizációnk belefulladhat a maga-termelte hulladékhegybe. Mi magunk többféleképpen fogjuk fel a nap mint nap hallott dörgedelmeket. Leg­gyakrabban közönyösen, az intő szavak súlyát csak ak­kor érezve át, ha egy reg­gel késve, vagy egyáltalán nem viszik el házunk elől a szemetet tartalmazó kelle­metlen illatú edénykét. Gond tehát kimondatlanul is a hul­ladék sorsa, nem is kevés munkát jelentve azok számá- ' ra. akik begyűjtésével, szál­lításával- foglalkoznak és gyakran bosszúságot okozva az „előállításával” foglalkozó háztartásoknak is. Piac a szomszédban A Városgazdálkodási Vál­lalat kommunális osztályá­nak feladatkörébe tartozik Gödöllőn a háztartásokban termelődő hulladék összegyűj­tése,, elszállítása és közömbö­sítésé. A vállalat két öreg félpormentes Csepel teher­autója és egy hattagú mun­kabrigád végzi naponta ezt a munkát. A gépkocsi meg­áll a ház előtt, két rakodó- munkás odavonszolja és fel­emeli a tartályokat a jármű oldalához illesztett deszka­pallóra. Belezúdítják az edé­nyek tartalmát a gépkocsi tartályába, azután indulnak tovább: irány a következő porta. Naponta több mint hatvan kilométert, sok száz házat és 582 tartályt — ku­kákat, vödröket, rossz lavó­rokat — hagynak magúk mö­gött, valamivel több, mint 50 köbméter hulladékkal gya­rapítva a piactér melletti szeméttelep „gyűjteményét”. — Az egészségtelen mun­kakörülmények és a primitív munkamódszerek mellett ma­ga a lerakóhely is alkalmat­lan szeméttárolás céljaira — mondja Jeney László, a kom­munális osztály vezetője. — Az elmúlt évek során any- nyira feltöltődött a városi szeméttelep, hogy ma már három méterrel a talajszint fölé magasodik a hulladék­hegy, szellősebb napokon bő­ségesen juttatva az illatok­ból, a Rákosvölgye és az Isaszegi út környéke lakói­nak. Alig fél kilométerre a szemétdombtól lakótelep áll. A fertőző, bomló anyagok tő- szomszédságában tartják rend­szerint az állat- és kirakodó- vásárokat, bár a szeméthegy szerves alkotórészeinek ár­talmatlanítása többé-kevésbé megoldott feladat. A Város­gazdálkodási Vállalat és a gödöllői Petőfi Termelőszö­vetkezet között létrejött szerződés értelmében a szö­vetkezet évente kétszer el­végzi ezt a munkát. Mégpe­dig viszonylag jutányos áron: négyzetméterenként 1,50 forintért. Új telepre várva — A közömbösítés célja a férgek és a rágcsálók ki­irtása, de egyelőre még meg­oldatlan a szeméthegy kom­posztál ása, földdel való le- terítése, elrothasztása — foly­tatja az osztályvezető. — Eh­hez a munkához egyébként a jelenleginél komolyabb ap­parátusra: egy önálló brigádra lenne szükség, amelyik elvé­gezné a hulladék válogatá­sát, külön csoportosítva a háztartási szemétnek azt a részét, amelyik bomló anyag, az üvegcserepektől és a kon­zervdobozoktól. Ehhez a mun­kához a mostaninál jóval nagyobb területre lenne szük­ségünk, mert itt már így is szűkösen vagyunk. Napi 50 köbméter hulladék nem kis mennyiség. Több alkalommal kértük már a városi taná­csot, hogy jelöljenek ki sze­métlerakás céljaira egy új területet. Tudomásunk van arról, hogy az üggyel kap­csolatban régebben tárgya­lások folytak a helyi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezettel. ök bocsátottak volna a város rendelkezésére egy erre a célra alkalmas földdarabot. A dologról töb­bet nem tudunk. Az ügy hú­zódik, a szeméthegy pedig nő... Ä munka rangja A Gödöllői Városi Tanács 1971/4-es számú rendelete in­tézkedik a közterületek tisz­tán tartásáról és a háztartá­sokban termelődött szemét elszállításáról. A rendelet ér­telmében a Városgazdálko­dási Vállalat munkásainak hetente legalább egyszer ki kell üríteniük a városi gyűj­tőedények tartalmát. Hogy miért hétnapos turnust kö­töttek ki? Azért, mert ennyi a légy nyűvének kikelést ide­je. A vékonyka kötet egyéb­ként kitér á szemét begyűj­tésével foglalkozó dolgozók munkakörének és teendőjé­nek részletes leírására is. Ki­mondja, hogy a munkások feladata kizárólag az edények kiürítése, de huszonöt kilo­grammnál nagyobb súlyt nem emelhetnek. Megoldatlan ezért az: mi legyen a tartályok mellé szóródott hulladék sor­sa és az is, ki emelgesse a csurig telve nyolcvan kilo­grammot nyomó kukatartá­lyokat? — Súlyos gondokat ró vál­lalatunkra a munkaerőhiány is — mondja az osztályvezető. — A munka egyáltalán nem könnyű. A szemét büdös, piszkos, a nehéz tartályok emelgetése egész embert, jó fizikumot igényel, és ez a fajta munka — társadalmi rangja alapján — ugyebár nem tartozik a divatos fog­lalkozások közé. A szeme­tes emberek munkabére két-, két és fél ezer forint között van. Porban, piszokban vég­zik közérdekű küldetésüket — gyakran gunyoros meg­jegyzések közepette. És az elkövetkező évek sem kecsegtetnek túl sok jó­val. A jövő ugyanis nem a könnyén emelhető kimustrált olajoshordóké és a csorba la­vóroké, hanem a súlyos ku­katartályoké. A munka egyre nehezebb lesz. Berkó Pál (Folytatjuk) Mindennapos „csendélet” az alsóparki Stromfeld Aurél sétányon, alig néhány lépésnyire a korszerű, tízemeletes lakóházaktól. Papp Lajos felvétele Vemnybamdák Fenyőharaszton

Next

/
Thumbnails
Contents