Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-27 / 199. szám
Sertéskombinát Fenyőharaszton Naponta hatféléből kilencven mázsa Kongresszusi vállalásukat túlteljesítették Egy gyakorló háziasszony bizony nem tudná kiszámolni, hogy nyolcezer disznó combjából hány rántott szeletet süthet. Ilyen nagy tétellel látja el évente a Gödöllői Tangazdaság fenyőharaszti iparszerű sertéskombinátja a Budapesti Húsipari Vállalatot. Látogatásomkor a telepen 6342 sertés volt, de nem tudtam közöttük sétálná, hogy ..szemmel hizlaljam a jószágot”, mert szigorú zár alatt tartják az állatokat. Az erős vaskerítés be volt zárva, idegen nem léphetett be a kapun. Barabás Gyulát, a telep sertéstenyésztési mérnökét is csak rövid várakozás után kérdezhettem ki a telep munkájáról. Érkezésünkkor bent volt az állatoknál, rá is vonatkozik a szabály: fekete-fehér öltözőn keresztül zuhanyozással és teljes ruhacserével jött ki a sertések közül.’ Néha egy-egy fehér ruhás gondozó sietett végig az épületek között, de a kerítést meg sem közelítette. A telepen 18 serléstenyésztési szakmunkás dolgozik, a szakmunkástanfo- lyamot az idén májusban fejezték be. Képzetlen dolgozójuk egy sincs. Az üzemben folyamatos a munka, éjjel is van felügyelet, de a nyolc nőgondozó közül senki sem kap éjszalzai beosztást. A fenyőharaszti telep 480 kocatérőlielyes és 4120 hízó- férőhelyük van, amit százszázalékosan kihasználnak. A húsipari vállalattal évi nyolcezer darabra van szerződésük, körülbelül 350 az úgynevezett technikai selejt, amit a tangazdaság üzemi konyhái kapnak meg. Különböző okok miatt wen te 600 sertés kerül kényszervágásra. Huszonhárom újszülött A telepen egy koca évente huszonhárom malacot fial. A kis állatokat 30 napig szoptatja, majd ezután 30 nap utónevelés következik. — Milyen időközönként szállítják el a hízott állatokat? — kérdeztem Barabás Gyulát. — Két IFA pótkocsis, 50 férőhelyes teherautóval naponta 100—150 darabot viszünk ki. A hízók korától és súlyától függően változik a havi értékesítésünk. Körülbelül minden harmadik hónapban 1000 sertést adunk el, de általában mindig megvan a havi 600. Az első félévben az ágazat bevételi terve hárommillió 638 ezer forint volt, ami egy kocára vetítve 5350 forintot jelent. Telepünk kongresz- szusi felajánlása volt, hogy a vállalati eredményt 1 millió 200 ezer forinttal növeljük, ami nálunk azt jelenti, hogy hízónként 20 dekával több súlyt érünk el. — Ügy sikerült a kongresz- szusi vállalásunk, hogy már most félévben 22 dekával nőtt a súly. A telepen a tervezetten felül 280 mázsa súlygyarapodást értünk el, ami a féléves programunk közel 15 százalékos túlteljesítését jelenti. Nézve a féléves eredményeket, már csak 20 mázsa hiányzik az egész évi kongresszusi vállalási teljesítéséhez. Kényszerű „fogyókúra" Az iparszerű sertéstenyésztés lényege, hogy az állatok azonos körülmények között híznak, növekednek. Egy hízó 180—200 napot tölt a telepen, és bizony nem sokat sétálgathat. Az iparszerű tenyésztés másik fontos előírása, hogy kis területen nagy létszámú állatot hizlaljanak föl. Egy hízó mozgási területe mindössze 0.6 négyzetméter. E tartási körülmények után sok á súlyveszteség egy-egy szállításnál. Az állatokat az épületekből ketrecekbe (kutricák- ba), targoncával hozzák ki. így aztán egy-két métert kell csak gyalogolniuk. Mégis, amíg beérnek a vágóhídra. négy kilót lefogynak. Igen ügyelnek a telepen minden egyes dekára, ezért fontos a jó takarmány-kihasználás. — Mennyi takarmány fogy e) egy kiló súlygyarapodáshoz? — Itt látszik meg legjobban A zárt, hosszú épületek tövében takarmány a da^ol-ók magasodnak. Kovács László felvétele a hagyományos rendszerű telepekkel szemben az iparszerű tenyésztés előnye. Ugyanis míg a hagyományos kisgorn- bosi telepünkön egy kiló súlygyarapodáshoz négy kiló 59 deka takarmányt esznek meg az állatok, addig itt nálunk 3 kiló 58 dekát. Ezen a téren is többet tettünk a tervnél, ami 3,8 kiló volt. Három mázsa fö'ött már nem kell az apa — Hány apaállatjuk van? — Huszonhárom. Körülbelül három és fél éves korukban selejtezzük ki őket, ugyanis addigra már megközelítik a négy mázsát. Az anyadisznók viszont 200 kiló körüliek. A megtermékenyítést akadályozza a nagy súlykülönbség. A kocák mozgásterülete nagyobb a hízókénál, általában két négyzetméter. Egy-egy koca hatszor-hétszer fial, utána huszonegy nyolcvanért adjuk el kilóját. A hízók ára élősúlyban 26—28 forint között mozog. — Mennyit, és mit esznek az állatok? — Naponta 90 mázsa takarmányt etetünk meg. Hatféle keverékünk van. Mindegyik receptje titkos, mert egy-egy sertéstelep tenyésztési eredményeit ez határozza meg. Hogy mit használunk mégis? Ugyanazt, amit másutt: kukoricát, búzát, árpát, szójadarát. lucemalisz- tet, borsót. — És mennyit isznak? — A telep napi vízfogyasztása 110 köbméter, de ebből öntözésre, mosdásra is jut. A fenyőharaszti iparszerű sertéskombinátban kétfajta sertés keresztezése történik. Az anyaállat magyar nagyfehér, az apaállat pedig holland lapály fajtájú. Az állatokat ugyan nem sikerült megnézni, nem láttam körülményeiket, csak a zárt, hosszú épületeket és a föléjük magasodó takarmányadagolókat. A telep dolgozóinak jó körülményeiről viszont meggyőződhettem. Tiszta, korszerű étkezőjükben virág volt az asztalon, és néhányon éppen ebédeltek. örszigethy Erzsébet Jutalmazás az egyetemen A közelmúltban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági karán ünnepélyes keretek között jutalmazták meg a nehéz fizikai munkát végző mezőgazdasági dolgozókat. Dr. Tőzsér János egyetemi docens ünnepi beszédében méltatta a fizikai dolgozók munkáját, akiknek tevékenysége nélkül elképzelhetetlen lenne a kenyérgabona betakarítása is. Elmondta, hogy a mezőgazdasági kar sokat tesz a dolgozók munkájának elismeréséért; béremeléssel, jutalmakkal. Az ünnepség végén számos dolgozónak 500—1500 forint közötti pénzjutalmat osztott ki. Jutalmat kapott többek között Bojsza József, Jenei Jánosné, Pászti Mihály- né és Pintér Ilona. Kelemen János Gödöllő Továbbképzés A gödöllői járás és a város magyar-történelem, matematika-fizika, biológia-földrajz, az orosz szakos és az alsótagozatos nevelők számára ma és holnap szakmai továbbképzést rendeznék a Munkácsy úti általános iskolában. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 74. SZÄM 1971. AUGUSZTUS 27., KEDD Közös munkát, közös összefogást! Aratás* után a Petőfi Tsz A bagi Vöröscsillag Tsz-böl és a héoizgyörki Dózsa TsZ-ből 1914. januar 1-en alakúit meg az egyesült hévizgyórki Petóji ász. Az idén, augusztus 6-án fejeztéít be az else közös aratást, amelynek, sajnos, gyenge oo lett az eredmenye a tavalyinál. Az 1973-as év 37, 2 mázsás átlagával szemben az idén hektáronként 35,6 mázsa búzát arat-ak le 487 hektárról. 120 hektáron árpát vetettek: az őszi árpa hektáronkénti átlagtermése 25, a tavaszi árpa' pedig hektáronként 34 mázsa volt. Az aratás után a terme- lőszöve.kezet földjein elvégezték a szalmabetakarítást és a kazlazást, Jelenleg folyamatosan végzik a taiajmun- kákat: a dixtillerrel végzett tarlóhániást. Folyik az 1975-ös év vetéstervének elkészítése. A kétnapos ünnep után kezdték el a silóbetakarítást 50 hektárról két KSZ—1,8-as silózó-kom- bájnnal és 10 szállítójárművel. Mint Tusor Mihály, a Petőfi Tsz elnökhelyettese elmondta, ha az időjárás nem szól közbe, 10—12 ftap alatt befejezik a munkálatokat. A téeszben a legfontosabb időszaki munka az uborka és a paradicsom betakarítása. A Szüreten 150 ember dolgozik, egy héten kétszer szedik le a termést. Látogatásunkkor a tervezett mennyiségnek több mint egyharmadát már elszállították a Nagykőrösi Konzervgyárba. A termelőszövetkezet 30 hektáron termel uborkát és 20 hektáron paradicsomot. A konzervgyárral kötött szerződésük alapján idén paradicsomból 40, uborkából 50 vagont szállítanak le. Hévízgyörkön a közelmúltban nyílt zöldségboltot három család látja el, akik 10 hektárnyi területen részes művelésben dolgoznak. A tsz-szer- ződés alapján vegyes zöldséget, paradicsomot, paprikát, uborkát és dinnyét termesztenek. Az egyesült téesznek 430 tagja van, teljes területe 2553 hektár: ebből 1827 hektár a szántó. Közös állattenyésztésük is jelentős. 160 szarvas- marhájuk van, 50 ló és 50 anyakocájuk. Tusor Mihály elnökhelyettes elmondta, hogy a téesz legnagyobb árbevételét a növénytermesztésből nyeri. Sajnos, a féléves számvetés Után a Petőfi Tsz gondjai jelentősek. Az év elején a terv- készítésnél nem vették kellően figyelembe a lehetőségeket és a felvett állami hitelt eddig még nem tudták visszafizetni. Több területen volt problémájuk. A termelést akadályozta a műtrágyahiány, melynek oka a késői megrendelés volt. Kisebb volt a vártnál a borsóból származó árbevétel Is, mert a szabadpiaci értékesítésre alapoztak. Rontotta az eredményüket és nehezítette a helyzetet az is, hogy a bagi és a hévizgyórki részleg külön aratott. Az eddig elkövetett hibák kijavításáért sokat kell tenni a közös gazdaságnak: átgondolt, alapos szervező munka szükséges ahhoz, hogy éves tervüket teljesíteni tudják. O. E. Munkában az ácsok Néhány nap múlva átadják a felújított, kibővített kar- tali óvodát. Az óvoda korszerűsítésével egy időben dolgoznak az épülő posta épületén is. A posta tetőszerkezetén munkálkodik Cséré Gábor ács is. (A kép jobb oldalán látható.) Kovács László felvétele Versenyek előadások Ikladon Nyelvtanfolyam — haladóknak Hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulója tiszteletére fénykép- és képző- művészeti kiállítással, valamint szavalóversennyel egybekötött irodalmi vetélkedővel készülnek Ikladon, az Ipari Műszergyár KISZ-esei. Másfél évvel ezelőtt megnyílt és azóta is pezsgő élettel teli KISZ-klubjuk jó lehetőséget kínál e tervek valóra váltására. A gyári párt- és szakszervezeti bizottsággal karöltve — bevonvá a munkába a vállalatnál működő Ládákban a szapora csemege Esti szüret a pincében AMIRE A TRAKTOR ALKALMATLAN /■ Gödöllőn, a volt koronauradalmi présház hatalmas pincéjében hosszú évek óta kísérletezik egy vállalkozó kedvű csoport a gomba- termesztéssel. Akik ma birtokolják a pincét, hat éve próbálkoznak már a szerencsével — és sikerrel. Gyári dolgozók, kisfizetésű tisztviselők, összesen tíz olyan család, akiknek nincs földjük, vagy kertjük, és akik hobbyból, szórakozásból és nem is haszon nélkül foglalkoznak itt a gomba termesztésével. Messze állnak még a nagyüzemi termesztéstől, mert ott a legnehezebb munkát: a trágya komposztálását ”én- pel végzik és a termesztés temperált helyiségekben, felszíni gombaházakban történik. Ilyen Pest megyében a Duna Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben van. ahol a szövetkezet saját laboratóriumában állítják elő a termesztéshez szükséges gombaszaporító anyagot, amit a gödöllőiek is onnan vásárolnak. A termesztéshez szükséges ágyakat lótrágyából alakítják ki. Ennek beszerzése ma már eléggé nehézkes ügy, a lovak fogytán, és a traktorok ugyebár alkalmatlanok erre a célra. A gombaszüretet fáradságos munka előzi meg. A parányi kis gomba reggeltől estig nő szüreteiésre almas méretűvé. Állandó figyelmet kíván a megfelelő hőfok és páratartalom biztosítása. Enélkül ugyanis elpusztulnak a zsenge növények. A szüretidőszak évente kétszer hat hétig tart. Kellemes érzés ilyenkor a gombaágyak között járni, ahol ezer és ezer fehér gombafej emelkedik ki az altalajból. A szüret este kezdődik. Ládákba szedik a gombát, amit azután a tisztítóhelyre visznek és ott megszabadítják a tövétől. Ezután a csomagolás és a mérés következik, amivel tulajdonképpen már be is fejeződött a munka. Ládákban Rihen és szállításra vár a napi termés. A kis csoport a gödöllői ÁFÉSZ-szel áll szerződésben és a felvevőhely Gödöllő és környéke lakossága, amely nagyon megszerette a termesztett csiperkét. Ez a gombafajta ízletes, tápláló és nagyon finom húspótló csemege. A gödöllői gombások munkája és maga a vállalkozás kettős hasznot jelent. Az egyik az, hogy a lakosság számára évente két szezonban folyamatossá tették a gombaellátást. a másik előnye pedig az, hogy az ezer négyzetméteres pince állagának megóvása érdekében külső és belső tereprendezést végeztek. Megszüntették ezzel a vízbetöréseket és egyúttal biztosították a történelmi pince szellőztetését, aminek nemcsak a gombatermesztésben van jelentősége, hanem a műemlékvédelemben is. Csiba József MSZBT-tagcsoportot is —már eddig is több sikeres rendezvény, sok fiatalt megmozgató kezdeményezés színhelye volt a klub. Tavasszal itt rendezték meg például a „Mi hoztuk az időt” című vándor- kiállítást. A szakszervezeti és KISZ-. bizottság közös megállapodása alapján a klub ad otthont a legkülönfélébb témájú — politikai és természettudományos tárgykört felölelő — TIT- előadásoknak. Ugyancsak a TIT szervezésében működött tavaly a klubban egy alapfokú német nyelvtanfolyam, amelynek sikerén felbuzdulva, szeptembertől egy haladószintű kurzus kezdi meg tanulmányait. Az IMI-ben dolgozó fiatalok kulturális igényeinek kielégítését szolgálja majd az a nemrég megvásárolt IKA- RUS-autóbusz is, amellyel a jövőben színházba és országjáró kirándulásokra indulhatnak majd. A gyári K1SZ- szervezet kulturális és nevelőmunkájával, a helyi adottságok, lehetőségek és feladatok vizsgálatával nemrég végrehajtó-bizottsági ülésen foglalkozott a KISZ gödöllői járási bizottsága. Az ülésen hozott határozat külön pontban is kitér annak a mintegy hétszáz vállalati dolgozónak a támogatásával kapcsolatos feladatokra, akik eddig még nem végezték el az általános iskola osztályait. Ezt a célt szolgálják egyébként a már hosszabb ideje folyó népszerű tudományos és ismeretterjesztő előadások. A vállalatnál dolgozó fiatal szakmunkások szakmai képzését segítve és az önképzésre való nevelés érdekében szeptemberben az IMI KISZ- szervezete újból megszervezi! a már hagyományosnak számító „Kiváló Ifjú Szakmun- kás”-versenyt. Az idei év során az elektrolakatos-szak- munkások mérik majd osszt tudásukat. B. P.
