Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-03 / 180. szám

1974. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT wem W k/uhod Nyári vásár Ami elég és ami kevés Régvolt kánikula tombol aki teheti ilyenkor inkább otthon marad. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat nagykőrösi modern kbnfekcióüzletében és mellet­te a méteráruboltban — ahol kötött termékeket is árusíta­nak — Bakos Dezső üzletve­zető-helyettes, illetőleg Sze- leczki János boltvezető egy­aránt az első két nap rekord- forgalmára hivatkoznak. Ak­kor bezzeg a meleg sem aka­dályozta az embereket. A méteráruboltban hétfőn a ki­árusításba vont 800 ezer fo­rintos készletből 300 ezer fo­rintot árusítottak. Dupláját annak, ami máskor a teljes bolti árubevétel. Sokan már berendezkednek a kiárusítá­sokra, erre teszik félre a pénzt, ilyenkor öltözik fel a csalad Új készlet A GÖDÖLLŐI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET AZONNAL FELVESZ asztalos szakmunkásokat. Cím: 2101 Gödöllő. Dóiso Gvö'qy út 67. Telefons 456. A konfekcióüzlet 750 ezer forintot érő áruval nyitotta a kéthetes vásárt. Csütörtök reggelig bezárólag 200 ezer fo­rintért vásároltak náluk az emberek, elsősorban női ruhá­kat. A férfikonfekció iránt már jóval lanyhább az érdeklődés, holott igen szép és olcsó könnyű öltönyök és szóló nad­rágok között lehet válogatni. A méteráruboltban — mint már mondottuk — elsősorban a pamut és a selyem fogyott. Ez arra mutat, hogy sok a jó varrónő a városban és a nők maguk is ügyeskednek. Lega­lább is Szabó Ambrusáé és két asszonylánya szerint, akik csomagokkal megrakottan lép­tek ki az üzletből. — Varrógépre mindenki tö­rekszik. Egymásnak segítünk. A mai nyári ruhákhoz nem kell boszorkányság, a gálát úgyis a Corvinban vesszük meg. Az első három nap. látvá­nyos eredményei, ellenére Sze- leczki János boltvezető mégis elégedetlen. Kötöttáruból jó­formán kifogyták, bőrdíszmű­áruból sincs választék, Most -keresi a módját, hogy a kész­letet újra feltöltse, miután az augusztusi fizetések után újabb hullám következik. Az első két napon? A ceglédi ÁFÉSZ-áruház- toan szintén kevesen válogat­nak. A földszinten nézelődő Labancz-házaspár arról szólt, hogy az első két napon érde­mes vásárolni, mert a szép árut azalatt elkapkodják. Ja­vasolják, nézzem meg a szan­dálokat, már nincs választék. Haffner Vladimir, az áru­ház nyugdíjas igazgatója most helyettesít. Amikor elmondom a tapasztalataimat, hogy ke­vés az olcsó férfiing, a nyári szandál — elismeri. Itt a bőr- díszműárut sem vonták be az akcióba. Felvilágosítása szerint az áruház egymillió 800 ezer fo­rintos árualappal nyitotta a nyári vásárt, ebből az első napokban kiárusítottak 840 ezer forintnyit. Összesen ez­alatt kétmilliós forgalmat bo­nyolítottak, ami arra mutat, hogy akit vonzott a nyári vá­sár, ha betért, mást is vett. — Retikül és bőráru-készle­tünk amúgy sem túl nagy — azért abból nem is tudtunk volna kiárusítást tartani. Kü­lönben is fontosabbnak tartot­tuk, 'hogy a kockázati alapunk terhére is a divat változásai­nak jobban kitett női ruhából tudjunk többet eladni és mi­után kánikula van, fürdőru­hákat. A jövő hét elejére, a fizeté­sek után újabb fellendülésre számítanak és addig a Divat­áru és Rövidáru Nagykeres­kedelmi Vállalatok szállításá­val ismét feltöltik a kedvez­ményes vásár árukészletét. CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL Jó dolog" A pilisi ruházati bolt — bár a faluban ez a legnagyobb üzlet — a városi áruházakhoz viszonyítva természetesen jó­val szerényebb készlettel ren­delkezik. A nyitáskor 140 ezer forintot ért ■ kínálatuk, ebből 80 ezer méteráru volt. összesen 100 ezer forintért áru­sítottak a vásár első három napján. A hátralévő időre ne­kik is utánpótlásról kell gon­doskodni. — Mi inkább a vidéki nagy­kereskedelmi vállalatoknál vásárolunk, elsősorban Kecs­keméten. A fővárosi nagyke­reskedőknél csak kis partne­rek vagyunk, nem válogatha­tunk. Divatárut kéthavonként mintegy háromszázezer forin­tért veszünk, a bolt havi össz­forgalma átlagosan hétszáz­ezer forint. Míg beszélgetünk, Kovács Károly boltvezető-helyettes Kerepeszki Istvánnét és szom­szédját szolgálja ki. A két asszony a kisszámú férfiing között válogat, az első napon már vásároltak belőlük. — Jó dolog a vásár — véli Kerepeszkiné —, azonban én nem számolok vele, akkor ve­szek valamit, amikor szüksé­gem van rá. Kilencmillióval olcsóbban Igen, a vásárlási szokások elég különbözőek. Az azonban nem vitás, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem ál­tal a nyári vásárba vont 31 milliót érő árukészlet révén a megyei boltokban kilenc millióval olcsóbban lehet fel­öltözni. Sok évi tapasztalat alapján az is biztos, hogy en­nek az árumennyiségnek leg­alább 85—90 százaléka gaz­dára talál. Komáromi Magda Barkácsolás Ribizli, szőlő, sza­móca, pöszméte és meggy zúzására egyaránt alkalmas a képen látható ház­tartási kisgép. Min­den lényeges alkat­része fából készült, fogaskerék-átté- telezés nincsen ben­ne. A zúzóhengerek szabályozása — egy rugó közbeiktatásá­val — önműködő. A szerkezet tökéletes munkát végez, a gyümölcsmagva­kat nem töri össze. Teljesítménye figye­lemre méltó: szőlő­ből óránként 5—6C0 kilót lehet vele meg­zúzni. A kisgépet egy budapesti nyug­díjas kertbarát ter­vezte és valósította meg. Találmánynak minősül. Budakalászi megrendelésre Rostlen 5800 hektárról Az idén 5800 hektáron ter­mesztettek a gazdaságok a budakalászi székhelyű Lenfo­nó- és Szövőipari Vállalat megrendelésére ipari alap­anyagot, rostlent, amely ugyanúgy, mint a többi nö­vény, idén 10—14 nappal ké­sőbben érett be. és így aratási szezonja is elhúzódott. Az el­múlt napok száraz, napsüté­ses időjárása azonban lehe­tővé tette a betakarítógépek indítását, és így a hét végére I a vetésterület mintegy három­negyed részéről lekerült fontos ipari növény. A rostlen minőségével elé­gedettek a szakemberek, akik szerint kielégítően alakulnak a hozamok is, úgyhogy alapanyag-ellátással kapcsa» latban nem lesz gondja az iparnak. A szakemberek sze­rint amennyiben nem vál­tozik meg az időjárás, úgy a jövő héten befejezik a rost­len nyűvését. Hőség és folyadékpótlás Szúnyogírtók a Dunánál A rendkívüli mértékben el­szaporodott szúnyogok irtá­sát az idei nyáron a Tolna megyei Növényvédő Állomás nagy teljesítményű mestersé­ges gáz-ködfejlesztö (aerosol- ger.erátor) gépei is segítik, öt il--mt gép járja a Dunántúl nagy idegenforgalmú üdülő­tájait. A Pest megyei Tanács megbízásából három aerosol- generátor dolgozik jelenleg a KÖJÁL irányításával — a Dunakanyarban, közülük egy kompon halad. AZ ÉLET OXIDÁCIÓ. Las­sú égés, ami hőt fejleszt a szervezetben. Ezért meleg a testünk jfnég hidegben is. A környezet rendszerint hűvö­sebb mint a 36,0—36,8 C-fo- kú emberi test, amely felesle­ges hőmennyiségét a környe­zetnek adja át. Ez a magya­rázata annak, hogy hideg­ben a megengedettnél job­ban lehűl — megfázik — az ember. No de nyári melegben a környezet is melegebb a kívá­natosnál és nem tudja átven­ni az élet során termelő­dött, meg az izommozgás miatt keletkezett hőt és a szervezet túlmelegszik. Még szerencse, hogy a test az agyban székelő hőközpont segítségével hűteni tudja ma­gát. Ez az, önhűtés biofizikai folyamat és abból áll, hogy a bőr különleges mirigyei ve­rítéket termelnek, ami a testfelületet 'elborítja. A verí­ték halmazállapota cseppfo­lyós, a testfelületről elpáro­log, légneművé válik. A pá­rolgáshoz — a veríték légne­művé válásához — viszont igen komoly mennyiségű ka­lória szükséges. Ezt a hő­mennyiséget az önhűtés a szervezettől, vonja el. AZ IZZADÓ EMBER sok­kal többet iszik, mint az aki hűvösben dolgozik. Minél töb­bet iszik, annál jobban izzad. Mindez nem lenne baj, ha a verítékezés csak folyadék­veszteség lenne. Aki azonban csak egyszer is megnyalta ve­ri tékes ajkát, az tudja, hogy a verejték sós. Ilyenkor te­hát nemcsak vizet, hanem te­kintélyes mennyiségű sót is veszít a szervezet. Ezt az iz- zadás során kialakuló só- mennyiség-veszteséget nevez­zük vízártalomnak, vagy víz­mérgezésnek. Az egészséges test folya­dék- és sóegyensúlyát fel­tétlenül biztosítani kell, ha azt akarjuk, hogy a nyári meleg hónapok alatt is mun­Százhalombattai Betanító-átképzős tanfolyam indul telephelyünkre 1974. szeptember 1-én húsipari dolgozót felveszünk. i VILLANYSZERELŐ, VÍZ- ÉS GÁZSZERELŐ, KÖZPONTIFŰTÉS-SZERELŐ SZAKMÁBAN Vidékieknek szállásról Jelentkezhetnek az általános iskola 8 osztályát elvégzett és 18. életévüket betöltött férfiak, 40 éves korig. gondoskodunk. A tanfolyam 5 hónapos. Jelentkezés: Ez idő alatt a résztvevők teljesítménybérben dolgoznak. Ha a teljesítés mértéke a kívánt szintet nem éri el, részletes önéletrajzzal, % havi 1800 Ft bért fizetünk. üzemi étkezésről, a vidékieknek munkásszállásról Írásban, gondoskodunk, utazási költség-hozzájárulást fizetünk. a Dunavidéki Jelentkezés csak személyesen, a Vendéglátó Vállalat 43 SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Személyzeti Osztályán, 2401 Dunaújváros, 6-os Termelőegységénél Budapest XI., Tétényi út és Szakosíts Árpád út Vasmű u. 41. kereszteződése. (Megközelíthető a 7/c. jelzésű autóbusszal, a Szakosíts Á. útnál kell leszállni.) kaképesek és panaszmentesek legyünk. AZ NEM MEGOLDÁS, hogy a verítékezés csökkentése vé­gett valaki kevesebbet igyék, mert fezzel a szükséges hő­leadást is csökkenti. Az a he­lyes eljárás, ha a folyadék­bevitellel együtt a sóveszte­ség pótlásáról is gondosko­dunk. Tűző napsütésben, nyári melegben, meleg levegőjű munkahelyeken dolgozó, erő­sen verítékező, az átlagosnál több folyadékot igénylő mun­kások ivóvizébe éppen ezjért ajánlatos pár csepp ecetet és literenként 1—2 gramm kony­hasót keverni, ami kelleme­sen üdítővé teszi az italt, a szomjat jobban oltja és a szervezet kiizzadt sómennyi­ségét is pótolja. Ne riadoz- zék senki ettől a savanyí­tott sózott víztől, hiszen íze alig érezhető, . és akik isszák, dicsérik. Én magara is ittam; jó volt. MAS MÓDJAI IS VANNAK a folyadék- és sópótlásnak. Ezek között a légelső helyen áll a tejivás. Például a so­ványtej, vagy az író, ha va­laki szereti. Az üdítő italok is beválnak. Különösen a ter­mészetes gyümölcslevek. A li­monádé és a tea is kitűnő, különösen, ha egy-két sós kekszet is fal hozzá az ember. A szesztartalmú italoktól tar­tózkodni kell. A szesz kaló­riatartalma magas. Fűt, de hűteni nem tud. Még a híg, savanyú, úgynevezett „kapás bor” sem. Ételekkel is lehet a folya­dék- és sóveszteséget pótolni. A levesek, a híg főzelékfé­lék, a saláták és — nem utolsósorban — a gyümölcsök kitűnőek erre a célra. A NYÁR nyilván tartogat még meleg napokat, napsü­tést, kánikulát is. Gondol­junk a folyadék- és sóvesz- teségre, a szervezet élettani hűtésére. Dr. Buga László Szabad idő Hová? Hogyan? Miből? Nyakunkon a szabad idő, előbb-utóbb életvitelünknek is alkalmazkodnia kell az újfaj­ta életritmushoz. Hazánkban még nem mondható általános­nak a vándorlás a vizekhez, az erdőkhöz, a hétvégeken mi még nem mozdulunk ki tö­megesen a szabadba. Pedig semmi értelme a több sza­bad időnek, ha ezalatt nem élünk másképpen, mint a hét többi napján. — Mindenhez pénz kell, minden kimozdulás viszi a fo­rintot — hangoztatják kono­kul ellenérvüket az otthon ülő nagyevők és hétalvók. így az­tán többnyire az történik, hogy a gyereket vagy gyere­keket maguk elé ültetik, szemben a televízióval elhe­lyezkedik a család, és szinte „orrvérzésig” nézik a műsort. Közben észre sem veszik és kigömbölyödnek, elnehezed­nek. Megnövekedett szabad időnkkel még meg kell tanul­nunk Jól gazdálkodni. Minden kezdet nehéz, de egyszer-egy- szer azért érdemes kipróbálni valami mást, s felpakolva a családot egy vonatra, vagy au­tóbuszra, nekivágni az isme­retlennek. Már egyetlen hét végi kirán­dulás is olyan felfrissü­léssel „fizet”, ami semmi mással el nem érhető, és nem pótolható. Aki megtet­te már az első lépéseket élet- , formája megváltoztatásához, az a megmondhatója annak, hogy egy kirándulás se kerül többe, mint az otthonüléssel együtt járó eszem-iszom. Ar­ról nem is szólva, hogy az egész heti munka után mi­lyen jp jszplgálatqt teszünk szervezetünknek az’erdőjárás- sal, fűben sétálással. Egy ha­jókiránduláson a partot vé­gigkísérő szép táj látványa, a tiszta levegő szinte kicseréli az embert. Mennyivel jobban megy majd a munka — a kö­vetkező hét végi kirándulásig. Akiknek kertjük, telkük van, mérhetetlenül sok örö­met találnak a mindennapos munkahely tevékenyséeüktől eltérő, szabadban végzett munkában. De azért a kiskerttulajdonosok szá­mára sem haszontalan az utazás, ők sem mondhatnák le a sok látnivaló befogadásáról, Ma­gyarország felfedezéséről. A sajtóban — figyeljük csak meg — a hét végi programok gazdag választékát kínálják. Szebbnél-szebb gyalogostúra­útvonalak ismertetését talál­juk meg a lapokban, hajók és vonatok indulásának és érke­zésének menetrendjét, múzeu­mok kiállításainak és tárlatai­nak leírását olvashatjuk. Ne ugorjuk át ezeket a hasábokat, hiszen nekünk szólnak. Kocsis Éva Utak a kertben Sok ember igyekszik a háza tá­jai széppé, hangulatossá tenni. Munkát és pénzt nem sajnálunk, valamiről azonban sokszor meg­feledkezünk. A kerteknek a ge­rincét az utak képezik. Az utak gyakran unalmas, szürke beton­járdák, és nemhogy emelnék, de csökkentik a kert szépségét. Pe­dig egy ügyes kőműves, vagy barkácsoló kerttulajdonos — a he­lyi viszonyoknak megfelelően — házilag is sokféle, hangulatos utat készíthet. A kert különböző részeire való átjárást egyre többen szabályos, vagy szabálytalan kőlapokból álló tipegőkkel oldják meg. A kőlapo­kat annyira kell besüllyeszteni a pázsitba, hogy azok kiálló részei se a kaszálást, se a fűnyíró gép munkáját ne akadályozzák. Igen szépek és ízlésesen az olyan járdák, ahol a kövek kö­zötti résekbe füvet vetnek. Erre a célra csak az egészen finom, gyenge növésű pázsitfélék alkal­masak. Nagy csomókat képező, rövid életű fűfajtákat, például olasz vagy angol perjét ne hasz­náljunk. A kövek között növő fű csak akkor szép, ha azt rendsze­resen rövidre nyírják. Ez pedig fá­rasztó munka, és elkerülhetjük, ha a rések közé olyan növénye­ket ültetünk vagy vetünk, amit nem kell nyírni. Igen szép erre a célra a japán mohapázsit (Samgi- na Subulata). Apró, csillag alakú virágai jelentéktelenek, de szép zárt, mohaszerű pázsitot aikotua«.. Aránylag drága; a készen vásá­rolt táblákat apró darabokra szag­gatva kell jó, tápdús földbe ül­tetni. Olcsóbbak és gyorsabban nőnek a kakukkfüfélek (Thy­mus). Igen hálás, szárazságot es taposást tűrő, buján terjedő az ezüst-szürke levelű madárhúraak (Ceraslium) egy gyengébben fej­lődő, apróbb és ezüstösebb levelű válfaja, a C. tomentosum colum­nar. Különösen sötét színű kövek között mutatós. A kövek közé virágszőnyegként porcsinrózsát vagy illatos ternyét (Alyssum) is vethetünk. Finom, apró magvaikat homokkal kever­ve, gyengén takarva, ledöngöljuk. A pores in rózsa sok színű virágai igen szépek, de csak napfényben virágzanak. A ternye ennek el­lentéte, 10 cm magas, fehér, lila, újabban élénk rózsaszínű virágai egész nyáron, az első kisebb fa­gyokig virágzanak és akácvirág- méz illatához hasonlót árasztanak. Az évelő szőnyeget, de az egy­nyári virágokat is csak egyszer kell vetni, hisz az utóbbiak el­szórják magvaikat és újra kikel­nek. Fűvel, virággal szebbé tehetjük a falusi házak környékét, a nya­ralók kertjét, és ami szintén nem utolsó dolog, portalaníthatjuk, óv­hatjuk az egészségünk számára oly értékes levegő tisztaságát. Máthé János /

Next

/
Thumbnails
Contents