Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-28 / 200. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 28., SZERDA Több szemléltető eszközzel A szülőket csak az osztályzat érdekli Tanévnyitó értekezlet a járásban Nem a szeptember harmadi- kai csöngetéssel kezdődik az idei tanév a járás iskola- igazgatóinak. Augusztus 23-án, pénteken a járási hivatal mű­velődésügyi osztálya hívta össze értekezletre az oktatási intézmények vezetőit, vala­mint községi párttitkárokat. Az elmúlt tanév eredményei­ről és az új oktatási év fel­adatairól Streng Ferencnél a művelődésügyi osztály tanul­mányi felügyelője tartott tá­jékoztatót. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1972. júniu­sában határozatot hozott az állami oktatásügy fejleszté­sére, s az ennek alapján ho­zott intézkedéseket az elmúlt tanévben valósították meg az iskolákban. Az elmúlt tanév­ben javult a szülők rendsze­res tájékoztatása: például az Aszódi 1. számú Iskolában si­keres volt a körleveles tájé­koztatás — a szülői értekez­letek, az ellenőrzőkönyv és a fogadóórákon történő infor­mációadás mellett. ' A tanulmányi felügyelő részletesen beszámolt a tankö­telezettség érvényesítéséről, a felmentésekről és a mulasz­tásokról; Elmondta, hogy Er­dőkertes kivételével az el­múlt tanévben százszázalékos volt a beiskolázás. A tankö­telezettségi törvény végrehaj­tását nehezíti a cigány lakos­ság vándorlásából adódó nyil­vántartási adatok pontatlan­sága. Igen dicsérendő viszont, hogy Budapest peremközsé­geiben; Kistarcsán, Pécelen és a jelentősebb lélekszámú ci­gánylakosság által lakott köz­ségekben, Dányban, Domony- ban. Bagón, Erdőkertesen, Tú­rán, Valkon, Vácegresen és Zsámbokon az óvónők, védő­nők, tanácsi dolgozók és ta­nácstagok lelkiismeretes felde­rítő munkát végeztek. A já­rásban 218 tanköteles volt felmentve; ennek oka túlnyo­mórészt iskoluéretlenség. Gya­kori a túlkoros tanulók erköl­csi magatartása miatti kitiltás. 1973—74-ben Csömörön, Vác- szentlászlón és Versegen nem volt felmentett tanuló. Az igazolatlanul mulasztók szá­ma csökkent, de vannak még ezen a területen tsnnivalók. Nevelés a gondolkodásra Fontos oktató-nevelő fel­adat volt az anyanyelvi okta­tás. a matematikai képzés fej­lesztése és a gondolkodásra való nevelés. Az elért ered­ményeket befolyásolta a tan­anyagcsökkentés. az átlagosz­tályzat eltörlése és a már kí­sérletezett értékelési és osz­tályzási rendszer elfogadta­tásának mértéke. Az anyanyel­vi oktatás területén jelentős eredmények születtek. Ez lég­ióként a sikeres olvasóvá ne­velésben mutatkozott meg. Emelkedett az ifjúsági könyv- kölcsönzések száma, az iskolai könyvtárakban és a községi könyvtárakban egyaránt. Va­lamennyi iskolában létrehoz­ták az alsótagozatos osztály- könyvtáralcat. Nem ritka pél­dául, hogy dányi tanuló ol­vasónaplójában 15—20 mű sze­repel. Isaszegen szorgalmaz­ták a családon keresztül a „könyv értékes ajándék” cí­mű mozgalmat. Vácszentlász- lon a könyvtárban tartották az irodalom- és olvasásórá­kat. Bagón és Túrán fejlesz­tik a szaktantermi könyvtá­rakat. Az új tanévben tovább­ra is feladat az olvasóvá ne­velés és cél az írás- és helyes­írási készség javítása. A logikus gondolkodásra ne- szert velést elősegítik a változatos számonkérő módszerek. Már nemcsak felelnek, vagy dol­gozatot írnak a gyerekek, hanem használják a köz­pontilag összeállított fel­adatlapokat. Jó hatással volt az érdemjegyek változására az átlagosztályzat eltörlése. Csökkent a liberalizmus, és a jegyek jobban tükrözik a tanulók valóságos tudását. Elsőben 68 bukás Az elmúlt tanévben 10 372 iskolásból 393-an buktak meg. A bukások számának csök­kentésére huszonhárom is­kolában tartottak pótló fog­lalkozásokat, amelyeken 662 tanuló vett részt. Mintegy egyötödük kapott csak elég­telen osztályzatot. A bukások oka sok esetben a szülői nemtörődömség. Vannak köz­ségek, ahol a szülők az is­kola kérésére sem keresték fel az iskolát. Sokat tettek a pedagógu­sok az elmúlt évben a közös­ségi szellem fejlesztéséért. Javult a tanulók közéleti te­vékenysége, kezdeményező- , készsége, -önállósága. A következő tanévben nagy súlyt kell helyezni a tanu­lók érzelmi nevelésére. Ha­zánk felszabadulásának har­mincadik évfordulója méltó alkalom és lehetőség a haza­fias érzések mélyítésére. Streng Ferencné részlete­sen beszélt még az iskola és a család kapcsolatáról, a te­hetséges, veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók­kal való foglalkozásról, az iskolák pályairányító mun­kájáról. Solti Alpár járási úttörő­titkár ismertette a követke­ző tanév úttörőprogramját, amelyet a 30. évforduló je­gyében rendeznek meg. Több foglalkozási forma között vá­laszthatnak majd a pajtá­sok: a Kincskereső akció so­rán a nép élettel kapcsola­tos emlékeit kell felkutatni, a Vörös Hadsereg nyomában akcióban pedig a felszabadí­tás harcaival és fennmaradt emlékeivel foglalkozhatnak a pajtások. A természetvédelmi, környezetvédelmi nevelést se­gíti a Védetté nyilvánítjuk akció. A parancsvivők postagalambok Az ország valamennyi út­törőelnökségét egy-egy paj­tás képviseli majd a batto- nyai találkozónK ahol a 30. évfordulóval kapcsolatos út­törőprogramot beszélik meg. Innen viszik majd az orszá­gos parancsot valamennyi vi­dékre a postagalambok. Solti Alpár kérte az igazgatókat, hogy jelentkezzenek, akik­nek van galambjuk. Nyíri Tibor, a járási párt- bizottság művelődési osztá­lyának vezetője elmondta, hogy az elmúlt tanévben sok­kal több szemléltetőeszköz volt. mint korábban. A peda­gógusokon múlik ezeknek cél­szerű felhasználósa. Kitért az MSZMP Központi Bizottsága titkárságának áprilisi hatá­rozatára, amely az úttörő­szervezetek és áte úttörő­munka fejlesztésével foglal­kozik. A továbbiakban fon­tos nevelési kérdésekről be­szélt. Arról, hogy nem jó szülők és a pedagógusok kap­csolata. A szülőket ugyanis csak az osztályzat érdekli, nem látják be, hogy a neve­lési feladatok is közösek. Pe­dig a helyes nevelési mód­szülő és pedagógus csak közösen alakíthatja ki. Nyíri Tibor beszélt az Egy üzem, egy iskola akcióról is. Ez ma sok helyen csak al­kalmi. szívességekből áll és nemegyszer személyi kap­csolatokon múlik. Elengedhe­tetlen pedig a kétoldali szer­ződés. Martinusz Ferenc, a Pest megyei Tanács tanulmányi felügyelője az új tantervről beszélt. Számos szakmai kér­désben tájékoztatta az isko­laigazgatókat és kihangsú­lyozta, a szemléltető oktatás fejlesztését és az eszközök jó alkalmazását. Az 'iskolaigazgatók értekez­letén szó esett még a soron következő fejlesztésekről; bő­vítésekről, átalakításokról. Ez­után szóltak az iskolaigaz­gatók sajátos, intézményüket érintő gondjaikról. Ö. E. SPORT -I- SPORT Kispálya Őszi-tavaszi fordulóval ren­dezik meg Gödöllőn a kispá­lyás labdarúgó-bajnokságot. A tavaszi forduló igen jól sike­rült. Már postázzák az őszi bajnokságra a nevezési lapo­kat és a versenykiírást a vá­rosi és járási testnevelési fel­ügyelőség. Akik még eddig nem vettek részt a bajnok­ságban, fel kell keresniük a felügyelőséget a feltételek és a szükséges tudnivalók megis­merése érdekében. Nevezési határidő szeptember negyedi­ké, a sorsolásra ötödikén dél­után ötkor kerül sor. Az első mérkőzéseket 9-én tartják. Az érdeklődők ügyeljenek a ha­táridőkre, a saját érdekükben is. Cs. J. Primőrök a fólia alatt Beszédes számok Túráról A közel 3500 hektáros túrái Galgamenti Tsz egyik legjöve­delmezőbb üzemága 300 hek­tárnyi szántóföldi kertészet. Évente mintegy 600 vagon zöldségfélét termelnek, para­dicsomból 250, uborkából mintegy 60 vagonnal adtak át a feldolgozó iparnak. A szö­vetkezet 181 hektáros gyü­mölcsösében 90—100 vagon al­ma és 6 vagon körte terem évente. A kertészet és a gyü­mölcsös együttes termelési ér­téke évi 21 millió forint. A hajtatási üzemáguk 30 hektáros területéből 25 ezer négyzetméteren fólia alatt primőröket nevelnek, az ága­zat ,átlagod évi árbevétele 5 millió forint. Szőlőültetvényük területe 61 hektár, amelyen évente 28—30 vagon szőlő terem, ebből 1700 hektoliter bort készítenek, ezt saját vendéglátó helyei­ken értékesítik. Szeszfőzdéjük­ben körülbelül 200 hektoliter pálinkát főznek ki. F. I. Vendégeskedő hmerek és úttörők Két hét a legjobbaknak A Magyar Úttörők Szövetsé­gének Gödöllő járási elnöksé­ge és a lengyel úttörők — harzerek — Teczowego járási parancsnoksága a napokban szerződést írt alá a két járás úttörőinek jövő nyártól kezdő­dő csereüdültetéséről. A szer­ződés értelmében 1975. június 15-e és 29-e között egy negy­ventagú lengyel csoportot lát­nának vendégül a járás úttörői Gödöllőn és az elnökség bala- tonlellei úttörőtáborában. Ezt követően kerül majd sor június 30-a és július tizenne- gyedike között egy ugyanilyen létszámú magyar csoport ki­utazására. A járás úttörő- csapatainak legjobb úttörő­munkát végzett pajtásai a te- czowegóiak tengerparti üdü­lőjében, Bialystokban üdül­nek majd, és a két hét során megismerkednek Varsóval is. A szerződés — amely az idei nyár során • szerzett ked­vező tapasztalatoknak kö­szönhetően jött létre — külön pontban foglalkozik a vendé­geskedő úttörők programjával is. Ennek értelmében a külföl­dön táborozok elsajátítják majd a vendéglátóknál honos szokásokat és teljesítik a tábo­ri próba követelményeit. Ne javíttasson Franciaországban Kora esti délelőtt A SZEMESZET SEM KÜLÖNB... ország, statisztikai adatok­kal bizonyíthatóan rosz- szabb ez a fajta szolgálta­tási ágazat. Csak nálunk kezdenek olyan maximális- ta igényekkel fellépni az ügyfelek, hogy néhány — általuk megjelölt — órán belül kérik elromlott ház­tartási gépeik megjavítását. Budapesten valóban van ilyen szolgáltatás. Ott há­rom órán belül kérhetnek szerelőt — természetesen tisztességes pótdíj fejében. Nálunk azonban nincs ilyen, mert gondoljon csak bele, mi történik akkor, ha a szerelőnek egy helyen több gépet is meg kell javíta­nia. És egyébként is: 900 készüléket javítunk havon­ta ... A beszélgetés ezután más irányba terelődött. Arra, hogy mennyire akadozó az alkatrészellátás és az SZTK-rendelőre, ahol na­pokkal korábban kell beje­lentkezniük azoknak, akik szemészeti vizsgálatra sze­retnének menni. De úgy hisszük, mindez éppoly ke­véssé érdekli Varjú Lászlót, az ügy szenvédő alanyát, mint az, hogy Franciaor­szágban milyen színvonalú a szervizhálózat, öt egye­lőre az bosszantja, hogy megszabadították egy nap szabadságtól és azzal vá­dolják, hogy maximalista igényeket támaszt a GELKÁ-val szemben. A maximalizmusról még csak annyit: Varjú Lászlótól megkérdez­ték: délelőtt vagy délután menjen-e a szerelő. Ő tehát nem követelt, hanem vá­lasztott. Furcsa egy histó­ria. Akaratlanul is felve­tődik az emberben a kér­dés: hogyan is állunk azzal a maximalizmussal...? Berkó Pál r 1 í < ■ ||ll| f ­i '-* • • ' /::.v A Fővárosi Tanács gödöllői szociális otthonának 300 idős lakója van. Napjuk nagy részét olvasással, sétával, vagy éppen az otthon konyhájában, műhelyei’, en munkával töltik. Pihenésüket, kulturált szórakozásukat egy saját autóbusz, az otthon 36 holdas parkja, tv- és rádiókészülékek egész hada szolgálja. Winkler Csaba felvétele Baromfioltás Az elmúlt évek eredményes felvilágosító, munkája követ­keztében sokan felismerték, hogy az egészséges táplálko­záshoz hozzátartozik a ba­romfihús fogyasztása. Meg­nőtt tehát az igény a piaco­kon is. Gödöllő belterületének mint­egy kétharmad része kertes beépítésű, ahol az 1972. évi 1. számú tanácsi rendelet — mely az állatok tartását sza­bályozza — engedélyezi a ba­romfitartást. Az igény felis­merése és a saját szükség kielégítése egyre több csalá­dot ösztönöz baromfinevelés­re. Az állattartók és a fo­gyasztók közös érdeke a friss baromfi piaci forgalma. Vá­rosunkban több mint 15 éve rendszeresen ellenőrzik az állategészségügyi szakembe­rek a baromfiak állapotát. Évenként összebás, majd kötelező oltást tartanak. Ösz- szel. szeptemberben, októ­berben írják össze az állato­kat, utána oltanak. Hatezer családot érint Időnként — mint az idén is — baromfipestissel fertő­zött állatot találnak, vagy je­lentenek be. Ilyen esetben azonnal elrendelik a beteg és a feltehetően megfertőzött ál­latok kiirtását, a teljes fer­tőtlenítést, és az általános ol­tást soron kívül elvégzik. emrég dühös ügyfél kereste fel szerkesz­tőségünket azt pana­szolva el, hogy a GELKA bolondját járatta vele. Hi­bás hűtőszekrényét jelen­tette be a szervizben, ahol udvariasan mindjárt azt tudakolták tőle: melyik nap mehet a szerelő és azt is, hogy a délelőtt vagy a délután alkalmasabb-e szá­mára. Emberünk, Varjú László, aki a város egyik iparüzemében dolgozik, és emiatt úgyis ki kellett vennie egy nap szabadsá­got, azt válaszolta: dél­előtt. Nyolcadikára szabadságot vett ki és várta a szerelőt. Múltak az órák, elmúlt már dél is és kezdett délütánba hajlani a nap, amikor meg-» elégelte a várakozást és el­ment otthonról egyéb ügyes-bajos dolgait intéz­ni, gondolván: ha mór el­veszett a nap, legalább mentsük, ami még ment­hető. Balszerencséjére, mert délután fél ötkor megjelent lakásán a szerviz embere, aki kissé elkésve ugyan, de most már neki­látott volna a hibás hűtő­gép szerelésének. Azám, de a lakás zárva volt. A pana­szos kidobott egy nap sza­badságot az ablakon, a GELKA szerelője pedig tartozott egy úttal az ör­dögnek. Az öngól kettős. Hurta László, a szerviz vezetője most érkezett visz- sza szabadságáról. A pa­naszkönyvet még nem lát­ta, az ügyről tőlem értesült. Átfutja a panaszkönyv pár soros bejegyzését, majd azt mondja: — Ha csak pár órás ké­sésről volt szó, nem tehe­tek semmit. Franciaország­ban, amely iparilag nálunk köztudottan jóval fejlettebb Tizenöt év alatt több mint háromszorosára növekedett városunkban a baromfik szá­ma. A mostani oltáskor kö­zel 6 ezer családot kerestek fel az összeírok, megkérdez­ték: hány darab baromfit tartanak, felhívták a figyel­met, hogy az összeírást követő napon a helyszínen megjele­nő szakemberek elvégzik az oltást, valaki tartózkodjék ott­hon a családban. A baromfi­tartók túlnyomó többsége is­meri ezt az évenként megis­métlődő eljárást, tisztában van azzal, hogy az oltás kőte­lező, ingyenes, tehát eleget tesz a felszólításnak. Egy-egy ilyen oltás Gödöl­lőn 28—30 ezer forintba ke­rül a Városnak. Az úgyneve­zett H vakcinával történő ol­tás biztos védelmet nyújt a megbetegedés ellen. A napos­csibéket is meg lehet menteni a fertőzéstől, a „Lávák" vak­cina megitatósával. Az oltás­sal kapcsolatban kóros kö­vetkezményektől nem kell tartani, mert a beoltott ba­romfi akár az oltás napján is fogyasztható. A fentiek után mindenki természetesnek tar­hatja, hogy állampolgáraink örömmel fogadják az össze­írást és az oltást. Ha csak egyéni érdeküket tartják szem előtt, akkor is így kelle­ne tenni, hiszen a baromfi­pestis tömeges elhullást okoz. Ebben az évben — a koráb­bi évekhez hasonlóan — mégis sor került szabálysér­tési feljelentésre és eljárásra olyan baromfitartókkal szem­ben, akik megakadályozták, pontosabban megtagadták az oltás elvégzését. A feljelentés előtt szóban, majd írásban figyelmeztetik a baromfitar­tót kötelezettségére, az ol­tás elmulasztásának veszé­lyes következményeire. A pénzbírság: száztól ötezer forintig Ha ezek a felhívások ered­ménytelenek maradnak, a vá­rosi tanács szabálysértési eljárást indít Ha a mulasz­tásért vétkes az állattartó, 100 forinttól 5000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja a ható­ság. Ez á büntetés nincs arányban az oltás elmulasz­tása következtében jelentkez­hető kárral. Az igaz, hogy az oltást követő két-három hé­tig valamivel kevesebb a to­jáshozam, de ez is csak akkor fordul elő, ha a baromfi nem kapta évenként rendszeresen a vakcinát, szervezete nem szokott hozzá. A Lovarda utcai háziasszony példája A mulasztás oka legtöbb esetben felelőtlenség, ha­nyagság, rövidlátás. Nem vezet eredményre az olyan magatartás sem, mint az egyik Lovarda utcai háziasz- szonyé. A valóságosnál keve­sebb baromfit vallott be, ezek oltása másnap megtörtént. Rö­vid idő múlva fertőzött állatot hoztak a szomszédba. Beoltott állatai azóta is egészségesek, a titkolt állomány elpusztult, több mint 1000 forint kárt okozva a tulajdonosnak. Az egyéni érdeken túl a többi ál­lattartó, de minden fogyasztó közös érdeke indított arra, hogy a gödöllői oldal hasáb­jain hívjam fel a város lakói­nak figyelmét: a baromfioltás évenként megismétlődő, köte­lező és ingyenes eljárás min­den baromfitartóra nézve. Akik ebben az évben vala­milyen oknál fogva kimarad­tak az összeírásból, haladékta­lanul jelentkezzenek a városi főállatorvosnál. Még a napok­ban is ingyenesen, büntetés nélkül elvégzik az oltást. A lefolytatott vizsgálat során megállapítottam, hogy a sza­bálysértési bírság kiszabása a vétkes mulasztókkal szemben általában eredményre vezetett, de a megismételt felszólítással és a szabálysértéssel járó több­letmunkát szükségtelenné ten­né a józan észre támaszkodó megértés. Ezt követeli min­den állattartótól az egyéni és közérdek. Rozgonyi Ernőné dr. vb-titkár

Next

/
Thumbnails
Contents