Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-31 / 203. szám

1974. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT Gépi ablakozás A glasgowi CARLAW cég jó két éve szállította a képen látható a'blakosboríték-gyártó gépet a Papíripari Vállalat szentendrei gyárába. Csak­hogy a valóban okos masina nem . hozta a prospektusban ígért névleges teljesítményét. Tavaly szeptemberben azután leszerelték s visszaszállították a szigetországba. Két hónapja újra dolgozik, de óránként a 10—12 ezer helyett legfeljebb C—7000 darab gyártására ké­pes. Az angolok azzal érvel­nek, hogy nyilván a papír minősége nem ízlik a gépnek — holott annak idején, ami­kor az üzletet megkötötték, jónak minősítették a szent- eclreiek által postázott papír­mintát. Be kell hát érni ezzel a csökkent teljesítőképesség­gel amely még mindig óriási a korábbi technológiához ké­pest. Azelőtt ugyanis kézzel készült a táviratok ablakos borítékja s bizonyos tasakfé- leségeket még ma is kézzel ablakoznak. Kiaknázatlan lehetőségek Napirenden amun A lakosság szolgálatában Tahitótfaluban a község fejlesztését alapvetően a lakosság jelölógyűléseken, falugyűléseken, tanácstagi beszámolókon, fogadóórá­kon elhangzott közérdekű bejelentései irányítják, s ha úgy tetszik: határozzák meg. A tanács ezeket ál­landóan napirenden tartja, s amikor a sah lehetősége kínálkozik, megvalósítanak cgyet-e.gy.et a fejlesztési vagy a költségvetési keret terhére. , A jogos bejelentések közül még így is 24 vár sorsára. A megvalósítottak listája azonban igen tekintélyes. Legtöbben az utak állapo­tát kifogásolták, érthető tehát, hogy az orvoslás is ezen a téren a legszámot­tevőbb. Csak a Petőfi Sán­dor utcára — útépítés, víz­elvezetés — az idén 1,3 milliót fordítanak. Meg­újult a József Attila utca is. ehhez a tanács csupán a kötőanyagot szolgáltatta: a fizikai munkát teljes egészében a lakosság vé­gezte el társadalmi mun­kában. A másik nagy feladat a villanyhálózat bővítése, a közvilágítás javítása a Du­na két partján elterülő községben. Most kap vil­lanyt a Domb és a Jókai utca, valamint a Szent­endrei út eddig még ellá­tatlan szakasza. Régi álma válik valóra a helybéliek­nek a bölcsődei autóbusz­váróterem küszöbönlevő megépítésével. E hónap kö­zepén szavazta meg a vég­rehajtó bizottság a Marx és a Tompa Mihály utcá­kat összekötő híd felépíté­sére a rávalót. Szerepelnek természetesen a lakosság kívánságlistáján ma még utópisztikusnak tűnő el­képzelések is: áruház, szabadtéri mozi. A község vezetői azonban bíznak ab­ban. hogy ezek az egyéb­ként indokolt igények is előbb-utóbb megvalósul­hatnak. Megvállozott cégérrel Üzletek a főtéren Szentendrén az országos színvonalú bevásárlóközpont átadása után sokan tették fel a kérdést: mi lesz a főtéri üz­letek sorsa? A kérdés annál is indokoltabb, mert nem egy már bezárt, s bizony még a törzsvevők sem láthatnak a lehúzott rolók mögé. Hirsch László, a városi ta­nács termelás-ellátásfelügyeleti osztályának vezetője meg­nyugtatásul .ejmohdta, hogy egyetlen boltot sein szün­tetnek meg, sem a főtéri, sem az azon kívüli ke­reskedelmi hálózatban, de többnek megváltozik a profilja. Természetesen, az üzemeltetők, a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat, a Pest megyei Ruhá­zati Kiskereskedelmi Válla­lat, a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és a Pest megyei Szol­gáltató és Csomagoló Vál­lalat egyetértésével és köz­reműködésével. — Melyek hát azok a bol­tok, amelyeknek nem válto­zik a frakciójuk? — A tej-, az édesség-, az illatszer- és a könyvesbolt. Itt megjegyzem, hogy az illat­szerboltban a szifon és a pat­ron árusítása megoldódik. A papír-írószer üzlet is tovább funkcionál — szűkebb pro­fillal. Vagyis a sport-, hang­szer- és játékárusítás megszű­nik. Hasonlóan helyén marad a rövidáru- bolt — a bőrdíszmű áruk mellőzésével. — A koráb­biakon kívül hároméves korig gyermekruházati cikkek is kaphatók majd. — Több üzlet a főtéren be­zárt. .. — Év végére valamennyi ki­nyit — megváltozott cégér­rel. A KERAVILL-ból aján­dék-, a méter- és divatáru­ból készruha-, a cipőboltból da­rabáruüzlet lesz, a régi aján­dékbolt helyén pedig trafik nyílik. És még egy: a jelen­legi készruhabolt utódja úgy­nevezett olcsó áruk és ma­radékok boltja lesz. — És a főtéren kívüli há­lózat? Kommunista műszak a PEVDI-ben A júniusit követően ma reg- ] gél hat órától újabb kom- j munista műszakot tartanak a PEVDI szentendrei gyá­rában. Az előzetes jelentke­zések alapján hozzávetőle­gesen minden második dol­gozó veszi fel szabad szom­batján a munkát. A hagyo­mányokhoz híven, az alkalma­zottak is da-rabbéres munkát végeznek — golyóstollakat sze­relnek. A várható 35 ezer fo­rint munkabér egyik felét a Vietnamban létesülő szak­munkásképző intézet építésé­re. másik felét pedig a vá­rosi tanácsnak utalják át — óvoda- és bölcsődefejlesztésre. — A vas- és edénybolt vas- műszaki áruk boltjaként üze­mel tovább: itt villamos cik­keket és természetesen ele­met is lehet majd kapni. A háztartási és vegyi a további­akban vegyi bolt lesz. A korábbi cikkek közül a kerti bútort és il­latszereket nem árusíta­nak. A régi: bútorbolt konyha- és kertibútor-bemutató terem­mé változik. Egyedül a Kos­suth utcai Patyolat-felvevő­hely szűffiik meg véglegesen — áttelepül a bevásárlóköz­pontba. Hivatása: rendőr kább a lakosság tudná meg­mondani. Haragosa csakúgy van, mint minden más ember­nek. Vasidegei vannak — tart­ja magáról —, s így személyes indulatai soha nem befolyásol­ják a hatósági döntések meg­hozatalánál. Civilként — ha jut' rá ideje — boldog család­apa: kisfia öt és fél éves, a kislánya meg most megy nyolcadikba. Munkája elis­meréseként a Közbiztonsági Érdemérem bronz fokozatá­val tüntették ki. korlátozott, hiszen az otthoni második műszak terhe válto­zatlanul az ő vallókra nehe­zedik. A szabad idő eltöltésé­nek élén a tévézés áll s csu­pán tizenegyedik a tanulás. A közművelődési intézmények közül a mozi a legnépszerűbb s az operaház zárja a sort a színház- és a hangverseny­látogatás előtt. örvendetes viszont, hogy a zenés szórako­zóhelyeket megelőzi a mú­zeum, a képtár és a könyvtár. A statisztika szerint a*meg- kérdezettek kétharmada büsz­ke arra, hogy Szentendre mű­vészváros s tetszéssel fogadja az itt élő festők, művészek al­kotásait. Az üzemen belüli kulturáló­dási lehetőségek meglehetősen változó képet mutatnak. Hat nagyüzem ebben az évben 46 ezer forintot biztosít kulturá­lis, sport és egyéb célokra. A dolgozók 8 százalélca vesz részt állami oktatásban, to­vábbképzésben. Három he­lyen van kultúrterem, máshol az ebédlő vagy éppen csak egy iroda tölti be ezt a hiva­tást. Kilenc üzem rendelkezik könyvtárral, a kötetek száma azonban alig 12 ezer. Pedig ol­vasókedvben ma már nincs hiány: a dolgozók egyhanma- da havonta két-három könyvet is elolvas. A színházlátogatás különösen a PEVDI és a kézi­szerszámgyár szocialista bri­gádjai körében népszerű. Nem eléggé szervezetten látogatót tak viszont a város országos rangú kulturális létesítményei: a múzeumfalu, a Kovács Mar­git kerámiagyűjtemény és a Ferenczy-múzeum. A vezetők felelőssége A felmérés és a beszélgeté­sek során megfogalmazódott, hogy a művelődte ösztönzése lehetőséget s ugyanakkor jó értelemben befolyásolást is fel­tételez. Vagyis a művelődést közvetlenül irányítók mellett meghatározó szerepük van eb­ben a folyamatban az értelmi scgieknek, a középszintű veze­tőknek is. Utóbbiaknál azon ban ez ideig a munkásaik mű­velődésével való törődés alig regisztrálható. Többnyire azzal érvelnek, hogy „őket csak a gazdasági munkájúikért, a ter­melési eredményért fizetik”. Az ilyen és a hozzá hasonlatos nézetek velejárója, hogy egyes közösségek, köztük szocialista brigádok szép számmal, kizá­rólag önerejükből, vezetői kö­zöny díszkísérete mellett tud­nak előbbre lépni. A győztes és pályaműve A Képző- te Iparművészeti Lektorátus hozzájárulásával a városi pártbizottság és a ta­nács meghívásos felszabadulá­si emlékrrvűpályázatot írt ki hét szentendrei szobrász rész­vételével. A zsűri Csikszent- mihályi Róbertnek tervét mi­nősítette a legalkalmasabb­nak. A szobrot a volt Szobor­kert rekonstrukciójával kiala­kuló Felszabadulás téren 1975. április 4-én avatják fel. Bernáth István felvétele M ég 1960-ban jött el szü­lőfalujából, Hevesről — Szentendrére, a beton­gyárba. Innen vonult be s le­szerelés után fél esztendővel — így mondja — „választotta a rendőri hivatást.” Holnap lesz éppen hat esztendeje, hogy Pilisszántó, Pilisszent- kereszt s vele Dobogókő kör­zeti megbízottja lett Szabados István törzsőrmester. A mun­kaideje hivatalosan nyolc óra, de szolgálati motorkerékpár­ján jóformán egész nap úton van. Nyáron még éjjel is gyakran cseng kereszti laká­sán a telefon: menni kell bal­esethez, víkendházbetörésliez vagy éppenséggel valamilyen Családi viszály elsimításához. Akad tennivaló bőven — kü­lönösen Dobogókőn, ahol hét végén tízezer ember is meg­fordul. Sok segítséget kap a tanácsoktól, nem egy esetben együtt mennek ki vele a ve­zetők a helyszínre. De aktívak az önkéntes rendőrök is, a parancsnokuk nem régen el­ment ipari őrnek, úgyhogy most ő osztja be őket. Szep­temberben lesz az oktatásuk. Hogy szigorú-e? Azt legin­Leszz visz a vezetékben Csatorna — megyei támogatással Pomázon az elmúlt napok­ban alakult meg a csatorna­mű társulat szervező bizottsá­ga. Előreláthatóan szeptember végén létrejön a társulat is, s hozzá lehet kezdeni a munká­hoz. A kiviteli terveket a nagyközséggel korábban meg­kötött szocialista szerződé^ ér­telmében a Vízügyi Tervező Vállalat KISZ-fiataljai már elkészítették. A társadalmi munka értéke meghaladja a százezer forintot. Előközmfívesítés, lakásépítéshez A beruházás várható költsé­ge 12 millió forint, ennek az összegnek negyed részét a me­gyei tanács adja, a többit a leendő csatorna nyomvonalán levő jogi személyek: vállala­tok, szövetkezetek, intézmé­nyek. Maga a nyomvonal a község felső szakaszán létesü­lő lakóteleptől egészen a szentendrei szennyvíztisztító­telepig tart. A kivitelező Or­szágos Vízügyi Beruházási Vállalat előrejelzései szerint a már régen esedékes csatorna jövő ilyenkorra készül el. Kara Pál, a nagyközségi ta­nács vb-titkára elmondta, hogy a csatorna jelentős elő- közművesítési lehetőséget biz­tosít majd a további lakásépí­tésekhez. így nem fordulhat elő, hogy megfelelő szennyvíz­elvezető megoldás híján is kénytelen lakhatási engedé­lyeket kiadni a tanács, mint azt korábban a hatvan laká­sos KISZ-lakótelep esetében tette. A csatornázással ugyan­akkor megoldódik a nem ré­gen jelentős társadalmi össze­fogással átadott IV-es óvoda, a HÉV-állomás környéke — idetartozik a MÁVAUT, a MÉK Áruház és a Pest me­gyei Vendéglátóipari Vállalat itaiboitja —, a Hazai Fésűs­fonó és Szövőgyár rekonstruk­ció alatt lévő pomázi gyára, a MUÁRT hatalmas raktára, s nem utolsósorban o trafóház szomszédságába telepített KISZ-lakótelep szennyvízelve­zetése. Három új kút S most essék szó a vízről is. Ismeretes, hogy Pomázon az egész község területén kiépüit a vízhálózat. A vezetékben azonban mind a mai napig, nincs víz. Ezt megszüntetendő a nagyközség tanácsa közös beruházási szerződtet kötött Szentendre város tanácsával három üj kút létesítésére. Eszerint jövőre a csatorna,át­adásával egy időben vezetékes ivóvíz is lesz Pomázon. Az oldalt írta: Kertész Péter Fotók: Koppány György nak, élnek a városban. A mun- i kaerőmozgás átlagban 0—12 százalék, legmagasabb a PEV- Dl-nél és a BVM-nél: 60, il- ( letve 90 százalék. A többség helyi lakos, de még a legtávo­labb lakó dolgozó is beér egy óra alatt a munkahelyére. A megkérdezettek közül csak­nem minden harmadik — fő­leg a bet.anított munkások — nem végezte el a nyolc általá­nost, s középiskolai végzett­séggel mindössze 3,2 százalék rendelkezik. Elakad az információ A számokból és a beszélge­tésekből leszűrhető tapasztalat az, hogy a munkások, többsé­ge jobban eligazodik az or­szágos jellegű politikßi és gaz­dasági kérdésekben, mint sa­ját üzeme ügyes-bajos dolgai­ban. Az információ fentrcl le­felé jövet többnyire elakad valahol. Ugyanakkor a tag­gyűléseken és a termelési ta­nácskozásokon túl általánosan fogalmazzák meg a tennivaló­kat. Megoszlanak a vélemé­nyek az üzemi demokrácia ér­vényesüléséről is; tekintélyes azok száma, akik egyáltalán nem nyilvánítottak véleményt. Száz közül 64 dolgozó csak nagyritkán, vagy egyáltalán nem végez semmilyen politikai munkát. Ez a passzivitás azon­ban csak látszólagos, hiszen sokan örömmel vállalnának különböző társadalmi megbí­zatásokat, sőt funkciók betöl­tését is, ha erre felkérnék őket. Televízió és mozi A művelődési igényt az ott­hon lehetőségei jelentősen be­folyásolják. A munkások egy része munkaidő után külön­munkát vállal, a munkásnők szabad ideje szintén erősen Három hónapig tartó, inten- | zív munka után a közelmúlt­ban tett pontot ß munkásmű­veltség feltérképezésének Vé­gére a városi pártbizottság ágit.-prop, bizottsága. A szó- i ciológiai igiényességű vállalko­zás első lépcsőjeként az üze­mek, intézmények vezetői val­lottak — itt-ott elég foghíja­sán — kultúrpolitikájuk jele­néről. Majd a beton-, a kocsi-, a pßpir-, a kéziszerszámgyár, a PEVDI, a SZISZ és a kerámia szövetkezet csaknem félszáz dolgozója töltött kj 58 kérdés­ből álló kérdőívet. A rendkívül értékes anyygot idő­közben megvitatta a végre­hajtó bizottság s rövidesen pártbizottsági ülés elé is kerül. Szentendrén a város lakos- j ságának 32 százaléka munkás, | szám szerint 4630-an dolgoz- '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents