Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-31 / 203. szám
I. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT A tanévnyitók időpontjai Vakációfinálé TIZENKÉT ELSŐ OSZTÁLY Az utolsó vakációs hét vége következik az iskolásoknak. Szeptember 3-án országszerte indul a tanítás; az ország általános iskoláiban összesen 1 millió 34 ezer fiatal oktatását kezdik meg. Közöttük 156 ezren lesznek most első osztályosok. Ez utóbbiak közül 385-en Gödöllő városában kezdik el iskolai tanulmányaikat. Örvendetesen emelkedett az elsősök száma, hiszen az elmúlt tanévben csak kilencet, az idén már 12 első osztályt kellett városunkban indítani. Ahogy mondani szokták: minden elő van készítve, kö- vethezhet a rajt, az évnyitó. A városi tanács művelődés- ügyi osztálya kéri azokat a felsősöket, akik a 3-as mflút- tól Isaszeg felé laknak (beleértve a Stromfeld Aurél sétányt és az Agrártudományi Egyetemet is), hogy szeptember 2-án, hétfőn 10.30-kor az új L égszesz utcai iskolánál gyülekezzenek. Ugyancsak ide jöjjenek azok az alsó tagozatosok, akik az elmúlt tanévben az alvégi iskola tanulói voltak. Eme intézkedésekre a jobb tantermi elhelyezés, az arányosabb létszámalakítás miatt volt szükség. Kivétel persze akad: a fent említett új körzet nyolcadikosai között is ákad olyan, aki továbbra is a régi iskolájába fog járni. Ök írásos értesítést kaptak erről. A Légszesz utcai iskola tanévnyitója — mint erről már hírt is adtunk — egyben iskolaavató ünnepség is lesz, amely 2-án 10 órakor kezdődik. j A többi iskola tanévnyitójának időpontja szeptember 2- án: Munkácsy úti iskola: 18 óra, Imre utcai iskola: 17 óra, Besnyői iskola: 8 óra, kisegítő iskola: 9 óra. A tanévnyitó ünnepségekre természetesen a szülőket is szeretettel várják. A felkészülés jegyében Ülésezett a technikai személyzet Gödöllőn az Agrártudományi Egyetemen szeptember 2-a és >l-e között nemzetközi szövetkezetfejlesztési konferenciát tartanak, amelyen 40 ország, 46 nemzetközi szervezet közel 100 küldötte vesz részt. A szövetkezetfejlesztés a fejlődő országokban címmel nyílik a konferencia, amelynek megnyitójára az egyetem aulájában kerül sor. A technikai előkészületek megtörténtek, ár. Triegel Károly kollégiumi igazgató elnökletével ülésezett a technikai személyzet, hogy a részvevők számára zavartalan, otthonos ellátást biztosítsanak. A megnyitó helyén, az aulában elhelyezték a tolmácsberendezéshez szükséges fülkéket. Három nyelven ('angol, francia és magyar) fordítanak. A megnyitót követő FAO-szimpozio- nok ugyancsak az egyetemi előadókban kerülnek megrendezésre. Valamennyi vendég és a FAO magyar vezérkara az egyetemen nyer elszállásolást. Csiba József Irány a Gizella-malom A gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságának Gödöllőn termelt búzáját a Palotakert mögötti csonka vágányon rakják vagonba. Magfelhordó gép szállítja és tölti a vagonokat, ez ideig összesen 20 vagon ment el, és még 50-et raknak meg. A kenyér- gabonát Budapestre a Soroksári úti Gizella-malomba továbbítják. A tangazdaság és a MÁV jó kapcsolata révén zavartalanul folyik a beszállítás. Menetrendváltozás Az új tanév kezdetekor, szeptember másodikán módosul az autóbuszmenetrend. Iskolai járatnak számít az az autóbusz, amely 6 óra 50-kor indul Gödöllőről Veresegyházon át Csornádra, ugyanis az őrbottyáni központi iskolába viszi a esomádi tanulókat. Több változás az isaszegi helyi járatok menetrendjében is. Az isaszegi vasúttól 6 óra 20-kor és az autóbuszfordulótól 6 óra 30-kor induló járatok szeptember 2-án csak szombati munkanapokon közlekednek. A fordulótól 4 óra 50-kor és a vasúttól 4 óra 58- kor induló autóbuszok minden munkanapon közlekednek. Az isaszegi fordulótól induló esti járat 18 óra 5-kor indul és 18 óra 25-kor érkezik Gödöllőre. A vasút érintése nélkül 11 óra 12-kor indul Gödöllőről egy járat, ami 11 óra 32-kor ér az isaszegi fordulóhoz. Üj járat indul az isaszegi vasúttól. — Hétfőtől péntekig közlekedik — 6 óra 10-kor, 12 óra 20-kor és 17 óra 25- kor. A fordulótól 6 óra 20-kor és 12 órakor induló járatok hétfőtől péntekig, a 12 óra 30- kor és a 17 óra 40-kor induló autóbuszok pedig minden munkanapon közlekednek. Hosszú volt a kálvária Üzemszervezés a Zöldmező Tsz-ben Beszélgetés az elnökkel — Mikor sikeres a tszegyesüíés? Mint kívülálló úgy gondolom, hogy akkor, ha a tsz-tagok felismerik és elismerik az egyesült gazdaságban rejlő erőket. Érzik, látják, a maguk bőrén tapasztalják a jobb körülményeket. — Téved. Az egyesülés igazából akkor jó, ha a tsz-tagok nem érzik és nem tapasztalják, hogy egyesült termelőszövetkezet tagjai — válaszolt Kovács László, a vailkói egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet elnökhelyettese. — Persze, amíg eddig eljutunk, sok időnek kell eltelnie. Sok múlik a vezetésen. Mindegyik jól fizetett — Mindhárom téesz a jók közé tartozott. Jól fizetett, és r^idelkezett olyan gazdasági erővel, hogy minőségi szakembereket alkalmazzon — beszélt az 1974. január elsejei egyesülésről Furulyás János, a Zöldmező Tsz elnöke. — Már az első hónapokban nagyon kellett ügyelni arra, hogy a vezetők között összhang legyen, és a belső vitáknak ne a gazdaság és ne a tagok igyák meg a levét. A téeszelnök elmondta, hogy a kezdéskor, év elején elsősorban az egységes irányításra törekedtek. Elkészítették a közös alapszabályt; egységesíteni kellett a három téesz gazdálkodási, szervezeti rendszerét. Például a vaikói és a vácszentlászlói gazdaságban az egyesülés előtt is azonos rendszer szerint fizettek bért, de Zsámbokon másképpen; 1974 elején egységes bérszabályzatot alakítottak ki. Vácszentlászlón és Valkón 400—460 forint közötti járadékot kaptak a nyugdíjasok. Előzőleg Zsámbokon a téesz ezt az összeget 700 forintra egészítette ki. Az új alapszabály kimondta. hogy az esvesülésből egv tészenek sem lehet hátránya: ezért állapították meg az új gazdaságra egységesen a 700—750 forintot. A kezdéskor nemcsak egységes alapszabályzatot kellett készíteni, hanem egységes gazdálkodási, fejlesztési tervet is. Ehhez pedig a meglevő adottságokat vették számba. Ez történt például a szarvasmarha-tenyésztésben is. Jelenleg Zsámbokon 400, Valkón 500 és Vácszentlászlón 300 férőhelyes szakosított tehenészet működik. Mindegyik üzemegység mellett van egy-egy korlátozott teljesítményű takarmánykeverő üzem. Az ágazat fejlesztésére 1980-ig elkészítették a közös tervet. Eszerint a gazdaság kialakít egy 500—600 férőhelyes, modern, kötetlen tartású tehenészetet, egy 100 férőhelyes nö- vendékmarha-telepet borjúnevelővel. Az innen kikerülő állatok egy részét teljes tejhasznosítású rendszerben tartják, más részét pedig tej- és húshasznosításúra „állítják be”. Hasonló rendszerben fejlesztik - a takarmányellátást is. Korszerű lucernaszárítókait építenek, és a meglevő vácszentlászlói szemesterményszárítót továbbfejlesztik, bővítik a raktárt is. — Az egyesítés után nagyobb területen és több pénzből lehet gazdálkodni. A különböző területeket a szakosodási lehetőségek szerint alakíthatjuk; ezért vezettük be az ágazati irányítási rendszert — mondta Furulyás János. — De a téesz nemcsak tervezgető agrármérnökökből és vezetőségből áll: elsősorban a tagok gazdasága. Az volt az érzésünk, hogy eltávolodtunk az emberektől, a földtől. — Szerencsére ez az érzés nem hatott a gazdálkodás eredményeire, de jó előrejelzés volt arra, hogy máshogy kell folytatni. A szakterületek átgondolt irányítása mellett fontos az emberekkel való foglalkozás. Ne fellegvár legyen a központi vezetés! Egy téeszben három egység — Az érzésen kívül gyakorlati dolgok is késztettek a változtatásra. Ugyanis ha egy téesztagnak akárcsak húszforintos bérproblémája is van, hosszú kálváriát kell bejárpia, míg rendezik az ügyét. A fentiek miatt döntöttünk úgy, hogy már most, az őszi vetésekkor — hivatalosan 1975. január 1-től bevezetjük a területi irányítási rendszert. A zsámboki, a vácszentlászlói és vaikói gazdaság kap egy-egy üzemegység-vezetőt. A szakterületeket központi növénytermesztő és állattenyésztő hangolja össze, a termelési elnökhelyettes irányítása alatt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az üzemegységvezetők elkészítik egységük termelési tervét, amelyet a gazdaság távlati fejlesztési tervének megfelelően egyeztet a központi vezetőség. Furulyás János kiemelte, hogy a Kovács László elnökhelyettes mellett dolgozó két főmezó- gazdász nem utasíthatja az üzemegység-vezetőket, csak az elnökhelyettes adhat ki rendelkezéseket. Az elnöik azt is hangsúlyoata, hogy a területekre való lebontás egyáltalán nem jelent három külön gazdaságot. Számos területet központi szervezetek fognak ösz- sze. Központi beruházási előadó felelős a fejlesztésekért, az építkezésekért. Központi lesz a szállítási csoport, az anyagraktár, a műtrágya- és nö- vényvédőszer-raktár. A nagyjavításokat is egy közös műhelyben végzik. Az egyes gazdaságokban csak futójavításokra, tmk-munkákra lesz lehetőség. Az egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet vezetőségi ülése már megbeszélte és kiosztotta a feladatokat. Az új területi irányítási rendszer elmélete, s az ennek alapján kialakított szervezet jónak látszik. Közhely ugyan, de végső soron csak azt lehet mondani: az elmélet próbája a gyakorlat. Az elkövetkezendő hónapokban dől el, hogy megfelelő helyre megfelelő ember került-e, és a volt három téesz tagsása vajon elfelejti-e, hogy es vési tett gazdasághoz tartozik. Örszigethy Ma, szombaton délelőtt, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságának fenyőharaszti üzemegységében a gazdaság 35 traktorosa méri össze tudását a reggel hét órakor kezdődő szántóversenyen. A verseny, amelyen a nemzetközi előírásoknak megfelelően és az ilyen versenyeken érvényben levő pontozási rendszer alapján mérik a benevezettek teljesítményét, kilenctagú zsűri, a nagy gombosi, a gödöllői és a kartali üzemegységek műszakijai és szakemberei értékeli a harmincöt induló munkáját. A verseny célja, hogy a szakszerű ismeretek megszerzése mellett gyakoroljanak is a gépkezelők. A délután három órára tervezett eredményhirdetés során az első helyezett három-, a második helyen végzett versenyző kettő-, a har- I madik pedig ezerforintos díj- I ban részesül. Szeressük a szemetest (1) Nem a lavóroké a jövő A légy fiókák hetente születnek A futurológusok borúlátóak, a környezetvédelem nemzetközi szaktekintélyei úgyszintén. Azt mondják: példa nélkül álló az az iram, amivel az emberiség a közeli veszély felé rohan. Ráadásul az újságok is azt szajkózzák: még néhány boldog évtized és civilizációnk belefulladhat a maga-termelte hulladékhegybe. Mi magunk többféleképpen fogjuk fel a nap mint nap hallott dörgedelmeket. Leggyakrabban közönyösen, az intő szavak súlyát csak akkor érezve át, ha egy reggel késve, vagy egyáltalán nem viszik el házunk elől a szemetet tartalmazó kellemetlen illatú edénykét. Gond tehát kimondatlanul is a hulladék sorsa, nem is kevés munkát jelentve azok számá- ' ra. akik begyűjtésével, szállításával- foglalkoznak és gyakran bosszúságot okozva az „előállításával” foglalkozó háztartásoknak is. Piac a szomszédban A Városgazdálkodási Vállalat kommunális osztályának feladatkörébe tartozik Gödöllőn a háztartásokban termelődő hulladék összegyűjtése,, elszállítása és közömbösítésé. A vállalat két öreg félpormentes Csepel teherautója és egy hattagú munkabrigád végzi naponta ezt a munkát. A gépkocsi megáll a ház előtt, két rakodó- munkás odavonszolja és felemeli a tartályokat a jármű oldalához illesztett deszkapallóra. Belezúdítják az edények tartalmát a gépkocsi tartályába, azután indulnak tovább: irány a következő porta. Naponta több mint hatvan kilométert, sok száz házat és 582 tartályt — kukákat, vödröket, rossz lavórokat — hagynak magúk mögött, valamivel több, mint 50 köbméter hulladékkal gyarapítva a piactér melletti szeméttelep „gyűjteményét”. — Az egészségtelen munkakörülmények és a primitív munkamódszerek mellett maga a lerakóhely is alkalmatlan szeméttárolás céljaira — mondja Jeney László, a kommunális osztály vezetője. — Az elmúlt évek során any- nyira feltöltődött a városi szeméttelep, hogy ma már három méterrel a talajszint fölé magasodik a hulladékhegy, szellősebb napokon bőségesen juttatva az illatokból, a Rákosvölgye és az Isaszegi út környéke lakóinak. Alig fél kilométerre a szemétdombtól lakótelep áll. A fertőző, bomló anyagok tő- szomszédságában tartják rendszerint az állat- és kirakodó- vásárokat, bár a szeméthegy szerves alkotórészeinek ártalmatlanítása többé-kevésbé megoldott feladat. A Városgazdálkodási Vállalat és a gödöllői Petőfi Termelőszövetkezet között létrejött szerződés értelmében a szövetkezet évente kétszer elvégzi ezt a munkát. Mégpedig viszonylag jutányos áron: négyzetméterenként 1,50 forintért. Új telepre várva — A közömbösítés célja a férgek és a rágcsálók kiirtása, de egyelőre még megoldatlan a szeméthegy komposztál ása, földdel való le- terítése, elrothasztása — folytatja az osztályvezető. — Ehhez a munkához egyébként a jelenleginél komolyabb apparátusra: egy önálló brigádra lenne szükség, amelyik elvégezné a hulladék válogatását, külön csoportosítva a háztartási szemétnek azt a részét, amelyik bomló anyag, az üvegcserepektől és a konzervdobozoktól. Ehhez a munkához a mostaninál jóval nagyobb területre lenne szükségünk, mert itt már így is szűkösen vagyunk. Napi 50 köbméter hulladék nem kis mennyiség. Több alkalommal kértük már a városi tanácsot, hogy jelöljenek ki szemétlerakás céljaira egy új területet. Tudomásunk van arról, hogy az üggyel kapcsolatban régebben tárgyalások folytak a helyi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel. ök bocsátottak volna a város rendelkezésére egy erre a célra alkalmas földdarabot. A dologról többet nem tudunk. Az ügy húzódik, a szeméthegy pedig nő... Ä munka rangja A Gödöllői Városi Tanács 1971/4-es számú rendelete intézkedik a közterületek tisztán tartásáról és a háztartásokban termelődött szemét elszállításáról. A rendelet értelmében a Városgazdálkodási Vállalat munkásainak hetente legalább egyszer ki kell üríteniük a városi gyűjtőedények tartalmát. Hogy miért hétnapos turnust kötöttek ki? Azért, mert ennyi a légy nyűvének kikelést ideje. A vékonyka kötet egyébként kitér á szemét begyűjtésével foglalkozó dolgozók munkakörének és teendőjének részletes leírására is. Kimondja, hogy a munkások feladata kizárólag az edények kiürítése, de huszonöt kilogrammnál nagyobb súlyt nem emelhetnek. Megoldatlan ezért az: mi legyen a tartályok mellé szóródott hulladék sorsa és az is, ki emelgesse a csurig telve nyolcvan kilogrammot nyomó kukatartályokat? — Súlyos gondokat ró vállalatunkra a munkaerőhiány is — mondja az osztályvezető. — A munka egyáltalán nem könnyű. A szemét büdös, piszkos, a nehéz tartályok emelgetése egész embert, jó fizikumot igényel, és ez a fajta munka — társadalmi rangja alapján — ugyebár nem tartozik a divatos foglalkozások közé. A szemetes emberek munkabére két-, két és fél ezer forint között van. Porban, piszokban végzik közérdekű küldetésüket — gyakran gunyoros megjegyzések közepette. És az elkövetkező évek sem kecsegtetnek túl sok jóval. A jövő ugyanis nem a könnyén emelhető kimustrált olajoshordóké és a csorba lavóroké, hanem a súlyos kukatartályoké. A munka egyre nehezebb lesz. Berkó Pál (Folytatjuk) Mindennapos „csendélet” az alsóparki Stromfeld Aurél sétányon, alig néhány lépésnyire a korszerű, tízemeletes lakóházaktól. Papp Lajos felvétele Vemnybamdák Fenyőharaszton
