Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-30 / 202. szám

; i Ä PIS T MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVI. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 30., PÉNTEK A NAGYKÖZSÉGI PÁRT-VB NAPIRENDJÉN R bejáró munkások helyzete Az MSZMP monori nagy­községi bizottságának legutób­bi vb-ülésén sokakat érintő té­ma szerepelt: a bejáró mun­kások helyzete, körülményei. A kérdés megtárgyalását vizs­gálat előzte meg, több bejáró dolgozóval beszélgettek el, s az anyagot összehasonlították a négy évvel ezelőtti vizsgálat­kor kapott válaszokkal. 1970-hez viszonyítva vala­mivel csökkent az ingázók szá­ma, bár pontos adatokat nehéz lenne összegezni — a MÁV és a MÁVAUT is csupán a havi és heti bérletek számát tudja megadni, s ebben nemcsak a Monorról, hanem a környező községekből bejárók bérletei is benne vannak. A vizsgálat megkezdése előtt azt gondolták, hogy az utóbbi években Monorra települt üzemek csökkentették a bejárók számát — de a tapasztalat erre rácáfolt. A naponta vonatozók közül csak kevesen jöttek vissza, hogy helyben dolgozzanak, a Filmtechnikai és Finomme­chanikai Vállalat, a Minőség Vegyi Ktsz, a tanács költség- vetési üzeme, a Ganz Kap­csoló monori részlege, az Űj Elet Tsz zöldségfeldolgozója, a Kossuth Tsz vegyi kiszerelő részlege friss, új munlcaerőt toborzott. Több kérdést tettek fel a kérdezőbiztosok a hajnali és déli munkásvonatoknál, a megkérdezettek többsége azt mondta, hogy a bejárást már megszokta, a fiataloknak „szó­rakozás” az utazás, az idősebb munkások a régi gárdához, a régi munkahelyhez ragaszkod­nak. Nem panaszkodtak a vo­natok zsúfoltságára — bár nem lenne rossz, ha menetrendmó­dosítással segítene a vasút a munkásvonatok „telítettsé­gén” — mondták. Olyan véle­ménnyel is találkoztak a kér­dezők, hogy Pesten könnyebb be­vásárolni a családnak, na­gyobb az áruválaszték, ol­csóbb a zöldség, a gyü­mölcs. Változott az ingázók össze­tétele, bár a számok itt sem lehetnek pontosak, az azonban tény: több szakmunkás, keve­sebb segédmunkás jár a fővá­rosba ma, mint 1970-ben. Át­lagosan három órát töltenek vonaton, buszon, villamoson naponta, s ez az idő „kiesik” az életükből. A megkérdezet­tek 15 százaléka olvas, 19 szá­zaléka kártyázik — 48 száza­léka semmit nem csinál utazás közben ... Ha hazaérkeznek, főleg a ház körüli tennivalókkal van­nak elfoglalva, kevesen jár­nak rendszeresen moziba, a művelődési házat még ritkáb­ban látogatják, s a könyvtár­ba is csak néha jutnak el. Ki­maradnak a közéleti tevékeny­kedésből is. Többen felvetet­ték: többet szeretnének tudni községük terveiről, fejlődésé­ről, de hogyan tájékozódja­nak? Kérdések, hozzászólások vi­tatták a vizsgálati anyag meg­állapításait. — A bejárók helyzete összetett, nehéz téma — mondotta Guba Pál, a já­rási pártbizottság első titká­ra, aki szintén részt vett az értekezleten. — Foglalkozni kell vele mégis, mert sok gond megoldható. Sorra születtek a javasla­tok, hogyan lehetne kap­csolatot találni a legtöbb bejárót foglalkoztató nagy­üzemmel, hogyan lehetne az eddiginél jobban tájékoztatni az ingázó­kat Monor mindennapjairól, hogyan lehetne bevonni őket a közéletbe? Jólesz Sándor, a nagyközsé­gi pártbizottság titkára össze­gezte az elhangzottakat, s kérte a végrehajtó bizottság tagjainak jóváhagyását egy részletes feladatterv kidolgozá­sához. (k. zs.) Közművelődés Pilisen Jól működő ifjúsági klub Pilisen az elmúlt években nemigen lehetett közmű­velődésről beszélni. A művelődési otthon tevékenysége jobbára a zenés-táncos rendezvények rendezésében me­rült ki. Természetesen ennek oka elsősorban az volt, hogy sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem vol­tak biztosítottak az intézményben. Könyvhét és társastáncvizsga 1974. május 1-gyel' Pelcz- hoffer Erzsébetet nevezték ki a művelődési ház igazgatójá­vá, s vele beszélgettünk a pi­lisi közművelődés helyzetéről, az eltelt időszak munkájáról, az új évad terveiről. — Szolnok megyéből kerül­tem Pilisre, ahol egy vállalat­nál adminisztrátorként dolgoz­tam. Nagy örömmel jöttem ebbe a községbe, bár a körül­ményekkel tisztában voltam. Négy hónap elteltével még nem sokat tudok mondani, hi­szen a nyár a művelődési in­tézményekben „holt szezon­nak” számít. Mégis elmond­hatom. hogy a könyvtárral közösen jól sikerült a könyv­heti rendezvényünk, amelynek keretében Polónyi Péter, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat munkatársa tartott igen érdekes előadást, mint­egy ötven érdeklődő jelenlé­tében. Évről évre jól és ered­ményesen folyik a társas­tánctanfolyam, az idén sem volt másképp, a vizsgabált al­kotmányunk ünnepén tartot­tuk meg, szép sikerrel. Kevés a helyiség — Nyilván gondokkal is küzdenek? — Igen, de erről nem szíve­sen beszél az ember. Az első és legnagyobb gondunk a he­ly iségniány. A nagyterem úgy- anogy betölti hivatását, az utána következő másik termet a klubosok birtokolják. Jól működnek, szervezett keretek között, az idén többször jár­tak már országjáró kirándu­láson. Több mint 40 ezer fo­rintba került a helyiség be­rendezése, egy héten többször is ötven-hatvan fiatal szóra­kozik itt, ideális körülmények között. Mégis azt kell monda­nom, az a helyiség is nagyon kellene a művelődési háznak. Azelőtt a balett-tanfolyam részvevői tartották itt foglal­kozásukat, ebben az évben azonban nem tudtuk beindíta­ni ezt a foglalkozást. — A KISZ-esek? — Ök is itt kaptak otthont. Pedig az ígérték, ha felszaba­dul az egyik körzeti orvosi rendelő, odamehetnek. Igyek­szünk szorosabbá fűzni a kap­csolatot az ifjúsági klubbal és a KISZ-alapszervezetekkel egyaránt. — A község üzemeivel, in­tézményeivel milyen a kap­csolat? — A közelmúltban felkeres­tem minden gazdasági egysé­get, TIT-előadásokat akartam szervezni. Visszautasítottak, azt mondták mindenütt, meg­oldják házon belül. Pedig bi­zonyára volna rá igény, csak hát így kényelmesebb ... Társadalmi vezetőség alakul — Jelenleg felújítják a mű­velődési házat a tanács költ­ségvetési üzemének dolgozói. Mikor végeznek a munkála­tokkal? — Szeptember végére. Üj ablakokat állítottak be a Pe­tőfi utca felől, s kívülről is új köntöst kap az épület. — Milyen terveket szeretne megvalósítani az új évadban? — Sokan szeretnének egy Hofi-estet, valamint szeret­nénk meghívni a Bergendy- együttest is Pilisre. Újjászer­vezzük a foto- és a barkács- szakkört. Amatőr színjátszó csoportot is szeretnénk szer­vezni. Jól és eredményesen működik a honismereti szak­kör, amelynek vezetője Reis József, az 1. sz. általános is­kola igazgatója. Szeretnénk élőbbé tenni a bábcsoport mű­ködését is. A legnagyobb feladat azon­ban a művelődési ház társa­dalmi vezetőségének létreho­zása, amely elősegítené a köz­művelődési munka színvo­nalának javítását az új évad­ban. ★ Négy hónap nem hosszú idő. Az új művelődésiház-igazgató sok-sok elképzelést, tervet sze­retne megvalósítani Pilisen. Az eddiginél azonban több segítséget vár a községi ta­nácstól, a helyi intézmények­től és társadalmi szervektől egyaránt. Gér József Növelik a zöldségfélék termőterületét Tornaterem épül a Makknak Kongresszusi verseny a péteri Rákóczi Tsz-ben A péteri Rákóczi Tsz ez év végén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A pártkong­resszus, felszabadulásunk 30. évfordulója, s a 25 éves jubi­leum tiszteletére a szövetke­zet tagjai, dolgozói munka­felajánlásokat tettek. Erről beszélgetünk Paput Sándor­ral, a termelőszövetkezet párt­titkárával. Elmondotta, hogy az ifjú­ság egészségesebb nevelése érdekében, a község fiataljainak spor­tolási lehetőségeit két tor­nateremmel gazdagítják. A tervek szerint vásárolnak egy 300 négyzetméter alap- területű gépszínt, társadalmi munkával felújítják, a beto­nozási és vasszerkezeti mun­kálatokat maguk végzik el, s legkésőbb jövő év május elsején át is adják a péteri fiataloknak. Célul tűzték ki azt is, hogy 10 százalékkal növelik a brut­tó jövedelmet, ami egymillió forint többletbevételt jelent. Ugyancsak tíz százalékkal növelik zöldségtermő terü­letüket, az egységnyi terü­leten elért terméshozamot. A A jó bornak is... A nagy kánikulában renge­teg autó állt a monori-erdei Autócsárda előtt — az átizzadt vendégek egymás után kér­dezgették a helyi lakosoktól — hol található a közelben strand: Nagyon meglepődtek a válaszon: néhány méterre a nagyon forgalmas főútvonaltól. Miért írom le mindezt? Azért, mert az egyébként kel­lemes vizű fürdőre egyetlen egy figyelmeztető, eligazító tábla nem hívja fel a figyel­met. Ez elég rossz üzleti fogás, hiszen az átutazó vendég nem tud a lehetőségről, tehát ki sem tudja használni azt. Nem hiszem, hogy megoldhatatlan feladat lenne mindkét irány­ból elhelyezni egy-egy táblát, amely megkönnyítené a ven­dég dolgát. Hiszen a jó bornak is kell cégér... (szatti) PILLANATKÉP Üzlet az utcán Nemrég Sülysápon, a mo­nori MEK 123-as számú bolt vezetője eredeti ötletével hív­ta fel magára a figyelmet. Boltja elé a szabadba egy nagy pultot helyezett, s legfrissebb áruinak egy részét látvá­nyos módon ide helyezte el. Az állványra rakott zöldárut nagyszerűen beárnyékolja az éppen ott nőtt fa lombja és a mellette épült TÜZÉP-telep impozáns irodahelyisége. A boltvezető számítása bevált, a pultra rakott , tök, burgo­nya, káposzta, paradicsom, paprika, tarka-barka sokasá­ga minden arrajövő, -menő ember figyelmét felkeltette. A szép zöld kollekciót már a vonatról meglátják az uta­sok és kíváncsian seregle­nek oda, hasonlóképpen nem egy autó, s motorkerékpár ve­zetője kanyarodik érdek­lődve a bolt elé. Ottjártunkkor egy fiatal- asszony ezeket mondotta: — Éppen azon gondolkoztam, hogy mit főzzek ebédre. Erre menve vettem észre a sok szép gyenge tököt a pulton. Mivel a férjemmel együtt na­gyon szeretjük, rögtön kivá­lasztottam egyet belőle. Ve­szek hozzá paprikát is, s mind a kettőt gyenge tűzön meg­sütögetem. Pompás ebéd lesz belőle. A fiatalasszony szatyrába tette a paprikát, a hosszú, nyurga tököt pedig a hóna alá csapta, s Utána jókedvűen megelégedetten lépegetett ha­zafelé. <-Uy) ame- szüksé­helyi lakosság zöldség- és gyümölcsellátásának javítása érdekében a tsz biztosít helyiséget egy MÉK-elárusítóhely számára, amely előre­láthatólag szeptember 1-én megnyílik, s rendszeresen kap friss zöld­árut. Vállalták azt is, hogy _az őszi betakarításhoz, s az őszi vetéshez szükséges összes erő- és munkagépeket kifogásta­lan állapotban tartják, sa­ját maguk gyártják le azo­kat az alkatrészeket, lyek a felújításhoz gesek. A kertészet és a savanyító üzem brigádjai személyen­ként tíz munkaórával hoz­zájárulnak a szövetkezet ma­jorjának parkosításához, s a községi kultúrpark fásításá­hoz. A savanyító üzem bri­gádjai ezenkívül a tervezett mennyiségnél két vagonnal több savanyúság elrakását, tartósítását vállalták. A növénytermesztési bri­gád is csatlakozott a sava­nyító üzem felajánlásához, segítenek, hogy a többlettel­jesítés valóra válhasson. Az állattenyésztők szintén nö­velik eredményeiket a juhá­szaiban és a szarvasmarha- tenyésztésben is. Az építőbrigád és a laka­tosüzem dolgozói az új tor­naterem építésénél szorgos­kodnak majd, s azt is ígé­rik, hogy \ az őszi betakarításnál se­gítséget nyújtanak a me­zőgazdasági dolgozóknak. A versenybizottság negyed­évenként értékeli az eredmé­nyeket. Vitéz Imre KEPES LEVELEZŐLAP — A KÖZSÉGRŐL Tizenöt eves a gyömrői bélyeggyűjtő kör A gyömrői bélyeggyűjtő­kör tagjai, kik meglehetősen sok vihart éltek át a hova­tartozás, vezetőségválasztások tekintetében, igyekeznek mél­tóképpen készülni a jelentős évfordulóra. Két esztendeje ismét a mű­velődési házban tartják ösz- szejöveteleiket és 1974. ja­nuár 1-től hivatalosan is az intézmény köreként működ­Trasszer Lajos elbúcsúzott A vecsésiek kedvence, Trasszer Lajos, már hosszú évek óta az „aranytartalék” rangos jelzőt viseli. Nem hiá­ba, hisz nem minden labda­rúgó mögött áll huszonhét évi aktív játék. A mezőny leg­jobbjai között számontartott játékos az utánpótlás példa­képe is lehet, sportszerű élet és határtalan sportszeretet a legfőbb jellemzője. Őszi forduló, az első bajnoki mérkőzés hazai pályán. Piros­fehér mezt ölt magára a ve- csési 11. A csapat üdvöskéje, „az öregíiú”, Trasszer Lajos búcsújátékára is ez alkalom­mal kerül sor. Vele együtt búcsúzik Makovecz János is. Hogy a nagy pillanat ünne­pélyességét érezzük, vissza kell pillantanunk a kezdetre, amikor 1947-ben, az akkori vecsési „VSE” színeiben in­duló fiatal játékos, Trasszer Lajos elkezdte kergetni a bőrlabdát. Végig hazai szí­nekben, volt Lokomotív-, Traktor-, VÍZÉP-játékos. 1965-re emlékeznek még a ve­csésiek, Trasszer, Makovecz, Bogár megyei válogatottak voltak. Lengyel, csehszlovák portyán jártak, Trasszer volt a csapatkapitány. Az 1965-ös évben megnyerték a Szabad Föld Kupát. Ünneplés a Sta­dionban, ország-világ előtt a televíziós kamerák reflektor- fényében ... — Sokszor elhatároztam, szegre akasztom a stopliscipőt, aztan közbejött valami... A szenvedélyes sportszere­tet, az egyesülethez való hű­ség. 1971-ben ismét csatasorba áll. Mélypontok is vannak, nemcsak fényes magasságok, de soha nem hagyta cserben csapatát. Az NB Ill-ban az utolsó helyről a 11. helyre ke­rültek. — Nemcsak rajtam múlt... Kilenc ponttal indultunk, 19-et szereztünk hozzá, úgy lettünk a tizenegyedikek. Az igyekezet megvolt, de a balszerencse közrejátszott. A csapat léte most az utánpót­lás nevelésén múlik. A fel- emelkedésben is hisz Trasz- szer Lajos, aki oly szerencsés napon búcsúzott a csapattól, mikor ismét a góllövő cipő volt a fiúkon. Az első félidő 40. percében, a közönség ün­neplése közzepette futott le a pálya zöld gyepéről Trasszer, néhány perc múlva Makovecz is követte. Elköszöntek. A sportkör ajándékát adták át a sportvezetők a játékosoknak. — A cipőt szegre akasztom, de az utánpótlás neveléséből ki akarom venni a részem — mondotta az örökifjú, rokon­szenves játékos. (—e—a) Trasszer Lajosnak Török Vince, a vecsési sportkör elnöke kézszorí­tással mond kö&zönetet, mellette a szintén búcsúzó Makovecz János. Ifj. Fekete József felvétele nek, az intézmény vezetése részt vesz a kör irányításában is. Az évfordulóra való készü­lődés jegyében bemutatót rendeznek szeptember 1-én. A bélyegtörténeti, valamint a MABÉOSZ parafilatéliai szakosztályától kapott segít­séget igénybe véve a levelező­lap-gyűjtés propagandáját is célzó levelezőlap-kiállításnak is otthont ad az intézmény egész szeptemberben. A kiállítás szervesen kap­csolódik az évfordulóhoz. így került sor egy levelezőlap ki­adására, valamint a kiállítás keretében első napi bélyeg­zésre, összesen öt alkalom­mal. Szeptember 29-én a kör év­fordulójára kiadott emlékbé­lyegzőt is ráteszik a jubileumi levelezőlapra. A képes leve­lezőlap eltér az eddig meg­szokott gyömrői lapoktól, színes, térképes lap, melyen a község legszebb épületeit, illetve fontos épületeit he­lyezték el a grafikusok. A képeslap a kiállításon kí­vül a posta melletti trafik­ban, a papír- és írószerbolt­ban, valamint az élelmiszer­kiskereskedelmi vállalat üz­leteiben is kapható. Furuglyás Géza Göngyöleg-ügyben Vasárnapi számunkban meg­jelent „Hiába rendelnek” című cikkünkkel kapcsolatosan az alábbi észrevételt tette Szőke János, a Kőbányai Sörgyár monori kirendeltségének he­lyettes vezetője: A sülysápi Virágzó Tsz részére kirendelt­ségünk sört soha nem szállított, így a cikkben szereplő göngyö­leget sem tudtuk visszaszállí­tani. A tsz részéről semmiféle megkeresés hozzánk nem ér­kezett. Sört csak azoknak az egységeknek szállítunk, ame­lyekkel ilyen irányú megálla­podást kötöttünk előzetesen. Így ebben az esetben nem érezzük magunkat felelőtlen­nek”.

Next

/
Thumbnails
Contents