Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-28 / 200. szám

1974. AUGUSZTUS 28., SZERDA %MiUm Irányelvek a munkahelyi demokrácia fejlesztésére Kibővített fórumok a tanácsoknál A Minisztertanács Tanácsi Hivatala és a Közalkalmazot­tak Szakszervezetének elnök­sége együttes irányelvet adott ki a munkahelyi demokrácia fejlesztésére. Az irányelv sze­rint a munkahelyi demokrá­cia intézményrendszerét az eddig követett formák alkal­mazása mellett mind tartal­mi követelményeit tekintve, mind módszereiben indokolt tovább javítani, fejleszteni. A munkahelyi fórumrend­szeren belül hangsúlyozott sze­repe van a jövőben is az össz- dolgozói és az osztályértekez­leteknek, a vezetői tanácsko­zásoknak, megbeszéléseknek, fogadónapoknak. A végrehaj­tó bizottság hivatali szerve­zetében valamennyi dolgozó részére évente legalább egy alkalommal összdolgozói (ap­parátusi) munkaértekezlet megtartása szükséges. összdolgozó-értekezlet — a munkahely jellegétől függő­en — szükség szerint évente Megültek C sillapul a vándorma­darak vonulása, a gyártól gyárig, mun­kahelytől munkahelyig ve­zető utak szövevénye már nem annyira kusza, mint korábban. Emlékezzünk csak, micsoda ribiilió kí­sérte csapataikat! Csábítá­sok és ígérgetések, kápráz­tató jövedelmek emlegeté­se, szövetkezeti kisegítő üzemek kárhoztatása, szi­gorú adminisztratív intéz­kedések követelése... S kiderült, nem okvetlen a tiltás puskája a legjobb eszköz a szárnyrakapás el­len. Hanem az intézkedé­seket, ösztönzéseket egy­aránt magába foglaló át­gondoltság. Ez mérsékelte például a Pest megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnál az elvándorlást, főként a törzsgárda tagjainak útnak indulását. Két esztendeje, 1972-ben az ipar minden száz fog­lalkoztatottjából 34,3 lé­pett ki munkahelyéről. Ta­valy hárommal kevesebb. Persze, tegyük rögtön hoz­zá, hogy e tekintélyesnek tűnő arány csalóka. Hiszen benne foglaltatik a gyer­mekgondozási segélyt igénybe vevő mama épp­úgy, mint a katonai szol­gálatra bevonuló ifjú, a nyugdíjhoz érkezett idős ember. S azok szintén, akik népgazdaságilag he- lyeselhetően, egyénileg hasznosan változtattak munkahelyet, azaz például egy dinamikusan fejlődő iparágba, a megyében a kőolajfeldolgozásba, a gép­iparba, mentek át. Ám mi­vel az említettek tábora évről évre meglehetősen azonos létszámú, a csökke­nés a vándormadarak kö­rét érintette. Aminek örül­ni lehet. S tanulságait szá­mon tartani még inkább szükséges. Mert azok má­sutt is kamatoztathatók. U iba lenne ugyanis a szemrevételezést be­fejezni az ipar te­repével. Ott megritkultak a vándormadarak seregei, de meghökkentően nagy csapatok kelnek szárnyra egyéb területeken, i Például o kereskedelemben, ahol tavaly száz emberből ötven kérte ki a munkakönyvét! Azaz minden második dol­gozó. Idén már a keres­kedelemben is van szabad szombat. Enyhít ezen a gondon? Remélhetően. Ám sem itt, sem a népgazdaság más ágazataiban egyetlen intézkedésre ráhagyatkozni nem szabad, nem lehet. A gazdasági életet sújtó fölös vándorlásnak — számítá­sok szerint egy dolgozó munkahelyváltoztatása a népgazdaságnak 7500 fo­rintjába kerül! — a sokat emlegetett munkaerő-gaz­dálkodás tényleges, mélyre­ható gyakorlása mondhat csak megálljt. Amihez szükségesek központi, kor­mányzati döntések is — ilyen volt például a villa- mosenergia-ipart érintő, a nyereséget és a bérfejlesz­tést elkülönítő határozat mely a Dunamenti Hőerő­mű Vállalatnál jótékonyan érezteti hatását —, de _a vállalati tevékenység erő- j teljes megjavítása legalább j ennvire elengedhetetlen. Ideje például eloszlatni ______________________________ az t a mítoszt, mely a mun­kahely-változtatások több­ségét a bérrel, az új be­osztás nagyobb jövedelmé­vel indokolja. Amint azt egy közelmúltban végzett széles körű elemzés igazol­ta, pusztán a kilépők egy- liarmada jelölte meg el­határozása okaként a pénzt. A többiek a nehéz munkakörülményekre, a kedvezőtlen munkahelyi légkörre, a goromba vagy közönyös bánásmódra hi­vatkoztak. Olyasmikre is, mint a vállalati szociális létesítmények elavultsága, az üzemi gyermekintézmé­nyek hiánya, a rossz, köz­lekedés. S ami különösen figyelemre méltó: a koráb­biaktól eltérően egyre töb­ben vannak azok, akik a szervezetlenségre, a folya­matos munka akadozá­sára mutattak rá érvként. Nagyon is indokolt a kér­dés: ezek a kilépők ván­dormadarak lennének? Vagy sokkal inkább olyan emberek, akik szeretnének tisztességgel dolgozni, ha kell, hajtani is a nagyobb pénzért, <Je éhhez nem lát­ják biztosítottnak a felté­teleket. J ót tett az ügyeskedők, a munkaerő-keresle­tet kihasználóit, a munkaundorban szenvedők hosszúra nőtt szárnyainak nyesegetésében a központi és helyi intézkedések so­rozata. így egyebek között bizonyos területek bérezé­si lehetőségeinek megköté­se, az állami iparban vég­rehajtott béremelés, a vál­lalatok egy részének — így a váci üzemeknek — azon elhatározása, hogy tarka munkakönywel nem ve­szik fel a jelentkezőt, nem adnak több bért, mint amennyi az előző helyén volt az illetőnek, s ha­sonlók. öreg hiba lenne ugyanakkor azt gondolni, hogy ezzel végére jártak az ügynek. A munkaerő-gaz­dálkodás nem egyszeri, ha­nem folyamatos teendő. Föltételezi tehát a figye­lem, a törődés folytonossá­gát, az állandó készültsé­get, a vállalati munkaerő- mozgás rendszeres elemzé­sét, okainak föltárását. _S persze, mindezek' nyomá­ban a kellő cselekedeteket. Egészen odáig, mint a Nagykőrösi Konzervgyár­ban, ahol minden jelent­kezőnek jut hely a gyer­mekintézményekben, s ahol a gyári konyháról a dolgo­zók vasárnap is vihetnek ebédet... Kedvező, hogv csökkent a munkaerő-vándorlás, a „madarak” egy része meg­ült, marad a helyén. Hasz­nát mind gazdasági, mind erkölcsi tekintetben aligha szükséges részletezni. A letelepedőben levő, vagy már megült vándormada­rak a közgondolkodás és a közerkölcs javulását tük­rözik. E tükörben azonban föl kell fedezni az _ egyéb tennivalókat is. elsősorban azt, mi történik, s mi nem a gyárban, a vállalatnál le­vők magatartása érdeké­ben. S ma már egyre keve­sebben érik be azzal. ho°v munkájukat egyedül a fi­zetési boríték tartalma ér­tékelje, becsülje. Mészáros Ottó több alkalommal is össze­hívható. A fővárosi és megyei fő­osztály-, osztály- (csoport)- munkaértekezlet megtartása ál­talában negyedévenként in­dokolt. Az osztály-, (csoporti­vezetői értekezleten — álta­lában kéthavonként — az ál­talános és szakfeladatok mel­lett o munkamegosztásból ere­dő és koordinációt igénylő kérdéseket, valamint a dolgo­zókkal való kapcsolat egyes jelenségeit, a munkahelyi de­mokrácia hatékonyabb érvé­nyesítését célzó javaslatokat indokolt megvitatni. Hason­lóképpen a városi tanácsel­nökök, járási hivatali elnö­kök, illetve a községi tisztség- viselők, a különböző intéz­mények vezetőinek megyei, járási értekezletein — kiegé- , szítve a szervek sajátosságá­ból adódó témákkal. Vala­mennyi fórumra meg kell hív­ni a párt-, a szakszervezet, a KISZ-szervezet képviselőjét. A vezetők és a dolgozók közvetlen és közvetett1 talál­kozásának különböző formái lehetnek: viták, ankétok, szak­mai konzultációk, csoportos összejövetelek, nők, fiatalok fórumai. Annak érdekében, hogy a vezetőkkel való talál­kozás rendszeres legyen, a fő­városi, a megyei, a megyei-vá­rosi, a városi és a nagyközségi tisztségviselők meghatározott napokon külön fogadóórát je­lölnek ki a dolgozók meg­hallgatására. A vezetőkkel szemben — a jogszabályi előírásokat meg­haladóan is — minden szin­ten általános követelmény a közalkalmazottak szakszerve­zetével való rendszeres együtt­működés. A népesedéspolitikai és családvédelmi intézkedések nyomán Ha vontä százötven gyermekkel több Csökken a terhességmegszakítások száma Nyolc hónapja léptek ha­tályba a népesedéspolitikai és családvédelmi intézkedé­sek. Azóta egyre több asz- szony vállalja az anyai örömöket. Budapesten is — És különösen megnőtt az első terhességet vállaló anyák száma — állapítja meg dr. Bodnár János, Pest megye területi szülész főorvosa, aki­vel a népesedéspolitikai in­tézkedések eddigi tapaszta­latairól beszélgettünk. Hang­súlyozza, hogy az előző év első feléhez viszonyítva 33 százalékkal több terhes anyát tartanak nyilván ez év első hat hónapja alatt Pest megyé­ben. — Csak a megye kórházai­ban és szülőotthonaiban ha­vonta mintegy százötven gyermekkel több látta meg a napvilágot, mint tavaly az el­ső félévben — folytatja a fő­orvos. — Magától értetődik, hogy a fővárosi kórházakban is több megyebeli anya ad életet gyermekének, mint ta­valy. De éppen, mert e gyer­mekek a megyén belül is és kívül is születnek, a növeke­dést abszolút számokban egyelőre nehéz kifejezni. Meg kell várni, amíg az eszten­dő befejezése után elkészül az évi kimutatás. Annál is in­kább, mert az év második fe­lében minden jel szerint még tovább növekszik a születések száma. / Lakói is fiatalok — A népesedéspolitikai és családvédelmi intézkedések jó hatása tehát érezhető. Nyilván az anyáknak és csa­ládoknak a gyermekek száma szerint nyújtott előnyök dön­tően befolyásolják a házas­társak elhatározását. — Kétségkívül. Közreját­szik azonban megyénkben a születések jelentős emelke­désében az is, hogy például Százhalombatta nemcsak fia­tal város, de lakói is fiata­lok. Ahogy az agglomerá­ciós övezet községeiben, meg a megye városaiban épült la­kótelepek lakói is azok több­ségükben. Érthető tehát, ha ezek a fiatal házastársak gyermeket akarnak. Nem sza­bad azonban elfeledkezni ar­ról sem, hogy a demográfiai hullám tetőzése idején, az 50-es évek elején születettek is most alapítanak családot. Így szám szerint nő a fiatal házasok száma, és ennek ará­nyában több a fiatal anya is. A múlté lesz az egyke — Ezek szerint a születé­sek száma csökkenni fog, ami­kor ezek a népes korosztá­lyok idősebbek lesznek. — Meglehet. Jó néhány évig azonban feltehetően nemhogy csökkenne, de előre­láthatóan még tovább növek­szik a születések száma. A legfiatalabb anyák, akik most első gyermeküket hozzák vi­lágra, egy-két év múlva a másodiknál, később esetleg a harmadiknál tartanak. — Vagyis megyénkben las­san a múlté lesz az egyse, vagy az egyke. Tudjuk, hogy egyre ’ több asszony több évi házasság után most vállalja az első, második gyermekét, A holland Vöröskereszt elnöke Vácott A Magyar Vöröskereszt meghívására — mint tegnapi lapunkban jelentettük — há­rom napra hazánkba látoga­tott Jonkheer G. Kraijenhoff, a holland Vöröskereszt elnöke, a Vöröskereszt Társaságok Li­gájának alelnöke, az egyik legismertebb holland gyógy­szerészeti gyárnak, az Orgeron Műveknek a vezérigazgatója. Kedden reggel a Pest me­gyei Vöröskereszt tisztségvise­lőinek — dr. Tengelyi Vilmos megyei főorvosnak, a Pest me­gyei Vöröskereszt elnökhelyet­tesének, dr. Madár János megyei KÖJÁL-igazgatónak, a Vöröskereszt országos vezető­sége tagjának és Németh Ve­ronikának, Pest megye Vörös­kereszt-titkárának — kíséreté­ben Vácra látogatott. A dr. Szőnyi Tibor Kórházban és a nem régen átadott vértransz­fúziós állomáson dr. Tóth Ol­ga, az állomás főorvosa veze­tésével ismerkedett a két nagy egészségügyi intézmény mun­kásságával. A több mint egyórás kór­házlátogatás alkalmával dr. Korona Árpád, a kórház igaz­gatóhelyettes főorvosa tájé­koztatta a vendégeket — kö­zöttük Nagy Sándornét, a Pest megyei pártbizottság munka­társát és Pásztori Imrét, a Vö­röskereszt külügyi osztály- vezetőjét — az intézmény te­vékenységéről, a Vöröskereszt­tel kialakult jó munkakapcso­latukról. J. G. Kraijenhoff rö­vid időre egy műtétet is meg­tekintett a kórház teljesen új­szerűén kialakított sebészeti körfolyosójáról, amelynek üvegablakán keresztül zavar­talanul figyelemmel kísérhetik az operációkat. A délelőtt további részében Vác város műemlékeivel is­merkedett a holland Vöröske­reszt elnöke, Tari Kálmánnak, a városi tanács elnökhelyet­tesének és Balassa Istvánnak, a városi pártbizottság osztály- vezetőjének bemutatásában. A séta során megtekintették a Dómot is, ahol Steind Sándor váci orgonaművész Bach-mű- veket interpretált. A holland Vöröskereszt el­nöke búcsúzáskor többször megismételte, élmény volt számára hazánk, az i^t folyó humanista-szocialista egész­ségügyi munka megismerése, a Látogatás a kórház sebészetén. A képen balról jobbra: ér. Korona Árpád, Tari Kálmán, Takácsy Elek tolmács, Nagy Sándorné és Jonkheer G. Kraijenhoff. sőt nem egy vállal háromnál is többet. — Ez valóban örvendetes jelenség. Ugyanígy az is, hogy ebben az évben mosta­náig havi átlagban hozzá­vetőleg mintegy háromszáz­zal kevesebb a terhesség mű­vi megszakítása, mint a múlt esztendő első hat hónapjában volt. A gyermeket nem akaró nők betartják ah óvatossági rendszabályokat. Ahogy a ter­hes anyák is, aminek bizo­nyítéka, hogy bár több a gyermeket váró asszony, most sem növekedett a koraszülé­sek — megyénkben egyéb­ként eléggé magas — száma. Ez pedig elsősorban a terhes­gondozás érdeme. — A sipontán abortusz is kevesebb lett? — Az sajnos nem, mert ha­vi átlagban mintegy húsz­szol szaporodott a számuk. Vegyük például a márciust, tavaly 121, idén viszont 167 ilyen eset fordult elő. Ápri­lisban ellenben az előző évi 157 esetnél kevesebb, 147 adó­dott. A növekedés nem vál­toztat azonban az arányo­kon. Több a terhes anya és ennek arányában szám sze­rint többen nem tudják ki­hordani a magzatot. A veté­lések előidézésével egyéb­ként sok esetben változatlanul az ingázás gyanúsítható. Óvodák,/ tantermek — A nagyobb, a növekvő gyermekáldásra városaink, községeink felkészülnek. Épül­nek sorra az óvodák, nő a tantermek, napközi otthonok száma. Viszont kórházaink­ban és szülőotthonainkban nem hallottunk róla, hogy növelnék a szülészeti ágyak számát. A nőgyógyászati és szülészeti osztályok, valamint a szülőotthonok a megyében 420 ággyal rendelkeznek. Va­jon elegendő lesz ez? — Nemegyszer komoly gond­dal, de egyelőre el tudjuk he­lyezni a szülőanyákat. Min­den esetre a szülészeti ágyak számának esetleges növelé­sét az illetékesek mérlegelik. Sz. E. Előkészületek az európai ifjúsági értekezletre Kedden a DÍVSZ meghívá­sára Budapestre érkezett Jo­han Sverdrup, az Európai Li­berális és Radikális Ifjúság Szövetségének (EFLRY) elnö­ke. Kedden és szerdán a nor­vég vendég a DÍVSZ vezetői­vel és a két szövetség együtt­működéséről, az európai béke és biztonság rendszerének elő­mozdításáról és a szeptember folyamán Balatonalmádiban összeülő széles* körű európai ifjúsági értekezlet előkészíté­séről tárgyal. A DÍVSZ veze­tői tájékoztatják az EFLRY elnökét a világszövetség no­vember 10-én Várnában meg­nyíló IX. kongresszusának előkészületeiről is. Városnéző sétán. J. G. Kraijenhoff, Tari Kálmán, Balassi istván. Németh Veronika és Pásztori Imre. Koppány György felvételei magas fokúan szervezett ön­kéntes vöröskeresztes tevé­kenység tanulmányozása. J. G. Kraijenhoff ma dél­előtt utazik el Budapestről. K. M. Földnyilvántartás, munkaszervezés Háromnapos geodéziai kon­ferencia kezdődött kedden Pécsett a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola dísztermében, több mint kétszáz hazai szak­ember, valamint bolgár, cseh­szlovák. jugoszláv és lengyel vendégek részvételével. A konferencia első napján a Pécsi Geodéziai és Térképé­szeti Vállalat húszéves fejlő­déséről, munkájáról hallhattak a részvevők. A vándorgyűlés további napjain a vezetés, a munkaszervezés, a földnyil­vántartás, a továbbképzés és a szakirodalom témái szerepel­nek az előadások között. A műszaki főiskola előcsar­nokában a konferencia ideje alatt kiállításon láthatók a geodézia történelmi, üzemi és műszaki dokumentumai.

Next

/
Thumbnails
Contents