Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-29 / 201. szám
1974. AUGUSZTUS 29., CSÜTÖRTÖK m 3 A Pest megyei Tanács vb napirendjén a munkaerőhelyzet és a közoktatás Gáspár Sándor látogatása (Folytatás az 1. oldalról) legeredményesebb a politikai oktatásban való részvétel, és általában a társadalmi, politikai tevékenység is. — A műveltség nem is volt sohasem ellensége a szocializmusnak — felelte rá mosolyogva Gáspár Sándor. A hatalmas vállalat minden részébe természetesen nem juthatott el e látogatás alkalmával a SZOT főtitkára, bár így is sokakkal beszélt, sok mindenről tájékozódott. A vá - lalat valamennyi dolgozójának mintegy háromszáz főnyi képviselőjével azonban módja nyílt a kora délutáni órákban aktívaülésen találkozni. Tegnap délelőtt dr. Mondok Pál elnökletével ülésezett a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megvitatta a megyei tanács soron következő ülése elé kerülő két beszámolót: a Pest megyében élő nők helyzetéről szólót, valamint a mező- gazdasági és élelmezésügyi osztály előterjesztését az állattenyésztés fejlődéséről. A továbbiakban dr. Rév Jánosnak, a Pest megyei Tanács munkaügyi osztálya vezetőjének előterjesztésében Pest megye munkaerőhelyzetéről, a szakmunkásképzésről, a munkások képzéséről és továbbképzéséről, majd Hargitai Károlynak, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályvezetőjének előterjesztésében a közoktatáspolitikai párthatározatokkal összefüggő tanácsi feladatok végrehajtásáról tárgyalt. A dinamikus gazdasági fejlődés biztosítása a felkészült szakmunkásgárda Biztos alapokon nyugszik a Csepel Autógyár jövője" Pest megye munkaerőhelyzetét 1972-ben tekintette át Pest megye tanácsa, a végrehajtó bizottság pedig a helyzet javítására több határozatot hozott. Mindezeknek megfelelően a tanácsok a korábbinál nagyobb figyelmet szentelnek a munkaerő-gazdálkodás kérdéseinek. A következetes figyelmet indokolja a megye sajátos helyzete. Pest megye foglalkoztatási színvonala magasabb az országos átlagnál, a munkaképes korúakon belül a keresők aránya 78 százalék. Férfiaknál a foglalkoztatottság a maximum felé közelít, a mintegy 50 ezer munkaképes korú háztartásbeli nő viszont jobbára csak elméleti munkaerő-tartalékot jelent, munkába vonásuk több feltételtől függ. Idei reprezentációs felmérés adatai szerint a háztartásbeli nőknek mintegy 10 —15 százaléka vállalna rendszeresen munkát, ehhez azonban számukra megfelelő helyi munkahelyekre, több gyermekintézményre és jobb közlekedésre van szükség. A munkába lépő fiatalok az elkövetkezendő két tervidőszak során lényegében csak a nyugdíjazás és az egyéb okból kieső munkaerőt tudják pótolni. Már ma jelentős és a fővárosi vállalatokéhoz hasonló mértékű munkaerőgondokkal küzdenek az agglomerációs övezet, valamint Vác, Gödöllő és Dunakeszi üzemei. A legkedvezőtlenebb helyzetben az építőipari és a szolgáltatást végző vállalatok vannak, de a tervezettnél kevesebben dolgoznak általában az iparban és a kereskedelemben is. A termelőszövetkezetekben a szükséges munkaerő rendelkezésre áll, száma azonban Itt is csökken. Divat- és hiányszakmák A megye iparában, s ezen belül az építőiparban a szükségesnél jóval kevesebb a szakmunkás és hasonló a helyzet a kereskedelemben-ven- déglátóiparban is. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál például az eladók 22,5 százaléka szakképzetlen. Még kedvezőtlenebb a helyzet a termelő- szövetkezetekben, ahol a szakmunkások aránya az összes foglalkoztatottakhoz képest 9.2 százalék, a csak mezőgazdasági szakmunkások aránya pedig 2,9 százalék. 1973-ban az általános iskolai tanulmányait befejezett mintegy 11 ezer fiatalból 5200 iratkozott be a különböző szakmunkásképző iskolákba és ez a 46,7 százalékos arány kedvező. A középiskolát végzettek közül azonban az egész megyében mindössze 92 fiatal jelentkezett szakmunkás- tanulónak, ez viszont elenyészően kevés. Javult a lányok aránya a szakmunkástanulók között — 20,8 százalék —, de optimálisnak még most sem nevezhető. összességében a munkáltatók a szakmunkás- tanulók tervezett létszámának csak mintegy a felét tudták beiskolázni. További gond. hogy még mindig aránytalanul sokan jelentkeznek az úgynevezett divatszakmákba — autószerelőnek, szobafes- tő-mázolónak, fodrásznak —, és ugyanakkor néhány döntően fontos szakmában — öntő, ács-állványozó, lakatos, forgácsoló —, a felvehető tanulóknak csak töredéke jelentkezik. A termelőszövetkezetek nagy része a tanulóképzéssel, utánpótlással kapcsolatos feladatait nem látja el megfelelően, a létszámigény bejelentésén kívül alig tesznek valamit. Hiányos a kapcsolatuk az iskolákkal, kevés az üzemlátogatás és az ösztöndíjasok száma. Felnőttképzés, továbbképzés A szakmunkások száma növelésének egyik kellően ki nem aknázott területe a felnőtt dolgozók képzése, továbbképzése. Egy tavaly megjelent munkaügyi minisztériumi utasítás lehetővé teszi a gyorsított, intenzív szakmunkásképzést, Ezt a lehetőséget azonban az eddigi tapasztalatok szerint sokhelyütt még nem ismerik, vagy előnyeit nem ismerték fel. Ezt jelzi, hogy a munkahelyek, terveik szerint, az idei tanévben a dolgozók 56 százalékát a hagyományos képzési forma keretében kívánják oktatni. Az MSZMP Központi Bizottsága 1972 júniusi és a Pest megyei pártbizottság novemberi határozata nyomán a megyei tanács végrehajtó bizottsága az alsó- és középfokú állami oktatás fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervet fogadott el. Az intézkedési terv eddig esedékes végrehajtása — miként ezt a vb-ülés elé került tájékoztató jelentés és Hargitai Károly szóbeli kiegészítője is hangsúlyozza — eredményes, az eddig tett intézkedések jól szolgálják az oktatónevelő munka feltételeinek javítását, s ami ettől elválaszthatatlan, a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek fejlesztését, a jobb munkahelyi közérzet alakulását. Az intézkedések hatására csökkenőben van a tanulók túlterhelése, mérséklődött otthoni munkájuk mennyisége, javult a tanítási órák intenzitása, kibontakozóban van az iskolai élet demokratizmusa, erősödik az iskolában működő mozgalmi szervek — közöttük a tanulói közösségek — öntevékenysége, önkormányzata. Készül a megyei művélödés- ügyi intézményhálózat hosszútávú fejlesztési koncepciója, ugyanakkor a tanácsok a társadalmi erők legszélesebb támogatásával, jelentős eredményeket érnek el az intézmény- hálózat fejlesztésében. Már lényegesen túlhaladtuk például a IV. ötéves terv óvodai fejlesztési előirányzatait, s hogy a jelentős óvónőhiány enyhüljön, a művelődésügyi osztály kétszeresére növelte az idei tanévtől a nagykőrösi óvónőképző szakközépiskolába felvehetők számát. Szélesedik iskoláinkban a szakrendszerű oktatás. A felsőtagozatos tanulók 98,2 százaléka részesül benne. 1973-ban a korábbinál 1800-zal több taA termelőszövetkezetek az egész megyében összesen 306 fiatalt kívánnak szakmunkásnak beiskolázni, s ez szakmunkás-ellátottságuk színvonalán vajmi keveset javít. Eltérő tapasztalatokat szerzett a megyei tanács munkaügyi osztálya a munkahelyek továbbképzési tevékenységének áttekintésénél. A közelmúltban 83 vállalatnál, szövetkezetnél vizsgálták a munkástovábbképzést, s szervezett továbbképzéssel 40 munkahelyen találkoztak. Huszonegy munkahelyen ezt csak „tervezik”, 22 munkáltató pedig „egyelőre nem kíván” tanfolyamot indítani. Rendkívül kedvező tapasztalatokat szereztek viszont mind a képzés, mind a továbbképzés terén a sütőipari vállalatoknál, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál, a Váci Kötöttáru- gyárban és a Gödöllői Gépgyárban. Több üzem saját műszaki gárdájával oldja meg a munkások képzését, illetve biztosítja a felnőttek tanításával a szakmunkás-utánpótlását. Számos objektív tényező — például a tananyag — is kétségtelenül hátráltatja e téren a nagyobb ütemű előrehaladást, de az is vitathatatlan, hogy a szemléleten még nagyon sok változtatni való van. A végrehajtó bizottság vitájában jelentős hangot kapott a jelenlegi szakmunkás-helyzet újixitermelődésének magakadályozása, s ennek útja az általános iskolát elvégzett és tovább nem tanuló fiatalok, nem utolsósorban a lányok megnyerése a különböző foglalkozási ágaknak. A végrehajtó bizottság célszerűnek látja a megye munkaerő- és szakmunkáshelyzetét megyei szintű gazdasági vezetői tanácskozáson megvitatni. nulót tudtak napközi otthonba felvenni. A művelődésügyi osztályok és a helyi tanácsok nagyobb figyelmet fordítanak a pedagógusok élet- és munkakörülményeire. Eddig például több mint 40 esetben biztosítottak ingyenes, vagy kedvezményes árú telket, családi és pedagógus társasházak építéséhez és az elmúlt két esztendőben •évente 120-120-an részesültek kedvezményes pedagógus lakásépítési kölcsönben. Jelentősen javult oktatási intézményeinkben a munkahelyi légkör. Fejlődött az irányító művelődésügyi osztály munkamódszere, a fenntartó tanácsok gyakorlatot szereztek jogaik, kötelezettségeik érvényesítésében. Az új rendtartásokban biztosított jogosultságukkal az iskolai — tanulói, szülői, nevelői — közösségek, iskolában működő mozgalmi szérvek a korábbinál határozottabban. élnek. Az SZMT szociálpolitikai és társadalombiztosítási bizottsága szerdán délelőtt megvizsgálta, hogyan gondoskodnak a nagycsaládosokról az Egyesült Izzó tv-képcső és alkatrészgyárában Vácott. A váci üzemet ezen a tanácskozáson Balázs István, a szakszervezeti bizottság titkárhelyettese, Hardicsay Zoltán, a munkaügyi osztály vezetője, valamint a vállalati pártbizottság nőfelelőse, Drajkó Fe- rencné képviselte. Jelen volt a tanácskozáson Cselo Vencel, a váci társadalombiztosítási kirendeltség vezetője, Batkó János, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének megyei szervezője és Sarr A gyáregységek, üzemrészek, párt, szakszervezeti és KISZ- akitivistái, gazdasági vezetői, a jánműgyáregység új szociális épületének nagy ebédlőtermében jöttek össze. Körükben a délelőtti látogatás megyei résztvevőivel — Cservenka Fe- rencnével és dr. Dobi Ferenccel — együtt megjelent dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke is. Nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták az aktivisták Gáspár Sándor szavait, aki valójában nem is beszédet mondott, hanem szinte beszélgetett a megjelentekkel, jól ismerve mindazt, ami foglalkoztatja őket, s őszinte hangnemben kitérve sok olyan problémára, amely egyaránt érinti a gyárat és az ország egész társadalmát. Mindenek előtt — utalva a profilváltással járó gondokra — kitért arra, hogy korábban látszólag sok viharfelhő gyűlt a gyár feje fölött, de mégsem lett belőle jégverés. — És most már kitisztult az ég — jelentette ki —, biztonsággal elmondhatjuk, hogy a Csepel Autógyár nem mostoha gyermeke a magyar népgazdaságnak, hanem édes gyermeke, és egyértelműen biztosított a jövője. Természetesen csak akkor, ha a gyár minden dolgozója szorgalommal és lelkiismeretességgel végzi a maga munkáját. Ehhez a feltételek adottak, ezért is mondhatjuk nyugodtan, hogy a Csepel Autógyár jelene és jövője biztos alapokon nyugszik. Ugyanúgy, mint egész magyar népgazdaságunk jelene és jövője. Felhívta a továbbiakban a figyelmet arra, hogy pártkongresszusra készülve az egész országnak számvetést kell csinálnia, és az ebből adódó feladatok vonatkoznak a Csepel autógyáriakra is. Az első helyen áll az ország gazdasági erejének további növelése. Eddigi eredményeinkkel elégedettek lehetünk — mint mondotta —, hiszen a mi alig harmincéves szocialista társadalmunk rendkívül nagy sikerelamon Jánosné, az SZMT nőfelelőse. Petró Józsefnek, az SZMT TB elnökének megnyitója után, a felmérés tanulságainak ismertetése során elhangzott, hogy a legnagyobb gondot általában a kevés óvodai hely okozta, s ezen csak a közeljövőben tudnak változtatni, miután a szocialista brigádok segítségével kibővítik a gyár melletti óvodát. Sok töprengés után végre sikerült olyan munkarendet kialakítani, ami a többgyermekes édesanyák számára kedvező. Ugyancsak gondos körültekintéssel osztották el a kapott üdülőbeutalásokat, azonban az igényeket távolról sem tudták kielégíteni. két ért eb de természetesen még tovább kívánunk lépni a fejlődés útján. Ehhez elengedhetetlenül szükséges megteremteni a megfelelő összhangot a politikai és a gazdaság- politikai tennivalók között. Nagyon fontos, hogy mindig meg legyen politikánk és gazdaságpolitikánk egysége, de úgy, hogy a politika legyen a meghatározó és döntő tényező. Ezzel összefüggésben beszélt az életszínvonal fejlesztésének további teendőiről, amellyel kapcsolatban a legfontosabb: úgy alakítani az ösztönzőket, a bérezéseket, hogy sokkal jobban érvényesüljön, sokkal nagyobb megbecsülést kapjon a több, a tisztességesebben ellátott munka. Ez — mint tette hozzá — nem lesz kis feladat. Gáspár Sándor beszédének mintegy központi helyét foglalta el — további előrehaladásunkkal, boldogulásunkkal kapcsolatban — o társadalmi felelősségvállalás, a munkában, a közéletben, a mindennapjainkban vállalt egyéni felelősség gondolatköre. Hangoztatta, hogy az elengedhetetlenül szükséges szocialista demokratizmus érvényesítésénél a döntések előkészítésében kell szélesíteni a demokráciát, de a végrehajtásban már elsősorban a fegyelemre van szükség. Ezt még sokan nem veszik figyelembe, s ezért — mint nyomatékosan kijelentette — pártunknak feltett szándéka, hogy társadalmi életünk minden szintjén „normarendezést” hajt végre, már ami a magatartásbeli normákat, munkaerkölcsi normákat illeti. A rosszul értelmezett demokráciával ugyanis, amely valójában feAz idén tíznél több külföldi városban rendeznek magyar szövetkezeti hetet, legközelebb — szeptember 4-i megnyitással — az angol fővárosban. Az eseményről Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese szerdán tájékoztatta a sajtó munkatársait. Elmondotta, hogy ez alkalommal a London—Cooperative Society Ltd fogyasztási szövetkezetnek a munkáslakta kerületekben levő 15 áruházában és csaknem 100 szupermarketjében tartanak árusítással egybekötött árubemutatót. A rendezésben együttműködő Hungarocoop és más magyar külkereskedelmi vállalatok az eddigi üzleti tapasztalatokra alapozva, különösen sok népművészeti faárut, ruházati cikket, kézimunkát szállítanak ez alkalommal az angol fővárosba. Az élelmiszerek köréből jófajta magyar borok, befőttek, üveges zöldségfélék. konzervhúsok és más készítmények számíthatnak nagy keresletre, de nem hiá- , gyelmezetlenséget takar, nem mehetünk messzire. Kijelentéseit találó hasonlatokkal, példákkal, hallgatóságának nagy élénkségét egyetértését felkeltve támasztotta alá Gáspár Sándor, majc egyebek között a következőket mondotta: — Társadalmunk végső fokon olyan lesz, amilyenek a: egyedei. Ezért is mindannyian felelősek vagyunk egymá sért. A tisztességgel végzet munkának már most is megvan a becsülete, de még inkább biztosítani akarjuk a jövőben. Azt akarjuk, hogy i lehetőségek és az igényel összhangja legyen meg, amihez jó munkával, tanulással szakmai felkészültséggel lehe eljutni. Mindenki előtt nyitva áll a boldogulás kapuja de csak ezen az úton, a munka és a tanulás útján lehe: a mi rendszerünkben bejutni rajta. Igen szemléletesen fejtegette a továbbiakban, hogy a felszabadulás 30. évfordulójára készülő hazánk ma olyan. mint az a családi ház, amely már fölépült, de hátra var még a lakályossá tétele, csinosítása. Most az a teendő, hogy ebben a házban, a szocialista hazában mindenki megtalálja a maga helyét. mindenki jól érezze magái benne, aki munkából akar megélni. —' Ma már, szerencsére, kevés az olyan ember Magyar- országon — mondotta —, aki csak jól akar élni, de nem akar jól dolgozni. Reméljük, az ilyenek egyre inkább a perifériára szorulnak és nálunk nem lesz jövőjük a társadalom haszonlesőinek. Jövőnk sokat ígér, de olyan lesz, amilyenné mindannyian a munkánkkal tesszük. Ezért is nézhetünk nagy __ bizakodással a jövőnk elé, amelynek szilárdak az alapjai. Minden feltételünk megvan a továbbjutáshoz, mert reális célokat határozunk meg, és azt a dolgozó nép segít elérni, hiszen a párt mindig a nép törekvéseit igyekszik kifejezni. Ehhez a biztató jövőhöz kívánt Gáspár Sándor beszéde végén a Csepel Autógyár valamennyi dolgozójának jó munkakedvet és jó egészséget. Hallgatóságának hangulata híven kifejezte az egyetértést e gondolattal, úgy, amint azt a terem falán hirdette a jelmondatba tömörített közös elhatározás: „Szocialista brigádjaink pótvállalások teljesítésével ünnepük felszabadulásunk 30. évfordulóját”. L. Z. nyoznak a kínálatból olyan kultúrcikkek sem, mint például könyvek és hanglemezek. Többet tesznek a településért Az elmúlt évtizedben országosan átlag évi 18 százalékkal emelkedett az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke — a legújabb statisztikák szerint 1973-ban a társadalmi részvétel összes értéke elérte a körülbelül másfél milliárd forintot. Budapesten az egy-egy lakosra számított társadalmi munka értéke évek óta körülbelül 20 forint, a megyék átlaga 62—344 forint között mozog. A lakosság aktivitása ugyanis a községekben lényegesen nagyobb, mint a városokban. Különösen a nagyközségekben támogatják példamutatóan a településfejlesztési feladatok végrehajtását. Az oktató-nevelő munka feltételeinek javításáért D. G. SZMT-bizottság vizsgálta Gondoskodnak a nagycsaládosokról Az aktívaülés résztvevőinek soraiból Magyar szövetkezeti hét szeptemberben Londonban
